Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-12 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Pat Dellat London egyik legismertebb állatkölcsönzöje. Csak látszatra él veszélyes környezetben. Jelenlegi lakótársai, egy elefántbébi és egy oroszlánkölyök, igen békés természetűek, s minden reggel csókkal köszöntik. Az üzlet jól megy, s egyelőre mindhármuknak „van mit tejbe aprítaniuk." QU1CK Veszélyes foglalkozás a képlopás A Scotland Yard egyik osztálya a műkincslopás és a pénzhamisítás eseteivel foglalkozik. Ez az osztály több kisebb csoportra osdlik, melyek külön-külön foglalkoznak képlopás, a műkincshamisítás, porcelán- és postabélyeglopás kivizsgálásával. A csoportokat Ros feliigyetó irányítja, aki az utóbbi időben két újabb csoportot épített ki. Ezek nagy segítséget nyújtanak a rendőrségnek, nemcsak Nagy-Britanniában, de más országokban ls. Az első csoport kizárólag a festmények, régiségek és más értékes műkincsek lopásának eseteivel foglalkozik, a másik meg a bélyeglopás eseteivel. Az első csopoitot 1968-ban alapították, amikor Európában hirtelen emelkedni kezdett a művészi tárgyak lopásának száma. Megállapították, hogy a tolvajok zsákmányukat leggyakrabban Nagy-Britanniában adták el. A Nagy-Britanniából ellopott képeket viszont európai országokban adták el, míg az angol eredetű régiségeket az Egyesült Államokban. Ezért szükségessé vált, hogy a Scotland Yard szakosított csoportot építsen ki, mely együttműködne a többi ország rendőrségével is. A csoport az Interpol National Central Bureau közvetítésével minden egyes esetről a világ valamennyi országát értesíti. Ezenkívül természetesen Nagy- Britannia össze rendőrhivatalát is tájékoztatja. Nyilvántartanak minden jelesebb képzőművészeti alkotást, valamint azokat a bűnözőket is, akik ilyen tárgyakat lopnak, vagy ezekkel kereskednek. A csoport szorosan együttműködik azokkal a szakemberekkel, akik szakértői véleményt mondanak az elveszett, illetve meg talált tárgyak valódiságáról és értékéről. Tavaly a Scotland Yardnak ez a nagyon gondosan felépített csoportja több mint 100 ezer márka értékű ellopott festményt talált meg. Meg kell említenünk, néhány évvel ezelőtt még titkaság számba ment Nagy-Britanniában, hogy ellopott műkincset megtaláljanak. A bűnözők számára nagyon vonzóak a gazdag bélyeggyűjtemények is. A bélyegeket nagyon könnyű eladni, mivel a rendőrségnek nagyon kevés adata van az egyes gyűjteményekről. Az ilyen lopásokkai foglalkozó csoport nyilvántartást fektetett fel az értékesebb gyűjteményekről, szakemberekkel, biztosító társaságokkal dolgozik együtt. FRANKFURTER RUNDSCHAU Rommel-kincs" titka ff 1943 szeptemberében angol hadihajók Korzika partjainál elsüllyesztettek egy német hajót. Az eset nem keltett nagy feltűnést. A szövetségesek kezére került náci katonai levéltárak anyaga szerint a Földközi-tenger fenekére küldött német hajó valószínűleg minden idők legmesésebb hadizsákmányát, az ún. Rommel-kincset szállította. Rommel katonái az észak-afrikai hadjárat idején óriási értékeket — aranyat, ékszert, drágaköveket, ritka műkincseikéi zsákmányoltak. A Paris-Match becslése szerint a „Rommel-kincs" értéke több mint 30 milliárd aranyfrank. Legendák fonták körül a „Rommel-kincs" történetét. A kincs helyére vonatkozó hihetetlén találgatások láttak napvilágot. Lázba hozták a kincskeresőket, de az eddigi kísérletek kudarcot vallottak. A francia lapok nemrégen ismét emlegetni kezdték a „Rominel-kincset". Jean Peretti korzikai békaember-halász egy nagy halat üldözve a víz alatt mintegy 12 méteres „barlangra" bukkant, amelynek fém rácsozató alatt — mint mesélte — több leplombált ládát pillantott meg. A „barlang" gondos meg vizsgálása váratlan eredménnyel járt. „Vacca sziget közelében több mint 15 méter mélységbén víz alatt, ha Iászok több ágyúlövedékei, valamint az első világháború idejéből származó rozsdás horgonyt találtak — hangzott a lakonikus szövegezésű hivatalos közlemény. ... Ettől függetlenül, a, korzikai halászok hisznek benne, hogy a „Rommelkincs" valahol a közelben hever. KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA Karl-Heini Franké 52 éves stuttgarti díszletfestö és festőművész négy táncosnő szerepeltetésével csalogatja a látogatókat müveinek kiállítására. A kiállítás korunk számos bizarr jelenségét tükrözi. A hiányos öltözékű táncosnők közül kettő jamaicai, kettő pedig dániai. SPIEGEL . ... .iaá) Művészet minden alkalomra A dél-szudáni törzsek élete szorosan összeforr a népművészettel. Elképzelhetetlen, hogy gyermekszületés, temetés és hasonló ünnepélyes alkalmak esetén ne szerepeljenek rituális táncok, énekek. E vidékeken a képzőművészetnek is igen nagy szerepe van. így például Bahr elGazal tartományban a dinka törzs a sírha lmokon megörökíti az elhunyt életét. A törzs híres faragó mesterei fába metszik a megboldogult rokonainak és hozzátartozóinak, valamint az elhunyt életében vadászatokon elejtett különféle állatoknak kiszínezett alakjait. A művészet különféle betegségek gyógyításában is nagy szerepet kap. Egyes délkelet-szudánl törzsek lány vagy fiú megbetegedése esetén a mosamba-da táncot lejtik. Tökből vájt dobok, tamburák és sajátos vonóshangszerek csendes zenéje kíséretében a sámán, a varázsló belép a beteg hajlékába és körülfüstöli őt. Ez addig tart, amíg a kunyhó falánál táncolók extázisba nem esnek. Ebben a pillanatban a varázsló, vagy ahogy itt nevezik, a kagur nyílsebesen kifut a kunyhóból, s a helyi hagyomány szerint magával viszi a betegséget okozó összes rossz szellemet. Még látványosabb az a három hétig tartó ünnepség, amellyel a núbiai hegyeket lakó törzsek egyi ke, a miri a fiúk férfivá érését ünneplik meg. Az egybegyűltek a kimbalát táncolják, ez a szó a törzs nyelvén fiatalságot jelent. A fiúk hagyományos öltözetben — bikaszarvval a fejükön, pálmalevél ágyékkötővel — felsorakoznak és lendületes táncba kezdenek. Midegyikük a jobb kezében dobot, a bal kezében pedig bikafarokból font ostort tart. A pásztortörzsek hiedelme szerint a bika az erő és a termékenység megtestesítője. A fiúk sorjában á sámán elé járulnak, aki korbácsütést mér hátukra. Ettől kezdve felnőtteknek te kintik őket. AL GUMHURIA Egy lengyel körülvitorlázta a világot LtlONID TELIGA 1967. január 25-én OPTV nevű vitorlásán elindult Casablancából, hogy körülhajózza a világot. A Kanári szigetekre vitorlázott, onnan pedig Barliadoson át a Panama-csatornához. Átjutott a Csendes-óceánra, s a Galápagos- és a Marquisesszigetek érintésével Tahitira ért. Itt üthúnapos plhenfit tartott, megjavította hajóját, inajd folytatta útját, s kikötött a Fiji-szígeteken. Ausztráliában, Sydneyben egy lengyelországi szállítmány — felszerelési tárgyak, élelmiszer stb. — várta, az ausztráliai kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Opty idegen bajó, „amelyet egy Ausztráliával szemben ellenséges érzületű ka pltány vezet". Teltga ezért nem kapott engedélyt a kikötésre. Elhatározta, hogy a Fiji szigetekről a Torres-szoroson át nyugati irányban hajózik Afrika nyugati partjáig. Teliga sohasem aludt egyfolytában többet két óránál. Maga is csodálkozott, hogy Fijlből való kifutása óta csak egy kilót fogyott, annak ellenére, hogy élelmiszeradagját igencsak lecsökkentette. Főleg rizst és tésztaféléket evett és sűrített tejet ivott. Amikor 1969. január 6-án a MON1USZKO nevű lengyel hajóval találkozott, már csak egy rizsadagja volt, és ivóvize is megposhadt. Fokváros magasságában két hétig tartó pokoli viharba került. Megbetegedett. Harminckilenc fokos lázfii injekciókkal saját maga csillapította. Márciu ban végre Dakarba ért. Rendbe hozta hajóját, majd Las Palmason (Kanári-szigetek) át hosszú utazásinak kiindulópontjára, Casablancába indult. MAGYAR SZÓ