Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-08 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL család # otthon faromír Šesták, a dečíni Sempry magnemesítő állomás vezetője már 25 éve foglalkozik a Clivia miniata dísznövény ápolásával. Ennek a csodaszép narancssárga virágú szobanövénynek a neme­sítésében valéban kiváló eredményeket ért el. A képen jaromír Šesták a magház kézi porzását végzi. HÁZUNK TÁJA NÖVÉNYVÉDELEM A meztelen csigák gyak­ran sok kárt tesznek a ker­ti veteményekben. Ezeknek a 3—4 cm hosszú, puha testű, meztelen állatoknak a Jelenléte a kertekben köny­nyen felismerhető. Jellegze­tes, hogy a földön tejfehér vagy sárgásfehér nyálkás nyomot hagynak tnaguk után. Az áttelelt csiga június­ban és Júliusban 5—6 íz­ben körülbelül 200 petét rak le, amelyek főleg augusztus­ban és szeptemberben kel­nek ki és gyorsan kifejlőd­nek. Ez azt jelenti, hogy a csiga nemcsak tavasszal, ha­nem ősszel is okoz kárt, amikor megrágja az őszi káposztát, a kelkáposztát, a sárgarépát és a petrezsely­met. Ha ezek a jelentékte­lennek látszó apró állatok túlságosan elszaporodnak, kártételük a konyhakertben katasztrofális méreteket ölt­hetnek. Például a kipalán­tázott őszi salátát, epret egyszerűen letarolják. A meztelen csigák ellen többféle módon védekezhe­tünk. Elsősorban gyomtala­nítással, egyeléssel tegyük levegőssé a növényzetet. Ugyanis a csupasz csigák nem tűrik a szárazságot. Ajánlatos a növénymarad­ványok eltüntetése a kert­ből, mert ezek alatt búvó­helyet találnak. Bevált módszer, ha a kertben este nedves zsákot, ponyvát, ra­kunk a földre, mert ezek alá éjjel behúzódnak a csi­gák, így reggel fellelhetők és könnyen elpusztíthatók. Az utakat, mezsgyéket pe­dig hintsük be mészporral vagy hamuval. A csigák leghatásosabb el­lenszere a Limacid nevű vegyszer. Ezt a por alakú csigairtó vegyszert szórjuk a kerti utakra, a zöldség sorai közé csíkokban stb. A Limacid hatása biztos és gyors. Azonban arra is felhívjuk a figyelmet, hogy méregként kezeljük, ezért tartsuk meg a vegyszeres dobozon feltüntetett utasítá­sokat. (a) BARKÁCSOLÓKNAK Mai ötletünk egyszerű és nagyon divatos kovácsoltvas előszobafal. Akik értenek va­lamit a fémmegműveléshez ós van lehetőségük házilag elkészíteni, nézzék meg kö­zölt modellünket. A vékony gömbvasrudakat egy-egy rá­hegesztett keresztvas rögzí­ti. A felső vashoz erősítjük a fogasokat, a tetejére pedig vastag drótból készített há­lót szerelünk a kalapok, kesztyűk részére. A kész keretet a falba erő­sített fatipnihez csavaroz­zux. — Az előszobafalat tet­szés szerint faketére vagy Színesre lakkozittfc. DIVAT EGYSZERŰ VÄSZONRUHÄK A képünkön látható prakti­kus modellek bármelyikét megvarrhatjuk lenvászonbői vagy lazább szövésfi, nyári ruhára alkalmas egyszínű vá­szonból. 1. Fehér tfizéssel díszített sötétkék lenvászon ruha, rö­vid ujjal és a csípőn elhelye­zett, bújtatott övvel. 2. Szoknyanadrággal egybe­szabott sárga vászonruha, nagy rávarrott, bajtókás zse­bekkel. 3. Kék alapon apró fehér pettyes vászonból varrjuk ezt az egyenes vonalú, tfizéssel díszített ruhát. 4. Széles mellrésszel sza­bott, kámzsagalléros fehér vá­szonruha, szines övvel. A váll részt és a szoknya alját apró hímzés díszitl. NYÁRI GONDOK A lakásfestés olyan munka, amelyet úgy­szólván csakis nyáron végzünk, és amelytől a háziasszonyok már előre félnek. Engedjék meg olvasóink, hogy a festéssel kapcsolatban néhány jó tanácsot adjunk. A nagy, tarka rózsás minta már nem diva­tos. A modern, világos bútorhoz az egyszínű festés illik. A falakat különböző pasztellszínű­re festik, a mennyezetet általában fehérre. Konyhában, előszobában, éléskamrában, für­dőszobában nagyon jól bevált az ún. latex-fes­ték. Előnye, hogy lemosható. Szintén bármi­lyen pasztellszínben alkalmazhatjuk. Az utóbbi időben újra divatos a tapéta. A régi, hagyományos tapétákkal szemben az az előnye, hogy lemosható anyagból készül. Sajnos, árusítása nálunk még nincsen nagyon elterjedve, s csakis szaküzletekben kapható. Festés után a takarítás nem könnyű dolog. A városi háziasszonyoknak nagy segítségére van a takarltóvállalat. Ahol ez a szolgálat még nincsen megszervezve, azt ajánljuk a háziasszonyoknak, igyekezzenek munkájukat megkönnyíteni azzal, hogy festés előtt fű­részporral szórják fel a padlót. A fűrészpor felszívja a lecsöpögő festéket, és így nem szívódik a padlóba. Az ablaküvegről a meszet erősen ecetes vízzel mossák le, s ha még azután is foltos lenne, meghámozott, kettévágott nyers burgo­nyával dörzsöljék Jól át az ablakot, majd tisz­ta vízzel öblítsék le. A frissen festett szobában gyakran kelle­metlen szag van. Ezt a szagot könnyen és gyorsan megszüntethetjük, ha a helyiségben forralással ecetet párologtatunk. Nyáron kell gondoskodnunk a szőnyegek kitisztításáról is. Ezt a munkát ajánlatos a nyári nagytakarítás és festés előtt elvégezni. Erre a célra a boltokban kapható általános tisztítószereket használhatjuk. Esetleg szal­miákszesz, denaturált szesz és tiszta víz ke­verékével tisztítsuk ki porolás után a sző­nyegeket. Azután szárítsuk meg teljesen, majd csavarjuk össze, és tegyük olyan helyre, ahol nem porosodik be, amíg a takarítást, festést végezzük. Ne feledkezzünk meg az ágynemű és a téli ruhanemű szellőztetéséről sem. Ha van rá le­hetőségünk, többször tegyük ki az ágyneműt a napra, de csak olyankor (lehetőleg a kora délelőtti órákban), amikor ne'm perzsel túlsá­gosan a nap. A pehelypaplanokat ne porol­juk, mert a pehely a porolással törik. Köny­nyedén rázzuk ki, majd puha szőrű kefével keféljük ki. A bútorokat gondosan fényesítsük át Diavá­val vagy a Lavln elnevezésű újfajta fényesí­tőszerrel. Tegyük rendbe a szekrényeket, fiókokat. Védjük a molyok ellen a bundákat, téli gyap­júholmikat stb. A nád- vagy bambuszbútort, a gyékény fali­szőnyegeket, lábtörlőket szalmiákszeszes me­leg szappanos vízzel tisztítsuk meg. Ettől újra szép világos színűek lesznek. Az éléskamráról se feledkezzünk meg. Itt lehetőleg még a befőzés Ideje előtt végezzünk nagytakarítást. Az esetleg előforduló penész ellen úgy védekezhetünk, hogy az éléskamra padlózatát és a polcokat forró ecetes vízzel lemossuk. Divatnyelv, konyhanyelv KŠ2 MINDENKINEK A divat úgyszólván olyan ré­gj, mint E?£ga az emberiség. Talán már Éva is az évszak és az időjárás szerint zöld, sár­ga vagy rozsdabarna színű fü­gefalevelet viselt, hűvösebb időben pedig hátul hajtással bővülő párducbőrt. Bizonyára már a kőkorszak asszonya is alkalmazkodott az akkor ural­kodó „divatirányzathoz", és a későbbi korszakokban is ked­velt beszédtárgy volt a divat. Akkor még nagyon élvezetes lehetett az ilyen beszélgetés, mert minden asszony megértet­te. De minél műveltebb lett az ember, minél több nyelven beszélt, annál bonyolultabbá vált a „divatnyelv" ls. Ha ez így megy tovább, lassan elju­tunk oda, hogy a divattudósí­tásokat már csak különleges szótár segítségével értjük meg, mert nyelvünk egy csöppet sem fog hasonlítani édes anya­nyelvünkhöz. Egyesek talán azt tartják, tanulékony nép va­gyunk, és ha mások meg tud­ták tanulni az eszperantót, miért ne sajátíthatnánk mi el a „divatnyelvet". Nem is olyan nehéz megérteni, mit jelent pl. az, hogy Kovácsné már meg­kötötte az impregnált lemberd­zsek passzéját egy sima, egy ferkelttel. Vagy: milyen csinos az a sötétkékkel paszpolált, svejfolt, zsabós ruha a nagy mandzsettával és a bizsugombok­kal. Hát igen, meg lehet ta­nulni ezt ls, de miért fárasz­tanánk vele az agyunkat, mi­kor jó magyar kifejezéseink is vannak. Nem hangzik egysze­rűbben és érthetőbben: Kovács­né a vízhatlan kiskabátja szé­lére szegélyt kötött, egy sima, egy fordított szemből álló min­tával. — Vagy: milyen csinos az a sötétkék zsinórral szegé­lyezett, mellfodros, karcsúsí­tott ruha a széles kézelővel és az ékszergombokkal. Az utóbbi időben a kevert dlvatnyelv nálunk még jobban bővült. A következő beszélge­tést hallotam nemrégen: „Vet­tem magamnak egy zsupánt, mert azt olvastam múltkor a Módában, hogy nem ízléses otthon teplákiban járni". — „Én meg a kozsuhomat szeret­ném kitisztíttattnl" — mondta a másik. A harmadik nő meg elárulta hogy hácskovált egy gyönyörű decskát. Sajnos, nemcsak a „divat­nyelv" ilyen tarka, hanem az ún. „konyha-" vagy háztartási nyelv is: pucoljuk a zöldséget, dinszteljfik a húst, sprúdlizzuk a tejfölben a lisztet, pirítjuk a grízt, kinyújtjuk a strúdlit, nem szeretjük a kenyér serclijét, elővesszük a prakkert, kiklop­foljuk a szőnyeget, beakasztjuk a haknit stb., stb. ,stb. Talán sokszor már fel sem tű­nik, mennyire elcsúfítja anya­nyelvünket a sok fölösleges idegen kifejezés. Természetesen a magyar nyelvben is vannak régen meghonosodott idegen eredetű szavak, köztük olya­nok is, amelyeket ma sem tu* dunk megfelelővel pótolni (pl. friss). Nem ls kell mindená­ron erőltetett kifejezéseket használnunk a jól bevált Ide­gen szavak helyett, különösen, ha nincs rá eléggé találó ma­gyar kifejezés. De azért ahol csak lehet, vigyázzunk anya­nyelvünk tisztaságára. Hasznos tanácsok O Ne dobjuk el a régi kesztyűket; mindegyiket felhasználhatjuk va­lamire: A régi szarvasbőrkesztyű nagyon jól megfelel ezüsttárgyak fé­nyesítésére, a cérnakesztyűt tavasszal, nyáron gyomláláshoz, egyéb há­zimunkákhoz használhatjuk. A vastagabb bőrkesztyű épen maradt részét különféle csavarokhoz, tömítésekhez alátétnek használhatjuk. 9 A fehér gyapjúszövetet a megsárgulástól úgy óvhatjuk meg, hogy egy megfelelően nagy vászonmaradékot vagy régi vászonlepedőt erősen me;;kékítünk és ebbe csavarjuk a szövetet, A kékített vászonnak telje­sen száraznak kell lennie. Hogy a gyapjúszövetet a moly meg ne rágja, a szokott módon járunk el. O Az ágyneműt nyáron óvjuk a forró naptól. Ha a tollpárnákat, duny­hákat, pehelypaplanokat szellőztetjük, ügyeljünk arra, hogy csak szűrt fény érje őket (lombos fa árnyékában), vagy pedig a kora reggeli órák­ban tegyük kl levegőzni, amikor még nem perzsel a nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom