Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-27 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

A meztelen diáklány A 17 esztendős Lena Skoog kiváló tanuló, Jö­vőre érettségizik, méghozzá a „Sodra Latin"­ban, az egyik legjobb stockholmi gimnázium­ban. Tanárai és diáktársai nagyon szeretik, és a közelmúltban a digktanácsba is beválasztot­ták. A csinos kislány (méretei: 94—60—87) a közelmúltban egy filmben szerepelt — teljesen meztelenül. A filmet a mai napig is telt házak előtt mutatják be, de Lena haragszik, mert a nevét Lalla Svenssortra változtatták. Kijelentet­te: „Ez tapintatlanság volt, az én nevem Lena Skoog és nem kell szégyenkeznem a testem miatt!" Az iskola igazgatósága semmi kifogásolniva­lót nem talált a diáklány első filmszerepében, a szülők pedig szintén beleegyeztek, hiszen az erkölcsi szempontokat teljesen háttérbe szorí­totta a 300 svéd korona összegű gázsi. A kis­lány — bár még iskolai tanulmányait sem ha­nyagolja el, már énekelni és táncolni tanul, hogy tanulmányai befejezése után filmkarriert csináljon. Bájainak nyilvános mutogatása ellen állító­lag. csak a nagyanyja tiltakozott. Azonban bizonyos, hogy a nagymamán kívül még igen sokan csodálkoznak a kislány szü­leinek és Sodra Latin igazgatóságának kissé túlzott nagyvonalúságán. Schweizer Illustrierte New York egyik előkelő lakónegyedében délután 3 óra 15 perckor a járda szé­lénél megállt egy 1959-es gyártmányú zöld Oldsmobil kocsi, melyből két személy szállt ki. Leszerelték a rend­számtáblát és kissé megnyi­tották a motorház fedelét. Utána átmentek a szemben levő házba, az ablakhoz te­lepedtek, hogy állandóan szemmel tarthassák a ko­csit. E két személy lélektani kutatást végzett. A pszicho­lógusokat az érdekelte, ho­gyan viselkednek az ameri­kaiak egy elhagyott autó láttán. Autójuk már tíz perc múlva magára vonta a fi­gyelmet. A napló bejegyzé­sei meglepően dokumentum jellegűek. „Egy személyautó hajtott az elhagyott autó közelébe. Mind a hárman, nyilván egy család, kiszálltak. Az ele­gánsan öltözött anya, egy luxusáruházból származó csomagot szorongatott a hó­na alatt, a járdán maradt őrködni. A nyolcéves fiúcs­ka az apját figyeli. A diva­tos ingű, sportzekés -apa szemügyre . veszi az Oldsmo­bilt, felenyitja a csomagtar­tót, előveszi a szerszámok közül a vasjűrészt, egy per­cig dolgozik vele, aztán ma­gával viszi az akkumulátort, majd leszereli az egész ra­diátort, s beteszi autója hát­só ülésére. Elhajtanak." A pszichológusok 64 órán át egyfolytában figyelték az elhagyott Oldsmobilt. Fény­képezőgépükkel és naplófel­jegyzéseikkel megörökítet­tek mindent, ami az autóval történt. Scot Fraser pszicho­lógus szerint a legmegdöb­bentőbb az volt,Jiogy a ko­csit többnyire fényes nap­pal darabolták szét A tol­vajok általában jómódú egyének voltak. A járókelők látták, hogyan hordják szét darabonkint az autót, de senki sem lépett közbe, sőt egyesek „még szót is váltot­tak ezekkel a tolvajokkal". Az egymást követő tolva­jok az első 26 órában vol­tak a legaktívabbak — szét­hordták az autó fő alkatré­szeit. A következő 9 órában suhancok fosztogattak — leszerelték a visszapillantó tükröt, a fényszórókat, a szélvédő üveget. Utoljára még egy gyermekkocsit to­ló, közepes korú, szolid fér­fi is érdeklődni kezdett az autómaradványok iránt. Be­letúrt a csomagtartóba, va­lamit onnan kiemelt, betette a gyermekkocsiba, aztán to­vább ment. . TIME Az egész világsajtó közölte múlt év szeptember 7-én a hírt, hogy Münchenben egy 23 éves asszony — Ingeborg Sedlbauer sziámi M.--0'— t hozott a vilás­ra. A két kislány teste <i mell­csonttól a köldökig összenőtt. A szülés zavartalan voit, a fia­tal anyát még a kínokéit is megvigasztalta a remén/, nogy fia születik. Azután a : ivér halkan megjegyezte: .legyen erős, kislányai összenőttek. ' A két kislány együtt 31ÍU0 gramm súlyú volt éi a kiseb­bik, Elkc, szívében rendelle­nességet állapítottuk inog az orvosok. A klinika főorvosa el­sősorban azért határozta el magát a műtéti elválasztásra, mert a kis Elke halála veszé­lyeztette volna tkortávsáiuk, Mónikának az életét is. A szü­lés után tizenegy nappal haj­tották végre a műtétet és El­ke szeptember 30-án meghalt. Mónikáért a szó legszorosabb értelmében véve élet halál har­cot vívtak az orvosok Hosszú heteken öt inkubátorban őriz­ték, mesterségesen táplálták, amíg végre bekövetkezett a ja­vulás. A teljes gyógyulást azonban csak a közelmúltban sikerült elérni. A kis Móhika életét tehát megmentették. Sín + Br Jövőre lesz ötven éve, hogy a párizsi Diadalív alatt elhe­lyezték az Ismeretlen Katona koporsóját. A verduni csatában elesett "névtelen sírja ettől kezdve az ország leglátogatot­tabb kegyhelye. Előtte hajol­nak meg külföldi államférfiak és küldöttségek, a sírhoz vezet az újonnan megválasztott köz­társasági elnökök első útja, és naponta ünnepélyes keretek között gyújtják meg újra meg újra az emlékmű fölött lobogó fáklyát. Az Ismeretlen Katona sírja nemzeti jelképpé vált, sőt törvény ts védi. E törvény alap ján ítélték szabadságvesztésre például azt a lázadó fiatalt, akt a fáklya tüze felett tojást sütött. Az utóbbi Időben azonban a •francia nép nagy megdöbbe­néssel értesült arról, hogy az Emlékművet át akarják helyez­ni az Invalidusok terére. A ja­vaslat nem a pacifistáktól származik, akik háborún cm lékeztető minden emlékmű el len harcolnak, hanem a gya­korlatiasan gondolkoJÓ Ori­maud párizsi rendőrprefektus­tól. Grimaud azzal indokolja a javaslatot, hogy az de Triomphe alatt, naponta gép kocsik tízezeret haladnak át. Valahányszor egy kivételes lá­togatás alkalmával koszorút helyeznek el a síron, vagy amikor naponta felvonul a rok­kantak alakulata, hogy elvé­gezze a fáklyagyújtás ünnepé­lyes szertartását, megbénul Párizs legnagyobb közlekedési csomópontja. Az egykori front­harcosok szövetsége elkesere­detten harcol a javaslat elfo­gadása ellen, és azzal érvel, hogy az autóvezetők problémá­ja elenyésző csekélység az is­meretlen katona szenvedései­hez viszonyítva. Le Mnndn ••••MManHHBBBHHBi A Magiiui lüj.al harminc év múltán, amikor helyiségeit üdülőknek és nagyiparosoknak kínálják. Esernyő vagy nád­pálca? Egyik sem A kislány kezében egy XVII. századi hegedű, amelyet nemrégen íedez tek fel egy tiroli faluban. {Ogonyok) Dobra kerül a Maginot-vonal, mely a kí­nai nagyfal után a világleghíresebb és leg­hatalmasabb erődítménye volt. A francia ál­lamhatártól tíz kilométerre a Rajnától 450 kilométeren épült ki. Ma is „üzemképes", mert objektumait állandó és költséges fel­ügyelet alatt tartották, s őrizték, mint har­minc évvel ezelőtt. 1939-ben, a hitleristák betöréséig nem tudták egészen befejezni. A Maginot-vonal akkori valutában számítva öt­milliárd franka került. André Maginot egyszerű katona volt az el­ső világháborúban. Akkor érlelődött meg benne az a gondolat, hoy olyan erődítmény­vonalat építsen ki, amely lehetetlenné te­gye, hogy Franciaország „örök ellensége", Németország francia földre tegye a lábát, ami a múltban gyakran előfordult. Maginot 1920-tól 1932-ig 26 francia kormányban töl­tött be miniszteri tárcát. Erődítménytervét az egyetlen védőrendszernek tartotta, amely „sebezhetetlenné" teheti Franciaországot. A Maginot-vönalnak a hitleri betörés ide- , jén játszott szerepéről két ellentétes véle­mény alakult ki. Az egyik vélemény szerint a Maginot-vonal egyáltalán semmilyen célt nem szolgált, s nem volt képes feltartóztat­ni a német csapatok előretörését, hogy a francia hadvezetés közben átcsoportosítsa erőit. Más vélemények szerint a Maginot­vonal berendezései le győzhet ellenül kerül­tek ki a háborúból. Ennek bizonyítására azt a tényt hozzák fel, hogy a Maginot-vonal legénysége még tíz nappal Franciaország kapitulálása, tehát a francia—német fegy­verszüneti szerződés aláírása után is véde­kezett, s Pétain marsall, az akkori államfő kénytelen volt megbízottakat küldeni a Ma­ginot-vonal védőihez, hogy rábeszéljék őket a harc beszüntetésére. A Maginot-vonal ma is sok ezer katonát fogadhat be, s legalább fél évig biztosíthatja az ellenállást, még akkor is, ha a védőket elvágnák a külvilágtól. Most, hogy a Maginot-vonalat kiárusítják, szolid üzletfelek jelentkeztek. A legtekinté­lyesebbnek egy banánnagykereskedőt tarta­nak, aki raktárhelyiségeket keres. Metz vi­dékén az ottani farmerek eszményi helynek tartják a föld alatti folyosókat — gom­batermesztésre. A Maginot-vonal egyes kül­színi létesítményeit már korábban a lotha­ringiai nagyiparosok rendelkezésére bocsá­tották. TEMPO W^Smmrn A Maginot-vonal 1.940 ben, amikor kudarcot vallott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom