Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

• IVÜ Jonzuľovó, Jifina Jirásková és több más népszerű művész szerepel Zdenék Podskalský rendező VILÁGFI című filmjében. Jindfich Polák rendező Prágában a Jirásek és Palacký hidak között a Nautilus gőzhajón forgatja a PAN TAU című rövidfilmet # Miloš Formán rövidesen megkezdi Franciaországban saját forgatókönyvének realizálását. 0 Václav Lohnický színházi rendező befejezte a SZÜZESSÉG ÉS BÖRTÖN című film első részének forgatását. • CLAIRE BLOOM lesz Lee Rémiek és Richard Attenborough partnernője Dick Clement rendező MAKACS FEJ című filmjében £ Jacquelin Bisseí alakítja Paul Feyder ÍGÉRET című alkotásának főszerepét, # Harold Prince amerikai rendező Michael Yorkot szerződtette az ÁLMODOZÓK címszerepére. • Római hírek szerint Carlo Ponti új filmjében a két női főszerepet Sophia Loren és a monakói hercegnő (az egykor híres Grace Kelly) alakítja. 0 Novemberben mutatják be Moszkvában a VÖRÖS SÁTOR című olaszszovjet filmet. # Francesco Rosi olasz rendező kijelentette, hogy véleménye szerint a legközelebbi velencei filmfesztivált - Rómában kellene megrendezni. • Simenon „Hűvös reggel" című detektívregényének filmváltozatában alakítja 150. filmszerepét - Maigret felügyelő népszerű figuráját - Jean Gabin. A világhírű művész (családi nevén: Jean Alexis Moncorge) pályafutása a húszas években kezdődött a Folies Bergéres-ben, majd a Moulin Rouge-ban. Az első nagy sikert a harmincas években aratta Duviviére filmjeiben. • A New York-i ablaktisztítók két napra felfüggesztették a makacsul folytatott sztrájkot és hajlandók voltak megtisztítani a General Motors épületének ablakait. Ugyanis az épületben forgatták a Kaktuszvirácp című filmet. A forgatás után a sztrájkolok záptojásokkal és konyhai hulladékkal ismét beszennyezték az ablakokat. • Egyre élesebben bírálják a túlzottan erotizált olcsó szexualitással hatni akaró olasz filmeket. A szexőrület ellen már nemcsak az egyház tiltakozik, ezt bizonyítja, hogy a cenzúra a közelmúltban betiltotta Polidor „Satyrikon" című filmjét. (Nem tévesztendő össze Fellini Satyrikonjával.) Az olasz filmgyártás a jelek szerint visszatér a hat évtizedes múlttal rendelkező monumentális, kosztümös filmek forgatásához. El Nsm panaszkodhatnak az amerikai írók: az utóbbi években egyre nagyobbak a honoráriumok. Vannak akik egy szövegkönyvért nagyobb honoráriumot kapnak, mint a sztárok. így például Jacquelina Susanne „A bábok völgye" című regény írónője 1 millió dollárt kapott regénye filmváltozatáért. A „Szerelmi gép" című legújabb regényének megfilmesítéséért pedig másfél millió dollárt (+ tíz százalékot a brutto forgalomból.) Ez a legnagyobb honorárium, amit valaha fizettek. magyarok adták, és a színes anyagot is a Magyar Filmgyártó Vállalat budapesti laboratóriumában dolgozzák fel. A cseh és szlovák színészek közül a filmben több olyannal találkozhatunk, akik Kádár és Klos több, korábbi filmjében is játszottak. Ilyenek például Jaroslav Marvan, Vlado Müller, Jozef Króner és Gustáv Valach. A jugoszláv színészek közül meg kell említeni Milena Dravicsot és Rade Markovicsot. S még egy fontos szereplője van a filmnek: a Duna menti táj. Elmar Klos elmondja, a külső felvételek forgatásakor a csallóközi táj milyen nagy befolyással volt a film egész struktúrájára. A két rendező először forgat színes filmet, s a színek — mint mondják — mindennek érettebb, teltebb tónusokat adnak, a színészi teljesítménynek és a képnek is. Megkérdeztem, mennyire komponálták meg előre a film színeit. A válasz: sok mindennel kísérleteztünk. Próbálkoztunk például valamiféle színes kontúrokkal aláfestett fekete-fehér filmmel, de amikor a próbafelvételeket levetítettük, rájöttünk, hogy a természetet nem lehet megerőszakolni. Különféle trükköket csak a műteremben lehet alkalmazni. De a folyón különleges szűrt fényben, esőben, a víz színén lebegő ködben nem tehettünk mást, mint hogy a giccsesség legnagyobbfokú elkerülésével a lehető leghűségesebben ábrázoljuk a természetet. Már csak egy kérdés vár megoldásra. Ez pedig a bírósági jelenet. Ezt teljes egészében műteremben forgatjuk, s mivel ez amolyan kommentár lesz a filmhez, még nem világos, hogy nem választjuk-e külön a többi jelenettől, külön színkompozícióval is. Egyébként Elmar Klos bevallja, hogy önmaga is feszülten várja, mit is forgattak tulajdonképpen, t Ezért nem szívesen beszélt előre a filmről Ami a műfajt illeti, nyilvánvalóan szonáta vagy ballada lesz, melyben a végletekig elmosódnak a határok a valóság és a képzelet, a vágy és az álom között. Érdekelt természetesen az is, mikorra készül el a film és mikor találkozhatnak vele nézőink a moziban. A terv egészen pontos: most folynak a műtermi felvételek, majd Kádár New Yorkba utazik, hogy befejezze ottani filmjének a forgatását, de visszatér és itthon befejezi a Valamit visz a víz vágását. S nézőink talán még ebben az évben találkozhatnak vele a hazai bemutatón. M. FIALA Készül a Valamit visz a víz csehszlovák-amerikai koprodukciós film A film külső felvételei a Duna mentén, Csallóköz szépséges tájain készültek. A képen a film férfi főszereplője: a jugoszláv Rade Markovics. (Tóthpál Gyula felvétele) VALÓSÁG vagy képzelet? Ítéli meg a helyzetet. Először is — amint ezt ő és Kádár még akkortájt mondották, amikor a forgatókönyvvel dolgoztak — olyan téma ez, amely szorosan kapcsolódik egész alkotói munkásságuk alapvető belső problématikájához, ami: „az ember erkölcsi felelősségének a kérdése". A szereplőket ugyan több országból válogatták össze, ezeknek azonban van egy köVSs vonásuk, éspedig az — mint ahogy a rendező hangsúlyozza —, hogy mindegyik Duna menti. Egy kivétellel, a női főszereplő ugyanis amerikai. Ö azonban kissé valószerűtlen, társadalmilag sehová sem sorolható típust képviselek, amely pontosan megfelel a rendezőknek a Dunából kifogott, titokzatos nőről alkotott elképzelésének. Elmar Klos dicsérőleg emlegeti, hogy a nemzetközi szereplőgárda tagjai kitűnően megértik egymást, kölcsönösen tisztelve egymás tehetségét. S ami a koprodukciót illeti, a rendezők teljesen szabad kezet kaptak, mivelhogy a partner, az amerikai MPO filmtársaság nem szól bele az alkotói folyamatba. Az egész alkotócsoport csehszlovák, a film laboratóriumi munkáit is Csehszlovákiában, a barrandovi stúdióban végzik s hazánkban folyik a forgatás. A szövegkönyvet a Pola Pritchett és Milena Dravics a csehszlovák-amerikai koprodukcióban készülő Valamint visz a víz című két női főszereplője. A

filmgyártás egyre nagyobb mértékben válik nemzetközivé. Ennek hatása alól úgy látszik Ján Kádár és Elmar Klos neves filmrendezők sem tudták kivonni magukat. S így most nemzetközi részvétellel forgatják a Valamit visz a víz című filmet. A forgatókönyvet Zilahy Lajos regénye alapján Gyöngyössy Imre írta. A csehszlovák—amerikai koprodukcióban készülő filmben a címszerepet Pritchett amerikai filmszínésznő játssza, de szerepelnek a filmben jugoszláv, cseh, szlovák és más külföldi színészek is, köztük a magyar Darvas Iván. S hogy a dolog még komplikáltabb legyen, a filmet az idő tájt forgatják, amikor Kádár New Yorkban dolgozik egy másik filmen, úgyhogy a tavaszi és nyári külső felvételek távollétében készültek s így aztán Elmar Klos helyette is dolgozhatott. De Kádár már hazatért, a műtermi felvételeket közösen csinálják, s nekem alkalmam volt egyiküket, Elmar Klost meginterjúvolni. Érthetően, elsősorban az érdekelt, vajon a számos országból összejött színészek játéka következtében a végén az egészből nem lesz-e egy „vegyes felvágott". Elmar Klos derűlátóan