Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-06 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL NÖVÉNYVÉDELEM család # otthon Csányi Gyula olvasónk arról panaszkodik, hogy kertjében nagyon elszaporodott a lótetű. Nemcsak magvakkal bevetett területeket turkálják össze-vissza, de megtizedelik a palántá­kat, és egyéb zöldségfélékben Is kárt tesznek. Kérdezi, hogyan védekezhet a hívatlan „vendég" ellen. Sajnos a lótetűről, kártételéről és irtásának módjáról nagyon ke­veset olvashatunk a szakiroda­lomban. Ha találunk ts valamit, a védekezés mödja eléggé el­avult, körülményes. Ezért a gya­korlati tapasztalatok alapján is­mertetjük a lótetű Irtásának módját. Ügy gondoljuk a lótetüt minden kertészkedő Ismeri, viszont annál kevésbé az életmódját, szapora­ságát. A lótetű a talajban telel. Elősze­retettel fészkel szemcsés érett trá­gyában, növényekből készített komposztban, főleg azonban a hu­muszban gazdag talajt kedveli. Kártételét kora tavasszal kezdi. Különösen a melegágyakban és a kiültetett palántákban tesz érzé­keny kárt azáltal, hogy a Jtatal növények gyökerét elrágja, majd a talaj felszínéhez közel, úgyne­vezett futóárkokat készít, miköz­ben kiforgatja helyükből a fiatal növényeket. Nyár elején 10—20 cm mélyen a talajban tyúktojás nagyságú fészket készít és a nőstény ebbe rakja több száz kendermag nagy­ságú tojását. A kikelő lárvák hangyára emlékeztetnek, és egy ideig a nőstény gondozása alatt együttmaradnak, csak a második vedlés után szélednek szét és kez­denek önálló életet. Először a ta­lajba levő televénnyel táplálkoz­nak, később a közeli növények gyökérzetét kezdik rágni. Félig ki­fejlődve a talajban telelnek át, és a következő évben válnak lvaréretté. A lötetű ellent védekezésnek töb formája ismeretes. A legújabb szakirodalom szerint a lótetű kár­tétele ellen a következőképpen védekezhetünk: Keksz-vagy nápolyi törmelékhez, esetleg korpához 10 százalékos mennyiségben Lydenalt vagy Ga­macidot adunk. Az így elkészített pépesített csalétket azután a kár­tevő járataiba, vagy azok nyílá­sába rakjuk. Akad, aki azt ajánl­ja, hogy egy borospohárnyi ben­zint öntsünk a lyukba. Az újabb gyakorlati tapasztalatok szerint a szívórovarok ellen használatos Fosfotionnal is eredményesen pusztítható a lótetű. Egy kanna vízhez öntsünk 2—5 dekányi Fos­fotlont. Keverjük össze és addig öntsük a lyukba, amíg az megte­lik. Ezután gereblyézzük simára a területet, majd másnap, amikor új lyukakat észlelünk, ismételjük meg a műveletet. Azok a lótetíik, amelyek érintkezésbe kerültek a Fosfotionos vízzel, a lyukban el­pusztulnak. Azok pedig, amelyek csak kisebb mértékben érintkez­tek a vegyszerrel, néhány őra múlva kibújnak a lyukból és a föld színén pusztulnak el. Ezen módszerek alkalmazásával csupán egy alkalommal jő néhány tu^at lótetüt tehetünk ártalmatlanná. (a) IDŐSZERŰ TEENDŐK A SZŐLÉSZETBEN Az idei megkésett tavasz nem kedvezett valami nagyon o szőlőnek. Ennek ellenére redkívül bő termés mutatko­zik. Az ígérkező gazdag termés megvédése senki számára sem lehet közömbös. Ezért fokozottan óvnunk kell mind­azon kártevőktől, amelyek a termésben károkat okozhat­nának. Időben és rendszeresen végezzük el azokat a mun­kálatokkal, amelyek hatással vannak a termésre. Gondolunk itt a talaj porhanyítására, gyomirtásra és szükség esetén az öntözésre is. Nagy jelentősége van a hagyományos mű­velési mód esetén a kötözésnek, mivel ennek következtében a tőkék elegendő mennyiségű napfényhez és levegőhöz jut­nak. A mostani meleg, csapadékos időjárás esetében a leg­nagyobb gondot a betegségek megelőzésére kell fordíta­nunk. Mint ismeretes, a szőlő legnagyobb ellensége a pe­ronoszpóra, s ezért az ellen való védekezés a legfontosabb. Az esedékes harmadik, esetleg a negyedik permetezést (vi­rágzás után, június második felében, s ntána mintegy két hét múlva) 1—1,5 százalékos Kuprikollal, Novozir N—50-nel, bordóilével vagy 0,2 — 0,4 százalékos Orthofal­tannal végezzük. Időt és fáradságot takarítunk meg, ha a szőlő egyéb be­tegségei és kártevői ellen egyidejűleg védekezünk. A pe­ronoszpóra, a lisztharmat, és a szőlőmoly ellen az alábbi kombinált permetanyagot ajánlhatom: másfél százalékos Kuprikol, Novozir—N-50 vagy bordóilé, plusz félszázalékos Szulikol, plusz 0.5 százalékos Lidykol vagy 0,3 — 0,5 száza­lékos Fosfotion. A vegyszereket közvetlenül a permetezés előtt keverjük össze. A harmadik permetezés után, június második felében végezzük a negyedik permetezést, szintén kombinált per­metanyaggal. Ezúttal a Kuprikol és a Novozir helyett in­kább a tartósabb hatású bordóilevet használjuk. Az 1,5 .gsázalékos bordóiléhez adjunk hozzá 0,7 százalékus Szuli­kolt és 1 százalékos Lidykolt. Szükség esetén a továbbiakban is ezt az oldatot hasz­náljuk. Ha a fertőzés nagymértékben elterjedne, még min­dig sikeresen védekezhetünk a peronoszpóra ellen Niroxi­des, a lisztharmat ellen pedig Sfinxes porozással. KASA MIHÁLY BARKÁCSOLÓKNAK Kis helyen elfér ez az ügyes keskeny szekrényke, amelyben fehérneműt, cipő­ket, iskolaszereket stb. tart­hatunk. Az előszoba vagy a konyha egyik szögletébe is beállíthatjuk. Ha nincs elegendő fa­anyagunk, elég, ha csak a szekrény vázát készítjük el fából és a polcokat. Az ol­dalfalak és az ajtó mű­anyaglemezből is készülhet­nek. Természetesen ebben az esetben az ajtó kerete is fából, azaz lécekből van és erre erősítjük rá az uma­kartlemezt. Ha módunk van rá, a szekrény homlokzati részét furnérlemezzel boríthatjuk. MINDENKINEK A fehér piké és a fehér vászon a legkeresettebb nyári ruhaanyagok közé tartozik. Ez nem is csoda, hiszen a szép barnára lesült bőr legjobban a fehér színű ruhában érvényesül. Első modellünk fehér pi­kéből varrott, ujjatlan ruha, elöl levasalt szembehajtás­sal. A gombolás a széles nyakkendőszerű betét balol­dali, rézsútos szélén van el­helyezve. A fehér vászonból varrott strandpizsamát ugyanabból az anyagból készült, biki­niszerű napozó egészíti ki. Nyaraláskor, táborozáskor jól kihasználhatjuk. HÁZTARTÁS Finom nyári ételek TÖLTÖTT KARALÁBÉ A fiatal, zsenge karalábékat meghámozzuk, és a tetejét né­hány sziklevéllel levágjuk. Bel­sejüket kivájjuk, megsózzuk, majd a levágott kupakkal és a kivájt részekkel együtt egy ke­vés vízben tíz percig pároljuk. A félig megpuhult karalábékat gombás fölfelékkel megtöltjük, és a levágott kupakokat a ka­ralábékra visszahelyezzük. Az előre elkészített mártásban a töltött karalábékat még kb. 10 percig pároljuk. Mártás: Világos rántásban reszelt hagymát fonnyasztunk, belevagdaljuk a karalábéból ki­vájt részeket, megsózzuk, vízzel feleresztjük és tejföllel ízesít­jük. Töltelék: Apróra vagdalt vagy megőrölt gombát zsírban fonnyasztott hagymán páro­lunk. Ha kihűlt, egy tojással, sóval, csipetnyi törött borssal és zsemlemorzsával jól elkever­jük. Ezzel a töltelékkel töltjük meg a karalábét. Hasonló mó­don készíthetünk töltött burgo­nyát is. SAJTOS KRÉMMEL TÖLTÖTT PARADICSOM Szép nagy, de nem túl érett pa­radicsomok szár fölötti részét levágjuk, a belsejét kiszedjük, és az alábbi sajtos krémmel megtöltjük: A szükségnek meg­felelő mennyiségű tejet, tojást, jó minőségű reszelt sajtot, lisz­tet, sót és egy kevés paradi­csomlevet egy edényben jól összekeverünk, majd a tűzhely szélén habverővel addig ver­jük, amíg megsűrűsödik. A kész töltelékbe tetszés szerint fi­nomra vágott metélőhagymát teszünk és ezzel megtöltjük a paradicsomokat. Azután egy tűzálló edénybe egymás mellé rakjuk őket, tejföllel meglo­csoljuk, és meleg sütőben rö­vid ideig sütjük. Ha melegen fogyasztjuk, párolt rizst vagy burgonyapürét adunk hozzá. Hidegen majonézzel leöntve tá­laljuk. GOMBÁS OMLETT Szép egészséges gombákat vá­lasztunk erre a célra. Megtisz­títjuk, megmossuk, vékonyra felvagdaljuk és egy kevés zsír­ron fonnyasztott vöröshagymán addig pároljuk, míg a levét el­forrja. Azután finomra metélt zöldpetrezselymet keverünk hozzá, megsózzuk, kissé meg­borsozzuk. egy kevés liszttel elhabart tojással leöntjük és A pletyka Ma, amikor a tudomány és technika már az eget ostromol­ja, s lassan nem lesz probléma hét végén kirándulni a Holdra vagy nászútra menni a Vénus­ra, a Földön még mindig sok­kal érdekesebb a tudománynál, a technikánál, a művészetnél stb. az egymásról titokban el­mondott, szenzációs pletyka. Nincs az az érdekes világpoli­tikai vagy sportesemény, ami felérne azzal a halkan elsutto­gott legújabb hírrel, amit a szomszédasszonyról hallottunk. Vannak, akik egy-egy ártat­lan megjegyzésből is szenzációt csinálnak. Kiszínezve, megna­gyítva adják tovább, s a szú­nyogból rövid idő alatt elefánt lesz. Egyeseket szinte valami lelki kényszer ösztönöz arra, hogy másokra rosszat mondja­nak a hátuk mögött. Ezeknél aztán a pletykálkodás beteges hajlammá fajul, és sokszor minden ok nélkül annyira eljár a szájuk, hogy később maguk is megbánják. Ezek a felelőtlen fecsegők addig nem veszélye­sek, amíg nem gázolnak bele embertársuk becsületébe. Sok­szor azonban előfordul, hogy a pletyka már a becsületsértés határát súrolja. Persze, nincs olyan hét lakat alatt őrzött ti­tok, ami egyszer kl ne szivá­rogna. Hiába teszik hozzá a mondóka végén, hogy: „kérlek, ez köztünk maradjon, nehogy tovább add". Minél nagyobb a titoktartás, annál gyorsabban terjed a pletyka. A tragédia az­tán ott történik, hogy egyszer mégiscsak visszajut annak a fülébe, akiről terjesztették. — A szembesítés, tisztára mosako­dás roppant kényelmetlen dolog, de ha a pletykát terjesztő hír­harang ezzel megúszta, nagyon boldog lehet. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a becsületé­ben megsértett ember a bíró­sághoz fordul igazságtételért. Egyesek szerint a pletyka el­len úgy kellene védekezni, mint valami járványos betegség el­len. Sajnos, eddig még semmi­féle szérumot nem találtak kl erre a betegségre. Egy orvos­ság azonban mégis létezik: ha valaki ismerősünkre, szomszé­dunkra, kollégánkra mond va­lami rosszat vagy sértőt — an­nak háta mögött — és mi meg vagyunk győződve arról, hogy ez nem helytálló, sőt, hazug­ság, vegyük bátran védelmünk­be a távollevőt, és szégyenít­sük meg a pletykálkodó^ Soha­se alacsonyítsuk le magunkat azzal,' hogy terjesszük a plety­kát. SZÉPSÉGÁPÖLLÁS A zsírosodásra hajlamos fejbőr és haj sok bosszúsá­got okoz az év minden sza­kában. Még szerencse, hogy nyáron ezen könnyebben se­gíthetünk a gyakori fejmo­sással és a zsiradékmentes nyírvíz használatával. Ebben az évszakban a nap sugarai is jó hatással vannak. Ugyanis kissé szárítják a zsíros hajat. Ha a napún tartózkodunk, lazítsak fel ujjunkkal a hajunkat, hogy a napsugarak egészen a fej­bőrünkig hatolhassanak. — Nagymérvű zsírosodás ese­tén alkoholba mártott vat­tával dörzsöljük át a hajún-

Next

/
Oldalképek
Tartalom