Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-18 / 167. szám, péntek

KŐTELEZŐ EGYEZMÉNYEK Betartják az építési határidőket N ézte a lenyugvó nap su­garaiban lomhán ter­peszkedő falut. Az ő faluját, mely piros tetejű házaival, ola­jos színeket villantó ablakaival most oly idegenül, oly félelme­tes közömbösséggel tekintett rá a gyümölcsfák ágaskodó lomb­ja közül. Szeretett volna porrá omlani, vagy sárrá ereszkedni, hogy el­vegyüljön a mozdulatlan, érzék­telen röggel. Az lett volna a legjobb. Lefeküdni egy széna­boglya tövében, vagy oda a fa árnyékába az árokparton és föl se kelni többé; meghalni, el múlni, mint a füvek, vagy a. gyomnövények. Hát nem elég, hogy az átko­zott kukoricát végképp elborí­totta, megfojtotta a gaz. Nem jól állt a szövetkezet a munka­erő dolgában, ő javasolta a vegyszeres gyomirtást, csak­hogy nem esett, azóta, hogy elhintették a vegyszert, egy árva csepp víz sem hullott alá az égből, a kiégett száraz ta lajban pedig hatástalan maradt a tudománynak ez a modern csodája. A parasztok pedig ösz­szenevettek a háta mögött. Na, felsült a mérnök úr a tudomá­nyával. Megint felsült. Ha csak a háta mögött nevettek volna össze, de rátámadtak a taggyű­léseken és a vezetőségi ülése­ken. Lassanként amolyan vil­lámhárítóféle lett. Ha valami nem sikerült, ő volt a felelős, mert ő tanult ember. Rakosgat­ni kezdték egyik helyről a má­sikra. Volt már zootechnikus és volt kertész. Volt valamifé­le dohányfelelős és isten tud­ja, micsoda, csak az nem volt, az nem lehet, amit tanult: üzemgazdász, mert üzemgazdá­sza van a szövetkezetnek. Igaz, csak szakérettségit szerzett, de úgy-ahogy ért a dolgához, hát nincsen semmilyen ok arra, hogy leváltsák és őt tegyék a helyébe. Szegény öreg Paulai bácsi, jót akartál, mégis rosz­szat tettél velem. Ez a félre­sikerült gyomirtás végképp be­adja nekem a kulcsot, ráadásul itt ez az eset az elnök felesége és az ő felesége között. Hogy is történhetett, hogy* ereszked­hetett le annyira, hogy tanító­nő létére, okos, művelt nő lété­re, a tél falu asszonyainak sze­me láttára, füle hallatára ösz­szeakaszkodik egy ilyen nős­tény boszorkánnyal. Igen, igen, el tudja képzelni. A vén Baki­né úgy tett, mintha Ilonka ott se lett volna a fűszeresboltban, megeresztette a nyelvét, szapul­ni kezdett engem, ahogy ott­hon az elnöktől hallja és hal­lotta minden nap. A kiszolgá­lásra várakozó asszonyok sze­.mében gunyoros, gonosz fények villantak, összesúgtak, felkun­cogtak. Ilonka nem bírta szót­lanul elviselni. Bakiné nyelvét meg mintha felvágták volna. Ilonka erősebben rászólt, az meg neki esett. Horgas, karmos ujjával neki a hajának. És erre Ilonka se volt rest. Néhány pil­lanat alatt lehullott róla a mű­veltség vékonyka máza. Vissza­vodlett kardos falusi menyecs­kévé. Elkapta Baktné kontvá', véifigkarmolta az arcát, kilök­döste az utcára és... Brrr, még elgondolni is rossz. C ste a hálószobában meg­kérdezte tőle, Ilonkám, hos»y tehettél ilyet? Ilonka azt felelte, mulya vagy és nem tudod megvédeni magadat. -- De hát úgy akartál megvé­deni, hogy megtépázod a Baki­né kontyát! Lehetetlenné tetted magad az egész tanítói kar előtt, az egész falu előtt, és engem is lehetetlenné tettél. Az elnök eleitől fogva vasvilla szemmel méreget, hát hogy néz maid rám ezután? Ilonka csak vállal vont. — Mulya vagy, mulya vagy.. Elegem van belőled! Elegem az elnöködből, a faluból. Tudd meg. áthelyeztetem magamat. Itt hagylak. Most itt áll a tűző n vári nansütésben. Konoll paraszti gúnyában, borostásan, borotvá­latlanul, csüggedten Szívében a vereség lesújtó, megsemmisí­tő érzésével, 0 jaj. hogy is kez­dődött ez az egész? Érezte, semmiképp se felelős minda­zért, ami történt. A szegény Paulai bácsi rögeszméje volt, hogy, érettségi után menjen el a Mezőgazdasági Főiskolára, mert a szövetkezetnek szüksé­ge lesz egy képzett üzemgaz­dászra. Szerinte ugyan szüksé­ge lett volna agronómusra és zootechnikusra is, dehát nem lehet egyszerre mindent elérni. Menjen csak először ő, Budai János, idősebb Budai János fia. Ne féljen, a költséget a szö­vetkezet viseli. Elment hát és odavolt öt tel­jes évig és visszajött egy kis pokolba. Akkor ugyan még nem sejtette, hogy kis pokol a falu. Ki hitte volna. Gyakornokos­kodott egy évig, s úgy látszott, minden rendben van. Trnka, a szakérettségit végzett üzemgaz­dász látszólag belenyugodott abba, hogy csakhamar a fiatal Budai János lesz a főnöke. De­hogy is nyugodott bele. Ráadá­sul a véletlen is a kezére ját­szott. Paulai bácsit egy nap megtaposta az elszabadult bika. Nem halt bele sérüléseibe, de fel se épült, s erre új elnököt kellett választani. Ki is jöhetett volna számításba, mint a ta­pasztalt, erélyes Baki, aki ed­dig agronómuskodott, s vén ko­rában maga ls elvégezte a me­zőgazdasági technikumot. Csak­hogy Baki a falu szemében nem volt éppen a legrokonszenve­sebb ember. Hirtelen ellenzéke támadt és ez az ellenzék elein­te csendesen, suttogva éppen a fiatal Budai János mérnökbe kapaszkodott: legyen ő az el­nök. Azután hangosan is kife­jezést adott véleményének. Öt magát is felkeresték, vállalja el. Meglepte, váratlanul érte az ajánlat. Dehogyis vállalja, ö üzemgazdásznak tanult. Fiatal is, meg összeegyeztethetetlen­nek is tartja, hogy szakember s egyben választott funkcioná­rius is legyen. Az emberek a fejüket csóvál­tak, hümmögtek. Ogy érezték, megcsalta, becsapta őket. Hi­szen Paulai azért küldte ta­nulni, hogy méltó utódot hagy­jon maga után. Valaki idő előtt és hamisan tájékoztatta a járási pártszerveket. Ott úgy fogták fel a dolgot, hogy a fiatal és tapasztalatlan Budai János mérnököt túlzott ambíciók fű­tik. Békétlenséget kelt a falu­ban. Mire kiderült, hogy ő nem akar elnök lenni, előtérbe ke­lült Trnka helyzete. Hát nem, Trnkát se váltjuk le Budai Já­nos miatt. Igyekvő, okos szlo­vák parasztember. A végén nem­zetiségi kérdést csináltak az iigyből. B udai János hirtelen meg­értette, nemhogy elnök, de üzemgazdász se lesz belőle egyhamar. Attól kezdve folyton más és más beosztást kapott. Többnyire olyat, amit nem ta­nult. Ha valami félresikerült, őt okolták. Ha valami sikerült, azt mondták, nem a Budai érde­me. Szép volt az időjárás, a föld is jól terem, vagy jó volt a vetőmag. Ötödik éve hányó­dik így. Zsebében a Mezőgaz­dasági Főiskola diplomájával végzettség nélküli parasztem­berek beosztottja, segédje, ina­sa. Akik annak idején elnök­nek kívánták, idővel elfordul­tak tőle. Részint, mert nem tel­jesítette várakozásukat és nem állt sarkára Bakival szemben, később meg azért, mert már nem akartak ujjat húzni Baki­val. Kétségbeejtő! Állt a nyári napsütésben és nézte a falut. Hogy magára maradt. Hiszen ö csak titokban kívánkozott a főiskolára, vég­sösoron ők küldték oda. Most meg? Mérlegelte a saját hely­zetét. N mi akart ň senkit kitúr­ni. Csak tamilt. A parasztem­bereket sem becsülte le. Míg ő nőit, növekedett, tanuli, létre hozták a szövetkezetet, meg­kétszerezték a hektárhozanio­kat és feihozamot. Kicserélték az egészségtelen állatállo­mányt és az« j s megkétszerez­ték. A szövetkezet vezetői kö­rültekintéssel, okosan, embersé­ges eréllyel intézték az ügye­ket. Ha jól meggondolja, tulaj­donképpen felesleges ember ő itt. Ha egyenként veszi szám­ba őket, koruk és teljesítmé­nyeik alapján egyiket sem le­het leváltani, csak azért, hogy neki engedjék át a helyüket., s jó tíz-tizenöt évbe telik, míg kiöregszenek. Hát hogyan és miért harcoljon? Önmagáért. A diploma jogán? — Paulai bácsi! Paulai bácsi! Túlságosan korán jutottam az eszébe, — sóhajtotta magában, de aztán más szempontból is mérlegelni kezdte a helyzetet, most már nem a maga helyze­tét, hanem a szövetkezet kilá­tásait. A négy-öt esztendei há­nyódás mégse volt hiábavaló. Megismert minden rögöt a ha­tárban. Ismert minden állatot, minden fát, minden embert. Rá­jött arra is, hogy a szövetkezet eredményei tulajdonképpen an­nak köszönhetők, hogy vezetői leegyszerűsítették maguknak a gazdálkodás kérdéseit. Ila rá­fizettek a kertészetre, beszün­tették. Nem termett a gyümöl­csös? Kivágták és felszántot ták. A hirtelen fellendülés a jó vetőmagnak, a takarmányter­melésnek, az egészséges állat­állománynak köszönhető. Ám ezen kívül nem maradt a szö­vetkezetben egy árva tyúk, ka­csa vagy liba sem. Nem te­rem se gyümölcs se zöldség. A hektárhozamokat ugrásszerűen tovább növelni nem lehet már. A termelési költségek egyre növekednek. Ha item kapnak észbe, máról holnapra válság­ba jut megint a szövetkezel. Egyetlen kiút van. Olyan terme­lési ágakat vezetni be, amelyek lehetővé teszik a befektetett eszközök gyors megtérülését. Növelni kellene a sertésállo­mányt. Szakszerűen vezetett baromíifarmot kellene létesíte ni, gyümölcsfákat telepíteni, gyorsan hajtatott zöldséget, hagymát, fokhagymát termelni, Rájönnek erre? Képesek er­re? Nélküle és a tudása nélkül? Hirtelen úgy érezte, nagyon szereti ezeket a konok, makacs, rátarti, mégis becsületes em­bereket, és féltette őket a ko­noksciguklól és makacsságuktól, mely ináról holnapra lerombol­hatja, semmivé teheti két év­tizedes munkájuk gyümölcsét. Ugyanakkor érezte saját tehe­tetlenségét és szégyellte, hogy bár akaratlanul, mégis szembe került velük, és nem harcolhat ellenük, akkor sem, ha az ő ügyükért harcol, mert olyan volna ez. mintha édesapjával szállna szembe, s talán még ő maga is úgy látná, hogy nem az ő ügyük és érdekük, hanem saját üpve és érdeke az, ami harcra ösztökéli. Akkor pedig­azt mondanák mi küldtük la nulni, a tni nyakunkon és a mi zsírunkon hízott, most meg el­lenünk tör. A llt, csak állt az írgalmat­** lan napsütésben. Szívé ben szörnyű szégyen és fájda­lom sajgott a felesége és az öreg Bakiné botránya miatt. Messziről feléje integettek a kertek gyümölcsfái. A paraszt­házak piros tetői vidáman, kö­zömbösen rikítottak a zöld lomb között, és ab 1,"kaik olajos fényeket villantották feléje. Állt, csak állt, s mikor körül­pillantott, gyötrő, tikkasztó si­vatagnak látta n d'Vxn termő mátyusföldi tá>»r. BABI TIBOR (CSTK) — A Szlovák Szocia­lista Köztársaság Építésügyi Mi­nisztériuma e napokban több kötelező egyezményt kötött épí­tőváHalaink vezérigazgatóságai­val. A magasépítő vállalatok bra­tislavai vezérigazgatósága arra vállalt kötelezettséget, hogy ha­táskörében Szlovákiában ez idén befejezik 16 195 lakás épí­tését, s ez év december 31-én megkezdik további 18 901 lakás építéséi. Ezenkívül ugyancsak ez év végéig adnak át rendel­tetésének 662 tantermet, befe­jeznek 623 megkezdett építke­zést, és összesen 4980 millió kororia értékű építőipari mun­kát végeznek el. A magasépítő vállalatok bratislavai vezérigaz­gatósága ezenkívül arra is kö­telezte magát, hogy a szerződé­sekben kitűzött határidőig adja át rendeltetésüknek a Magas­Tátrában a sívilágbajnokság céljait szolgáló építkezéseket. Az ipari építővállalatok kas­sai vezérigazgatósága az emlí­tett egyezmény érteiméhen ez év végéig gondoskodik 456 la­kás építésének befejezéséről és további 1000 lakás építésének megkezdéséről Szlovákia külön­böző helyein. A veziérigazgatö­ság hatáskörébe tartozó válla­latok 55 tantermet adnak át rendeltetésüknek, és befejeznek 208 megkezdett építkezést, ezenkívül szintén átadják a sí­világbajnokság céljait szolgáló Az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának plenáris ülése a napokban egyebek kö­zött foglalkozott a közellátás terén várható problémákkal és megállapította, hogy az idén zöldségből, gyümölcsből és konzervtermékekből a terve­zettnél mintegy 26 millió koro­na értékű áruval kevesebb ke­rül piacra abban az esetben, ha a Tőketerebesen épülő konzerv­gyárat nem adják át a tervezett határidőre. Hasonló problémák­kal kell számolni a hús- és hústermékellálás terén is, még­padig a kassai és a homonnai húsfeldolgozó üzemek építésé­nek késése miatt. A homonnai Chemkostav n. v. állal épített tőketerebesi kon­zervgyárat már ez év júniusá­ban üzembe kellett volna he­lyezői. Ennek alapján kötötték meg a szerződéseket a termelő­üzemekkel. Az acélkonstrukciók A kelet-szlovákiai síkság ed­dig Szlovákia mezőgazdaságilag legelmaradottabb területei kö­zé tartozott. Túlnyomó része rét és legelő volt. Az évente meg­ismétlődő árvizek és a talajvíz miatt itt csak késő tavasszal lehetett megkezdeni a mezőgaz­dasági munkákat. A kormány 1958 ban 2,5 mil­liárdos beruházást hagyott jóvá a mintegy 140 000 hektáros te­rület megjavítására. A rendezés fő része a 3350 hektáros zempléni víztároló, amely összegyűjti a környék fe­lesleges vizét, de egyben üdü­lési központ is lesz. Az itteni építkezések közül még említést érdemelnek: az árvízvédelmet szolgáló berendezések és építke­zések, a levezető csatornák, az öntözőrendszerek és a szivattyú­magas-tátrai építkezéseket. A kitűzött határidőig adják át rendeltetésének a párkányi Dechtochema-üzem és a stráž­skéi Chemko nitrogéngyár új épületeit. További kötelező fel­adatként vállalta a bratislavai Kőtéren levő építkezések befe­jezését, a poprádi repülőtér új hivatali épületének átadását, a bratislavai Kis-Javorník-hegyen pedig megkezdik egy meteoro­lógiai radarállomás építését. Az említett vezérigazgatóság — te­kintettel az anyagi termelési alap kibővítésének szükségessé­gére — intézkedéseket fogana­tosít annak érdekében, hogy az év utolsó negyedében befejez­zék a homonnai új téglagyár építését, s ugyancsak az év fo­lyamán próbaüzembe halyezzék az ondrášovái új téglagyárat. A szlovákiai mélyépítő válla­latok vezérigazgatósága ez év végéig 61 lakás építésének be­fejezésére és 119 lakás építésé­nek megkezdésére, ezenkívül 178 különféle építkezés befeje­zésére vállalt kötelezettséget. A megegyezés értelmében az említett vezérigazgatóság hatás­körébe tartozó vállalatok 2 mil­liárd 605 millió korona értékű munkát végeznek különböző építkezéseken. A vezérigazga­tóság arra is kötelezte magát, hogy 1969-ben átadja rendelte­tésüknek a Magas-Tátrába n a sívilágbajnoksággal kapcsolat ban vállalt építkezéseket. kései leszállítása miatt talán augusztus elsején sikertil meg­indítani a próbaüzemeltetést ebben a konzervgyárban, amely­nek évi kapacitása 14,5 tonna készáru lesz. Több mint másfél évet késik a kassai és a homonnai hús­kombinát építése, s ez kedve­zőtlenül érezteti hatását a köz­ellátás terén. Ugyanis a két húsüzemben naponta 1600 ser­tés és 300 szarvasmarha fel­dolgozását tervezik, erre azon­ban előreláthatólag csak a jö­vő év közepe táján kerülhet sor, mivel a Kassai Kohóépítő Vállalat az építkezéseken be­következett késést képtelen ko­rábban behozni. A kerületi pártpiénüm hatá­rozatai alapján az illetékesek konkrét intézkedéseket fogana­tosítanak, hogy az említett feldolgozó üzemek építéséi mi­előbb befejezzék. -k. állomások hálózata, amelyek mintegy 350 kilométer hosszú­ságú csatornába juttatják a fe­lesleges vízmennyiséget. Ezek a létesítmények a Laborca, a La­torica, az Ung és a Bodrúg fo­lyón több mint 140 kilométer hosszúságban épített gátakkal közösen 116 000 hektár földet mentesítenek az árvizektől. A további tervek szerint 1975­ig a terebesi járásban újabb 36 ezer jiektár kiterjedésű terüle­tet kell az árvizektől mentesí­teni. A költségek meghaladják az 1 milliárd koronát. A földmunkálatokkal kapcso­latban fontos feladat hárul a földművelőkre. A termővé tett területeken olyan kultúrnövé­nyek termesztését kell megho­nosítaniuk, amelyek lehetővé te­szik a befektetett költségek gyors megtérülését. CSÚNAKAZÔK A TRENČIANSKE TEPLICE 1 HATTYÚK TAVÁN. ČSTK felvétel. KÖZELLÁTÁSI PROBLÉMÁK MEGVÁLTOZIK a kelet-szlovákiai síkság arculata

Next

/
Oldalképek
Tartalom