Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-24 / 172. szám, csütörtök

Rehabilitálni kellene a Jednotát • Milyen a falvak közellátása? • Félévenként pár kiló borjúhús és 50 pelenka ... Az állam f a vállalatok és a gazdasági demokrácia HAZÁNKBAN a Jednota népi fogyasztási szövetkezét és a Zdroj — Potraviny állami áru­értékesítő vállalat gondoskodik a közel látásról. Az előbbi a falvakat, az utóbbi pedig a vá­rosokat látja el áruval. A tel­jesség kedvéért még el kell mondani, hogy az 1950-es évek második felében a Jednota rak­tárait, felvásárló- és húsfeldol­gozó-központjait átvette a mos­tani Zdroj — Potraviny állami áruértékesítő vállalat. Ettől fogva az ő igazgatósága alá tartozó állami raktárak látják el áruval saját kis- és nagyke­reskedelmi speciális városi üz­leteiket és a jednota, nagyrészt univerzális falusi üzleteit. Ez az elrendezés különösen az utóbbi időben hátrányos a Jed­nota számára. Sok árucikknél a kereslet túlnőtte a kínálatot és magától értetődően az álla­mi raktárak, elsősorban a saját városi üzleteik igényeit igye­keznek kielégíteni. Így a vidék közellátásában még nagyobbak a fogyatékosságok, mint a vá­rosokéban. E tény ismeretében látogattunk el a galántai járás néhány falujába. A járás 53 fa­lujában 436 Jednota-üzlet van — ebből 104 a vendéglátőüzem — 1500 alkalmazottal. Aránylag az élelmiszerbol­tokban a legjobb a helyzet. Gyufa, ecet és kakaó kivételé­vel a legfontosabb élelmiszerek általában kaphatók. Legfájóbb az ecethiány, mivel most van a zöldség- és gyümölcseitevés ideje. A 3000 lakosú Alsószeli például a múlt hónapban 100 liter ecetet kapott, azóta sem­mit. Ugyanez a helyzet más falvakban is. Bratislavába és más városokba járnak a falu­siak ecetért. Most, az aratások idején sokkal több „pezsgőt" és citromsót tudnának eladni, ha volna. Kekszfélékből a múlt­hoz viszonyítva kisebb a vá­laszték, csomagolt bonbonból pedig kivétel nélkül mindenhol a kapott mennyiség duplájára lenne szükség. Tejből és tejter­mékekből annyi van, amennyi kell, illetve amennyit az üzlet­vezető rendel. Ha nincs, az az üzletvezető hibája, mert nem mérte fel helyesen a szükség­Jetet. Faluról lévén szó, a zöldség és a gyümölcs sajátos probíé­Az agyagból készült edények szinte egyidősek az emberrel. A fazekasság régebben azonos volt a kályhásmesterséggel, mert a középkorban a fazeka­sok egyaránt készftettek edényt és kályhacsempét. Hazánk te­rületén a fazekasmesterséget a népvándorláskori avar-szláv fa­zekasoktól származtatják, és az egész, főképp azonban a 17— 18. századi emlékanyagban ki­emelkedő helyet foglalnak el a habán edények. A svájci ana­baptisták ugyanis, amikor hazá­jukból kiűzték őket, Ausztrián keresztül Morvaországba ván­doroltak és főleg fazekassággal foglalkoztak, de I. Ferdinánd 1527-ben innen is kitiltotta őket. 1547-ben a Nyitra megyei Sobotištén telepedtek le, ké­sőbb egyes csoportjaik Holícs vidékére kerültek. A Hamburg­ban, Pozsonyban és Esztergom­ban őrzött habán krónikák 1524-től 1640-ig foglalkoznak sorsukkal. A fazekasság később a sze­gény ember kis karéj kenyerét biztosította, a szlovák fazeka­sok ekhós szekerei elkerültök az Osztrák—Magyar Monarchia legtávolibb sarkába is, és vit­ték a portékát: a kékkel, zöld­del, mangánviolival festett kancsókat, a virágdíszes tányé­rokat és a kékmázas edénye­ket. Amikor az árvái és a kelet­szlovákiai nyomor elő) ezrek vándoroltak Amerikába, ott vol­tak a kivándorlók között a poz­dišovceiek is. Ma már az öre­gek és a fiatalok egyaránt ame­mát jelent. A hazai zöldség és gyümölcs hiányát nem érzik annyira, mint a városban. An­nál inkább hiányzik a déligyü­mölcs, a banán, a narancs és a citrom. Az áruhiányt bizo­nyítja az a tény is, hogy a zöldség és a gyümölcs eladása terén a járás üzletei csupán 86 százalékra teljesítették 1969 el­ső félévében az eladási tervet. SOKAKAT ÉRINT a húshiány. Marhahús van, a sertéshús ke­vés, a borjúhús pedig kimon­dottan ritka csemegének szá­mít. Az 5000 lakosú Felsőszeli félévenként pár kiló borjúhúst kap. Sertéshúsból a hentesüzle­tek legfeljebb a megrendelt mennyiségnek a felét kapják meg. — Megszüntették a galántai és a sellyei vágóhidat, nincs konkurrencia, csak Szeredre mehetünk húsért. Sőt, ami még ennél is nagyobb baj, a szalá­miféléket egészen Trnavából kapjuk —• mondja Hovorka Ist­ván, az egyik hentesüzlet veze­tője. Legnagyobb hiány a textiliák­ban és a ruhafélékbon tapasz­talható. Nagyon kevés, ha egy 5000 lakost számláló falu félév alatt mindössze 10 babaréklit és 50 pelenkát, 2-hónaponként átlagosan 40 munkásinget kap. Nincs puhagallérú ing, bútor­textil, függöny, paplan. Férfi­ruhából csak teszilből készült van, 1000 koronán felüli áron. A munkaruhákról jobb nem is szólni. Ami a választékot illeti, két példát .említek: a felsőszeli boltban ottjártamkor csak két­fajta női kombiné volt 42-es és 45-ös számban, a női teszilből néhány méter, mindössze há­rom színben. A HÁZTARTÁSI BOLTOKBAN is elszomorító a helyzet. Alsó­szeliu például ebben az évben mindössze egy villanytűzhelyet és 5 hűtőt kaptak, hanglemez­játszójuk sincs. Hiánycikk a porszívó, a hajszárító és a zo­máncedény. Az üzletvezető nem emlékszik rá, hogy mikor ka­pott utoljára varrógépet, s vi­lágítótestből is csak kétfajta kapható. Ehhez hasonló viszo­nyok jellemzik a többi falu háztartási dolgokat árusító üz­leteit is. rikaiak, kedvező anyagi viszo­nyok között élnek, és akadnak közöttük olyanok, akik hazalá­togatnak az óhazába, talán csak azért, hogy még egyszer lássák a kis falut, elvigyenek maguk­kal egy marék hazai földet és valami kis emléket a Pozdišov­cei Fazekasszövetkezetből. A szövetkezet 1947-ben ala­kult meg 36 kisiparost tömörít­ve, hogy az elavult háziipari módszereket korszerűsítve haté­konyabbá tegyék a négy évszá­zados múltú iparágat. Júlia Ko­váCiková szobrászművésznő ké­szíti el a régi és új motívumok­ban gazdag terveket. A faze­kasműhely gyártmányai, első­sorban a teás- és a kávéskész­letek, a borospoharak, a gyer­tyatartók, a hamutálcák stb. az­tán elindulnak a távoli orszá­gok felé. A szövetkezet gyárt­mányait ugyanúgy ismerik Kí­nában, Japánban, Indiában és Pakisztánban, mint Bulgáriában, az NSZK-ban vagy Nagy-Britan­niában. A kereslet, az érdeklődés egyre nagyobb és ezért bővítet­ték az tizemet, új helyiségeket építettek, új kemencéket és'gé­peket helyeztek üzembe. Amíg például a szövetkezet 1965-ben kb. 800 000 korona értékű árut gyártott, az utóbbi évben a ter­melés értéke meghaladta a másfél millió koronát. Ez ter­mészetesei: megkövetelte a gyártmánysh.Üa bővítését ís. Az eredeti 300 árufajta helyett ma iiiír 900-at gyártanak. A vendéglátóüzemekel hagy­tuk a sor végére. Ha leszámít­juk a hetes üvegessör hiányát — ami most, az aratás idején nagyon kellemetlen, úgy ls mondhatjuk, hogy egyelőre e vonalon minden rendben van. Mi elsősorban az étkezési lehe­tőségek felől érdeklődtünk. Va­lamennyi meglátogatott falu vendéglátóüzemében meleg és hideg ételt is lehetett kapni. Ha a galántai járásban valahol ez nincs így, ez az üzletvezető hibája. A galántai járás vendég­látóüzemeinek húsigényeit a szeredi vágóhíd maradéktalanul kielégíti. Ezenkívül a felsősze­li félkészáru- és hideg ételeket készítő üzem a galántai járás valamennyi igénylőjét ellátja saját termékeivel: csavartson­kával, különböző hal- és hússa­látákkal, kolbásszal, disznósajt­tal stb. Egyes termékekből több is elfogyna, ám az üzem nem bírja a termelést. Nagyobb és modernebb épületre volna szükségük. VAN REMÉNY a fogyatékos­ságok eltávolítására? Ha igen, akkor mi a teendő? Ezt kér­dezem Petro László mérnöktől, a galántai járási fogyasztási szövetkezetek elnökétől. — Rehabilitálni kellene a Jednotát. Vissza kell adni ko­rábban elvett . raktárait, hogy necsak mint eladó, hanem mint felvásárló is működhes­sen. Ezt megérdemelné, hiszen például a galántai állami rak tárból az élelmiszerkészletnek csaknem 75 százalékát a Jed­nota üzletei adják el. — Történtek-e már e téren intézkedések? — 1967-ben kormányhatáro­zat szabta meg, hogy milyen esetekben vásárolhatjuk vissza volt raktárainkat. Azonban még mindig csak a levelezéseknél tartunk, s ezért úgy döntőt­tünk, magunk építkezünk: Sely­lyén egy 3000 négyzetméternyi raktárt. Élelmiszerraktárakat minden járás építhet, ellenben iparcikkeket tároló raktárai csak több járás Jednotájának összefogásával lehet építeni. A vidék áruellátása hiányos, sok kívánnivalót hagy maga után. Tény, hogy vidéken rosszabb a közellátás, mint a városokban. Az utóbbi időben fokozódik a kereslet, amelyet a termelés, illetve a kínálat nem tud ki­elégíteni. EGRI FERENC Jelenleg 32 kiváló szakember dolgozik a szövetkezetben. Ezek között kell említeni az 57 éves Micsal Parkrupát, aki már 200 új gyártmányt javasolt. Azon­ban nincs utánpótlás. Egyrészt azért, mert még mindig nincs elegendő helyiségük, másrészt nincsenek ipari tanulók, sőt, nincsenek olyan tanerők sem. akik a szakma elméleti és gya­korlati részét egyaránt tanít­hatnák. Azt tervezik, hogy a cseh üi szágrészekben tanonciskolát lé­tesítenek, és akkor majd nem kell attól félni, hogy néhány évtized múlva már csak múzeu­mokban és magángyűjtemé­nyekben lesznek láthatóak a pozdišovcei mesterek alkotásai. E. Š. Meggazdagodni sokfélekép pen lehet. Szívós takarékosko­dással, évekig tartó sportkázás­sal, de nem utolsósorban a hi­székenységgel való visszaélés­sel. Az utóbbi a legkönnyebb. Ki ne előlegezne néhány ezrest Cortina személygépkocsira, tu­zex-utalványokra stb. Anna Zvolenková kassai taka­rítónő jól tudta ezt. Mivel mun­kájából nem tudott meggazda­godni, az említett „mellékága­zati termelést" választotta. Hogy jó lóra tett fel, azt az el ső eset igazolta, amikoris 65 ezer korong ütötte a markát. S ha eqyszer sikerült — gondol ta —, miért ne sikerülne má­sodszor ... és tizedszer is. A gazdasági problémákat ma mindenki vitatja. A megoldást közgazdászok és politikusok egyaránt keresik. A gazdasági konszolidáció azonban még mindig csak óhaj marad. Megszületett az új gazdasági mechanizmus — minden elő­nyével és hátrányával. A ta­pasztalatok azonban már most arra mutatnak, hogy ebben az új rendszerben sem szenteltünk elég figyelmet az állam és a vállalatok közötti viszonynak. Nem csoda tehát, ha a gazdasá­gi vitában e kérdések manap­ság az első helyre kerültek. Ide sorolhatnánk a szocialista vállalatokról szóló törvényja­vaslatot, a vállalati munkásta­nácsok kérdését stb. Mit céloz­nak ezek a rendeletek, szer­vek? A gazdasági hatalom és jog demokratizálásét és a mo­dern szocialista gazdasági rendszer „játékának" a racio­nális felépítését. A múltban az agyonszerve­zett, agyonirányított rendszer­ben a konkrét felelősség igen megoszlott. Ezért az új rend­szerben konkretizálni kell a jo­gokat és a felelősséget: az ál­lam, az üzem, az alkalmazottak jogát, feladatát és felelősségét. I Pár hónap leforgása alatt 32 embert tett dajkameséivel bo­londdá, illetve lóvá. Több mint 1 millió 200 ezer koronát csalt ki tőlük. Persze, az ígért dol­lárt, autót, tuzex-utalványt sen­ki sem kapta meg tőle, hisz a külföldi rokonság és a várható örökség csak az ö fejében szü­letelt meg. A bíróság összegezte Zvolen­ková számláit, és úgy határo­zott, hogy ezért nyolcévi „gon­dolkodási" időt kap. Vajon elgondolkodnak-e majd az eset fölött a hiszékeny em­berek? t né J „A játék szabályai" minden­kire egyformán vonatkoznak, csak a „taktikán" szabad vál­toztatni. Kétségkívül, hogy a racionális játék rendszere köz­gazdaságunkban nagyon hiány­zik. A gazdasági játékszabályo­kat természetesen az állam, il­letve a központ határozza meg. A szabályoknak világosaknak, érthetőknek és betarthatóknak kell lenni. A szabályokat tiem szabad évről évre változtatni. Alakítsuk ki mi is az egységes gazdasági szabályokat, és hagy­juk az üzemeket saját képessé­gük szerint játszani. így a jó üzemekre karrier, a gyengékre bukás vár. Az önálló jogkörrel és fele­lősséggel jár a társadalmi vi­szonyok további kommunalizá­ciója és a dolgozók széles tö­megei aktív bekapcsolása a gazdaság-politikai életbe. A vál­lalatok alkalmazottai nem ma­gánvállalkozók, hanem kollek­tívák, amelyek egyénenkénti jutalma a vállalat eredményei­től függ. Ennélfogva joguk van a vállalat alapvető kérdé­seibe beleszólni és azokról dön­teni. TÖTH ENDRE Félévi mérleg Kelet-Szlovákia ipari üzemei az első félévben átlagosan 14,33 százalékos termelésnöve kedést értek el, ami pénzben kifejezve közel egymilliárd ko­ronát jelent. Az említett átlag­növekedés alatt maradt a gép , a fémmegmunkáló-, az épiilet­anyaggyártó, a faleldolgozó, a textil-, a konfekció- és élelmi­szeripar. Ezekben 1,6—6,8 szá­zalékos a növekedés. A leg­magasabb — az átlagosnál sokkal magasabb, 36 sxisalé kos növekedést a Vasmií érd meként — a vaskohászat és .i vegyipar (18,5 százalékos) ér­te el. Annak ellenére, hogy aránylag kedvezőek az első félév eredményei, jelentős problémákkal küzdenek szá mos üzemben, amit elsősorban a munkaerőhiány idéz elő. Szú mos dolgozó távozott el az iparból a szövetkezeti mező gazdasági melléktermelésbe. Ősi mesterség folytatói A Ztkoveei Ejsz-ben (irnavai járás/ már végehez közeledik az uralás. A 300 hektárnyi termés jó. Búzából például 47 mázsát takarítottak be eddig hektáronként. (J.Valko felv. — ČSTK) Hogyan lehet az ember milliomos

Next

/
Oldalképek
Tartalom