Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-21 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

• Történelmi ritkaság Luxor közelében a régészek első ízben bukkantak a fáraók korából származó három olyan vízmedencére, amelyben hajdan krokodilusokat tenyésztettek. A téglával és kővel burkolt víztárolókat időszámításunk előtt 1500 körül építették. Az egyik medencében egy embertörzsű és krokodilusfejű egyiptomi istennő alabástrom szobrát találták". Az óegyiptomiak a három medencét összekötötték, így a krokodilusok átúszhattak egyikből a másikba. A medencék egy részét kőlappal fedték be. A papok elmozdították a bronzkerekeken forgó kőlapot, s úgy etették a krokodilusokat. Az ősi Egyiptomban azt hitték, hogy a krokodilusban az országot tápláló Nílus lelke ölt testet, ezért a krokodilus jólétet és békét hoz a lakosságra. Egyiptomi parasztházakban ma is találhatunk krokodilus-madárijesztőket, melyeket nagy tiszteletben tartanak. • Mocambique-i Maugli A Lonrenco Marquis-i egyetem szociológusainak és pszichológusainak egy csoportja égy „majomember" vizsgálatával foglalkozik. Egy afrikai kisdedet több hetes korában ^najmok ragadtak el. A gyermek már 15 éves volt, amikor törzsének vadászai rátaláltak, de a fiú elkeseredett ellenállást tanúsított. A mocambique-i Maugli sokáig nem tudott alkalmazkodni az emberi környezet életmódjához, öszszefüggően nem tudott beszélni, csupán artikulátlan hangokat adott ki. A fiatalember most húszéves; évek múltán megszokta az embereket, de szellemileg elmaradt. Ideje nagy részét azzal tölti, hogy törzsének falvai között bolyong. • Az Indiai-óceán kincsei Az óceánok közül eddig legkevésbé az Indiaióceánt tanulmányozták, pedig talán a leggazdagabb valamennyi tenger között. Nemrégen végzett kutatás során megállapították, hogy évente mintegy kétmillió tonna halat fognak ki az Indiai-óceánból. A kifogott halak mennyisége a közeljövőben a tízmillió tonnát is elérheti — ez pedig az Atlanti-óceán középső övezetében elért halászati rekord szintje [évi 11 millió tonna). Az Indiai-óceán haikészletei egyenlőtlenül oszlanak meg. A legkevesebb hal az

1 óceán északnyugati részén, az egyenlítőtől északra és Ceylontól nyugatra van. Itt kis halak: szardíniák, sprattok, heringek, továbbá rákok, homárok, makrélahalak, vörös sügér stb. tenyésznek. • Vigyázz az elefántra! A Nairobiban megjelenő Daily Nation cíjníi kenyai lap a fenti címmel közölte egyik olvasójának levelét. „Éjjel autón Mombasába tartottam és nagyon megijedtem, amikor majdnem belehajtottam egy elefántba, mely a Teavo rezervátumból csavargott el. Ezért a közlekedés biztonsága és az állatok védelme érdekében az alábbit javaslom: Az állatvédelmi hivatal tisztviselőinek bizonyára van annyi humorérzéke és eszköze ahhoz, hogy e nemes óriáslények mindegyikének a hátsó lábára két vörös fényszórőt helyezzenek, amelyek idejében figyelmeztetnék az autósokat, hogy éjszakai kiruccanás örömeinek hódoló elefántok kószálnak az út mentén. Elől nem szükségesek a fényszórók, mert ennek a rendeltetésnek nagyon jól megfelelnek a fényt visszaverő elefántagyarak. * 800 ezer éves lelet Ostromoson Tudományos világszenzációnak számít az a lelet, amelyre magyar régészeti és természettudományi kutatók az Ostromos-hegy nagy kőfejtőjében bukkantak A lelőhely egy évmilliókkal ezelőtt keletkezett, hasadék, amelyet később a vízmosások valóságos barlanggá tágítottak. Ebben a barlangban az idők folyamán körülbelül négy méter széles és tizenkét méter magas üledék halmozódott fel, benne az ősi állatvilág csontmaradványainak tömegével. A lelőhelyen 700—800 ezer éve élt szarvasok, medvék és más nagyemlősök töredékes csontjain kívül igen sok kisemlős — denevérek, cickányok, pockok, ürgék, mókusok, hörcsögök, erdei egerek, földi kutyák, füttyentő nyulak, pelék stb. maradványai kerültek napvilágra. A nagy esemény azonban egy lemming és száz miocénegér csontjainak előbukkanása volt. Ez először is azért jelentős, mert az a lemming, amelynek maradványai most előkerültek, kb. 700—800 ezer évvel ezelőtt élhetett, és így világszerte a legrégibb lemming-lelet. Másodszor a két leletanyag együtt olyan rejtélyt hozott felszínre, amely hatmillió évet hidalt át. Azok a miocén egerek ugyanis, amelyeknek csontjait most ezek között a nem egészen egymillió éves maradványok között találták meg, a tudomány mindeddig általánosan elfogadott álláspontja szerint körülbelül hétmillió éve éltek. A lelet szerint tehát ez a faj több mint hatmillió évvel élte túl saját feltételezett kipusztulását. A tudománynak így az ostromosi lelet miatt módosítania kell eddigi felfogását. VÁLASZTÁSOK, A Német Szövetségi Köztársaságban kulminál a választási kampány. A nyugatnémet lakosságnak szeptember 28-án már döntenie kell. Tulajdonképpen miről? Talán elsősorban arról, helyet foglalnak-e ismét a német parlamentben, ebben az esetben az NSZK Szövetségi Gyűlésében a legreakciósabb német irányzat,- jelenleg a neonáci Nemzeti Demokrata Párt (NPD) képviselői. Hitler utódainak pártja, mely az elődhöz hasonlóan a deklasszált elemekben és a kiábrándult kispolgárságban talált bázisra, a nem egységes, egymással viszálykodó, fegyelmezetlen gyülevészhadból az NSZK negyedik legnagyobb politikai pártjává fejlődött. Tettek helyett üres szavak A német történelem tapasztalataira való tekintettel négy évvel ezelőtt sem lehetett lebecsülni a náci párt felújítására irányuló törekvéseket. A világ antifasiszta és demokratikus erői már akkor óva Intettek. Nyugat-Németországban is sok értelmes egyén mutatott rá a kialakuló veszélyre. Akadtak persze «olyanok is, okik a kezüket dörzsölték. A bonni hivatalos körök és a lakosság többsége lebecsülte a veszélyt. Akadtak Bonnban olyan személyek is, akik vitát indítottak a neonáci NPD esetleges betiltásáról. Elsősorban a szabadelvű újságírók élesztgették a vitát. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy Benda bonni belügyminiszter is hivatalosan nyilatkozott az NPD betiltásának lehetőségéről vagý lehetetlenségéről. Ennek ellenére lényegében semmi sem történt, > legalábbis nem történt olyasmi,' ariii fékezhette volna az NPD erősödését. Önmagában azonban a puszta fékezés sem segített volna, hisz o párt betiltása sem lenne általános gyógyír a neonácizmus ellen, csupán megakadályozná, hogy az NPD képviselői beülhessenek a szövetségi gyűlés padjaiba. Bár az NPD 1966-ban és 1968ban nyolc tartományban bejutott a parlamentbe, miután hatálytalanná tette a választási törvény ötszázalékos záradékát, semmi sem történt. Mindezt a demokratikus jogrenddel magyarázták. Az NPD jelszavai, a párt vezérének kijelentései és a neonácik választási gyűléseinek lefolyása is bizonyítja, milyen abszurd, öngyilkos jellegű ez az érv. A legnagyobb ellenállást mindenekelőtt a parlamenten kívüli baloldali ellenzék (APO) tagjai tanúsítják a neonácikkal szemben. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sok helyütt egyéni kezdeményezésre önsegélyző akcióhoz folyamodtak az emberek és az NPD-gyűIések megtartására nem bocsátottak rendelkezésre termeket. A parlamenten kívüli ellenzék, elsősorban a diákok ellenállása a nyugatnémet rendőrségbe ütközik, amely „egy politikai pártnak a választási gyűlésekhez való demokratikus jogát védelmezi". Ugyanakkor eltűri a neonáci „rendcsinálók", vasbottal és acélsisakkal felvértezett, különleges párttanfolyamokon kiképzett verekedők gyülevészhadait. E hóhérlegények ténykedése az egykori hitlerista SA-legények emlékét idézi fel. Miben különböznek Adolf von Thadden úrnak, a neonácik vezérének szándékai a szintén Adolfnak keresztelt előde céljaitól? Von Thadden talán óvatosabb, a nacionalista jelszavakat, a nagynémet elképzeléseket és a nyers módszereket egyelőre még a demokrácia hangoztatásával kapcsolja össze, modernebb csomagolásban szervírozza. Von Thadden megmagyarázza... Ezzel kapcsolatban nem árt, ha emlékeztetünk azokra a megbeszélésekre, amelyeket a nyugat-berlini Külfödli Sajtóegyesület tagjai hónapokkal ezelőtt Adolf von Thadden úrral folytattak. Kísért-a náci múlt • Amikor a Hatóságok szembekötősdit játszanak • Thadden úr vérmes reményei Elfelejtett lecke Emlékszem, az egyik kérdés úgy hatott, hogy von Thadden kissé elvörösödött. Az asztalon előtte álló egy pohár jeges whisky érintetlen maradt. Valóban így hatott volna ez a kérdés: „Hogyan "vélekedik annak lehetőségéről, hogy a szeptemberi parlamenti választások után kis kormánykoalíciót alakítanának a CDU/CSU uniópárttal?" Ügy látszott, von Thadden megriadt a kérdéstől. Egy pillanatra zavarba jött: „Hisz erről egyáltalán nincs szó" - mondogatta egyáltalán nem meggyőző módon. Ám néhány nappal később, amikor a szövetségi gyűlés Nyugat-Berlinben megválasztotta az új államfőt, bebizonyosodott, hogy „pont erről van szó". A bonni szövetségi elnök megválasztásakor az NPD összefogott a CDU/CSU uniópárttal, s az ő jelöltjére, Schröder hadügyminiszterre szavazott. Majdnem sikerült őt az elnöki székbe juttatniuk. A szociáldemokraták és a liberális szabad demokraták (FDP) akkor egyesült erővel mindössze hat szavazattöbbséggel szavazták le Schröder jobboldali elnökjelöltet és juttatták az elnöki székbe a szociáldemokrata dr. Heinemannt, akkori igazságügyi minisztert. Heinemannra csak hattal több szavazat esett, mint Schröderre! Ám térjünk vissza az újságírókkal folytatott beszélgetéshez. Adolf von Thadden nyugodtan, érzelmi kitörések nélkül beszélgetett velük, s ügyesen kitért a világos válaszadás elől. Kezdetben olyan demokrataként mutatkozott be az újságíróknak, akiben nyoma sincs az egykori junkernak, akiben nincs semmi siegfriedi vagy hageni vonás. Ennek kapcsán felidéztem Hitler képét abból az időből, amikor a landsbergi erődben szerzett tapasztalatai még igen frissek voltak. Szerencsétlen ügyefogyott emberke túl bő felöltőben, ártatlan arckifejezéssel. Ö sem volt Siegfried vagy Hagen, még kevésbé félelmetes walhallai jelenség. S mi lett azután? Néhány év kell ahhoz, hogy megszabaduljon alacsonyabbrendűségi komplexumaitól s ne riadozzék világuralmi tervektől — csak ennyi idő kellett ahhoz, hogy megnyerje a hatalmasoknak és az elégedetlen kispolgárok tömegének a támogatását. cia abszurd magyarázata értelmében - öt is megilleti a választások előkészítéséhez való állami anyagi hozzájárulás, noha e párt a demokráciának megtestesült tagadása? Legális párt, ezért kell kapnia anyagi támogatást, ha viszont betiltanák, támogatása büntetendő cselekmény lenne. Érdekes az NPD betiitása körüli érvelés is. A törvények állítólag megkötik a hatóságok kezét. A neonáci NPD-nek képviselete van a tartományi parlamentekben, s ez állítólag teljesen megváltoztatja a helyzetet, Ha olyan helyzetben lenne a neonáci párt, mint amilyenben az újonnan alakult Német Kommunista Párt (DKP) van, amelynek egyetlen tartományi parlamentben sincs képviselete, másként állnának a dolgok. A rendelkezések értelmében ily címen a DKP bármikor betiltható. Természetesen „ez most politikailag nem időszerű". Az NPD esetében azonban leheletlen az ilyen eljárás. A neonáci párt betiltásáról a karlsruhei alkotmányjogi bíróságnak kellene döntenie. „A Karlsruhéba vezető út túl szeles" — jegyezte meg kárörvendően Thadden. Beismerte ugyan, hogy „azoknak" rengeteg érve van pártja betiltásának követelésére, viszont állítólag nincsenek bizonyítékaik. Thadden nevetett azon, hogy olyasmivel érvelnek: „az NPD behívja az országba az oroszokat, mert. a Szovjetunió nem engedi meg Nyugat-Németországban a nácizmus újjáéledését". „Azok" állítólag azt sem tudják bebizonyítani, hogy az NPD az előző betiltott nyugatnémet neonáci pártok nyomdokaiban halad. Thadden természetesen tagadta, hogy összefüggés volna az NPD és a nácik között, váltig erősítgette, hogy „a bonni miniszterek semmivel sem tudják alátámasztani" ennek ellenkezőjét. Sőt, az NPD még csak nem is alkotmányellenes. Ezért pártja és ő, az elnök, örömest beleegyeznének egy karlsruhei bírósági eljárásba, mert „semmilyen bizonyíték - semmilyen ítélet". Thadden egyébként már akkor biztos volt benne, hogy „a parlamenti választások előtt úgy sem hozná meg döntését a karlsruhei alkotmányjogi bíróság". A beszélgetésből kitűnt, hogy Thadden úr és pártja nem mond le a nagyipar és az állam támogatásóról. Különben is miért mondanának le róla, ha egyszer az NPD legális párt és — a demokráThadden még azt is hozzáfűzte, hogy a hitleri nemzeti szocialisto A nyugat-németországi választások közeledtével a CDU/CSU uniópárt mindinkább közös nevezőre jut a neonáci Nemzeti Demokrata Párttal. Három ember egy csónakban. (A Berliner Zeitung karikatúrája.)