Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-03 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

AKTUÁLIS KÉRDÉS: A fontossági sorrend l/öztudomésú tény, hogy ha­" zánkban kevés az egész­ségügyi középkáder. Számtalan orvostól, kórházigazgatótól hal­lottam a panaszt: nincs ápoló­nő, a fiatalok nem jelentkez­nek szakiskolába, mert ez a munka nem eléggé attraktív, nehéz és a jutalmazás nem áll arányban a terhekkel. Ezért tartom különösnek, hogy az érsekújvári járásban két osztálynyi tanuló jelentke­zett a kilencedik osztályokból egészségügyi szakiskolába, de csak a fele szerezheti meg a képesítést, mert a másik felé­nek nem adtak lehetőséget a tanulásra. Ezek a fiatalok ugyanis saját anyanyelvükön, magyarul akarták megszerezni a szükséges szaktudást, de az illetékesek csak egy magyar tannyelvű osztályt enegdélyez­tek Nem tudom milyen elgondo­lás alapján született ez a ha­tározat, nem akarok senkit na­cionalista hátsó gondolatokkal vádolni, de a döntés logikát­lansága kézenfekvő. Mérlegelve az összes tényezőket, szükség­szerűen fel kell tenni a kér­dést, hogy vajon mi a fontos­sabb: az-e, hogy növeljük a kórházi ápolónők létszámát, hogy a szlovák, a cseh, vagy a magyar nemzetiségű betege­ket szakképzett erek ápolják, vagy az, hogy 20—30 (iatal előtt elzárjuk a szakmai továbbképzés lehetőségét csu­pán azért, mert anyanyelvükön akarnak tanulni?! H a valóban szem előtt tart­juk a kórházakban érez­hető és jelentős nehézséget okozó, tartás ápolónő-hiányt, vajon megengedhetjük-e ma­gunknak ezt a nagyképű, pök­hendi, humánumot és országos érdeket egyaránt sértő luxust? Ha akadnak olyan fiatalok,, akik önként vállalják az egész­ségügyi középkáderek nehéz és rosszul fizetett munkáját, logi­kus-e ha nem tudom kinek és minek az érdekében nyelvi so­rompóval zárjuk el az utat előttük? Vajon összeegyeztet­hető-e ai ilyen eljárás a szo­cialista társadalmi rend frott és íratlan szabályaival? I Igy vélem, hogy a fontossá­" gi sorrend a döntő ténye­ző! Az a fontos, hogy minél több egészségügyi középkáder szerezhesse meg a képesítését, nem „minden áron és csak szlovákul", hanem az anyanyel­vén is, mert nem az a fontos, hogy milyen nyelven tanul, ha­nem az hogy munkájával, tudá­sával a közös huzában élő né­pek érdekeit szolgálja! P. GY. Egy világhírű együttes : The MdmCSS Ciwd PtlpS A „Mamas and Papas" együttes legendája Saint John szigetén kez­dődött, 1965 nyarán. John és Mi­chclle Phillips, egy fiatal házas­pár, a Karib-tenger partjára uta­zott, hogy kipihenje a hétközna­pok hajszájának fáradalmait, John Phillips zeneszerző, népzenekuta­tó, akkoriban Greenwich Village­ben élt, ahol tagja, sőt félig-med­dig vezetője egy népdalokat elő­adó együttesnek, a „Journeymen"­nek. A népzenekutató társadalmi és politikai célkitűzésektől vezet­tetve lett tagja az együttesnek, amely protest-songokat is bemuta­tott és előadott. A Phillips házas­párral tartott Greenwich Village­fcen szerzett barátjuk, bizonyos 1 Danny Doherty, egy kanadai, akt néhány évvel korábban a „Hali­fax Three" nevű vokállal érkezett a szórakozások híres városába. Amikor társai továbbmentek, ő — me" Ismerkedve a házaspárral — elvált tőlük és Philltpsékkel ma­radt. A Karib-tenger övezete azonban felettébb drága vidék, így Fhillipsék kanadai barátjukkal .valami munka után néztek. A nya­ralóhelyen kerülnek össze Eric Norddal, az együttes zenekarának mai vezető gitárosával, és Peter Pltafiannal, aki éppen akkoriban mntitta be új, maga konstruálta hangszerét, az elektromos hege­dűt, amellyel néhány hónapptál később általános világsikert ara­tott. John, Michelle és Denny, két barátjuk kíséretével énekeltek. Saint John szigetéről a közeli Saint Thomas szigetére utaznak, ahol — mint John mondta — ke­vesebb a moszkltó és barátságo­sabb a fogadós. A fogadást Hugh Duffynak hívták és néhány héttel megérkezésük után, mindent az együttes tehetségére alapozva, mu­latót épített. És nem hallott szé­gyent. Mire az új klub megnyit­hatja kapuját, a három énekeshez egy negyedik is csatlakozik, Cas­sidie Elliot (röviden (Cass), akt néhány hónappal korábban mftr Denny Dohertyvel közösen szere­pelt egy Greenwich Viliage-ben hamar népszerűvé vált alkalmi énekegyüttesben, amely az egzo­tikus csengésű, „The Mungwumps" néven működött. Néhány héttel a klub megnyi­tása után, az együttes, amely ek­kor már a mai nevét, a The Ma­mas and Papas" nevet viselte, Los Angelesbe utazik egy hanglemez­gyár tehetségkutató szakemberé­nek, ,,disc-jockey"-jának meghívá­sára. A Dunhlll Rekord Compaivy rögtön magas gázsival szerződteti őket. Hmarosan elkészül első al­bumuk. Ezen megmagyarázzák névválasztásukat ls. „Azért utaz­tunk St. John, illetve St. Thomas szigetére, hogy visszavonulva napi elfoglaltságunktól, papást-mamást Játsszunk, amin azt értjük, hogy valami mást csináljunk, mint ko­rábban. Egyik konferansziénk, még ott a mulatóban, azt mondta: „Az egyUttes hölgytagjai bájosak." Mire mi minden este azt válaszol­tuk: „De mi csak Mamának szó­lítjuk éket." A konferanszié pedig azt felelte: „Akkor maguk a Pa­pák." Mire azt mondtuk: „Igen, mi vagyunk a mamák és papák együttese." Ax emberek nevettek rajtunk, fgy a név ránkragadt." Egyik első világsikerük a „Mon day, Monday" volt. „California Oreamiug" című lemezük pedig Bostonban a legnagyobb siker. A híres „Fehér karácsony", a „Cash Box", a „Btllboard" és még egy sor más ls sláger lett az amerikai slágerújdonságok között. Ma a világ leghíresebb együtte sei közé tartoznak, állandó televí­zió , film-, és rádlősztárok. Joggal mondogatja hát John Phillips: „Vajon mi lett volna belftlUuk, ha 1985 nyarán nem támad ez a nya ratási Ötletünk?" (fenyves) BB és CO után 00? A német Lollobrigidának nevezteti ei a kötni szüietesű Dori Dom-ot. A szakemberek úgy tudják, hogy a film­világnak személyében BB és CC után — DD-je is lesz . . . A lusta kcfkais Siergely MihaJkov meséi Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kakas. Ször­nyű naplopó volt, de jobban szeretett vnlna élni, mint a töb­biek. A kakas kiszemelt magának egy tiszta kis házikót, melyben keeskegidák laktak, s kérte őket, engedjék meg, hogy veliik lakhasson. — Fogadjatok be nyárra! Van elég helyetekI A jó gidák befogadták. Átköltözött a kakas a kis­kecs'cékhez. Azok egész nap se­rénykednek: földet ásnak, virá­got ültetnek, udvart söpörnek. A ka'ías meg csak ül a házikó tetején és napraforgómagot rág­csál. a héját meg kiköpködi. A kecskék örökké csak takaríthat­nak utána. A gidák virágot ültettek a kertben, hát a kakas meg nem szétgyúrta az ágyást, amikor kukacot keresett... Két kis facsemetét gondoztak a kecskék. Hát a kakas meg se kérdezett senkit, és a két zsen­ge facsemete között feszítette ki függöágyát. Persze, hogy az ágak letörtek, a két facsemete meg kiszáradt. \ N '*>• , w; ­mmt Éjszakánként meg, amikor a gidák jóízűen aludtak, kaka­sunknak kedve támadt énekel­ni. Énekelni ugyan nem tudott, de kukorékolásától felébredtek a kecskék, s többé már el sem tudtak aludni. Egyszer a gidák szemrehá­nyást tettek a kakasnak, de még neki állt feljebb: — Mi bajotok van velem? Mi közötök hozzá: nem a házban kukorékolok, hanem a tetőn. A tető pedig nyilvános hely! Megbeszélték a dolgot a gi­dák, s elhatározták, hogy kite­szik a kakas szűrét. „Ha egy­szer olyan naplopó mihaszna, nem csinál semmit, nem segít, nincs mit nálunk keresnieI Menjen, ahová akar!" Amit mondtak, meg is tet­ték. A kecskék kiűzték a ka­kast a házból. A kakas megpró­bált ugyan ellenállni, de a kecs­kék nem hagyták magukat, és ragaszkodtak szándékukhoz. A fehér keeskegidák most békében és barátságban élnek. Senki sem háborgatja őket. Pompáznak virágaik, újra kizöl­delltek a fák a ház mellett. A kakas pedig ott üldögél a roz­zant kerítésen, s panaszkodik a mellette elhaladóknak, hogyan megalázták őt a keeskegidák. (L. L. fordítása) A TÜKÖR Volt egyszer egy orrszarvú. Az volt a szokása, hogy mtn­denkin gúnyolódott. — Púpos! Púpos! — ingerel­te a tévét. — Apókám, szedd te a fáról a verebet! — csúfolta a zsirá­fot. — Hét, te vastagbőrű! — kiáltott az elefántra. — Hol az orrod, hol a farkad, mert még összetévesztem őket?l — Mit piszkál ez engem? — tűnődött magában a jóindulatú elefánt. — Elégedett vagyok orrmányommal, s egyáltalán nem hasonlít a farkamra! — Mit?l Hogy én szörnyszü­lött vagyok?! Lenne csak két púp a hátamon, még szebb len­nék! — morfondírozott a teve. — ö aztán nagyon gyönyörű! — szólt le a zsiráf. — Hát csak gyönyörködfék magában! A jóbarátok elővették a tük­röt, s az orrszarvú után. ered­tek. Az orrszarvú éppen a strue­cot bosszantotta: Csupaszlábúi repülni nem tudsz, mégis madárnak tartod magad! A szegény strucc sértődöttsé­gében a fejét is a homokba dug­ta. — Hallgass ide, barátom! — szólította meg az orrszarvút a teve, közelebb érve. — Te talán valamilyen szépségnek tartod magad? — Hát persze! — válaszolta az orrszarvú. — Ki kételkedik ebben? — Hát akkor nézz magadraI — mondta az elefánt és az orr­szarvú elé tartotta a tükröt. Az orrszarvú belenézett a tü­körbe és harsány hahotára fa­kadt: — Ha-ha-ha! Hát ez miféle szörnyszülött? Mi van az orrán? Ha-ha-ha! Ha-ha-ha! Nézegette magát a tükörben és egyfolytában nevetett, köz­ben az elefánt, a zsiráf, a teve 6e a struccmadár rádöbbent, hogy az orrszarvú olyan buta, mint egy fatuskó. Ettől kezdve egyáltalán nem sértődtek meg az orrszarvú gúnyolódásain. (íi. L. fepdttásflfj TORD A FEJED * TORD A FEJED * TÖRD A FEJED * z 3 x 6 * s 9 10 n H X n X ~15 ľt x! 15 ie X n 19 19 X 20 Z1 X 2Z 13 X es X X n k ~ir X 19 30 X 3i 3Z x 35 M 35" X 36 X J* X 3í 39 x ~m> X tz i 43 X K t* V 4í • VÍZSZINTES: 1. Nagyon hasznos, kedves vándormadarunk. 8. Fürge énekesmadár, nagy rovarpusztlté. 11. Van ilyen lóverseny ls. 13. Rossz, savanyú borféleség. 14. Alant. 15. Három olaszul. 17. Vég­zet. 19. Napszak. 20. Hiányos ta­valy. 22. Ment szlovákul (foneti­kusan). 23. Méz peremei. 24. A fülemülék családjába tartozó éne­kesmadár, a nádasok lakója. 26. Fél erdői 27. Nagy félsziget a Szovjetunióban .28. Fénykép. 29. A Föld felé. 31. A pintyfélék csa­ládjába sorolt tarka madár, ked­venc lakhelye a nádas. 33. Nem tegnap. 34. Város és fürdőhely Né­metországban. 36. Szent angolul. 37. Veszteség. 38. Becézett női név. 40. Satírozás kezdete. 41. Leány­név. 42. Fű, növény latinul. 44. Kevés, ritka németül (v = w). 45. Kedves költöző madár, Petőfi több szőr is megénekelte költeményei­ben. éneklő madaraink egyike, a ter­mészetvédelmi törvény a legtelje­sebb védelemben részesíti. 2. Nem fél (ék. hiba). 3. Amerikai pénz­egység. 4. Hangtalan sötétl 5. Épí­tőanyag. 7. Szovjet repülőgéptípus. 8. Felesége van. 9. A szerelem Istene az ógörög mitológiában. 10. Vadgalamb. 12. Szemita nép­csoport. 15. Szénagyűjtés. 16. A patások rendjébe tartozó ormá­nyos állat. 18. Eleven mozgású, aranysárga hasznos költöző ma­dár. 20. Két szó: évszak és földet forgat. 21. Fordított kettőshangzó és eláraszt. 24. Hímjuh. 25. YŤY. 30. A teremtés koronája. 32. Gya­kori kérdés. 33. Nőt név. 35. Vég­telenül serkenti 37. L6 szlovákul' (fonetikusan). 39. Zabál közepe. 41. Van Ilyen fötd-is. 42. Rovarok­kal táplálkozó hasznos madár (a nyíl irányában folytatva). 43. Rangjelző szócska. 44. Vissza: véd. BekUldte: Molnár „Mártó, Perfienyffi. FÜGGŐLEGES: 1. Legszebben REJTVÉNYMEGFEJTŐK FIGYELMÉBE A jövő héten egyszerre közöljük a legutóbbi két megjelent keresztrejtvényünk nyerteseinek névsorát

Next

/
Oldalképek
Tartalom