Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-07 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

Mindenféle — Es akkor is szeretni fogsz, amikor már öreg és ráncos leszek? A kibernetika kora - Kérem, ez a gép egy egész hivatalt pótol! -Miért, mit tud elintézni? - Semmit az éqvíláqon .. . Szerény embernek sok vágya teljesül. Az ember csak addig ideges és elkesere­dett, amíg azt hiszi, hogy igaza van. » Az emberiség mértéktelen szaporodása következtében egyre több ember vágyik ma­gány után. Nagy csalódás, ha valaki meggyőződik ar­ról, hogy senki sem bántja. Az igazi közügy magánügy is. • Valamire a boldogtalanság ls jó, például unalom ellen. * X. nélkülözhetetlen munkaerő. Hozzá ké­pest dolgoznak szorgalmasan a többiek. » A pofont mindig az felejti el előbb, aki adta. Keserűen csalódott a barátaiban. Rájött, hogy azok sem különbek, mint ő. f. 1. — Panaszt teszek a gyermekvédelmi osztá­lyon! (Pusztai Pál rajza) L. >.-• ľ i — -Ä (Szűr-Szöbó József rój/a) Rövidzárlat Kis eszpresszó. A boxokban szerelmes pá rok ülnek. Sistergés, aztán hirtelen kialszik a villany. A felszolgáló kétségbeesetten szól: — Rövidzárlat. Van a kedves vendégek között villanyszerelő? Egy férfihang a sötétben: — Ha igen, ne jelentkezzék! Távirat DUBA GYULA: Postahivatal. Fiatal nő nyújtja be az ab­lakon a szűkszavú távirati blankettát: „Ér­tesítelek, hogy gyermekünk született. Jelent­kezz!" A kisasszony kiszól az ablakon: — Nem tüntette fel a címzwtt nevét, lak­helyét. Mire a nő pirulva: — Azt sajnos nem tudom . . 1. Társadalmunk érdeke, hogy tagjai a lehe­tő legnagyobb megelégedésben, nyugalomban, testi és lelki kielégítettségben és jólétben él­jenek, s ennek az általános és magas anyagi és szellemi életszínvonalnak a megteremtése ér­dekében kötelessége társadalmunknak minden erejét latbavetni, aŕnyagi és erkölcsi tartalékát felhasználni, lehetőségét megmozgatni. 2. Mindezek elérése, megvalósítása, és a jö­vőbeni állandó kiszélesítését célozva elsőren­dű érdeke társadalmunknak, hogy fiatalságun­kat jónak, erkölcsösnek, dolgosnak és közössé­gi szelleműnek nevelje, olyannyira, hogy lá­nyaink és fiaink elégedettek legyenek szüleik­kel, munkájukkal, s a társadalommal, melyben élnek. 3. Érdeke ezért társadalmunknak, hogy fel­nőtt dolgozóink — akik gyereket nevelnek — lelki nyugalma és elégedettsége — melyet gyer­mekeiknek is átadnak — elérése érdekében min­dent megtegyen, hogy anyagi és szellemi igé­nyeiket maradéktalanul kielégítse, és fokozot­tan figyelembe vegye ily irányú óhajaikat, kí­vánalmaikat 4. Vagyis érdeke társadalmunknak a hazai piac anyagi és szellemi áruellátottságát úgy biztosítani, hogy ez megfeleljen a kereslet és kínálat örök törvényszerűségeinek, hogy így a társadalmi értékrend kifejezőjének, a pénz­nek a körforgása meggyorsuljon, és lehetőség nyíljon újabb kifizetődő befektetések esűközlé­sére, illetve haszonra. 5. S miután a nemi élet intimsége (szex) és az egyéniség túlzott érvényesülése (erőszak) állandóan vonzó és keresett áruk (a szex még valuta-viszonylatban is, ami fokozottan aláhúz­za jelentőségét), érdeke társadalmunknak, hogy a forgalmasabb utcasarkokon sztriptíztáncos­nök fényképei jelenjenek meg, a társadalmi Jólét mértékét szimbolizáló fedetlen keblekkel, és jelentősebb mulatóinkban egy órás vetkőző­programokat mutassanak be, ahol dolgozóink kikapcsolódnak, és neuraszténiájukat feledve megnyugosznak. 6. Ugyanezen tény közvetlen következménye — a nem kifizetődő, ráfizetéses üzemek indo­kolatlan létének érve mellett —, hogy a társa­dalom anyagi stabilitása érdekében könyvki­adóink nagy példányszámban adjanak ki detek­tívregényeket, szexuális tartalmú magazinokat •AHHHHHHHH Döntsék el mér végre ott fent, hogy mit téncoliakl (V. Renčin korikatúrójcr) és szórakoztató irodalmat, aktképeket és sztár­intimitásokat, hogy hármas célt követve: fokoz­zák polgáraink szellemi ellátottságának színvo­nalát, növeljék a kultúrára költött társadal­mi pénzek mennyiségét és mozgását, és meg­mentsék a kiadókat a teljes gazdasági csődtől. 7. Bizonyára említenem sem kell, hogy jele­nére és jövőjére egyaránt gondoló társadal­munk elsőrendű érdeke azon ifjakkal, akik a tömegkultúra és szórakoztató irodalom fen­tebb vázolt termékeinek légkörében, eszméik­Bűvös kör (12 mondat társadalmunk érdekéről) tol és gondolati töltetüktől megittasulva lilio­mot tipornak, betörnek, és szórakozásból idő­sebb békés polgárokat inzultálnak, tapasztalat­lanságukra való tekintettel megértően bánni, eltévelyedésük okát társadalmi környezetük­ben, elidegenedett, teretlen fiatalságukban, és alkoholista szüleik közönyében keresni, és bölcs atya módjára gyakori feddésekkel, jő szóval (bajusz alatt megértően mosolyogva) nevelni, és inkább kórházakra — ahol inzultált áldoza­taikat gyógyítják — adni ki azt a pénzössze­get, amit különben börtönökre kellene kiadni. 8. Am még ezek figyelembe vételével is el­hanyagolhatatlan érdeke társadalmunknak, hogy közös javaiból (melynek a szórakoztató­ipar haszna is szerves része) jelentős össze­geket fordítson zárt intézetek fenntartására, me­lyekben a szóban forgó, és makacsul önmagu­kat ismétlő fiatalokat összpontosítják, nevelők fizetésére, akik türelmesen magyarázzák a tan­folyam részvevőinek, hogy szocialista társadal­munk csak a közösségi érzelmű, dolgos fiata­lokat szereti, és a biztonsági szervek mennyi­ségi fejlesztésére, mely szerv ugyancsak ezen fiatalokat elfogja és összeszedi az ország kü­lönböző részeiből, miután megszöktek az in­tézetekből, és újból liliomot tiportak, betörtek és inzultáltak. 9. Bizonyítanom sem kell, hogy a fent vázolt sajnálatos jelenség leküzdését vagy legalább is elviselhető méretek közé szorítását tartva szem előtt különösen megszívlelendő érdeke társadalmunknak, hogy a jelenség okait köz­pénzen fenntartott tudományos intézetekben megvizsgáltassa, tudósok, úgymint szociológu­sok és pszichológusok áltaľ feltárássá, és tu­dományos, azaz objektív értékű művekben köz­kinccsé tegye (csak olyan társadalmi rákfenék ellen harcolhatunk eredményesen, melyek okai és összetevői közismertek). 10. Világos tehát, hogy el nem hanyagolható társadalmi érdek, hogy a kiadók kiadják azo­kat a tudományos és ismeretterjesztő műveket, melyek megmagyarázzák és bebizonyítják, hogy a fiatalkori — s az ebből kinövő és egyre el­terjedő hivatásos — bűnözés, és ezzel kapcso­latos munkakerülés előidéző okai a sztriptíz­bárokban alkoholistává váló, és a gyermekne­velést elhanyagoló szülők, a túlságosan meg­értő és elnéző társadalom, mely jó atya mód­jára dorgálással nevel, továbbá a szex és erő­szak egyre növekvő térhódítása tömegkultú­ránkban, civilizációnk piacán, szórakoztató Ipa­runk termékeiben. 11. Ahhoz azonban, hogy kiadóink a társada­lom érdekeinek megfelelően fokozott mérték­ben dobhassák piacra az említett tudományos műveket, felvilágosító és közismertető jegyze­teket, szükséges, hogy növekvő mértékben je­lentessenek meg szerelemmel, ármánnyal és erőszakkal foglalkozó, kelendő irodalmi műve­veket, úgynevezett bestsellereket, hogy így anyagi alapot teremtsenek említett társadalom­mentő feladataik teljesítésére, és a bűn ellen­szere irodalmának kiadására. 12. Amiből nyilvánvalóan és logikusan követ­kezik, hogy a társadalom pillanatra sem feled­hető érdeke értelmében legjobb, ha megy min­den a maga útján tovább, mert senki sem lát­hatja előre, mi történne akkor, ha az egymás­ba kapcsolódó láncszemek egysége megszakad­na, és civilizációnk egyensúlyi helyzetéből ki­billentve, ismeretlen törvényszerűségek hatá­sára haladna tovább jövője felé. •••••HMM

Next

/
Oldalképek
Tartalom