Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-15 / 164. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. július 15. KEDD BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 164. szám Ára 50 fillér jóváhagyták Szlovákia költségvetését A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS PLENÁRIS ÜLÉSE (CSTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács tegnap megtartott 4. plenáris ülésén ONDRE] KLOKOČ, az SZNT elnöke irányította tanácskozását. A jelenlevők a Szlovák Nemzeti Tanács két törvényjavaslatát, a Szlovákia 1969-i állami költségvetésére vonatkozó törvényt s a Szlovák Szocialista Köztársaság államidíjáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. A tanácskozáson jŰLlUS HANUS mérnök és jOZEF ZRAK mérnök, az SZSZK miniszterelnök-helyettesei s a kormány további tagjai is részt vettek. A tanácskozás megkezdése előtt jOZEF GAjDOSlK letette a képviselők számára előírt esküt. Ezt követve KAROL MARTINKA mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere ismertette az SZSZK állami költségvetésével kapcsolatos adatokat, valamint az SZSZK kormányának a népgazdaság megszilárdítását célzó intézkedéseit. A Szlovák Szocialista Köztársaság' költségvetései öszszege 40 milliárd 520 millió korona. A költségvetésben feltüntett pénzeszközök legnagyobb részét szociális-kulturális célokra fordítják. Az állami költségvetésből a központilag irányított szervezetek számára erre a célra 12,6 milliárd koronát, a nemzeti bizottságok költségvetéséből pedig 10 milliárd 999 millió koronát, tehát összesen 23 milliárd 595 millió koronát irányoztak elö. Az említett összeg meghaladja a szlovákiai állami pénzeszközök 52 százalékát. A kiadások említett terjedelme államunk szociális és kulturális politikájának következtetésein alapszik, de jelentősen befolyásolják a demográfiai tényezők is az oktatásügy, a közművelődés, az egészségügy, a társadalombiztosítás, a lakáskérdés megoldása stb. céljaira előirányzott kiadások alakulását. Az említett kiadások tetemes részét társadalom- és betegbiztosításra fordítják. Ez az összeg 10 milliárd 964 korona, tehát 25 százalékkal meghaladja a tavaly ugyanerre a célra fordított összeget. A költségvetés kiadási tételeinek jelentős emelkedése az 1968-es költségvetéshez viszonyítva a szociális program fokozatos megvalósításának tudható be. A betegbiztosításra fordított kiadások 4 milliárd 489 millió koronát tesznek ki., ez az 1968. évihez képest 26,3 százalékos emelkedést jelént. Ebből a táppénzekre 1 milliárd 130 millió koronát, a gyermeknevelési pótlékra 2 milliárd 800 millió koronát, szülési segélyekre 73 millió koronát, anyasági segélyekre 296 millió koronát irányoztunk elő. Az oktatásügyi tárca kiadásai 5 milliárd 184 millió koronával szerepelnek a költségvetési tervezetben. Ebből jelentős összeg, 4 milliárd 20. millió korona a nemzeti bizottságok által irányított oktatásügyre esik, ami az 1968. évihez képest 18,6 százalékos emelkedést jelent. A központi szervek csak a felsőoktatás költségeit és az iskolák közös feladatainak ellátására szolgáló kiadásokat biztosítják, éspedig 1 milliárd 164 millió korona összegben, jelentős tétellel szerepelnek a költségvetésben a felsőoktatási intézmények építésére szánt beruházási költségek. Erre a tervezet 279 millió koronát irányoz elő. A művelődésügyi tárca költségvetése 954 millió koronát tesz ki, ebből 392 millió korona jut a nemzeti bizottságok tevékenységére és 562 millió korona a központi intézmények kiadásának fedezésére. Ezeknek a költségvetési tételeknek a terhére kell fedezni a Matica slovenská szervezeti felépítését, a Martini Nemzeti Könyvtár létesítését, Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Színház rekonstrukciós munkálatait és más kulturális emlékek fenntartását. A szlovákiai televízió költségei 213 millió korona összeggel szerepelnek a költségvetési tervezetben. Ebből a költségvetés 102 milliót irányoz elő beruházásokra, túlnyomórészt a malomvölgyi tv-stúdió építésének folytatására. A szlovákiai rádió 70 millió korona dotációt kap. Ebben az összegben benne vannak az új bratislavai stúdió beruházási költségei is. Az állami költségvetés a szocialista gazdálkodás számára 15 milliárd 600 millió koronát, a nemzeti bizottságok számára 4 milliárd koronát biztosít, ami az összes állami eszközök 44 százaléka. A legnagyobb összeget — 6 milliárd 800 millió koronát a földművelés- és élelmezésügy kapja. A további ágazatokból az erdő- és vízgazdálkodás összesen 1 milliárd 880 millió koronát, ebből a vízgazdálkodási vállalatok több mint 1 milliárd 100 millió koronát kapnak. Az iparban a nem beruházási jellegű dotáció nem egészen 700 millió, a beruházási dotáció pedig 900 millió korona. A dotációs politika általában a pénzügy és a népgazdaság egyik fő problémája. A központilag irányított vállalatok dotációja, árintervenciója és szubvenciója — a nemzeti bizottságok dotációja nélkül — az összes kiadások több mint 20 százalékát igénylik. Emellett a folyósított dotációknak csak egy része indokolható meg gazdaságilag és használható fel a népgazdaság szerkezetének és fejlődésének befolyásolására. Azonban igen sok ártorznlásból stb. ered. A költségvetésben külön választották azokat az eszközöket, amelyek a kevésbé fejlett körzetek beruházását hivatottak ösztönözni. Erre a célra 339 millió koronát, különleges dotációkra pedig több mint 500 millió (Folytatás a 2. oldalon) A komáromi járásban a bátorkeszí szövetkezetesek az elsők között kezdték el az aratást. A múlt hét elején négy kombájnnal vonultak ki a földekre, s ha az időjárás nem hátráltatta volna őket, a termésnek már az egyharmada magtárban lenne. Most vasárnapi munkával is igyekszenek csökkenteni a lemaradást. A képen Bohos András munka közben. (Andriskin J. felvétele) C SZOVJETUNIÓ ] Szovjet űrállomás úion a Hold felé A LUNA 15. FELBOCSÁTÁSÁNAK VISSZHANGJA A világűrkutatási program keretében 1969. július 13-án közép-európai idő szerint 7.55 órakor a Szovjetunióban felbocsátották a Luna 15. önműködő űrállomást. Az űrállomás közbeeső Föld-körüli pályáról indult a Hold irányába. Az űrrepülés célja tovább tökéletesíteni az önműködő állomás fedélzeti rendszereit, folytatni a Hold és a Hold körüli kozmikus térség tudományos kutatását. Az állomás a kiszámítotthoz közeli röppályán halad a Hold felé. Vasárnap közép-európai idő szerint délelőtt tíz órakor 65 000 kilométer távolságban volt a Földtől. Az űrállomással stabil rádióösszeköttetést tartanak fenn. A tudományos berendezések kifogástalanul működnek. A repülés irányítását, a röppálya adatainak meghatározását, a beérkező információ vételét a földi irányító-mérő komplexum végzi. | EGYESÜLT ÁLLAMOK 1 A Luna 15. felbocsátásával behatóan foglalkozik a világsajtó. A hétfő reggeli nyugatnémet lapok nagy része első oldalon nagybetűs címekkel ad hírt a szovjet űrállomás felbocsátásáról. A közleményhez hozzáfűzik azokat a nyugaton már ko rábban elterjedt feltevéseket, hogy az újabb Hold-szonda talaj- és kőzet mintát vesz majd a Holdról, és így tér vissza a Földre. Kiemelik azt is, hogy a Luna 15. felbocsátása három nappal az amerikai Holdraszállási kísérlet megkezdése előtt történt. Franciaországban nagy meglepetést keltett a szovjet űrállomás felbocsátása. A rádió és a televízió vasárnap déli híradásában első helyen közölte e hírt. A televízió hírmagyarázója kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet szondának fontosabb küldetése van, mint az előző űrállomásoknak ós szondáknak volt. Útra készen az amerikai űrhajósok Kennedy-fok — A Kennedyfok környékének közlekedési rendőrei vasárnap már megkapták az első ízelítőt abból, ami az elkövetkező napokban vár rájuk. Az érdeklődők ezrei özönlenek az Apollo 11. amerikai űrhajó közelgő Indításának színhelye felé. Floridában már nem lehet gépkocsit bérelni, és 110 kilométeres körzetben a Kennedy-fok körül nincs egy üres szállodai szoba. A Holdra készülő három amerikai űrhajós a vasárnapot pihenéssel, illetve kikapcsolódással töltötte. Az idő — a szakértők megállapítása szerint — nagyon kedvező, a csaknem állandó napsütést csupán vasárnap hajnalban szakította meg kisebb átfutó zápor. Armstrong és Collins űrhajósok rövid „szórakoztatő-gyakorló" repülést hajtottak végre, Aldrin pedig édesapjával találkozott, aki az amerikai légierő nyugdíjas ezredese, és maga is a modern repülés úttörői közé tartozik. A holdexpedíció szerdán 14.32 órakor indul, és ha minden a program szerint sikerül, a jövő | LENGYELORSZÁG | hétfőn a hajnali órákban éri el a holdkomp a Hold felszínét. Vasárnap az NBC amerikai rádió- és televíziótársaság programjának keretében Thomas Stafford, az Apollo 10. űrhajó parancsnoka nyilatkozott az Apollo 11. várható eredményeiről. Véleménye szerint az Apollo 10. feltétlenül hasznos munkát végzett az Apollo 11. útjának előkészítése szempontjából. Armstrong és Aldrin a manőverezés és a leszállás sikeres végrehajtása után nem távolodnak el túlságosan messzire a holdkomptól, és a rendelkezésükre álló 2.40 óra alatt a program szerint igen sok feladatot kell majd teljesíteniük. 60 kilónyi kőzetet szednek öszsze elemzés céljaira, szeizmikus vizsgálatokat hajtanak végre, majd méréseket végeznek a Hold és a Föld távolságának lehető legpontosabb megállapí tására. A holdexpedíció résztvevői hétfőn még egyszer találkoztak az újságírókkal. Közlemény a csehszlovák és a lengyel szakszervezeti küldöttség tárgyalásairól Varsó — A Lengyel Szakszervezeti Tanács meghívására ez év július 10—13 között Lengyelországba látogatott a csehszlovák FSZM Központi Tanácsának küldöttsége. A tárgyalások Varsóban folytak. Csehszlovák részről jelen volt Karel Poláöek, az FSZM Központi Bizottságának elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja, Vojtech Daubner, a Szakszervezeti Szövetségek Szlovák Tanácsának elnöke, az FSZM Központi Tanácsa elnökségének tagja és a küldöttség további tagjai. Lengyel részről a tárgyalásokon Ignacy Loga Sowinski, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, a LEMP Politikai Bizottságának tagja és más szakszervezeti vezetők vettek részt. A két küldöttség véleményés tapasztalatcserét folytatott a szakszervezeti munkáról tekintettel a szocializmus jelenlegi lengyelországi és csehszlovákiai építési szakaszára. Megvitatták továbbá a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit is.