Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)
1969-07-27 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
Nem te.heieJi róla, de állandóan úgy érzem. Hogy figyel bennünket a férjem .. . (Punch-Anglia) SZEGÉNY BÁRDOT Két százlábú nézegeti a mozireklámon Brlgitte Bárdot képét. — Nézd, milyen gyönyörű lába van, — mondja az egyik. Mire a másik sajnálkozva: — De milyen kevés ... Ha azt akarud, hogy szeressenek — szeress! (Hekaton) Ha egy lány elveszíti a fejét, rendszerint valamelyik férfi ölelő karjaiban találja meg. (Maurois) LESÁLLASBÓL Az életszomjúság még nem ok arra, hogy alkoholistákká váljunk. Az ablak monológja: nézek, csak nézek, de néha már únom az egészet. • • « Amióta az ember saját lábára állt, gyakran kell vigyáznia a fejére. A ,„gyengébb nem" definíciója: ®lya*i gyengéden mondják, hogy „nem". • • • A nő könnyen hajlik a varázslatos szóra, de Jaj annak a férfinak, aki csak a szavaknál marad. • » • Mi az élet? A fiatalság hosszadalmas elvesztése. • • • iéteznek hűséges feleségek, de azok még hajadonok. • • • Néha nem elegendő megismerni ae igazságot, a valóságot is tudni kell. TOMI VINCB PEDAGÓGIA A tanító Pistivel bajlódik. A csoda fogalmat akarja neki megmagyarázni. Megkérdi Pistitől: — Mi az, ha leesel az első emeletről ás semmi bajod nem történik? — Véletlen — válaszolja Pisti. — És ha másodszor is leesel és megint nem tesz semmi bajod? — Az szerencse. » — És ha harmadszor? — Megszokás ... KALAND " í.'-**- "í\v'..:'"-' -' , . A társaságban a férfiak arról beszélgetnek, kinek milyen élménye volt utazás közben. Kovács ábrándozva mesé !: - Néhány évvel ezelőtt történt, unalmamban a pozsonyi vasútállomás előtt sétáltam. Egyszerre egy csodálatosan szép szőke nő rámmosolygott s közölte velem, hogy tetszem neki. Izgatottan kérdeztem, hogy hová utazik. Azt mondta: Kassára. Én is gyorsan jegyet váltottam és együtt indultunk útnak. Nemsokára kiderült, hogy elég lett volna, ha Pőstyénig váltok jegyet... (Földes Vilmos karikatúrája) Ez a férjem, de még ráéri Előbb még elmosogati a konyhában ... (4ci Paris) GYANÚS Aaásztld és Tasziló találkozik. — Mit olvasol mostanában? — hérdl Arisztid. — May Károlytól a Tőkét. — De hiszen azt Marx Károly Irtai — Nekem mindjár gyanús volt, mert a 25-ik lapon tartok, de eddig egyetlen Indián sem fordult elő benne. MAI PÁRBESZÉD — Mondja, szép kisasszony, házasságra lépne velem? — Nagyon szívesen. De mit csinálunk, ha tartósnak bizonyul? TÁNC KÖZBEN — Kérem, ne szorítson annyira magához! Ez nem tánc, hanem ölelkezés! — Ha ilyen kényes, menjen a fenébe, Pista! ÉLELMES EMBER — A kartárs vállalna egy kis társadalmi munkát? — Természetesen. És mit fizetnek? ... NYUGTALAN TERMÉSZET — De nqjiéz kivárni, amíg a pénzes postás meghozza a nyugdíjat! — Mennyit kell még várnod? — Negyvenkét évet. A következő eset történt velem. Bementem egy üzletbe nyakkendőt vásárolni, és összeszólalkoztam az eladóval. Kértem a panaszkönyvet. Az eladó egy félórát kereste a könyvet, és amikor megtalálta, a fejemhez vágta. Ezt az esetet elég jellemzőnek és humorosnak találtam arra, hogy megírjam. Persze, a művészi hatás kedvéért egyet-mást megváltoztattam. A humoreszkben nem nyakkendőt, hanem hózenfrágert vásároltam, mert ez humorosabb ruhadarab, azonkívül a brutális kartársbői nő lett, angyali külsejű fúria, aki göcseji tájszólást beszélt, ezzel akartam növelni a humoros kontrasztot. Az Írásban szerepelt még a menyasszonyom 1s, aki szakított velem, mondvisszamentem. Kiolvasta. igy szólt: — Ez közölhető. Viszont unalmas, mint a halál. A humornak nyoma sincs benne. Adja oda egy napilapnak. — Nem és nem! — mondtam, és makacs tekintetemet a szerkesztő humorérzéktől megasza•iódott arcára függesztettem. — Megírom humorosan, ha beledöglök is! Mit tanácsol? — Nem könnyű feladat — mélázott, miközben nagyot szívott cigarettájából és ivott feketéjéből. — Azt ajánlom, hogy teljesen rugaszkodjék el a valóságtól, azaz hogy emelkedjék a képzelet birodalmába, de mégis maradjon meg a realitások talaján. De hagyja a szimbólu mokat. Gondoljon Szaltikov Scsedrinre. Nehéz szatirát írni EGY KEZDŐ HUMORISTA NAPLÓJA8ÔL ván, hogy nem szerethet olyan embert, akinek nyilvánosan panaszkönyvet vagdosnak a fejéhez, a végén pedig felakasztottam magam a hózentrágerra, amely leszakadt, mivel selejt volt. A szerkesztő fanyar arccal olvasta végig kis írásművemet, miközben egyik kezében a feketéscsészét, a másikban cigarettáját tartotta. Majd rám emelve humortól bágyadt szemeit, így szólt: — Remek. Csak úgy spriccel belőle a humor. Nem közölhető. — Miért nem? — Mert nem konkrét. Fele igaz, fele nem. Ha ez megjelenik, a következő helyekről fogunk reklamációkat kapni: a gyárakból, ahol hőzentrágert gyártanak, az üzletekből, ahol . hózentrágert árulnak, az illetékes hatóságoktól, akiknek ügykörébe a hózentrágergyártás tartozik. Ezenkívül tiltakozni fognak a női szervezetek, mert az eladó nő, a férfiszervezetek, mert a vevő férfi és az ifjúsági szervezetek, mert mind a ketten fiatalok. Továbbá felemelik szavukat majd a menyasszonyok is, sőt a temetkezési szakemberek ls tiltakozni fognak, mert ön a sikertelen öngyilkosság után bizonyos gúnyos kárörömmel beszél saját elmaradt temetéséről. Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy több reklamáció fog érkezni a göcseji tájszólást beszélők köréből is, nem beszélve azokról, akik a boltban lefolyt Incidensben a város és a falu szembeállítását fogják látni. — Mi tehát a teendő? — Azt ajánlom, hogy ragaszkodjék a valósághoz. írja meg az esetet a nyakkendővel és a férfivel úgy, ahogy történt... Hazamentem, megírtam, Három teljes napig rugaszkodtam és emelkedtem. Magam is meg voltam lepve, amikor észrevettem, hogy egy állatmesét írtam hexaméterekben. A mese arról szólt, hogy egy ponty bemegy a Gilisztáért-hez, és ott szellemes és tanulságos párbe szédet folytat egy görénnyel, aki éppen pálpusztai sajtot gyárt. A szerkesztő láthatóan unta már, amikor ismét megjelentem nála. Cigarettája hamuját fáradtan belepöccintette a feketés csészébe, bevett egy Ideg csillapítót, és Így szólt: — Négyezer állatmesénk van ábécé-sorrendben, állatok szerint csoportosítva. Búbosbankától egészen a zsiráfig. De ez még nem volna baj. Az a baj, hogy a maga humoreszkje még mindig igen kényes. A sajtkészítők biztosan tiltakozni fognak és a haltenyésztők is, min den bizonnyal. Maga olyan butának ábrázolja a pontyot, hogy mindenkinek elmegy majd a gusztusa a halevéstől, ami nemzetgazdasági szempontból nem közömbös. Egy hétig teljes letargiában voltam, de egy éjjel mintegy varázsütésre felébredtem, és egy óra alatt megírtam a humoreszket. A helyszínt a Mars bolygóra tettem át. Hatszárnyú Mars-lakók és fantasztikus szörnyetegek szerepeltek az írásomban, amelyben már csak egész halványan derengett a körúti boltban történt nyakkendővásárlásom sajgó emléke. A cikk a múlt héten megjelent. Egyelőre még nem érkeztek tiltakozások oly értelemben, hogy a bolygók közötti viszonyt megrontottam volna. De azért szívszorongva várom a legközelebbi földrengést, amelyet biztosan nekem fognak tulajdonítani. GÁDOR BÉLA - Micsoda? Hogy teljesíted három kívánságomat? Én csak egyet kívánok: tűnj a fenébeI (Mladý svét)