Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-07 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

Dr. Paul S. Moller professzor, amerikai aerodinamikai szakér­tő „repülő csészealjat" szerkesztett. A repülő szerkezet kör alakú, a kör átmérője 4 méter, a kétmotoros hajtómű 174 16­erős. Az egyszemélyes „repülő csészealj" óránkénti 240 kilo méteres sebességet fejt ki, s annyiba kerül, mint egy hat hengeres autó. (SPIEGEL) Sztrájkoló képviselők Az angol parlament étterme és bárja világhírű Nemcsak azért, mert kiváló fogásokkal örvendezteti meg a honatyákat, hanem azért is, mert rendkívül olcsó. Például egy ebédért — előétel, le ves, skót marhasült — 12 font sterlinget fizettek az alsóház és a tel sóház tagjai, de az angol adófizetők heti 1000 font sterlinget fizet­tek rá a parlamenti jólétre. Amikor azonban Róbert Maxwell, a multimilliomos, szocialista képviselő lett a parlamenti konyha és borpince felügyelőbizottságának (Commons Services Committee) elnöke, a kiváló üzletember új rendszert vezetett be és sikerült rövid idő alatt felszámolnia a konyha deficitjét, ugyanakkor szá­mos ellenséget is szerzett magának. Többek között emelte a bor árakat, megszüntette a borravalót és egy inagántörvény (Member's Bili) érvényesítésével egyesítette az alsó-és felsőház addig külön­kiilön . iűküdő konyháját, hogy ezzel is csökkentse a költségeket. A forradalmi változások miatt a képviselők fellázadtak és le­mondásra kényszerítették Maxwellt, de rendeleteinek hatása még ma is érezhető és sok bonyodalmat okoz. így például a közelmúlt­ban a képviselők sztrájkba léptek, bojkottálták az éttermei a ma­gas borárak miatt. Ezt követően a pincérek sztrájkoltak a borrava ló eltörlése miatt. A legjobban azonban a felsőházban szunnyadó lordok és hercegek lázonganak, és alkotmányos jogaikra hivat­kozva követelik, hogy újra válasszák szét a konyhákat, mert a ..kékvérűek" nem étkezhetnek egyiitt a plebejusokkal. TIME Ausztriában a napokban komoly vita robbant kl az atomenergia, Illetve az atomerőművek ártalmasságával kapcso­latban. Az alsó-ausztriai orvosi kamara ugyanis tiltakozást nyújtott be egy atom­erőmű építése ellen, ugyanakkor a rákos megbetegedések ellen küzdő társaság né­hány nyilatkozatban fordult a közvéle­ményhez. A szakemberek szerint azonban az atomerőművek kevésbé károsak az em­ber egészségére, mint más ipari üzemek, melyek szennyezik a levegőt, a patakok, folyók vizét. Ami a radioaktív sugárzást illeti, az emberiség immár évezredek óta a kozmikus sugárzásnak és a földkéreg radioaktív sugárzásának hatása közepet­te él. Az atomerőművek közelében vég­zett mérések bizonyítják, hogy a sugár­zás emelkedésének veszélye nem áll fenn. Az a hegymászó, aki 2000 méteres ma gasságot ér el, lényegesen nagyobb su­gárveszélynek van kitéve, mint az atom­erőmű laboratóriumában dolgozó tudós. Hasonló a helyzet a röntgensugarakkal is, amelyek lényegében veszélyesebbek. Nagy-Britannia évente 4000 megawatt elektromos energiát termel atomerőmü­vekben, amelyek mind sűrűn lakott vidé­keken épültek, s a lakosság tudomást sem vesz működésükről. Annál inkább tiltakoznak a hagyományos villanytele­pek építése ellen. A tudósok véleménye szerint környe­zetünkben nagy mennyiségben találha­tunk radioaktív kisugárzásra példát, pe­dig mit sem sejtve haladunk el mellette. A kisugárzás legmagasabb megengedett foka 100 pikocurie, ezzel szemben egy liter sör 130, a tenger vize 350, a whis­ky 1200, míg az étolaj 5000 pikocuriet tartalmaz. ARBEITER-ZEITUNG Tudomány a temetőben 1. e. 500—200-ból szár­mazó településeket és te­metőt tártak fel Hamburg —Vo'.ksdorf mellett. A le letek azt bizonyítják, hogy a településen svábolt éltek és bizonyos társadalmi koncentrációra mutat, hogy a 4000 négyzetméter kiterjedésű temetőben egész családokat temettek el. A települések csak ZOO méternyire vannak a te­metőtől. A sírokban bronz­ból készült nyakdíszítö ka­rikákat, bronz csatokat, csipeszeket és övhorgokat találtak. A gazdasági épü­letek falat 40 centi mély alapon állnak, és feltártak egy két méter átmérőjű víztartályt ls, ami abban a korban az észak-német vi­déken nagyon értékes be­rendezés volt. A lakóházaknak sajnos csak romjait találták meg, azonban ezekből ls látha­tó, hogy az építkezéshez, hatalmas, durván meg­munkált kőtömböket és nehéz faoszlopokat tiasz náltak. A volksdorfi sikerek ha­tására elhatározták, hogy még ebben az évben meg kezdik a Hamburg—Bo­berg-t bronzkori leletek feltárását, és bíznak ben­ne, hogy új adatokkal gaz­dagíthatják az 1. ,e. 800-ban élt germán törzsek törté­netét. DIE WELT Öregasszony nem vénasszony Lassan vége lesz a nyárnak, de a Német Demokratikus Köztár saság tengeri fürdőhelyein még zsúfoltak a szállodák. A ten gerpart egyes szakaszait a für­dőzők eldorádójaként emlege­tik, mert a nudisták a maguk módján zavartalanul élvezhetik a nyár örömeit. (NBI) Valamiből élni kell Törökország délkeleti részében, a szíriai és az iraki határ köze lében, szinte leírhatatlan a nyomor. Az Ivóvízellátás, az elektromos energia, az Ipar Ismeretlen fogalmak, a mezőgazdaságot pedig néhány nagybirtokos tartja kezében. A lakosság jövedelmi forrása a csempészés és a rablás. A sziklás területen a rendőrség tehe tetten, a bandák villámgyors támadásokat intéznek a vonatok és autóbuszok ellen, majd nyomtalanul eltűnnek a vadonban. A ha­tárőrség már valamivel eredményesebben harcol a csempészek ellen ós az elmúlt négy hónap alatt 592 csempészt letartóztattak, 13-at menekülés közben lelőttek és sok millió török font értékű csem­pészárut koboztak el. A csempészáruk jegyzékén első helyen a ká bítószerek állnak. A fenti időszakban a határőrség a letartóztatott csempészektől 1254 kg ópiumot és 93,5 kg hasist kobozott el. Emellett 2635 darab sžarvasmarha és 55 700 darab lövedék került a hatóságok kezére. A terület lakói azt vallják, hogy „valamiből élni keli" és ilyen szociális körülmények között nem csodálható, hogy törvényellenes módon szerzik meg a létfenntartáshoz szükséges pénzt. Jellemző a vidékre, a két szomszéd, Ali és Musztafa története: amikor Musz taía több felszólítás ellenére sem fizette vissza tartozását szom­szédjának, Ali egyszerűen lelőtte adósát. A tartozás összege egyet len török font volt 5|g ££ A Keleti-tenger júniusban még kellemetlenül hideg, ez azonban egyáltalán nem zavarja a 100 esztendős Clara Hedwin asszonyt, aki Göteborg közelében napon la élvezi a fürdés és úszás örömeit. A fürdés mindig a szenvedélye volt és divatos, kissé pop-szerű fürdőruhá­jában valóban nem látszik rajta egy évszázad. Egyébként az életerős nagymamával már négy évvel ezelőtt foglalkozott a svéd sajtó. Hedwin asszonyt ui. elütötte egy autó. Az áldozat sértetlen maradt, de az autó darabakra tört. Amikor ezt az eseményt említik előtte, csak legyint: Ugyan, hiszen akkor még fiatal voltam, alig 96 éves . . . SCHWEIZER ILLUSTRIERTE

Next

/
Oldalképek
Tartalom