Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-27 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

II// // I I * Időszerű probléma Szomorú távlatok N éhány héttel ezelőtt meg­ható ünnepély színhelye volt a párkányi magyar tannyelvű középiskola: a tíz évvel ezelőtt érettségizettek ta­lálkoztak az Alma Mater falai között, hogy felelevenítsék a régi kedves élményeket és be­számoljanak életük alakulásá­ról. Volt közöttük két tanár, öt mérnök, atomfizikus, politikai dolgozó és újságírónő, egyazon évfolyam tagjai, akik a párká­nyi iskolából indultak el a fő­iskolák és az élet felé és meg­állták helyüket. Egy évtizeddel ezelőtt tehát valóban lelkesedni, akarni tudó fiatalok lépték át az iskola ka­puját akiknek döntő többsége nem elégedett meg az érettségi bizonyítvánnyal, hanem meg­szerezte a főiskolai képesítést, hogy nagyobb tudással szolgál­ja a közös hazát és ezzel egy­idejűleg saját nemzetiségét is. Sajnos, ha majd 1979-ben azok gyűlnek össze, akik az 1968—1969-es tanévben érettsé­giztek, aligha dicsekedhetnek hasonló eredményekkel. A reál tagozaton végzett 23 növendék 60—70 százaléka és a humán tagozaton végzett 27 fiatal nem egészen 40 százaléka jelentke­zett főiskolára. Különösen ke­vés a fiú a jelentkezők között. Tudjuk, hogy ma már a« érettségi bizonyítvány — kevés. Még az ipari szakközépiskolá­kon megszerzett érettségi is csak a „műszaki középkáder távlatát biztosítja, de az általá­nos művelteéget nyújtó közép­iskolai végzettség, csupán belé­pőjegy az egyetemre. Miért csappant meg ennyire a párkányi magyar fiatalok ér­deklődése az egyetemek és fő­iskolák iránt? Az okok köztfit szerepel, hogy: „úgy sem vesz­nek fel", „sok az az öt-hat év", „most már pénzt akarok keres­ni", stb. Látszólag súlyos érvek, de még gazdasági szempontból sem helytállóak. Mert igaz, hogy az érettségi vizsga után munkába lépő fiatal pénzt ke­res, amíg .a főiskolára jelentke­zett társai még mindig csak a többé-kevésbé szerény zseb­pénzből és ösztöndíjból kényte­lenek fedezni szükségleteiket és ez bizony korlátozza a fia­tal igényeket és vágyakat, de mindenkor, életük végéig csak másod-, harmadrendű beosztás­ban dolgozhatnak, míg a diplo­más ember, ha igyekvő, szorgal­mas, aránylag rövid idő alatt érheti el a jobban jutalmazott vezető beosztást. Azonban a nemzetiség életé­nek és jövőjének szempontjából ez nem elsődlegesen anyagi, hanem erkölcsi kérdés. Csak a legmagasabb színvonalú képesítéssel rendelkezők bizto­síthatják nemzeti létünk, kul­túránk kontinuitását, csak ezek védelmezhetik az állami és gaz­dasági életben a csehszlovákiai magyarság érdekeit. Ez pedig olyan mindenkire egyaránt kö­telező erejű törvény, amely előtt hátrálnia kell minden egyéni érdeknek, szűkkeblű anyagi szempontnak! A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL: CSALÁD! KAPCSOLATOK ÉS SZÜLŐI SZERETET A házasságkötés révén új, szo­ros családi kapcsolatok alakulnak ki a házasfelek családtagjai kö­zött. Ezek a kapcsolatok bizonyos érzelmi reakciókat váltanak kl: részben pozitíveket, részben ne­gatíveket. A rokonságba került családok férfitagjai között általá­ban nem kerül sor összeütkö­zésre, sokkal bonyolultabb vi­szont már a férj és az anyós, Illetve a feleség és a férj család­ja nőtagjainak kapcsolata. A házasság egyik alapvető kül­detése, hogy új nemzedéket ne­veljen. A gyermek születése újabb s csaknem klvétol nélkül pozitív érzelmekkel gazdagítja a házas­társak életét. A gyermek iránt ér­zett szülői szeretet másképpen nyilvánul meg az anya és más­képpen az apa részéről. A házas­ságban született gyermek Iránt érzett anyai és apai szeretet együtt nő, a gyermekkel. Világos, hogy a fent vázolt há­zastársi családi és szülői kapcso­latok fölöttéü bonyolultak, s olyan terhet rónak a fiatalokra, ame­lyet zökkenés nélkül megfelelő érettség és élettapasztalok hiá­nyában aligha tudnak elviselni. A zökkenőre különösen akkor k^­rfll sor, ha a fiatal házasok egyflťt laknak valamelyik családdal. A statisztikai adatok ls azt bizo­nyítják, hogy a jó családi Met kialakításának egyik lényeges előfeltétele a ftatal házasok mi­előbbi „önállósulása". Reňačka Rudolf, m^Phök Autogramgyűjtőknek SňDEČjUÝ~ ToaüMü tSTEA/dČvk OJ sju! ' cfXbLQ JjfaUuAwer EVA PILAROVA Eva Aulin + (árnyéka) John Shadow Eva 16 éves és Svédor­szágban született. A szakér­tők szerint nevének kezdő­betűi — E. A. — között elfér B. B., C. C. és D. D. (Diana Doorsj minden dicsősége, felfelé ívelő karriérjének megvolt a klasszikus sor­rendje. 16 éve® korában a „Miss Teen Internacionál" versenyből győztesen került ki. Hollywoodban filmszere­peket és világ körüli utat kínáltak neki. Legutóbbi filmszerepe a „Candy" hí­ressé tette. Az említett "film szerepre ugyanis pályázatot hirdettek^ amire 2000 lány jelentkezett, s a kamera előtt vizsgázó 100 lány kö zül a legjobb öt eljátszotta a szerepet Richard Burtonnal. Eva győzött és nevét a pia kátokon a legnagyobb be­tűkből szedték. Forgatás közben titokban férjhez ment John Shadowhoz, egy teljesen Ismeretlen angol beat-együttes menedzserié­hez. A férj 32 éves és a „Candy" filmben statisztál. Szerelem GYERMEKVILÁG / Mese/ Élt egyszer valahol egy sár­kány, aki, ha ember került a közelébe, rögtön felfalta. Ettől a veszedelmes sárkánytői egy kovács mentette meg az embe­reket A kovács a sárkány barlang­fának a közelében építette fel műhelyét, és azon törte a fefét, hogyan pusztíthatná el a fene­vadat, hogy az ne zavarja többé az emberek nyugalmát. Amikor a sárkány meghallotta, hogy va­laki kalapál, rettenetesen dühbe gurult Odarepült a kovácsmü­helyhez. de azt lelakatolva ta­lálta — Hé, kovács, miért nem hagysz engem aludni?! Megesz­leki — Legyen úgy, ahogy akarod. Csak engedj még egy utolsót tmjídkoznom. — Hát imádkozz! A kovács pedig fogta a ka­lapácsot és szöget kezdett ka­lapálni. — Miért nem imádkozol, mi­ért kalapálsz megint? — szólt rá a sárkány. — Én Ima közben az üllőt szoktam verni — felelte a ko­vács. —' No, csak gyorsabban. — Máris kész vagyok. A kovács elkészítette a szö­get. — Nos, kész vagyok — mond­ta. — Hát hogyan fogsz meg­enni? Nézd, Itt a falban lyukak vannak, dugd bele a nyelved, én meg ráülök, és te lenyelsz. A sárkány a lyukba dugta a nyelvét, a kovács meg odaszö­gezte a nyelvét a falhoz úgy, hogy az sehogy se tudott elsza­badulni. Akkor a kovács a hám­mal befogta a sárkányt. Hajtot­ta erdőn át, mezőn át, amíg a sárkány kl nem lehelte páráját. Az emberek megörültek, előme­részkedtek házaikból, s békésen hozzáláttak mindennapi munká­jukhoz. z elvarazsolt cseresznye u Nagymama nagy kosár cseresz­nyét hozott a piacról. — jaj de gyönyörű — kiáltott fel Kati, mikor levette a kosár tetejét. — Bizony gyönyörű — mondta „nagyi". — Pirosak, ropogósak, mintha be lennének lakkozva. — Vehetek belőle? — kérdezte Kati sóvárogva — Mindjárt Katikam — mondta nagyi, — de előbb még leszaladok, most hoztak friss kenyeret. Rögtön jövök vissza, addig ne nyúlj a cseresznyéhez, inert nem tiszta. Nagyi elment, Kati meg ottma­radt a cseresznyékkel. Egy dara­big nézte, nézegette, jobbról is, balról is és mindig erősebben kí­vánta — Ha egy szemet kiveszek belő le és megeszem, Nagyi észre sem veszi, — gondolkodott hangosan Kati. így is csinált. Kivett egy szem cseresznyét, a szájába akar­ta tenni, de mi történt! A cseresz­nye kiesett Kati kezéből, és űgy eltűnt, hogy sehol sem találta meg. — Biztosan ügyetlen voltam és leejtettem — gondolta Kati ás egy másik szem cseresznyét vett ki a kosárból. Ezzel sem járt jobban Amikor a szájába akarta tenni, ez is kiugrott a kezéből és űgy el­gurult, hngy mindenütt hiába ke reste. Most már Kati mérges lett. Bele­markolt a cseresznyébe, elhatároz­ta, hoi/y a tűiére aggatja a cse resznyéket. ha már valamilyen va­rázslat miatt megenni nem lehet. De ezt is hiába csinálta. A cseresznyék a füléről ls leug­ráltak, és úgy eltűntek, hogy min­den keresés hiábavaló volt. Kati mérgében sírva fakadt. tgy találta nagyi, amikor vissza­jött. — Hát veled meg mi történt? — ijedt meg nagyi. Kati sírva mondta el, hogy nem tudott cseresznyét enni, mert mind kiugrált a kezéből. — Bizto­san elvarázsoltad őket — mondta szipogva, — hogy ne tudjam meg­kóstolni. — Dehogy — nevetett nagyi —, csak a cseresznyék okosabbak, mint te vagy Katikám. Ök tudják, hogy masatlanul, piszkosan nem lehet megenni. — De neked ezt, úgy látszik hiába mondtam Még szerencse, hogy ilyen okos cseresz­nyéket vettem. Patócs Józsefné TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (a nyíl irá­nyában folytatva). 10. Európai nép. 11. Kronométer. 12. Magyar grafikus és festő vezetékneve. 14. Gubós növény. 15. Nem eme. 16. Egyiptomi napis­ten. 17. Román pénzegység. 19. Osztrák város. 20. Hatalom szlovákul. 21. Becézett női név. 22. Talál. 23. Togo főváro­sa. 24. Föld, talaj Idegen szó­val. 25. Azonos a vízszintes 14­el. 27. Nyakvédő. 28. Idegen kötőszó. 29. A hajó hátsó része. 30. Majdnem avas. 32. Ismeret­len adakozó névjele. 33. Régi mértékegység. 34. Európai or­szág. FÜGGŐLEGES: 1. Szovjet re pülőgéptípus. 2. Spion. 3. Na­gyon szeret. 4. Szovjet-orosz re­gényíró. 5. Keresztül. 6. Euró­pai ország fővárosa. 7. Meny­asszony. 8. Nátrium vegyjele. 9. Rejtvényünk befejező része (a nyíl irányában folytatva). 13. Égtáj. 15. Alá keverve! 16. Szo­cializmust építő európai nép. 18. Az egyik mesterséges nem­zetközi nyelv. 19. Albán pénz­egység. 20. Tisztít. 22. Szemével érzékel. 25. A játszma elveszté­sét jelenti a sakkban. 26. Kihalt, lovas, nomád pásztornép. 29. Kopasz. 30. Nem fölé. 31. Visz­sza: Majdnem sas. 33. Folyadék. 34. Felesleges holmi, kacat el­ei. Beküldte: Lőricz László, Beren s KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: Zengeni kell a jövőt, mert a dal nyomában hamarább ki­hajt a holt berek. KIK NYERTEK: Két hete megjelent keresztrejtvényünk helyes megfejtői kö­zül könyvjutalomban részesülnek: Becse Tibor, Muzsla, Pata­kv Anita, Komárom, Bodon Lajos, Pimaszombat, Pente Zsu­zsanna, Dunaszerdahely és Szabó Zoltán. Bátorkeszi. leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj Szó, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom