Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-23 / 171. szám, szerda

Hogyan tovább? Beszélgetés JOZEF FOGEL alezredessel, a PHSZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkárával Győzött a józan ész # Előtérbe kerül a honvédelmi nevelés # Egységes szervezet keretében, de ön­állóan # Az új alapszabályzat széles teret biztosít #A vita után tetteken a sor A Polgári Honvédelmi Szö­vetség többéves múltra tekint vissza. Az utóbbi években azon­ban sok bírálat érte, sőt egyes szakkörök, klubok szakítani akartak a PHSZ-nel. Ma, a kongresszus után már elmond­hatjuk, hogy győzött a józan ész, s a szövetség egységes maradt. A kongresszussal és az azt követő munkával kapcso­latban feltett kérdéseinkre Jo­zef Fogel, a PHSZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára adott választ. • A közelmúltban zajlott le a PHSZ nemzeti és or­szágos kongresszusa. Milyen változást hozták a szervezet életébe? — A PHSZ, mint egész tár­sadalmunk is, viharos fejlődési szakaszt hagyott maga mögött. Sok-sok vitára, vél enné n y cseré­re került sor, amelyek a szer­vezet továbbfejlesztését szol­gálták. Voltak egyének és cso­portok, akik, ül. amelyek két­sége vonták a honvédelmi szer­vezet szükségességét, mások vi­szont olyan véleményeket han­goztattak, hogy mellőzni'kell a honvédelmi nevelést, csakis mű­szaki és sporttevékenységet fejtsünk ki. Őszintén meg kell mondanom azonban azt ls, hogy egyesek görcsösen ragasz­kodtak a PHSZ munkájának ré­gi, elavult formájához, amelyet több bírálat ért. A közelmúlt­ban lezajlott kongresszuson az új alapszabályzat elfogadásá­val pontot tettünk a vita után. 0 Mondana néhány szót az új alapszabályzatról? — Kidolgozásánál árrá ügyel­tünk, hogy az új szervezeti fel­építés megteremtse a belső de­mokratikus viszonyokat, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt­ban jogosan bírált jelenségek. Gondosan és körültekintően fi­gyelembe vettük mindazt, ami a vitában, a véleménycserében felmerült. Ennek egyik jelen­tős eredménye az egyes mű­szaki és sportszövetségek, klu­bok önállósulása. A jogkör és a felelősség keretei között ön­állóan irányítják saját szaka­IÄTÉK A VlZBEN. iPrandl Sándor felvétele) szukát. Az ilyen szövetségek­nek, kluboknak megvan a ma­ga tagsága, önkormányzata, és kongresszusaikon maguk dön­tenek arról, hogy ki képviselje őket a Szövetségi, illetve az or­szágos vezetőségben. A PHSZ egyes berendezéseit is igazgatá­sukba veszik. A szövetség alap­szabályzata viszont azt is le­szögezi, hogy továbbra is hat­hatósan fog törekedni a hon­védelmi nevelésre, az újoncok és a tartalékos katonák kikép­zésére. Ezeket a társadalmi feladatokat a szövetségek és a klubok együttműködésével old­juk meg. A kongresszus az új alapszabályzattal párhuzamo­san jóváhagyta a szervezet táv­lati fejlesztési tervét is, amely az elkövetkező időszakban út­mutatóul szolgál majd. % Milyen árnyalati kü­lönbségek vannak a PHSZ csehországi és szlovákiai nemzeti szövetségei között? M — A föderációs államrende­zés eredményeként két nemze­ti szövetség jött létre, amelyek ugyanakkor egységes országos szervezetet képeznek. Az új szervezeti felépítésnél mindkét nemzeti szövetségnek lehetősé­gei voltak saját specifikus fel­tételeinek figyelembevételére. Míg Szlovákiában az átalakulá­si fejlődés elejétől kezdve mér­sékeltebb volt — s az egységes szervezet mellett foglaltunk ál­lást —, addig Csehországban — különösen eleinte — más állás­pontra helyezkedtek. Mi kitar­tottunk eredeti álláspontunk mellett, s csak kisebb változta­tásokat eszközöltünk benne. A PHSZ csehországi kongresszusa végül a miénkhez hasonló alap­szabályzatot fogadott el, azzal a különbséggel, hogy ez. nem biztosít a szervezeten belüli szövetségeknek olyan önálló­ságot, mint Szlovákiában. Nem nagy és nem alapvető eltérés­ről, különbségről van szó. # Említést tett arról, hogy a PHSZ továbbra is el­sődleges feladatának tekinti a tényleges katonai szolgá­lat előtt álló fiatalok hon­védelmi nevelését, illetve ki­képzését. Mit terveznek e téren a jövőben és milyen nehézségekkel kell megküz­deniük? — Az elkövetkező időben azon fogunk fáradozni, hogy a fiatalok körében hathatós mun­kát fejtsünk ki. Újból lehetőség adódik szervezeteket létrehoz­ni az üzemekben és az iskolák­ban. Az eddigi tapasztalatok szerint eredményes munkát le­het végezni a tanoncközpontok­ban is, ahol a fiatalok nagy érdeklődést tanúsítanak a mo­dellezés, a motorizmus és a ra­disztika iránt. Ezeken a tevé­kenységeken keresztül igyek­szünk fokozni a honvédelmi ne­velést. Az elkövetkező évek­ben az újoncok kiképzésének színvonalát is emelnünk kell, hisz a hadseregben is egyre nagyobb teret hódít a legkor­szerűbb műszaki, harcászati technika. Ennek figyelembevé­telével fejlesztenünk kell a ki­képzőközpontok felszerelését, berendezését. Továbbra is prob­lémát jelent az újoncok neve­lésének kérdése, mégpedig, hogy kellően felfogják és he­lyesen értelmezzék az ország védelmének szükségességét. A hadsereg képviselőivel azt a né­zetet valljuk, hogy ebből a munkából a jövőben az üze­meknek, a hivataloknak, a pol­gári szerveknek is jobban ki kell venniük a részüket. A honvé­delmi nevelés és kiképzés nem öncélú, hanem társadalmi fel­adat. N. f. Mezőgazdasági helyzetjelentés a rozsnyói járásból A munka dandárja még hátra van A rozsnyói járás mezőgazda­sági dolgozóinak ez idén nem kevesebb mint 9748 hektáron kell betakarítaniuk a gabonát. Mivel hegyaljai területről van szó, az aratást általában később kezdik, mint más járásokban. Ennek tudható be, hogy a múlt hét végéig a mezőgazdasági üzemeknek mintegy 20 száza­lékában 487 hektáron, vagyis az összterület 4,9 százalékán vé­gezték csak el az aratást. Az átlagos hektérhozam — az ed­digi eredmények alapján — 20 mázsa körül mozog. A betaka­rítási munkálatok legeredmé­nyesebben a gergői szövetkezet­ben folynak. A hét végéig 1975 mázsa gabonát csépeltek ki. Az idei termés mielőbbi be­takarítását 42 kombájn, 45 rend­vágó és 147 kévekötőgép segíti elő. Sajnos, az időjárás nem a legkedvezőbb, tegnap egész nap felhős volt az égbolt, ahogy mondani szokás, lógott az eső lába. FANTASZTIKUS VOLT! KÉTSÉGTELENÜL ezt a rövid, de nemzetközileg is egyér­telmű szót hallatta a világ sok-sok millió lakosa, tudomást szerezve az első ürhajó.s Holdra éréséről. Az a lakonikus hír ugyanis, hogy az első földlakos a Holdra ért, olyan fordulatot jelent a tudomány és a technika, s egyáltalán az emberiséi) történetében, amelyhez hasonlót hiába is keres­nénk. 1969. július 21-én — röviddel azután, hogy az Apollo 11. holdkompja leszállt égi kísérőnk talajára — 3 óra 56 perc 20 másodperckor Neil Armstrong talpa érintette elő­szűr a Holdat. A'szó szerint a talpa, hiszen mindenekelőtt tisztáznia kellett, milyen tulajdonképpen a Hold felszíne.' akadály nélkül ráléphet-e, avagy porrétegbe süpped. Ez volt az első sikeres próbatétel. Ha nem ezekkel a szavak kai is de Annstrong, majd utána Edwin Aldrin jelenthette a Föl' „Veni, vidi, vici". Az ókori Caesar levelének szavai: UHtem, láttam, győztem" új tartalmat kaptak. Elsőkent érkeztek egy földön kívüli világba. Elsőként láthatták és ismerhették meg „emberközelből" a felszínét, és úgyszintén ők voltak az elsők, akik győztesként — sok akadályt és veszedelmet legyőzve — holdutasoknak vall­hatják magukat. A Nyuoalom tengere, amelyet az első emberi lábnyomok „szennyeznek", már nem nyugalmas. Számtalan földi fan­táziáját izgatja és nem kétséges, hogy a közeljövőben to­vábbi lábnyomok is megjelennek majd rajta. A televízió képernyőjén ugyan nem láthattuk világosan, ámde az első lépés sem volt biztos. Armstrongnak amolyan „próbalé­pést" kellett tennie a Hold felszínén, amíg rászánhatta magái a további lépésre. Végeredményben azonban minden jól sikerült. Kiderült: a Hold felszíne — a leszállás helyén — meglehetősen kemény, a Hold első látogatói csak sekély nyomokai hagytak hátra. Ezek a lábnyomok is bizonyítani fogják annak az üzenetnek a hitelességét, amelyet a két amerikai űrhajós hagyott a Holdon: „Itt tették meg az első lépéseket• a Föld lakói a béke szellemében és az egész emberiség érdekében." SOK OLYAN, a be nem avatottak számára észrevehetet len esemény is előfordult az Apollo 11. lwldkompfának Holdra érésénél, amelyről érdemes lenne beszámolni. Ilyen mozzanat például az, hogy Armstrongnak és Aldrinnak le kellett tisztítaniuk a Hold porát űröltözékükről és cipőjük­ről, mielőtt a Holdon tett látogatásuk után beszálltak a holdkompba. Ennek a tisztaságnak persze mélyebb az ér­telme: ez az első a gondosan előírt eljárások hosszú sorá­ban, amelyekkel el akarják kerülni a Föld szennyeződését, vagyis azt, hogy káros anyagok vagy Holdról származó kór­okozók kerüljenek a Földre. Mit szóljunk a remek helyszíni televíziós közvetítésről. Minden dicséretet megérdemel. Az első holdutasok felké­szültsége? Kifogástalan. Tudományos siker? Nem fér hozzá kétség. Amint Rudolf Pešek, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia űrhajózási osztályának elnöke hangsúlyozta, az ember első lépése a Holdon a megbízhatósági elmélet alkalma­zásának az" eredménye. Ha ugyanis abból indulunk ki — mondotta —, hogy az Apollo 8. esetében 15 millió alkat­rész és berendezés 99,9 százalékos megbízhatóságával kel­lett számolni, ezek közül tehát elméletileg 15 ezer mond hatta volna fel a szolgálatot, és csupán öt, kevésbé fontos alkatrész nem teljesítette teljes mértékben küldetését, az amerikai űrhajósoknak komoly reményük volt a Holdra szállás megvalósítására. A célszerűség szempontjából kell eldönteni azt a di lemmát is, hogy ember vagy önműködő szonda végezze-e a jövőbejt a Hold, illetve a szélesebb kozmikus térség fel­derítését. Nyilván mindkét lehetőség számításba jön asze­rint, hogy az egyre igényesebb műveletek elvégzésére az élő ember vagy az élettelen műszaki berendezés lesz-e alkalmasabb. Az Apollo-tervet számtalan kutató, fejlesztő és termelő intézmény és üzem készítette elő. Utolsó szakaszának meg­valósításában mintegy 450 000 dolgozó vett részt: Az a tény, hogy az Apollo 11. személyzete zavartalanul elstartolhatott a Holdról, összekapcsolódhatott a parancsnoki űrhajóval és Dis.iza/ndulhatott a Földre, a tudomány és technika újabb sikere. Oj fejezet kezdődött a kozmikus kutatásban. Egyre in­kább előtérbe kerül az ember képességeinek kihasználása, amit egyebek között az is bizonyít, hogy Armstrong és Aldrin kézileg vezérelték a Sas holdkompot a Columbia űr­hajó jelé. Az ember a kozmikus kor úttörőjévé, új világok felfedezőjévé és kutatójává válik. A U ÁR') M AMERIKAI — Armstrong, Aldrin és Collins — repiiiése fantasztikus volt. Megcsodáltuk fegyelmezettségü­ket. felkészültségüket és bátorságukat. Fantasztikus volt, hogy a repülés előkészítői hetekkel korábban másodperc­nyi pontossággal beütemezték a Holdra szállást. Fantaszti­kusnak minősíthetjük, hogy jó előre nyilvánosságra hozták a holdrepülés „menetrendjét". Es nem utolsósorban, Verne fantáziáját valóra váltva: teljesítették a futurológia egyik jóslatát. DÓSA JÓZSEF Hírmozaik a rimaszombati járásból Az aratás mellett a takar mány betakarítását is szorgal­mazni kell, mivel a 9200 hektár rétből 7502 hektáron kaszálták le, illetve 8095 hektáron taka­rították be a szénát. így az össz­terület 18,8 százalékán még lá­bon áll a takarmánynak való. Az átlagos hektárhozam széná­ból 18—19 mázsa körüli. Van tehát tennivalójuk a rozsnyói- járás földműveseinek. Éppen e<zért, amikor az időjárás megengedi, hosszabbított mű­szakban és vasárnap is dolgoz­nak, hogy mielőbb biztonságba kerüljön a termés. • A RIMASZOMBATI Jnb népjóléti osztályának dolgozói az utóbbi időben fokozott fi­gyelmet fordítanak a szövetke­zeti dolgozók nyugdíjügyeinek rendezésére. Ez év első felében 1013 kérelem érkezett címükre, s ezek túlnyomó részét már ér­demlegesen elintézték. • A JÁRÁSI mezőgazdasági társulat és a talajjavító munká­kat végző szakvállalat járási üzeme összesen 24 efsz-t és ál lami gazdaságot szemelt ki ta­lajjavítás céljából. A közel 900 hektárnyi terület meliorációs munkálatai mintegy 5 millió ko rona befektetést igényelnek. D JÜ TERMES várható a já­rásban. Ebbe természetesen még az időjárásnak is lehet be­leszólása, azonban az előzetes becslések szerint őszi búzából például 28,3 q tavaszi búzából 22,7 q hektýľhozamra számíta­nak. Ugyancsak jónak ígérkezik az árpatermés is, amelynek hektárhozamát 23,7 mázsára be­csülik a szakemberek. • AZ ELSŐ FÉLÉV adatai szerint a felvásárló szervek 5 751 873 kg húst vásároltak fel a szövetkezetektől, az állami birtokoktól és az egyénileg gaz­dálkodóktól. Az előirányzott tervet 348 873 kg-mal lépték túl. Ugyancsak szép eredménye­ket mutat a felvásárlási statisz­tika a tejbeszolgáltatás terén. A tervezett 12 900 000 liter tej helyett 13 950 585 litert vásárol­tak fel. • AZ ELMÚLT napokban ér­tékelték a „Példás könyvtár" járási verseny eredményeit. Eb­ben az évben a cserenycsényi, várgedei, rimazsalizsányi és a felsőpokorágyi népkönyvtárak dolgoztak a legeredményeseb­ben. Az említett könyvtárak al­kalmazottait a jnb ez alkalom­ból kitüntette. —ha— 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom