Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1969-09-20 / 222. szám, szombat
néhány sorban Hét végi hírmagyarázatunk Szavak helyett tetteket Az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt 24. ülésszakának küszöbén Nixon amerikai elnök bejelentette: december 15-ig további 35 ezer fővel csökkenti a Vietnamban harcoló amerikai csapatok létszámát. Ez a bejelentés nem keltett meglepetést, mert már előtte sejtelmes hírek keringtek az elnök és közvetlen tanácsadói, valamint a Pentagon bizalmas tanácskozásairól, és a dél-vietnami bábkormány vezetői is „rosszalló" kijelentéseket tettek, hogy a Fehér lláz mintegy 40 ezer katona kivonásával gyengíteni akarja a dél-vietnami frontot. Saigon aggodalmai azonban nyilván spanyolfalul szolgáltak Washington lépé'sei valódi értelmének elkendőzésére. A már kivont 25 ezer és a december 15-lg kivonandó további 35 ezer amerikai katona mindössze 60 ezer főt jelent, holott az elnök a nyáron nagylelkűen megígérte a Dél-Vietnamban harcoló félmilliós amerikai hadsereg százezer fővel történő csökkentését. Az amerikai csapatkivonásk csak látszatra jelentenek lépést a vietnami konfliktus békés megoldása felé, a valóságban elterelik a figyelmet a lényegről, a folytatódó amerikai agresszióról. I Békülékenység? Még ügy év sem telt el Nixon hivatalba lépése óta, de az amerikai társadalom már biztos benne, hogy az új elnök politikája nem változott a vietnami kérdésben, az Egyesült Államok békeszólamokkal övezve folytatja a johnsoni háborút. Bár a politikai kérdések megítélésében Nixon reálisabb elődjénél, ő is a Pentagon és a vele szorosan szövetkezett hadiipari monopóliumok rabja, békés szólamaira rácáfolnak a tények. A 35 ezer főnyi létszámcsökkentést bejelentő nyilatkozata után Nixon elnök felszólalt az ENSZ közgyűlésének most megnyílt ülésszakán. Nagy pátosszal előadott mondanivalóját még az amerikai sajtó is úgy jellemezte, hogy „nem tartalmaz új elemet". Vagyis békeszólamok, anélkül, hogy az amerikai kormány komolyan gondolná a kivonulást Dél-Vietnamból és a háború tisztességes befejezését. Nixon ismét megerősítette előbbi álláspontját: hajlandó bizonyos lépéseket, legalábbis látszatgesztust tenni a vietnami háború befejezésére, de hallani sem akar Dél-Vietnam önrendelkezéséről. Szinte vele egyidőben jelentette ki Ky tábornok, saigoni alelnök: „Bárminő kísérlet egy dél-vietnami koalíciós kormány alakítására azonnal államfordulatot vonna maga után." Ez nem is virágnyelv. Nagyon világos: ha az amerikai csapatokat bizonyos körülmények folytán ki is vonnák Dél-Vietnamból,- ez csak úgy történne, hogy megerősítenék az ottani bábkormányt, csak az amerikai hadsereg aktív harci részvétele csökkenne, de nem szűnne meg az amerikai jelenlét, s Washington sohasem hagyná, hogy a saigoni bábkormányt — az egymást váltó csatlósok személyétől függetlenül — egy, a nép nemzeti érdekeit képviselő koalíció félreállítsa. # Nincs katonai győzelem Bel- és külpolitikai nehézségeket palástolt az amerikai elnöknek az a kijelentése, hogy „minden kérdésről készek vagyunk tárgyalni, kivéve a délvietnami nép önrendelkezését... Nehéz az öt éve tartó háború két partjáról megtalálni egymást, de eljött a lényeges tárgyalások ideje." E kijelentés burkolt beismerése annak, hogy az amerikaiak csak időhúzás céljából egyeztek bele a vietnami kérdés megoldásának elősegítésére hivatott párizsi tárgyalásokba. A párizsi tárgyalásoknak most megtartott 33. és 34. ülése sem hozott változás-t az álláspontok egymáshoz közelítésében. Míg az amerikai fél részleges kivonulásról kíván tárgyalni, ezt ls csűri-csavarja s különféle teljesíthetetlen feltételekhez köti, a dél-vietnami hazafiak és a VDK képviselői ragaszkodnak kereken leszögezett álláspontjukhoz: az amerikaiak agressziót követtek el azzal, hogy rátámadtak a Vietnami Demokratikus Köztársaságra és háborút viselnek a délvietnami felszabadítást mozgar MijiL T tom ellen, amely a washingtoni UM*J£ érdekeket képviselő Saigont bábrendszerrel szemben az 19B9 e9® sz n éP érdekeit védelmezi, s mielőtt a vitás kérdések érdemIX. 20. leges rendezéséről tárgyalnának, ki kell vonniuk hadüze3 net nélküli háborút folytató csapataikat Dél-Vietnam egész területéről. Ha Nixon erőteljesen véget akarna vetni az öt éve folyó meddő háborúnak, nem újíttatta volna fel a B-52es óriásbombázók támadásait. Ez semmiesetre sem vall békés szándékra. Viszont kénytelen cselekedni, mert nagy belső nyomás nehezedik rá: túl sokba kerül az amerikaiak hatástalan beavatkozása a Távol-Keleten — az amerikai szenátus nemrégen szavazott meg újabb két és fél milliárd dolláros támogatást a vazallus rendszerek katonai erősítésére. Az amerikai nép türelmetlen: sok családba kopogtatott be már a postás az amerikai hadügyminisztérium gyászjelentésével, sok pénzt emésztettek fel a Vietnamban használt gyilkos fegyverek, holott a szociális bajok — az orvosi ellátás, az öregek ellátása, a diákok helyzete, a faji egyenlőség reális biztosítása terén anyagi nehézségekbe, pénzhiányba ütköznek. Az öt éve tartó háború erkölcsi kudarcot is jelentett a kormánynak, s a józan gondolkodású szenátorok is — a presztízskérdést félretéve — a háború mielőbbi befejezését sürgetik. „Nixon keddi bejelentésének az volt a célja, hogy megnyugtassa az amerikai közvéleményt" — állapította meg a Times a 35 ezer amerikai katona hazaszállításáról szóló döntéssel kapcsolatban. Valóban így van. Nixon gesztusát népiesen így jellemezhetjük: Nesze semmi, fogd meg jól! Ugyanis még mindig 484 ezer katona marad Vietnamban, s nem a kivont vagy kivonandó alakulatok alkották, illetve alkotják a Vietnamban harcoló amerikai hadsereg fő ütőerejét. A légierő és más különleges alakulatok a hazaszállított hatvanezer embertől függetlenül rombadönthetnék egész Vietnamot, ha e hős nép nem dacolna az agresszorral. # Erkölcsi nagyság A vietnami nép — észak és dél lakossága egyaránt — nagy szenvedései, veszteségei ellené-, re kész tovább harcolni a haza felszabadításáért, kész tovább küzdeni, míg az utolsó betolakodó »el nem hagyja a haza földjét, de elküldi képviselőit minden béketárgyalásra és a megegyezés minden lehetőségét kihasználja. A vietnami nép erkölcsi ereje fényesen bebizonyosodott most, Ho Sí Minh elnök elhunyta alkalmából. „Bármilyen nehézség és nélkülözés árán, de népünk mindenképpen győzni fog. Az amerikai imperialistáknak ki kell takarodniuk országunkból" — hangzik a nagy vezér végrendelete, amely északon és délen milliók hazafias esküje lett. Ezzel az erkölcsi tényezővel is számolnia kell az amerikai kormánynak. Ma már Nixon ís belátja, hogy az Egyesült Államok számára lehetetlen a katonai győzelem, öt év alatt sem értek el semmit a fegyverek erejével, viszont az USA fejére hullott a békeszerető népek erkölcsi ítélete. Az ENSZ közelgő negyedszázados jubileumának méltó megünneplése lenne, ha az amerikai kormány felülvizsgálva hibás és a világ népeinek érdekei ellen irányuló politikáját, mielőbb kivonulna Vietnamból és hozzájárulna a vitás kérdések békés rend^zé-éhsz. LŰRINCZ LÁSZLÓ BOMBÁK ROBBANTAK A MEXIKÓI FŐVÁROSBAN Botrány Montevideóban Mexiko — Csütörtökön ismét bombák robbantak a mexikói fővárosban. Ez alkalommal az Excelsior című lap szerkesztőségében. A lapnak otthont adó ötemeletes épületben minden ablak kitört, az anyagi kár jelentős. Még a szomszédos francia könyvesbolt ís megsínylette a robbanást. A rendőrség a szerdai öt bombamerénylet miatt indított nyomozás során 21 személyt állított elő. Megállapították, hogy az elmúlt napok robbantásos merényleteit azonos típusú szerkezetekkel hajtották végre. Tekintettel arra, hogy közeledik október 2-a, a tavalyi nagyszabású kormányellenes diákmozgalom leverésének évfordulója, a hatóságok fokozott óvintézkedéseket foganatosítottak: katonaság, valamint 13 000 rendőr szállta meg azokat a negyedeket, ahol mostanában bombák robbantak, kettőzöttőrséget állítottak a középületek elé és a stratégiai pontokhoz, valamint a földalatti állomásokhoz. Montevideo — Telefon-lehallgatásí botrány robbant ki az uruguayi fővárosban. Lehallgató-berendezéseket találtak a kormányhoz és az állami szervekhez közelálló személyek otthonaiban, valamint olyan különleges készülékeket, amelyekkel a diplomáciai képviseletek telefonvonalait lehet ellenőrizni. A botrány egy rendőrségi vizsgálat nyomán pattant ki. Az uruguayi hatóságok hivatalosan nem nyilatkoztak az ügyről, de a köztársasági elnök csütörtökön este a hadügyminiszterrel és a belügyminiszterrel hosszasan tanácskozott a történtekről. A montevldeói lapok a telefon-lehallgatási ügyet a Cl A művének tekintik és-felháborodásuknak adnak hangot. Látványos összecsapás Bonn — A nyugatnémet választási hadjárat legújabb eseménye, hogy a koalíciós kormány a korábbi tervektől eltérően még egy rendkívüli minisztertanácsot fog tartani! Csütörtökön este összeült a Szocláldemokrata Párt vezetősége, majd sajtóértekezleten jelentette be, hogy támogatja a közalkalmazottak és szállőipari munkások szakszervezetének bérköveteléseit, s mivel a belügyminiszter a választások előtt nem volt hajlandó tárgyalásokat kezdeni a szakszervezettel, követeli a minisztertanács összehívását. A választási körúton Hamburgban tartózkodó Kiesinger kancellár eleget tett a kívánságnak, de a minisztertanács időpontját még nem tűzték ki. A hét elején kirobbant tömeges „vad" sztrájkok politikai megfigyelők szerint ártottak a szociáldemokraták választási eseményeinek. Az NSZKban most kíváncsian várják, milyen kihatása lesz a küzdelemre a CDU/CSU és az SPD politikusok utolsó látványos összecsapásának. Az NSZK-ban egyébként idén igazán amerikai stílusú választási kampány folyik. A hatalomért vetélkedő legnagyobb pártok neves reklámügynökségeket bíztak meg azzal, hogy a választók érzelmeire leginkább ható jelmondatokat és plakátokat alkossanak. A kereszténydemokraták plakátjain majdnem kivétel nélkül mindig ott mosolyog Kiesinger és biztonságot, további gazdasági fellendülést ígér. A szociáldemokraták kampányát pedig olyan ismert frók támogatják, mint Günther Grassé s Heinrich Böll, akik főleg a fiatal választók megnyerése szempontjából jelenthetnek sokat. Szintén választási meggondolásokat tükröz Kiesingernek a^ Braunschweiger Zeitung. számára adott nyilatkozata. A kereszténydemokraták vezető politikusa ebben azt hangoztatja, hogy készen áll a lengyel kormánnyal folytatandó tárgyalásokra, de ugyanakkor képtelen feltételeket szab. Abban reménykedik, hogy Gomulka osztja majd Bonn nézeteit, miszerint javítani lehet a két ország kapcsolatait, anélkül, hogy Nyugat-Németország lemondana az Odera—Neisse vonalától keletre eső területekre támasztott igényeiről. Összetűzés Belfastban Belfast — Healey angol hadügyminiszter sir lan Freeland tábornoknak, az Észak-Írországban állomásozó angol csapatok parancsnokának kíséretében szemlét tartott a belfasti brit egységeknél. Látogatása nem járt incidens nélkül. A belfasti repülőtértől alig néhány kilométerre egy angol katonai őrjárat öt lőfegyvert és 500 töltényt talált egy várakozó személygépkocsiban, pár pillanattal a hadügyminiszter gépének megérkezése előtt. A járőr öt személyt letartóztatott, s átadta őket a rendőrségnek. Alig félórával azután, hogy Healey megtartotta szemléjét, a személyi biztonságának védelmére kirendelt angol katonák és vagy 200 környékbeli katolikus között összetűzés történt. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a katonaság lezárta a főútvonalakat; sebesülésekről nincs jelentés. Londonderryben 24 órás tárgyalások után megállapodás jött létre a katolikus közösség vezetői és az angol parancsnokok között. Eszerint hétfőn megkezdik a városban a torlaszok eltávolítását, a katolikus városnegyedbe a rendőrség és a segédrendőrség tagjai nem tehetik be a lábukat, a katolikusok pedig tudomásul vaszlk az angol csapatok jelenlétét. A SVÉD KOMMUNISTÁK KONGRESSZUSA Stockholm — Szeptember 19én és 21-én Stockholmban gyűl össze a Baloldalt Svéd Kommunista Párt XXII. kongresszusa. A kongresszus célja értékelni a párton belüli helyzetet és kitűzni a párt programját a közeledő általános választásokkal kapcsolatban. A kongresszus előtti időszakban több mint száz Javaslatot terjesztettek a párt vezetősége elé. Többek között javasolták a pártfegyelem megszilárdítását és az alapszabályzat módosítáTito elnök fogadta az új csehszlovák nagykövetet sát. A párt vezetősége elutasította azt a Javaslatot, hogy a kongresszuson tárgyalják meg a párt új elnevezésének kérdését. Három évvel ezelőtt a Svéd Kommunista Pártot Baloldali Svéd Kommunista Párttá nevezték át. A kongresszuson a 16 000 tagot képviselő 248 küldött vett részt. Jelen van 20 kommunista és munkáspárt küldöttsége is. A CSKP küldöttségét Joseí Havlín, a CSKP Központi Bizottságának póttagja vezeti. Belgrád — foszip Broz Tito jugoszláv elnök tegnap Belgrádban fogadta fozef Nálepkát Csehszlovákia új belgrádi nagykövetét. A csehszlovák nagykövet rövid beszédében tolmácsolta Ludvík Svoboda elnök és a kormány üdvözletét s hangsúlyozta, hogy a két országot őszinte, baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz. Kijelentette, hogy Csehszlovákiában tovább folyik a konszolidálódás, melynek célja, hogy a CSKP újból az őt megillető vezető szerepet töltse be. Tito elnök válaszában hangsúlyozta, továbbra is a két ország együttműködésének fejlesztésére kell törekedni, majd biztosította az új nagykövetet arról, hogy a kormánynál és személyesen nála is teljes megértésre és támogatásra talál. PCMPIDOU francia köztársasági elnök csütörtökön délután fogadta a moszkvai szabadságáról állomáshelyére visszatért Zorin szovjet nagykövetet és háromnegyedórás megbeszélést folytatott vele. , A MOSZKVAI és belgrádi tárgyalásairól hazatért Dines Szingh indiai külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel hasznos megbeszéléseket folytatott az ázsiai biztonságról. Elmondotta, hogy a szovjet vezetők az ázsiai kollektív biztonsági szerződést nem „védelmi" paktumnak képzelik el, hanem olyan szerződésnek, amely az ázsiai országok együttműködésén és a vitás kérdések tárgyalásos rendezésének elvén alapul. A NATO-parancsnokság terveinek megfelelően tegnap befejeződött a NATO mozgó alakulatainak dán területen zajló „Zöld Expressz" fedőnevet viselő hadgyakorlatainak első „előkészítő" fázisa. A második fázis ma kezdődik meg. A sajtó jelentései szerint a hadgyakorlatok vezetője Li Gobbi olasz tábornok, a NATO mozgó alakulatainak parancsnoka. AZ SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a svéd baloldali kommunista párt 22. kongresszusának. MA ÉRKEZIK Jokoszuka japán kikötőbe a Snook nevű amerikai atomtengeralattjáró. A lakosság széles körű tiltakozása ellenére az amerikai atomtengeralattjárók tovább folytatják kéretlen látogatásaikat a japán kikötőkbe, hogy „készleteiket feltöltsék és a legénység kipihenje magát". JOHN ROSS CAMPBELL, NagyBritannia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja csütörtökön éjjel, 74 éves korában elhunyt. Campbell haláláig a Morning Star szerkesztője volt. AZ INDONÉZ fegyveres erőktől származó értesülések szerint a kormány ez év végéig 29 000 kommunista foglyot fog szabadonbocsátani. Mintegy 70 000 embert tartanak fogva jelenleg is az indonéz börtönökben az 1965-ös puccskísérletben való részvétel, vagy kommunista beállítottság címén. BURGIBA tunéziai elnök elhatározta, hogy felülvizsgálják az 1962-ben hozott földreform-törvényt. Ez a törvény Ben Szalahnak, Burgiba bizalmasának és néhány héttel ezelőtt Ieváli tott midenható gazdasági miniszterének „szövetkezetesítés!" elképzeléseit tükrözte. Mostantól a magántulajdont hatékonyabban akarják védelmezni —, közölték Tuniszban. NYUGAT-NÉMETORSZÁG november 6-án Indítja útnak első mesterséges kutató-holdját. Az „Azúr" nevű műholdat egy négylépcsős rakéta segítségével juttatják majd pályájára. AZ AMERIKAI Atomenergiai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy sikeresen befejezték a Nerva néven ismeretessé vált nukleáris kísérleti rakétahajtómű több hónapig tartó kipróbálását. A bizottság szóvivője közölte, hogy a Nerva az 1970-es években kerülhet „bevetésre", majd később felhasználható lesz a Mars-expedícióban is. MANESCU, román külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt vevő román küldöttség vezetője tegnap találkozott Gromiko szovjet külügy miniszterrel, a szovjet küldöttség vezetőjével. VARSÓBAN megkezdődött a Szabadságért és Demokráciáért Küzdő Harcosok Szövetségének IV. kongresszusa. A szövetség tanácsa a kongresszus megnyitásának előestéjén ülést tartott, melyen részt vett Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke. A SZŰVETSÉGI szkupstina meghívására szeptember 23-30án Jugoszláviába látogat a finn parlamenti küldöttség, V. J. Sukselainennek, a parlament elnökének vezetésével. TOROKORSZÁG szófiai nagykövete kormánya nevében köszönetet mondott a bolgár kormánynak azért a figyelmességért, amelyben a Bulgáriába kényszerített török repülőgép utasalt és személyzetét részesítették.