Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-21 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

4 Amore mio aiutami — Szerelmem segíts nekem, a címe Monica Vitti és Alberto Sordi első közös filmjének. A vérbeli olasz dráma annyi komikum­mal van „mixelve", hogy a nézők végignevethetik ezt a különös filmet. A felvételen Monica Vitti. Florinda Boikan brazíliai filmsztár, aki legutóbb a Szépségflastrom című filmben mutatkozott be. Partnerei: Susanna Merlinkova, Franco Nero, Delia Boccardo és Adolfo Celi. Rendező: Ludovicn Dentice. —— Több, mint két hónapja Magyaror­szágon forgatja Maximilian Schell az Első szerelem című Turgenyev­regény filmváltozatát. Nemcsak egyik főszereplője, hanem rende­zője is a filmnek. A forgatókönyv­ben a rendező nem ragaszkodott 'az eredeti Turgenyev-míihöz. Sok mindent adott hozzá és sok min­dent vett el belőle. A képen Domi­níque Sanda, a film női főszerep­lője. • A „SZABÁLYOZOTT" háború utópisztikus gondolatát vitte film­re Svédországban Peter Watkins brit rendező, aki néhány évvel ez­előtt nagy feltűnést keltett a nuk­leáris háború következményeit be­mutató alkotásával. A Gladiátorok című film szatirizálja a fokozódó nemzetközi feszültséget. A hábo­rút csak úgy lehet megakadályoz­ni, hogy az ellenséges nagyhatal­mak, az ENSZ felügyelete alatt, egy előre kijelölt helyen és meg­határozott szabályok szerint pró­bálják ki pusztító fegyvereiket. A legfrissebb északi sztárimport Olaszországban, a húszéves, rendkívül vonzó ianet Ahgren ... ÉSZAKI SZTÁROK DIVATJA OLASZORSZÁGBAN Hogy a hideg Északról, a Skandináv-ál­lamokból a meleg mediterrán vidékre vágy­nak az emberek, azt az utóbbi száz eszten­dő skandináv irodalma világosan bizonyí­totta a világnak. Most azonban a passzív vágy aktív költözködéssé és áttelepüléssé vált legalábbis a svéd filmszínésznők vilá­gában. A svéd szépségek hoszabb, rövidebb időre elhagyják hazájukat, s Olaszországban, a filmvilág városainak egyikében telepsze­nek le és itt próbálnak karriert csinálni. Hogy ki nyitotta meg ezt a sort, az ma már többé-kevésbé ellenőrizhetetlen. De beszél­jenek a tények: Az Amerikából Olaszország­ba került Anita Ekberg, az Olaszországból Amerikába, majd újra Olaszországba került May Britt (Igazi néven May Britt Nllson), az Amerikában karriert csináló, majd Olasz­országban filmező és onnan hazatérő és rendezéssel foglalkozó May Zetterlíng, az amerikai karrier után Olaszországba tele­pülő, majd onnan újra Amerikába visszaté- 1 rő Ingrid Bergmann és mások. Köztük van a mindössze húszéves Janeth Ahgren is, a svédországi Karlskronából a Cinecittába, a római filmvárosba került fia tal lány, aki már az első évben négv külön­böző filmben állt kamerák elé. A nevek sora ezzel még nem ért véget. Például Ewa Aulin is Rómában él, bár most két filmre Amerikába szerződtették. A ne­ves stockholmi sztárok közül újabban B. An­dersson is Romában vett villát, nem beszél­ve a világhírű Harriett Anderssonról, aki legutóbbi három filmjét olasz rendező irá­nyítása alatt olasz partnerekkel készítette. Ugyancsak Rómában vendégszerepelt és már­is újabb szerződést kapott a világhírű Ing­rid Thulin is . . . Az északi sztárok divatja egyelőre tovább hódít Olaszországban . —en— ••Manón MŰ I pon Jean-Louis Trintignant, az antisztár Jean-Louis Trintignant francia film­színész az idén aratta eddigi legna­gyobb sikerét. Harmincnyolc éves, ti­zenöt éve filmezik, ötven filmben sze­repelt, köztük Vadim, Robbe-Grillet, Lelouch és Charbrol műveiben, de mégsem akar sztár lenni. Jean-Paul Belmondo vagy Alian Delon egy-egy szerepért kétmillió frankot kap, Trin­tighant pedig ennek az összegnek leg feljebb 10 százalékát. Függetlenül a pénztől, a modern filmnek nagy szük sége van rá, az antisztárra, aki a mai filmek kulcsszereoét, az ellenhőst ala kítja. Jean-Louis Trintignant vonzó kül sejével, mosolyával, jólneveltségével, nyugodt, dallamos hangjával pontosan ellentéte a diadalmaskodó superman­nak. Az általa alakított emberek kö­zös tulajdonsága, hogy egytől egyig sebezhető személyiségek. Sebezhető, de nem legyőzött személyiségek, mert a szégyenlősségük mögül mindig elő­pattan a luciditás, illetve a cinizmus szikrája, feltör a szenvedély lángja. Húszéves korában érkezett Párizs­ba, és beiratokozott egy színitanfo­lyamra. Azt mondja, nagyon zavarta akkoriban, hogy olyan szégyenlős, de biztos volt benne, hogy előbb-utóbb fel fog szabadulni. 1951-ben alakította Jean-Louis Trintignant első komoly színházi szerepét Schil­ler Stuart Máriájában. 1956-ben fellé­pett Vadim És az Isten megteremtette a nőt című nagysikerű filmjében. De inkább Brigitte Bardot-val való kap­csolata, mintsem alakítása révén vált ismertté. Az Ilyen népszerűséget azon­ban ő egyáltalán nem szereti. Ezután harmic hónapig katona volt, s a kö­zönség az idillt és a színész Trintig­nant-t is elfelejtette. A katonaság után fotográfus lett, majd Agnés Var­da színházi asszisztense. AljJtoriban rá akarták bízni Hamlet szerepét, de elutasította. Azt hitte, ezzel vége sza­kad színházi karrierjének, de téve­dett: Maurice Jacquemot végül is rá­beszélte, hogy újra közönség elé Iép­ien, s ezzel az alakításával valósággal svőzedelmeskedett a Champs Elysées színházban. Trintignant kezdetben visszautasí­tott olyan jellegű filmszerepet is, ami­lyenekkel az idén nagy sikert aratott. A közönség úgy véli, hogy filmet film után forgat, és egyik szerepnek sem szentel különösebb gondot. Va­lójában rendkívül fegyelmezett, és mély hivatástudattal rendelkező szí­nész. /Magyar Szó) • ROGEK VAUIM oeieienlette, hogy olyan „robbanó" film forgatására ké­szül, amilyet ínég sohasem készítettek Franciaországban. Hogy mit ért ezen, nem közölte: azt sem mondta meg, miről szól a történet. Csupán annyit árult el, hogy a film címe Top Secret lesz, és a női főszerepet felesége Jane Fonda alakítja. • POPI címmel a New York-i félvé­rek életéről készít filmet Arthur Hil­ler. A szociális dráma főszerepében Alan Arkin lép fel • A BELGRÁDI televízió színes té­véfilmet forgat a vaskapui víziarőmű építéséről. A szerb—horvát, angol, francia, német, orosz és spanyol nyel­vű kísérő szöveggel készülő filmet no­vember elején mutatják be. Ez lesz különben a jugoszláv televízió első színes filmje. • A MOSZKVAI népszerű tudomá­nyos filmstúdió tizennégy dokumen­táris filmmel készül az 1970-es Lenin­centenáriumra. Ezek egyikét, az 1917. március—április címűt most forgatják Nagyezsda Krtipszkája naplója alap­ján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom