Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-10 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Nera álom többé a prágaiak ré­szére a föld alatti vasút, nem is illúzió. A felszaggatott utcák, a közlekedési eszközöket irányító jel­zőtáblák, az építőanyagot szállító te­hergépkocsik ugyanúgy a főváros megszokott képéhez tartoznak ma­napság, mint a fúró- és kotrógépek okozta fülsiketítő dübörgés. Tagad­hatatlan, hogy nem kellemes ez a közlekedést is akadályozó felfordu­lás a városban, amibe azonban bele kell törődnünk. Hiszen kétségtelen, nem mindennapi mű készül. Ezzel magyarázhatók a rendkívüli nehéz­ségek, melyek, ha történtek is mu­lasztások, minden bizonnyal pótol­hatók ... Aláaknázva — tilos a bemenet Ezt olvassuk Pankrác egyik lezárt utcájában. Nem véletlen ez az óvin­tézkedés, hiszen a néhány nappal ezelőtti esőzések talajsüppedést okoz­tak ... Az egyik kiürített sarokház falán óriási repedések éktelenkednek. — Előfordul az ilyesmi — vonogatják vállukat a munkások. Elmpndják, hogy a metró építése Prágában a ked­vezőtlen geológiai feltételek miatt még az olyan tapasztalt dolgozók szá­mára sem gyerekjáték, mint amilye­nekkel a kivitelezővállalat: a Vodní stavby végzi úttörőmunkáját. Kihasználjuk a lehetőséget és le­ereszkedünk a föld mélyébe, oda, ahol a földalatti első útvonala épül. KaCerovról Pankrácon keresztül vezet majd ez a már 7 km-en elkészült út­vonal, mely a város szívébe, a Nem­zeti Múzeumhoz, onnan a Főpályaud­vart érintve Florenc autóbuszállo­másra tart. A Nuslei Hídtól egy kő­hajításnyira, pontosabban a már ki­ürített vendéglő alatt 4,5 m-re a föld gyomrában állandóan üzemben van az a szovjet vágathajtógép, melyet ez év elején a szovjet szakemberek fel­távolságban lerakott szennyvízcsator­nát sértetlenül hagyott ugyan, de va­lamivel odébb a vízvezetékcsövek át­helyezése máris folyamatban van. Hogy e beavatkozás következtében a kábelek is útban vannak? Sebaj! Hi­szen azok is áthelyezhetők. Az egész csupán idő és pénz kérdése. Az ilyen nem várt kiadásokkal is szá­molt a beruházó. Hiszen nem titok, hogy a prágai metró építése az évek folyamán fokozatosan sok százmillió koronát fog felemészteni. A Nemzeti Múzeum környékén is szépen halad a munka, noha a prob­lémák itt sem mennek kivételszám­ba. Az épületek lebontásával még a nyár elején elkészültek. A Katonai Építővállalat dolgozói a romokat és a meglazított talajt a föld mélyéből az aknatorony segítségével tonna­számra juttatták a felszínre. A metró tehát a Nemzeti Múzeum és a Leger utca között a nehézségek ellenére is biztonságosan tör magának utat. A kész alagút hossza itt már megha­ladja a 70 m-t. — Hiszen ha nehézségek nem vol­nának! — sóhajtoznak egyre-másra az illetékesek. De ne csodálkozzunk ezen, mert maguk az előkészületek sem mindennapiak. Tapasztalatok hiányában pedig minden még sokkal bonyolultabb. Erről tanúskodnak a Főpályaudvar új épületével kapcso­latos gondok is. A városrendezéshez ugyanis hozzátartozik az új pályaud­var felépítése, mely a metróállomás közvetlen közelében fog emelkedni. De térjünk vissza a metróhoz, melynek alagútját átlagosan 30 m mélységben tervezik. Vonatjal (a smíchovi Tatra-üzemet bízták meg gyártásukkal) átlagosan 32—34 km-es óránkénti sebességgel fognak közle­kedni, ami nem zárja ki a helyen­kénti 75 km-es órasebességet. A met­ró első szakaszán a Florencet Kače­rovval összekötő 30 km-es útvonalá­nak az üzembe helyezését 1973 vé­gére tervezik. Ez tehát a legsürgő­sebb teendő, a Dejvicét a Vinohrady­val, a Pankrácot a Kertvárossal és Prága délnyugati részét a Smíchovon keresztül Florenccel összekötő útvo­nalakon kívül, melyeknek elkészülte a hetvenes évek végére várható. A Vrchlický-parkban a halastónak a rajta úszkáló vadkacsákkal bottal ütheted a nyomát. Itt is leereszke­dünk a már kibetonozott föld mélyé­be. Egyelőre nem folytathatják a munkát, mert az olasz Rodio gép kezdeti helytelen kezelésével kelet­kezett hibákat kell előbb helyrehoz­niok. A munkavezető hiányolja a tervrajzok dokumentációját és az előkészítőmunkákkal kapcsolatos ké­séseket is kifogásolja. A nemzeti bi­zottság is rugalmasabb lehetne ... Ha nem volnának ezek a fennakadá­sok, akkor az elvégzett munka ellen­értéke ma már nem 100 millió ko­ronát, hanem háromszor annyit ten­ne ki. Ám az év végéig a késés el­lenére is el kell készülnie a Mú­zeumhoz vezető 324 m hosszú árok­nak, mely fölött jövő tavaszig ismét helyreállítják az annyira nélkülözött parkot... A közlekedés nem állhat le A legnagyobb a forgalom a Mú­zeum környékén. Az építkezés nem zavarhatja a forgalmat, s ezért a kö­vetelményeknek megfelelően több­ször ls át kell majd helyezniök a villamossíneket. Az első módosítás­ra még a nyári hónapokban sor ke­rül. Mi a helyzet az ugyancsak forgal­mas Florencen? A hosszadalmas vi­ták következtében teljes egy eszten­dőre becsülhető itt a lemaradás. De végül is megszületett a megoldás ar­ra, hogy lehetőleg minél kevesebb bérházat kelljen lebontaniok. Esze­rint a metró ideiglenes végállomását Florencen 2 m-re a föld mélyében helyezik el. Ezzel az intézkedéssel, mely azonban új tervrajzok kidolgo­zását tette szükségessé, legalább 330 lakás és 15 000 m 2-nyi telek ment­hető meg a pusztulástól. Minthogy azonban Florenc idővel átszállóhely lesz, a helymegtakarltásnak némi hát­ránya is van: az utasoknak ugyanis átszálláskor egyik emeletről a má­sikra kell majd járniok. — Ez a szükségmegoldás azonban eléggé gya­kori külföldön is — mondják a szak­emberek — Több időt nem veszíthetünk — ez az általános vélemény. A kocka el van vetve: a végleges döntést mind­nyájan kötelezőnek tartják magukra nézve. A fő, hogy a beruházó jóvá­hagyja ezt a tervet is, és hogy a tervrajzok dokumentációja elkészül­jön, ami legalább 8 hónapot igé­nyel. Időközben azonban megkezd­hetik Florencen is a kábelek, a gáz­és vízvezetékcsövek áthelyezésével já­ró munkákat . . Mindenki tudja, hogy a metró —köz­ügy. Érthető tehát, hogy az építkezé­sek és az ezzel összefüggő teendők üteme Iránt nemcsak a lakosság, ha­nem a központi szervek is élénk ér­deklődést mutatnak. A Szövetségi Gyűlés képviselői ezért tanácskoztak a napokban a szakemberekkel ezek­ről a problémákról. Együttes erővel egyengetik a föld alatti vasút útját, hogy ezentúl minél kevesebb legyen a fennakadás, hogy a vállalatok kö­zötti együttműködés minél gördülé­kenyebb legyen. Az eredményt kor­mánybiztos kinevezésével is igyekez­nek biztosítani. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy hibák hibákra, mulasztások mulasztásokra többé nem halmozhatók. Mert ha nem kö­vetkezik be lényeges javulás minden vonalon, akkor a jövő évre terve­zett munkák ellenértéke 600 millió helyett ennek az összegnek csupán a felét tenné ki. Ez a mérhetetlen ká­rokkal járó vétkes könnyelműség pe­' dig sem ma, de a jövőben sem en­gedhető meg. Ezért volna hasznos, ha az illetékesek még inkább ki­' használnák a Szovjetunió felajánlot­ta, a metró építéséve! kapcsolatos gazdag tapasztalatait KARDOS MARTA (A CSTk felvrtele) ügyeletével szereltek fel. Ök avatták be a masina rejtelmeibe a mi mun­kásainkat, akik a háromhónapos próbaüzemeltetés után ma már ma­gabiztosan kezelik. Három műszak­ban dolgoznak, mert a terv szerint szeptember végéig találkozniok kell azzal a csoporttal, amely ellenkező irányból egyengeti az utat... Segít a szovjet gép Naponta 3 m-t tesz meg, s máris több mint 255 m-en falta fel a ho­mokos kavicsot. Van mit tennie ezen a hepehupás terepen, melyhez az épületeknek is alkalmazkodniok kel­lett. Minthogy a házak nincsenek ugyanazon a szinten és mert nem volna célszerű, ha a metró túlságo­san mélyen nyúlna a föld gyomrába, megtörténik, hogy a vágathajtógép itt-ott valamelyik ház pincéjében is felbukkan. Az épületek egy részét a metró út­vonalán már lebontották. Azok, ame­lyek még sértetlenek, kiürítésük után sorsuk beteljesülését várják. Ám akadnak közöttük, amelyeknek nem eshet bántódásuk, amelyeknek fenn­maradása az utókor számára közér­dek. Ilyen pl. Szent Pankrác templo­ma is. A látszólag egyszerű épület­ből semmi különösre sem lehet kö­vetkeztetni. Csak a környéken vég­zett ásatások során fellelt XI. szá­zadbeli román rotunda maradvá­nyainak és egy későbbi gótikus temp­lom alapzatának köszönheti a kápol­na életbenmaradását. Az eléggé költ­séges óvintézkedések keretében tehát — mintegy % millió koronáról van szó — vasbeton pillérekkel támaszt­ják alá és speciális vasrácsokkal szi­lárdítják meg alapzatát. A vágathajtógép útja közben nem egy, többnyire eltávolításra váró aka­íMlyba ütközik. Egy fölötte 1,5 m-nyi NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZOVJET METWÔfiPhPCl G&P — 12 MÉTERES M*LVSÉGBEbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom