Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-24 / 172. szám, csütörtök

Nixon elindult világkörüli utjara Az amerikai katonai vezetők újabb partizánoffenzívától tartanak Washington — Ntxon ameri­kai elnök kedd este a Washlng­n mellett levő Andrews légi­maszpontról San Franciscóba, 12 napos világkörüli útjának el­ső állomására repült. Az elnök San Franciscóból a csendes­óceáni Johnston-szigetre utazik, ahol csütörtökön a Hernet re­pülőgép-anyahajó fedélzetéről tekinti meg az Apolo 11. le­ereszkedését a Csendes-óceán vizére. Az űrhajósok üdvözlése után Nixon Délkelet-Ázsiába — Ma­nilába, Djakartába, Bangkokba, Üj-Delhibe és Lahoreba repiil, majd innen utazik tovább Ro­mániába és Nagy-Britanniába. Nixon rövi'i' 1"! indulása előtt fogadta Wheeler tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnökét, aki jelen­tést tett saigoni szemleútjáról. Wheeler jelentését nem hozták nyilvánosságra, a tábornok azonban korábban az ájságírók­nak kijelentette, hogy „a fel­derítési adatok szerint újabb el­lenséges offenzívára van kilátás Vietnamban", s bár a katonai helyzet — seerinte — kedvező, a hadműveletek jelenlegi kisebb színvonalának nem tulajdonít lényeges jelentőséget. A tábor­nok szerint nem szükséges a katonai stratégiai tervek mó­dosítása, és lehetőség van újabb amerikai csapatok fokozatos ki­vonására. Tovább tart a feszültség Honduras és Salvador között összehívták az AÁSZ rendkívüli külügyminiszteri értekezletét Saigon — Az amerikai kato­nai vezetők változatlanul egy újabb nagyobb szabású partizán­offenzívától tartanak Tag Ninh tartományban. A felderítés sze­rint mintegy 40 000 főt kitevő egységek támadásától lehet tar­tani e térségben. Amerikai B-52­es nehézbombázók Saigontól 50 kilométerre északra hét beve­tésben 700 tonna bombát dob­tak le a feltételezett partizán­átiásokra. Az amerikai katonai szóvivő a bombázást megelőző akciónak minősítette. Szerdára virradó éjjel a dél­vietnami felszabadító erők hét alkalommal intéztek tüzérségi, illetve rakétatámadást az ameri­kai csapategységek állásai ei­len. A Da Nangtól északra ki­bontakozó támadások során számos amerikai katona megse­besült. A partizánok akciói szá­mottevő anyagi károkat okoz­tak az amerikai katonai beren­dezésekben. Egy saigoni jelentés szerint tegnap a dél-vietnami képvise­lőház rendkívüli ülést tartott, amelyen Thieu elnök azon ja­vaslatával foglalkozott, hogy tartsanak választásokat Dél­Vietnamban, amelyen esetleg s DNFF is részt venne. A rendkívüli ülés megmutat­ta a saigoni uralkodó körökben egyre mélyülő ellentéteket. A képviselők szemére vetették Thieunak, hogy ilyen kezde­ményezéssel lépett fel anélkül, hogy kikérte volna a parlament tanácsát. A Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottsága a Laoszról szó­ló genfi egyezmények aláírá­sának 7. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában hang súlyozza, hogy „a laoszi problé­ma az amerikai intervenció és agresszió problémája, mert ar. Egyesült Államok beavatkozik Laosz belügyeibe, agresszív há­borút visel és szabotálja az 1962-ben megkötött genfi egyez­ményeket. Washington — Az Amerikai Államok Szervezetének külügy­miniszterei a hét végén rendkí­vüli értekezletre ülnek össze Washingtonban, hogy szankció­kat hozzanak Salvador ellen, amely megtámadta Hondurast és nem hajlandó kivonni csapa­tait. A külügyminiszteri érte­kezletről szóló döntést kedden este hozták az AÁSZ zárt ta­nácsülésén. Közép-európai idő szerint szerdán reggel, 5 óra­kor járt le az a végső határidő, amelyet a két hadviselő fél ka­pott a status quo helyreállítá­sára. Honduras elfogadta a tűz­szüneti javaslatot és annak minden előírását, Salvador azonban továbbra is megszállva tartja a szomszédos közép-ame­rikai ország területének több pontját, és nem is akar kivo­nulni mindaddig, amíg valami­féle biztosítékot nem kap a hondurasi területen élő salva­doriak megvédésére. Az fin. Amerika-közi bizton­sági szerződés értelmében az AÄSZ külügyminiszterei külön­böző szankciókat hozhatnak Salvador ellen,, amelyek a dip­lomáciai és a keveskedelmi kapcsolatok megszakításától egészen a fegyveres beavatko­zásig terjedhetnek. Közben Salvador „diplomá­ciai . offenzívát" kezdett ezek­nek a szankcióknak az elkerü­lésére. Az AÁSZ-hoz juttatott hivatalos jegyzékben Salvador felpanaszolja, hogy a labdarú­gó világbajnoki mérkőzés után kitört zavargások során bán­talmazták a Hondurasban élő salvadoriakat, akik közül állító­lag 17 ezret erőszakosan kitele­pítettek. Salvador ezt követő agresszióját jogos önvédelem­nek minősítette. Monolisz Glezosz felhívása a világ haladó közvéleményéhez Veszélyben Edward Kennedy politikai karrierje Plymouth — „Lehetetlen más érdemi következtetésre jutni, mint arra, hogy szinte egyik napról a másikra Edward Ken­nedy politikailag halálra ítélte­tett" — írta a lap szerdai szá­mában a New York-i Daily News washingtoni diplomáciai tudósítója az újabb Kennedy­tragédiáról, amely egyre na­gyobb hullámokat ver az ame­rikai sajtóban. Kennedy szenátor Chappan­quindick szigetén péntek éjjel baráti estélyen vett részt. Éjfél tájban meggyilkolt bátyja, Ró­bert Kennedy volt titkárnőjével, Mary Kopechne-vel együtt el­hagyta az estélyt, eltévedt gép­kocsijával, s egy kis hídról a vízbe zuhant. A kocsiból ki tu­dott kerülni, de mint mondotta, hiába merült többször víz a'á, nem volt képes kinyitni az aj­tót, amely elzárta utasát. Ken­nedy szenátor a „sokk és ki­merültség állapotával" magya­rázza, hogy visszatérve az es­télyre, majd a szállóba, senki­nek sem szólt az esetről. Csak­nem 9 órával a tragédia után tett jelentést a rendőrségen. A sajtó még nem mondja ki, hogy a hivatalos vád mellett, amely a baleset színhelyéről való távozásra vonatkozik, a bírósági tárgyaláson veszélye­sebb vádpontok is felmerülhet­nek. Igy a „veszélyeztetés" és az „ittas vezetés" vádja is. A görög katonai junta fogsá­gában sínylődő Manolisz Gle­zosz, a görög nép nemzeti hőse arra szólította fel a volt ellen­állási harcosokat és a demokra­tikus gondolkodású emberisé­get, hogy vessék latba minden erejüket a görögországi demok­rácia helyreállításáért. Az El­lenállók Nemzetközi Szövetsége (F1R) által Bécsben közzétett felhívást a Lerósz szigetén levő koncentrációs táborból csem­pészték ki. Glezosz üzenetében a többi között ezt írja: „A hellének földjén ma a vandálok törvé­nyei érvényesülnek. Sok ezer állampolgárt helyeztek rendőr­ségi felügyelet alá, kétezren sínylődnek koncentrációs tábo­rokban, állandó gyötrelmeknek kitéve. Mi, valamennyien, akik a demokrácia és a humanizmus híveinek valljuk magunkat, bi­zonytalanságban, a végtelen CEAUSESCU: fogság rémétől fenyegetve élünk.'" Az ellenállási harcosokhoz^ intézett felhívásában Glezosz emlékeztet a hitleri fasizmus­sal vívott küzdelemre, majd megállapítja: „Elisz Caruhasz, Mantilarasz, Kalkidisz — vala­mennyiüket hidegvérrel meg­gyilkolták. Guzelosz, Mihaeli­disz, Szotirpulosz, .Zalkadisz, Kazisz, Papadopulosz, Rakibeisz, Rangelosz, Karusszosz és Bur­gediotisz és még sokan mások elpusztultak, mert nem bírták ki a fogság szörnyű körülmé­nyeit." Manolisz Glezosz végül ezt ír­ja: „Ma a hellenizmus védel­mére kelni és érte kiállni nem­csak annyit tesz, hogy megvéd­jük a görög demokráciát, ha­nem azt is jelenti, hogy az egész emberiséget megoltalmaz­zuk az erőszaktól és a háború­tól." INTERNACIONALISTA KÖTELESSÉGÜNK NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK FEJLESZTÉSE Bukarest — Nicolae Ceauses­cu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­ra és Ion Gheorghe Maurer mi­niszterelnök kedden befejezte Arges és Dtmbovita megyében tett látogatását. Ceausescu ked­den a körút utolsó állomásán, Tirgovistéban mondott beszédet. Egyebek között foglalkozott 1969. VII. 24. KISLEXIKONUNK A GENFI EGYEZMÉNY A világközvélemény állandó fi­gyelemmel kíséri a vietnami nép bátor, igazságos harcát. A béke­szerető erők elítélik az amerikai imperialisták háborúját, követelik a katonai akciók beszüntetését, a vietnami nép teljes függetlensé­gének és szuverenitásának biztosí­tását. Az észak-vietnami kormány és a DNFF programpontokban fej­tette ki követeléseit. Mindkét ok •nány hivatkozik a genfi egyez ményre és szorgalmazza annak szi­gorú betartását. Július 21-én volt t5 éve, hogy ezt az egyezményt aláírták, de az USA a mai napig figyelmen kívül hagyva azt, foly­tatja háborúját és meghiúsít min­den békés kísérletet. Mit határoz meg ez az egyezmény és mi­lyen körülmények között szüle­teti meg? 1954. május 8-án, egy nappal azután, hogy a VOK néphadserege Dien Biem Phunái vereséget mért a francia hadseregre, Genfben ösz­szeült az öt nagyhatalom — Fran­ciaország, Nagy-Britannia, a Kí­nai Népköztársaság, a Szovjetunió és az USA — valamint a VDK, Dél­Vietnam, Laosz és Kambodzsa kül­ügyminisztere az indokínai kérdés megvitatására. A tárgyalások, el­sősorban az amerikaiak mester­kedései miatt, hetekig elhúzód­tak. Végül elérték, hogy a két szemben álló fél katonai vezetői tárgyalásokat kezdtek, melyek eredményeképpen július 20-ín egyezményt írtak alá az indokínai báború befejezéséről. Az egyez­mény értelmében Vietnamot két részre osztották és a 17. széles­ségi fok mentén demarkációs vo nalat létesítettek. Egy nappal ké­sőbb, július 21-én a külügyminisz­teri értekezlet résztvevői zárónyi­latkozatot írtak alá, melyben üd­vözölték a háború befejezését, elismerték a három ország — Viet­nam, Laosz és Kambodzsa szuve­renitását és függetlenségét, köte­lezték magukat, hogy nem avat­koznak belügyeikbe, nem sértik meg területi egységüket. Ezen­kívül megtiltották a fegyverek szállítását, külföldi csapatok el­helyezését és támaszpontok létesí­tését a szóban forgó államok terü­letén. Az egyezmény meghagyta, hogy a három országban tartsa­nak választásokat a végleges ren­dezés érdekében. Kambodzsában és Laoszban meg tartották a választásokat, de Dél Vietnamban —, mely nem is írta alá az egyezményt —, nem. Itt ki­kiáltották a köztársaságot és az el&zött Bao Dai császár helyett az amerikaiak által befolyásolt Ngo Dinh Diem tábornok vette át a hatalmat. Diem diktatórikus rendszert vezetett be, kormánya gyenge volt és csak az amerikaiak támogatásával tudta magát fenn­tartani. Washington pénzbeli se­gélyben részesítette Diemet, ta nácsadókat küldött az országba és így fokozatosan teljesen befo­lyása alá kerítette Dél Vietnamot. A nép elégedetlensége nőtt, és erősödött a szabadságmozgalom. 1961-ben már a Felszabadítási Front által [elszabadított terüle­ten élt a lakosság egyharmada. 1964 augusztus 4 én az amerikaiak szerint észak-vietnami erők a Ton kini-öbölben megtámadták az ott állomásozó amerikai hajókat, és ezért Washington ellenakciókat rendelt el. Ez volt az első légitá­madás a VDK partvidéke ellen. 1965 ben az USA közvetlenül be avatkozott a háborúba, március­ban 27 000 amerikai tengerészgya­logos szállt partra Dél-Vietnam­ban. Ettől kezdve az USA állan­dóan fokozza agresszióját, újabb és újabb légitámadásokat hajt végre a VDK és a demilitarizált övezet ellen. Ezzel egyidőben az ameri­kai csapatok szüntelenül behatol­nak Laosz és Kambodzsa légiteré­be is. A felszabadítási erők nagy sikerét jelentette, amikor ez év elején az USA, Dél-Vietnam a DNFF és a VDK képviselői Párizs­ban béketárgyalásokat kezdtek. A tárgyalások Washington halogató taktikája és a saigoni kormány merev elutasító álláspontja miatt eddig nem vezettek sikerre. |ohn­son elnök távozása előtt elrendel­te a VDK elleni harci cselekmé­nyek beszüntetését, de Dél-Viet­namban folytatódnak a harcok, melyekben a felszabadító erők, az ellenség túlereje elleuére nagy si­kereket érnek el. Nagy érdeklődés előzte meg Nixon hivatalba lépését. Az új el­nök azonban az amerikai katonák részleges kivonásáról hozott lát­szatintézkedésén kívül nem sok újat hozott a vietnami politikájá­ban. A felszabadító erők nagy harci sikerei mellett még meg kell em­lítenünk, hogy ez év júniusában megalakult az ideiglenes forradal­mi dél-vietnami kormány, melyet eddig inár számos kormány elis­mert. Az USA egyre jobban elszigete­lődik háborújával. Leghívebb szö­vetségesei sem támogatják, és ma­gában az országban is egyre töb­ben döbbennek rá a háború értel­metlenségére, egyre többen ítélik el a kormány háborús politikáját. Most, a genfi értekezlet évforduló­ján sok országban rendeztek gyű­léseket és más akciókat, melyek résztvevői szolidaritásukat fejez­ték ki a dél-vietnami néppel és követelték az egyezmények betar­tását. CS. E. külpolitikai kérdésekkel is. Mi — mondotta — a szocia­lista országokkal fenntartott együttműködés fejlesztése mel­lett lépünk fel, teljesítjük köte lességünket, mint a Varsói Szer­ződés egyik tagállama, ha im­perialista támadásra kerülne sor. Állást foglalunk — hang­súlyozta — a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműkö­dés fejlesztése mellett. Véleményünk szerint — mon­dotta Ceausescu — a szocialis­ta országok között ez idő sze­rint fennálló nézeteltérések ideiglenesek, s ezeknél össze­hasonlíthatatlanul erősebb az, ami összeköti ezeket az orszá­gokat. Ceausescu a továbbiakban azt a véleményét fejtette ki, mi­szerint az a tény, hogy Romá­nia a szocialista világrendszer­hez tartozik, semmiképpen sem vezethet a világ más országai­tól való elszigetelődéséhez, sőt, mint szavaiból kitűnik — nem­zeti és internacionalista köte­lességnek tartják azt, hogy a világ minden államával — a társadalmi rend különbözőségé­re való tekintet nélkül — fej­lesszék az együttműködést. Újabb távközlési mesterséges hold Moszkva — Kedden újabb Molnyija 1. típusú távközlési mesterséges holdat bocsátottak pályájára a Szovjetunióban — a műhold segítségével nagy tá­volságra telefon- és táviróössze­köttetést létesítenek, és a szov­jet központi televízió műsorát sugározza Közép-Ázsiába, Szibé­riába, s a Távol-Keleten levő „Orbita" tv-hálózat állomásai­ra. Az elliptikus pályára vezé­nyelt Molnyija 1. távközlési mű­hold keringési ideje 11 óra 51 perc, a fedélzetén elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek. ALEXANDER MUCHA altábor­nagy, csehszlovák nemzetvédel­mi miniszterhelyettes tegnap Hoffmannak, az NDK nemzetvé­delmi miniszterének meghívá­sára Berlinbe érkezett. L. BREZSNYEV és N. Podgor­nij, akik részt vettek Lengyel­országban a jubileumi ünnepsé­geken, tegnap elutaztak Varsó­ból. KONSZTANTYIN KATÜSEV, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára tegnap fogadta Bo­huš Chňoupeket, a Csehszlovák Rádió központi igazgatóját,, aki a Csehszlovák Rádió küldöttsé­gével hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban. A SZOVJETUNIÓ parlamenti csoportjának meghívására teg­nap a Szovjetunióba érkezett uz FDP ellenzéki nyugatnémet párt küldöttsége, melyet megérkezé­se után Szpiridonov, a parla­menti csoport elnöke fogadott. A SZOVJETUNIÓBAN felbo­csátották a Kozmosz 290. jel­zésű mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett beren­dezések kifogástalanul működ­nek* JÜLIUS VÉGÉN hivatalos ba­ráti látogatásra Magyarország­ra érkezik a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldöttsé­ge Pjotr Maserovnak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségi tagjának, az SZKP po­litikai bizottsága póttagjának vezetésével. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap a Kremlben fogad­ta Hellmuth Allardtot, az NSZK moszkvai nagykövetét. TITO jugoszláv elnök Brioni­szigetén találkozott Humphrey volt amerikai alelnökkel. Ju­goszláv szóvivő szerint az ame­rikai űrkutatásról és a közel­keleti helyzetről tárgyaltak. ILJICSOV, a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettese tegnap elutazott Lagosból. Látogatása alatt fogadta őt Gowon, a ni­gériai szövetségi kormány veze­tője és más nigériai vezetők. MONTE VIDEÓBAN kereske­delmi megállapodást írtak alá, melynek értelmében a Koospol külkereskedelmi vállalat 3400 tonna húst hoz be Uruguayból. A FÜLÖP-SZIGETI KORMÁNY aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fülöp-szigeti amerikai támaszpontokon mérges gázo­kat raktároznak. Romulo kül­ügyminiszter jegyzékben kért magyarázatot az Egyesült Álla­moktól. BIHAR indiai államban a rendőrség fellépett a baloldali erök tüntetése ellen. A rend­őrök fegyvereket is használtak. Tizenkét tüntető megsebesült. A DÉL-WALESI Port. Talbot­ban a helyi acélmű 1300 ko­hásza sztrájkba lépett. Munká­jukat részben a műszaki alkal-, mazottak végzik, de ennek el­lenére a társaság hetente 25 000 tonna acélt veszít. HARMEL belga külügyminisz­ter tegnap hivatalos látogatás­ra a Szovjetunióba utazott, ahol tárgyalni fog Gromiko külügyminiszterrel a két or­szág kapcsolatairól és számos külpolitikai kérdésről. AICSI KIICSI japán külügy­miniszter kijelentette: örömmel veszi tudomásul azt az ameri­kai elhatározást, hogy eltávolít­ják Okinawáról a mérgesgáz fegyvereket. Hangoztatta, hogy ez a döntés megkönnyíti majd a jövendő amerikai—japán tár­gyalások megtartását. KEDDEN ESTE, körülbelül egy időben, pokolgép robbant az Egyesült Államok manilal tájékoztató hivatalának (USISJ könyvtárában és a dél-vietnami nagykövetségen. A robbanás­nak egy halálos áldozata van. Az amerikai nagykövetségen el­ismerik, hogy a merénylet­nek politikai indítéka volt, azt azonban nem, hogy Nixon el­nök tervezett manilai látogatá­sával állnának összefüggésben. AZ INDONÉZ TELEVÍZIÓ a hét végén „politikai hiba" kö­vetkeztében bemutatott egy fil­met, amely a megbuktatott Su­karno volt elnököt ábrázolta, amint hat évvel ezelőtt Közép­láván megnyit egy balettfeszti­vált. A film miatt rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze, majd bejelentették, hogy a te­levízió vezetői közül két em­bert azonnali hatállyal elbocsá* tottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom