Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-12 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Gólya - probléma: i. „Bandi most tanulnod kell, és nem mehetsz szórakozni" A legtöbb egyetemen és főiskolán októberben kezdődik a tanév. Kassa, Pozsony, Prága és a többi egyetemi város sok tizezer tanulni vágyó fiatalnak ad lehetőséget, hogy elérjék a kitűzött, nagy kezdőbetűs „Célt", vagyis azt, hogy egyszer majd mérnök, pedagógus, orvos, jogász vagy éppenséggel közgazdász legyen belőlük. Nagy dolog, ha valakit a sikeres érettségi után felvesznek az egyetemre, a főiskolára. Az embernek megnő az önbizalma, biztonságérzete. Akárhogy is vesszük, egyetemistának, főiskolásnak lenni a sok-sok kötelesség mellett társadalmi rangot is jelent. A dolgok azonban sohasem olyan egyszerűek, amilyennek számos esetben mutatkoznak. Nem gyerekjáték egyik napról a másikra életinó dot változtatni! Az új környezet, a nyelvi nehézségek, a középiskolától eltérő oktatási módszerek egészen más, az eddigitől eltérő életritmust követelnek. Annak érdekében, hogy a lehelő legkevesebb elsőéves „gólya" főiskolai tanulmánya fusson „zátonyra", megkértünk néhány felsőbb évfolyamos egyetemistát: adják át tapasztalataikat azoknak, akik az idén lépték át először az Alma Mater kapuit. Szalay Endre, negyedéves orvostanhallgató: „Az első tanév elején az egyik tanárunk kijelentése szerint az orvosi fakultáson két dologra van szükség — jó fejre és erős ülöizinokra. Hogy itt, nálunk sokat kell tanulni, az biztos. A középiskolán szerzett tudás legfeljebb kiindulási alapul használható fel. Csak ebből a tudásból megélni itt nem leheti Nehezen szoktam hozzá az új t&oítási és tanulási módszerekhez. Középiskolás koromban napi egy-két órai tanulás elég volt ahhoz, hogy kitüntetett legyek. Itt viszont egy-egy gyakorlatra majdnem annyit kell tanulni, mint középiskolán egy félévi ismétlésre. Ezt nem elrettentő példaként mondom. Én úgy segítettem magamon, hogy alaposan és rendszeresen tanultam. Ha vizsgára készülök, akkor tanulok és olyankor más nem is létezik számomra. Volt egy évfolyamtársam, aki minden este a Centrálba járt sörözni... és már két éve nem vagyunk kollégák ... Nagy veszély a barátok csábítása, de mindig tudni kell, mit és mennyit szabad! Az eddigi sikeres tanulmányaimat annak tulajdonítom, hogy képes vagyok kimondani: „Bandi, most tanulnod kell és nem mehetsz szórakozni!" És állom a szavam! Pedig de jó lenne elmenni egy sörre, moziba, klubba vagy akár egy randevúra. Hozzánk minden évben nagyon sok elsőst vesznek fel. Tavaly 220-at, ebben az évben 360-at Persze az is igaz, hogy nagyon jól működik a rosta. Sosem sajnáltam és nem is sajnálom, hogy magyar iskolába jártam. Ha valaki tőlünk lemarad, nem fejezi be az egyetemet, és történetesen épp magyar iskolában érettségizett, az nem a nyelvi nehézségek miatt történik! Emiatt nálunk nem lehet elakadni! Nálunk csaknem minden tanár tud magyarul és az elbíráláskor nem a kiejtést, hanem a tudást veszik figyelembe!" Kura Sándor, negyedéves joghallgató: „A város rengeteg csábítást rejt magában. Ha egy vidéki fiatal a város forgatagába kerül, ösztönösen biztos pontok után kutat. Ha ezt nem találja meg, baj van! Az első pillanattól fogva a rendszeres munka a fontos. Előadásról előadásra, gyakorlatról gyakorlatra kell tanulni. Bár az előadások látogatása nem kötelező, ezek elmulasztásának luxusát azonban egy elsős nem engedheti meg magának! Nem szabad példaként venni azt, hogy a szlovák kolléga háromszor kevesebbet tanul, inkább össze kell szorítani a fogakat és bizonyítani! Nincs jobb érzés, mint a siker öröme. Nem szabad kétségbeesni a nyelvi nehézségek miatt. Félév alatt ez a nehézség megszűnik, utána pedig a szakirodalom keresésekor csak hasznára válhat az embernek. Az elsősök problémáinak megoldásában sokat segíthetnek az Idősebb hallgatók. Nem hiszem, hogy lenne köztünk olyan, aki elfordulna a segítséget, tanácsot kérőtől." Grendei Lajos, másodéves bölcsészhallgató: „Néhány pontban sűríteném a mondanivalómat: 1. Legfontosabb a rendszeres tanulás, az erős önfegyelem, és önmegtagadás. 2. A nyelvi nehézség nem lehet nehézség! Fő hangsúly a tudáson, nem pedig a tudás elsajátításának eszközén van! 3. Nagy szerepet játszik a saját szorgalomból elsajátított kiegészítő anyag. Nem elég csak a „többet akarni" és „többnek lenni" igényt hangoztatni! Csak úgy lehetünk többek, hogy minden kínálkozó alkalmat megragadunk tudásunk és műveltségünk elmélyítéséhez. 4. A magyar főiskolások és egyáltalán a főiskolások erkölcsi elkötelezettségének tudatosítása elsőrendű tényező és energiaforrás. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy nekünk nagyon is konkrét társadalmi küldetésünk van: mi vagyunk felelősek a csehszlovákiH \

Ai

óF !ÍAPK

! ai magyar társadalom jövő értelmiségének arculatáért. Amilyenné képezzük magunkat, olyan lesz a jövő értelmiségünk!" A. NAGY LASZLO M.em esthajnalcsillag, nem szobor, hanem — zenekar. Nem szépséggel, csillogással, hanem zenével hódítanak. A csehszlovákiai magyar fiatalok legutóbb a kéméndí NYITen találkoztak velük. Az együttes februárban alakult. Azóta több nyilvános fellépésük is volt — több díjat: első s második helyet mondhatnak magukénak. A szőgyéni „Ki mit tuď'-on a zenekar második helyre került, az énekesük pedig elvitte a pálmát. Libádon és Ebeden is jó helyezést értek el. A míg a Vénus eljutott idáig, ** nem volt könnyű dolguk. Igaz, hogy az indulásnál a CSEMADOK is segített 2000 koronával, de ez nagyon kevésnek bizonyult. Utána a csatai szövetkezettől kértek segítséget, anyagi támogatást, de az ígéretnél — egyelőre — többet eddig még nem kaptak. Szöszi, Dzsoni, Levi, Jokóka és Jancsika azt állítják, hogy a zenekarra nagyon ráférne egy villanyzongora is, csakhát ahhoz pénz kell. Elárulták még, hogy szeretik a lányokat, persze csak a zene után, a mákos tésztát és a beatet. Kedvenc együttesük a Beatles, Monkees, Illés és a Rolling Stones. Próbálni hetenként kétszer-háromszor szoktak. T

ovábbra is jó fellépéseket, szép lányokat, sok rajongót kívánunk hát az öt fiatal csatai zenésznek. (varga ŕ./ A esetei Vénus Az ember és az oroszlán Egyszer az oroszlán nagy büszkén ezt ordítozta az állatoknak: — Én vagyok a legvitézebb a világon, engem senki nem bír legyőzni. — No-no! — morogta neki a sánta medve, amelyet valamikor egy juhász baltája sebesített meg. — Van tenálad vitézebb valaki! — Ki az, és hol van? — vicsorított az oioszlán. — Az ember az, a síkságon lakik. Eredj hozzá, s majd meglátod, milyen erős. A sörényes el is indult megkeresni vetélytársát. Útközben egy erdő mellett kocsiba fogott lovakat látott. — Kik vagytok? — ordított rájuk. — Lovak — felelte csendesen az egyik. — Ki fogott a kocsi elé? — Az ember. Neki visszük ezt a kocsi fát. Hűha, az az ember tényleg erős lehet — morogta az állatok királya. — Nem lehet vele tréfálni. — Hol Van most? — Az erdő szélén. Vermet ás, állatokat akar azzal a csapdával fogni. Az oroszlán odament az emberhez. Az éppen végzett a gödör ásásával, s bizony megijedt az oroszlántól. — Mit akarsz tőlem? — kérdezte. — Meg akarok veled mérkőzni, mert azt hallottam, hogy te vagy a legvitézebb a világon. — Jól van — mondta az ember. — De előbb versenyezzünk távolugrásban. Ha győzöl, azt tehetsz velem, amit akarsz. — Elfogadom — ordított a vad — kezdd te! S az ember ugrott egy nagyot a verem felé. Egy ággal megjelölte meddig jutott. Aztán következett az oroszlán. Természetes, messzebb ugrott, mint az ember. Pont a verembe esett. Ott az ember agyonverte. Szlovák mese nyomán BUDAI JÓZSEF Szögletes szemek JÁN NAVRÁTIL Házunknak szögletes szeme van. Ezért szögletes szemüveget hord. Az utcának is szögletes szeme van, szögletes szemüveggel. A szemüveget szorosan a házak szemére teszik. Az egyik szem az én szobámba néz. Tegnap, amikor észrevette, hogy meséskönyvemben szakállt és kalapot festettem az egyik bácsinak, összevonta a szemöldökét. Égszínkék homlokán fekete fellegek tornyosodtak és esni kezdett. Ma házunk előtt labdáztam Milossal. Milos magasra rúgta a labdát. A ház és az utca fefelni akart, de szerencsétlenségünkre, fefük összeütődött, és az én szobámon eltört a ház szemüvege. Milos nem tehet róla. En fütyültem egyet, vége lett a meccsnek és hazaszaladtunk. Á betörött szemüvegen át szellő suhan a szobámba, és könyvemben lapozgatott. A szakállas, kalapos bácsit kereste. Ki festette ezt a képet? Háromszáz esztendővel ezelőtt élt egy festő Spanyolországban. Murillo volt a neve. Nagy festő volt. Gyönyörű festményei voltak, és csak úgy tódult hozzá a sok tanítvány. Egyszer műtermébe érkezve igen szép képet talált ott. A festmény asszonyfejet ábrázolt. — Ki festette ezt a képet? — kérdezte tanítványait Murillo. Senki sem felelt. — Sebestyén — szólt ekkor a festő — te egész éjszakán át itt voltál. Láttad, hogy ki festette ezt a képet? Sebestyén, a fekete rabszolga, éjszakáit a műteremben töltötte. Most így válaszolt: — Nem. A műteremben senkit sem láttam. — Hát akkor ki festette a képet? A rabszolga nem válaszolt. Eljött megint az éjszaka. Mindenki eltávozott a műterembúi. Sebestyén közel húzta ágyát a képhez és elaludt. Reggeli háromkor azonban felkelt Sebestyén. Odalépett a képhez és belemerült nézésébe. Majd festeni kezdett Nem is gondolt többé az tdö múlására. Egyszerre hátratekintett s kit látott? Murlilot tanítványai köze pette. — Sebestyén — kiáltotta Murillo — tudod-e, hogy jeles festő vagy? Hogyan tanultál meg festeni? — ön tanított engem — felelte ä rabszolga. Én? Nem emlékszem, hogy tanítottalak volna. t— De számos órát adott többi tanítványának, s velük együtt én is a műteremben voltam — felelte Sebestyén. — Nos, jobb festő vagy, mint bárki más tanítványaim közüli — Mihez kezdjünk ezzel a fiúval? Mit szeretnél, Sebestyén? — kérdezte a nagy festő. Pénzre van-e szükséged? — Tedd szabaddá atyámatl — felelte a szolga. — Te nem csak nagy festő, hanem egyben jó fiú ls vagyl — mondta Murillo. — Nemcsak atyádat szabadítom fel, hanem téged is. Ezentúl nem vagy már rabszolgám. Murillo és Sebestyén együtt dolgoztak ezentúl és sok képet festettek. (M. Gy. ford.) TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A ; VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (nyíl irányában folytatva). 14. Mutatószó. 15. Éjjeli, táncos szórakozóhely. 16. Bibliai személy. 17. Rejtvényünk befejező része (nyíl Irányában folytatva). 19. Azonos betűk. 20. Lövést ad le. (ék. hiba). 21. Kiejtett betű. 22. Holdon. 23. Dékl 24. Helyeslő szó. 26. Műszak. 27. Laoszi néptörzs. 29. Angol költő. 30. Itterblum vegyjele. 32. A azonos betűk között. 33. Korlátozást. 36. Hiányos rög. 37. Energia. 39. Égitest. 40. Holland orvos, anatómus. 41. Rövid nyári nadrág. 43. Öszszeadást kifejező szó. 44. Jugoszláv napilap. 45. Varróeszköz. 46. Latin és. 47. Helyrag. 49. Villanytűzhely. 50. Kellemetlen szag. 51. Becézett női név. 53. Az emberiség egyik legnagyobb szocialista gondolkodója. 54. Zola regénye. FÜGGŐLEGES: 2. Gyermekem. 3. Hit betűi. 4. R-el a végén műte rem. 5. Ügynök-e? 6. Lenke, Rózsi, Sára, Ágnes, Anna. 7. Terem szlovákul. B. Málna közepe. 9. Sort. 10. Gyakori igevégződés. 11. Vízinövény. 12. Ismert brazil labbarúgó volt. 13. Indium vegyjele. 17. Rejtvényünk második része (nyíl Irányában folytatva). 18. Olyan tárgy, amelyen lyuk van. (Az első kockában kettős betű). 20. Shakespeare egyik hőse. 25. Azonos mássalhangzók. 27. Ingovány. 28. Csipkés fodordísz a női ruha nyakkivágásánál. 31. Kenyér németül. 33. Váratlan fordulat színdarabban. 34. Területegység ét R. S. N. É. 35. Hiányos tara. 38. Strázsa. 39. Tiltőszó. 42. Királyi szék. 44. Neves magyar labdarúgó. 45. Angol súlymérték és egy rövid magánhangzó. 48. Vércsatornája. 49. Bőgés szlovákul. 50. Adomány szlovákul. 51. Ismeretlen adakozó névjele. 52. Papírmérték (ék. hiba). 53. Azonos betűk. 54. Asszony. Beküldte: LŐRINCZ LÁSZLÓ, Berencs KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: Cadillac, Eldorado, Moszkvics, Fiat, Alfa Romeo, Giulia, Volvo, Citroen, Opel, Rekord, Škoda, Simca. KIK NYERTEK Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Tőig Mária, Stomfa, Lénárt László, Királyhelmec, Sturc Sándor, Léva, Csapó Ferenc, Bajcs, Póda Sarolla, Lakszakállas. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: ÚJ Szó, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10. A csatai VENUS együttes. Majláth László (ének), Harváth József (ritmus gitár), Mészáros József (basszusgitár), Urbán Tibor (szólógitár), Hiros Imre (dob), és aki hiányzik: Szurdi József, hangtechnikus.