Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-03 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A pontyhorgászat művészete Csendesebb folyású vizeinkben, a holtágakban és ta­vainkban általában mindenütt megtalálható a ponty. ízle­tes húsa és hihetetlen szívóssága miatt a horgászok leg­kedveltebb hala. Egy-egy nagyobb példány zsákmányul ejtése még a legügyesebb horgász tudását is próbára teszi. A ponty horgászására legalkalmasabb a júniustól szep­temberig terjedő Időszak. Ebben az időszakban táplálkozik a legmohőbban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más időszakban nem horgászhatjuk eredménnyel. Például no­vemberben és decemberben is eredményesen lehet pontyoz­ni. Nyáron a kora reggeli és a késő délutáni órákban, tavasszal és ősszel pedig a déli órák a legalkalmasabbak pontyozásra. A ponty étvágyát Jelentősen befolyásolja a folyóvíz ára­dása, illetve apadása. A víz apadásakor a ponty étvágya csökken, viszont áradáskor jelentősen növekszik. Táplálék­ban nem válőgatós. Minden, a vízben fellelhető táplálékot elfogyaszt. Mesterséges táplálék gyanánt puhára főtt ku­koricát, burgonyát, kukoricamálét használunk. A ponty horgászta nagy felkészültséget igényel, mivel ez a halfajta egyike a legéberebb halainknak. A horgászfelszerelést rendszerint a helyi viszonyoknak megfelelően állítjuk össze. Pontyfogáshoz rugalmas — 1,50—2,50 m-es — horgászbotot használjunk. A doborsó kiválasztásakor legyünk igényesek, mert a jó orsó elősegí­ti a sikert, de a damil sem másodrendű dolog. Legalkalma­sabb a 35—40-es damil. Mint már említettein, a ponty nem válogatós a táplálék­ban. A vízben levő növényi anyagokat éppen úgy megeszi, mint az iszapban található rovarálcákat, férgeket, csigá­kat stb. A csalit gyakran egyéb táplálékkal szívja föl. Mi­vel a pontykapás szinte pillanatok alatt zajlik le, nagyon ébernek kell lennünk. Ha nem vagyunk eléggé elővigyá­zatosak, akkor könnyen elszalasztjuk az értékes zsák­mányt. A bevágásnak pillanatok alatt kell megtörténnie. A sikeres pontykapás, illetve bevágás külön művészetet jelent. Hogy a pontyhorgászatban sikert érjünk el, jól kell ismerni a hal életmódját és szokásait. A ponty egyike a legkitartóbban védekező halainknak és éppen ezért a be­vágás után azonnal kirohanással kezdi a védekezést és mindaddig küzd, amíg teljesen el nem fárad. De előfor­dulhat az is, hogy a horog kiszakad a ponty szájából, ezért a fárasztást elővigyázattal végezzük. Arra ls ügyel­jünk, hogy a zsinór el ne szakadjon, ami legtöbbször ak­kor következik be, ha az a dobban elakad. A horogra akadt pontyot a szokott módon szákoljuk be, de ezt a műveletet is a legnagyobb elővigyázattal végezzük. Az elmondottakból tehát láthatjuk, hogy a pontyhorgá­szat milyen élvezetes szórakozást jelent. ANDRISKIN JÖZSEF Évelő virágok telepítése család # otthon A lukasunkat már szinte nem 'i tudjuk elképzelni díszítőele­mek, dísztárgyak nélkül, ugyan­úgy a kertünket sem dísznövé­nyek nélkül. A kert legnagyobb részét a zöldséges vagy a gyü­mölcsös foglalja el, a ház köz­vetlen környékét azonban a vi­rágoknak kell fenntartanunk. Az egynyári és a közönséges hagymás virágokat aránylag könnyen beszerezhetjük, de az a ii trányuk, hogy minden évben ki kell őket szednünk a földből, majd újra kell ültetnünk. Leg­nagyobb részük csak a nyári hó­napokban virágzik, viszont az évelők sokkal hosszabb ideig nyílnak. Az évelőket rendszerint tavasz­szal és ősszel ültetjük. Ha ele­gendő nedvességet tudunk bizto­sítási részükre, akkor júniusban vagy augusztusban is telepíthe­tünk évelőket. A szabály az, hogy mindig este és lehetőleg eső előtt ültessünk. A tűző nap fő­képp a frissen kiültetett növé­nyekre káros. Ültetés előtt a ta lajt készítsük elő. Az ágyást fel­ássuk, és ha a talaj kimerült, komposztot, Vitahumot vagy más szerves trágyát dolgozunk bele, de sohase friss istállótrágyát. A nagyobb növények részére göd­lot ásunk, a kisebbeket ültető­fával ültetjük, majd azonnal ala­posan megöntözzük őket. Az évelő virágok jelentős mennyi ségű ásványi anyagot yonnak kl a talajból, ezt megfelelő trágyá­zással kell pótolnunk, mert kü­lönben elsatnyulnának. Erre a legmegfelelőbb a komposzt, amit magunk is készíthetünk. A buja növésű évelő virágokat rendszerint tőosztással szaporít­juk. Ez úgy történik, hogy a gyö kérlabctSt egy nagy éles késsel kettévágjuk, lehetőleg úgy, hogy a növényben minél kevesebb kárt tegyünk. Tőosztásra legal kalmasabb a kora őszi időszak. Az évelő növények némelyikét dugványokról (ivartalan, vagyis vegetatív úton) és természetesen magról is (ivaros, vagyis gene ratív úton) szaporíthatjuk. Ezek a módszerek azonban kissé bo­nyolultak, és több szaktudást, megfelelő helyiséget és beren dezést igényelnek. — Az évelő növények föld feletti részei a fa­gyok beállta előtt elpusztulnak, és tavasszal a föld alatti részből ismét kihajtanak. A házi kertész számára az évelő virág igen jó anyag: díszítheti vele az ágyáso­kat, álcázhatja a falakat, kerí­tésre és lugasra futtathatja. A számos évelő virágfaj között mindig talál olyat, amelyik a céljának legjobban megfelel. P. P. BARKÁCSOLÓKNAK A modern kislakásban bi­zony nem sok lehetőség van a szárításra. Pedig ahol gyerekek vannak, naponta kell mosni. Képünkön jó ötlettel szolgá­lunk. Vásároljanak csavaros végű kampókat (lásd a képen) és ezeket csavarjuk be a für­dőszoba falába, lehetőleg olyan magasan, hogy a lelógó fehér­nemű ne zavarja a helyiségben folyó tevékenységet. AzutáB „S alakú összekötő kapcsokat akasszunk a burokba, és eze­ken feszítsük ki a ruhaszárító kötelet a képünkön látható módon. — Kisebb ruhadarabok (pl. pelenka, zsebkendő, zok­ni stb.) szárításához több sor­ban is erősíthetünk a falba ilyen horgokat. Ha nincs szük­ség a szárítókötélre, levesszük, és az „S" alakű kapcsokkal e»yütt eltesszük a következű musásig. [ együtt eltesszük a következő musásig. jjr mi TOTT41 % [n u// / i-W í / f ' JÉHi TESSÉK VÁLASZTANI A három csinos nyári mo­dell közül nem lesz nehés választani. 1. Fehér puplinból, piké­ből, santungból vagy lenvá­szonból varrhatjuk ezt a kis ruhát. A mellányszerű felső­rész vonala karcsúsítja termetet. 2. Tarka mintás pamut­anyagból készült kétrészea ruha, elöl hajtással bővülő szoknyával. Tetszés szerint övvel vagy öv . nélkül visel­jUk. 3. A mély nyakkivágásll ujjatlan ruha oldalt gombo­lódik. Bármilyen pasztellszí­nű anyagból megvarrhatjuk. '^"j'fí ZÖLDBAB SÖS LÉBEN A frissen szedett, zsenge zöld­babot megtisztítjuk, megmos­suk, apró, kb. 3/4 cm-es dara­bokra vágjuk, és sós vízben félpuhára főzzük. Azután ki­szedjük a vízből, lecsöpögtet­jük róla a vizet, patentzáras üvegekbe rakjuk, és ráöntjük azt a levet, amiben főtt; a fel­öntőlevet azonban a zöldbab kiszedése után még egyszer felforraljuk. Az üvegeket lezár­juk és 100 C°-os hőmérsékleten csíráitatjuk kb. 20 percig. SÖVAL ELTETT ZELLER Hozzávalók: 1 kg megtisztított zeller, 20 dkg só. A friss zel­lert |ól megmossuk, megtisztít­juk, kisebb darabokra vágjuk vagy durvább reszelőn megre­szeljük. Azután a sóval ala­posan összekeverjük, kisebb üvegekben lenyomkodjuk, dup­la celofánnal vagy pergamen­nel lekötjük, és száraz, hűvös helyre tesszük. Az így tartósí­tott zellert levesekbe, mártá­sokba, párolt húshoz stb. hasz­nálhatjuk. GOMBA ECETBEN Apró vargányát, rizikét vagy egészséges csirkegombát hasz­nálhatunk erre a célra. A gom­bát megtisztítjuk, megmossuk, ha egészen kicsinyek, egyben HÁZTARTÁS ZÖLDSÉGFÉLÉK TÉLIRE hagyjuk, ha nagyobbak ketté­vágjuk őket. Azután sós vízben kifőzzük, mint a metélt tész­tát. Szitára szedjük, a vizet le­csöpögtetjük róla és tiszta be­főttesüvegekbe rakjuk. Közben 2/3-ad vízből és 1/3-ad ecetből felöntő vizet készítünk, sóval, mustármaggal, egy kevés feke­teborssal, és ha kihűlt, ráönt­jük a gombára, majd lekötöz­zük az üvegeket és betesszük az éléskamrába. VEGVES SALÁTA (csalamádé) Hozzávalók: 3 kg zöldpaprika, 1 kg káposzta, 1 kg uborka, 1 liter víz, 2,5 dl ecet, 5 dkg cu­kor, 1 kávéskanál só. A meg­mosott, megtisztított paprikát felszeleteljük, a káposztát vé­konyra gyaluljuk, a hámozat­lan uborkát szintén legyalul­juk. Mindezt jól megsózzuk és külön-külön állni hagyjuk más­napig, tiszta szalvétával leta­karva. Majd jól kinyomkodjuk, ösz­szekeverjük és tiszta üvegek­be rakjuk. Felforralt és kihű­tött ecetes lével felöntjük, le­kötjük, és hűvös helyre tesz­szük. Az ecetes felöntőlébe kés­hegynyi benzoesavat is kever­hetünk, így tartósabb lesz a csalamádé. PETREZSELYEM ÉS ZELLER ZÖLDJE SZÁRÍTVA A friss, zsenge petrezselyem és zeller zöldjét alaposan meg­mossuk, lecsepegtetjük róla á vizet és tálcán, tiszta papír­ral letakarva szárítjuk, meleg, szellős helyen. Nem szabad á tűző napon szárítani, mert el­veszíti szép zöld színét és aro­máját. A teljesen megszáradt zöldet azután szétmorzsoljuk és nagyon jól zárható üveg­edényben tároljuk. Ugyanilyen módon kaprot is száríthatunk. SZÁRÍTOTT GOMBA Bármilyen egészséges gombát megszáríthatunk és eltehetünk télre. A gombát nagyon alapo­san megtisztítjuk, igen vékony szeletekre vágjuk, és laza szö­vésű kifüggesztett 'textilanya­gon (lehetőleg tüllön vagy gé­zen] megszáríthatjuk, miköz­ben többször megforgatjuk. So­hase szárítsuk a gombát tűző napon. Tárolni legjobb hibát­lan celofánzacskóban. Az ige­lit nem megfelelő erre a célra, mert a gomba megpuhul benne és penészesedni kezd. Lehoznám néked a csiíiaguKat is az égről... Így udvaroltunk valamikor az Imádott nőnek, egy csillagos és holdfényes nyári éjszakán. Térden állva kértük meg a kezét, és mi­kor elsuttogta az igent, a bol­doságtól táncolni szerettünk vol­na. Teltek, múltak az évek és a sok Ígéretből bizony alig lett valami megvalósítva. Még szeren­cse, hogy a nők többsége nagyon reálisan gondolkozik, és nem "kí­vánja, hogy valóban lehozzuk ne­kik a csillagokat az égről. Azon­ban nagyon jólesne, ha néha kl­porszívóznánk a szobát, ha egy­szer munka után ml mennénk el a gyerekéri az óvodába, ha egy évben egyszer-kétszer, mondjuk nőnapon vagy a születésnapjukon elkészítenénk a reggelit és bevin­nénk az „imádott nőnek" az ágy­ba, ha néha színház- vagy mozi­jeggyel lepnénk meg, hogyha a vasárnapi labdarúgómérkőzés he­lyett vele mennénk kirándulni stb. Arról nem ls szólva, milyen jólesne most ls a becézgetés. si­mogatás vagy legalábbis a |ó szó. Igen, mindezt tudjuk és mégis 8—10 évi házasság után a hold­fényes nyári éjszakán es7"'rikbe sem jutnak már a cslllas-k A LAKÁSTÉR ÜGYES KIHASZNÁLÁSA A kislakásban minden tenyérnyi helyre szükség van. Ezért nagyon fontos, hogy a bútorokat cél­szerűen helyezzük el. A kislakásban a rakodótér hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Ezt leg­ügyesebben úgy oldhatjuk meg, ha polcokkal kom­binált szekrényfalat alkalmazunk. Ezt ugyanis egészen a mennyezetig építhetjük, és így nagyon sok teret nyerhetünk a könyvek, fehérnemük stb. elhelyezésére. 1. Képünkön a hagyományos variaszekrényt lát­hatják. A szekrény fölött a helv kihasználatlan 2. Ez a megoldás sokkal célszerűbb. ľ

Next

/
Oldalképek
Tartalom