Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1969-06-08 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
'ftMmSpm IA Bilbao melletti Derióban 50 pap, a baszk autonomista mozgalom híve elbarikádozta magát a templomban, s a hívek támogatásával napokig szembeszállt az elfogatásukra kivezényelt géppisztolyos rendőrökkel. képünk.) felvétea sztrájacélgyári (Alsó Fenti lünkön koló munkások láthatók. A Franco-rendszer engesztelhetetlen ellenfelei O Egy rejtélyes eredetű nép csoport 0 A nép rajzi kutatás bebizonyította: a ba szkok és a gr úzok rokonok Q A fiatalok eltökélt szándéka : nem ha jtanak fejet az erőszakrendszer előttQ Me gújul a baszk álla m? ŐSSZEL ERŐS társadalmi viharok rázkódtatták meg Franco Spanyolországát. Országszerte elterjedt a tömegek szervezett és spontán mozgalma. Különösen nagy mértéket öltött a sztrájkmozgalom az ország északi részében, a baszkok és katalánok lakta területeken. E két nemzeti kisebbség a társadalmi elnyomatás mellett nemzeti jogfosztottságban is sínylődik, s így kétszeres oka van harcolni a diktatúra ellen. A sik neve - Ibéria az ókori Grúzia neve volt. Másodszor bámulatosan sok hasonlóság van a szókincs között. A baszk erdi (fél) megegyezik például a grúz ogri, gverdi, jelentésével, a biribil annyi, mint borbali, vagyis kerek. Nyelvészek bizonyítják, hogy az abház szó az a'bask szó származéka. A baszk nyelvben szó r-rel nem kezdődhet, rendszerint a vagy el kezdő szótabaszkok lakta iparvidéken a télen ezrével és tízezrével léptek sztrájkba a munkások. A sztrájkolókat mint rendbontókat tömegével börtönözték be, de ez sem törte meg ellenállásukat Bilbao, Altos Ornis de Vízcaya, San Sebastian, Ovideo, Pamplona Vizcaya - továbbra is a Franco-ellenes harci mozgalom fő gócai. A bebörtönözöttek helyébe mások léptek az elfogott munkások és értelmiségiek feleségei, akik például ülősztrájkot tartottak a madridi San Francisco de Borja székesegyházban, más városokban is megszálltak templomokat és elbarikádozták magukat. Egyébként a spanyolországi új helyzet egyik jellegzetessége, hogy a Franco-rezsimmel még az egyház, főként az alsópapság is szembefordult. Novemberben Bilbao közelében negyven baszk pap 25 napon át megszállva tartotta egy papi szeminárium épületét, tiltakozásul a konzervatív megyéspüspök magatartása ellen, s csak akkor hagyták el az épületet, amikor egy másik püspöökt bíztak meg az egyházmegye igazgatásával, s az reformokat ígért... Kik a baszkok? Számukat nyolcszázezerre becsülik, a Pireneusok északi részén laknak. Vizcaya, Guipúzcoa, Alava és Navarra tartományok túlnyomó többsége baszk. Ezek a szép szál termetű, villogó tekintetű, sötét bőrű, munkabíró, edzett, kemény emberek valamilyen különös nyelvet beszélnek, amely az évszázados spanyol hatás ellenére sem torzult el. Néprajzi kutatók elvétve foglalkoztak a baszkokkal, főként életüket, szokásaikat, jellemvonásaikat írták le, homályos eredetüket nemigen vizsgálták, megállapították, hogy származásuk rejtélyes. Szovjet, nevezetesen grúz etnográfusok és filológusok az utóbbi időben meglepő felfedezésre jutottak. Igy is mondhatnánk: a bővülő idegenforgalmi kapcsolatok korában a tudomány ismét felfedezte a baszkokat. Akrem Dzsafar azerbajdzsáni egyetemi tanár, a híres N. J. Marr egykori tanítványa spanyol városokat járva különös nyelvre figyelt fel. Mintha valamelyik kaukázusi városban járna, de mégsem. A beszéd csengése, az egyes szavak nagyon hasonlítottak grúz, abház, mingrel stb. szavakra. A fiatal tudósnak eszébe jutott Marr elmélete, mely szerint jafetita (pripontusi, grúz, abház, mingrel stb.) nyelvi elemek kerültek a Pireneusi-félszigetet lakó népek nyelveibe. Az a megállapítás, hogy a pireneusi baszkok és a kaukázusi grúzok, abházok, stb. között bizonyítható rokonság van, nagy meglepetést keltett a tudományos világban. A rokonságot több, nem a véletlen, hanem törvényszerű egyezés vagy hasonlóság bizonyítja. Ime: Sőször is a Pireneusok mágot tesznek eléje, mint például az aresztoran (vendéglő) szóban. Érdekes a nyelvek etimológiája. A matriarchátus idején dívó nevekben — Anba, Nanba, Anna, Inanpha az ,,an" tag anyát jelentett. Későbbi abház nevekben viszont gyakori a „ba" tag, például Csacsba, Lokoba, Bgazsba, s ez a ba fiút jelent. Baszkul gyermeket jelent a ba. Más hasonlóságok is emlékeztetnek a baszk-grúz-abház rokonságra, illetve közös eredet re. Szuhumi régi neve például San Sebastian, vagyis úgy hívták, mint most a spanyolorszá gi baszkok egyik központját. A kezdetleges fémmegmunkálásnak ugyanazon emlékei fedezhetők fel a baszkok földjén és a Kaukázusban is. Abháziában, Grúziában és a baszkok földjén mai napig is láthatók különös formájú, 50 tonnás dolmenek, emberkéz állította kultikus kőbálványok. Sok mese, legenda, szokás egyezik, nem egy baszk tánc a kaukázusi kardtáncra hasonlít. A baszkok ma is színes szövetdarabokkal fedik be fejüket. Vahusti királynő az abházoknak hasonló szokásáról tesz említést XVIII. századbeli krónikájában, s megjegyzi, hogy ezért a törökök a basiacsuki nevet adták az abházoknak. A baszkok és a grúzok számolási logikája is sok hasonlóságot árul el. Alapszámnak tekintendő a húsz. A negyvenet kétszer húsznak, a 72-őt kétszer húsz meg tizenkettőnek mondják. Van egy baszk kiáltás: Lelo. Eredetét tekintve ősi pogány istenség neve, ugyanakkor Tbilisziben egy ősi nemzeti játékot neveznek így. Mivel Octavianus császár korában csatakiáltásként is hangzott e szó (nyilván az istenség segítségét kérték), valószínű, hogy a grúzoknál a küzdőfeleket buzdították vele, s így nevezték el azt a bizonyos ősi sportot További érdekes összefüggéseket sorolhatnánk fel a baszkok származásának megvilágítására. Sajnos, a történelemkutatás még nem derített rá fényt, hogyan vált ketté a nyugati és a keleti ibérek útja, talán valamilyen gyarmatbirodalom részét alkották? „Provincia traidoras" A baszk nép hányatott történelmi sorsa 1200-tól kezdődik, amikor a kasztíliai dinasztio || rájuk tette a nyerget". A büszke és magukat nemesi szármozásúaknak valló baszkok sohasem törődtek bele szabadságuk elvesztésébe, amit a spanyol-francia háború után 1765ben kötött elizondói béke, mely Navarrát két részre osztotta, méginkább megpecsételt. A baszkok egy része francia (180 ezer), a másik spanyol (600 ezer) fennhatóság alá került. A hosszú harc eredményeként Arrano Goiri vezetésével 1882-ben kibontakozott a baszk autonomista mozgalom, mely 54 év múlva, 1936. október 7-én a baszk autónom köztársaság megalakulásával győzött. Az autonóm baszk állam elnöke a szeparatista mozgalmat irányító Partido Nacionalio Caso (PNV) - Baszk Nacionalista Párt egyik vezetője, Jósé Antonio de Aguirre lett. Nem sokáig ült elnöki székében, mert 1937. június 19-én, a spanyol polgárháborúban megbukott köztársaság erőinek leverése után Francóék felszámolták az önálló bászk államot. A baszkok erős katolikusok, de köztársasági érzelműek, a függetlenség megszállott hívei — ez a jellemzés illik e kis népre, melynek tartományait (Bilbao, Guizpúcoa, San Sebastian, Navarra stb.) a Francorezsim kormányrendeletével „provincias traidoras", azaz áruló tartományoknak bélyegzett meg, mert a köztársasági rendszer hívei voltak. Ezt a megbélyegzést egyébként csak tavaly májusban törölték el, szintén kormányrendelettel. ETA Francóék rosszul ítélték meg a baszkokat Vezető pártjuk, a PNV aktív nacionalista párt volt, de kitartott a klasszikus forradalmiságnál, demokratikusan, hagyománytisztelően küzdött céljaiért, amolyan „úri" pártnak tartották. A polgárháború után Franco a katolikus egyháztól remélte a baszkok „pacifikálását", de elszámította magát. A diktatúra baklövései, merevsége, rossz alkalmazkodási képessége miatt a papság is szembefordult a rendszerrel. A PNV radikalizálódó csoportja megelégelte az „öregurak vezetését", s 1956ban a régi pártból kiválva Euzkadi Ta Azkatatuna (ETA), azaz Baszkföld és Szabadság néven új pártot alapított, mely a terror eszközét sem veti el. „Gori Jaungoikoa eta lege zaharrak" Az utóbbi években az egész sjxinyol társadalom, a munkásosztály és a baloldal megmozdulásával egyidejűleg a baszkok szeparatista mozgalma is hallatott magáról. Programjuk romantikus, nem világos, milyen formában akarják visszaállítani a baszk függetlenséget, ám a baszk hivatalos és tanítási nyelv kiharcolása reálisnak tűnik. Az ETA azonban a francoizmus megdöntését is célul tűzte ki. A tavaly őszi nagy tömegmegmozduláskor az ETA titkos fegyveres kommandói végeztek Meliton Manzanas rendőrtiszttel, Franco különleges politikai rendőrsége, a hírhedt „szociálbrigádok" guipúzcoai véres kezű parancsnokával. „Manzanas népünk hóhéra volt. Felállítottuk saját bíróságunkat, halálra ítéltük és kivégeztük Manzanast. További kivégzéseket is tervbe vettünk." Ez nyílt kihívás volt az egész Franco-rendszer ellen. A PNV veteránjai elhatárolták magukat tőle, megvetik az erőszakos módszereket, könnyelmű hazárdjátéknak tartják az ETA magatartását, s visszasírják a régi, „úri" párt dicsőségét. A fiatalok tapasztalatlanok, de elszántak, Ezek a megalkuvást nem ismerő 17-21 éves forradalmárok vallják: „Nekünk nem számít az élet. Név, lakcím, okmányok nélkül élünk. Életünket a hazafias forradalmi harcnak szenteljük. Vannak fegyvereink és robbanószereink, s fel is akarjuk használni őket". ...Vasárnaponként büszkén tartanak a daliás baszkok a templomba. Ott is szövetségesük van, a pap, aki éppen olyan nacionalista, Franco-ellenes és szegény, mint ők. Érces hangon zengik Isten dicséretét, közben féltő tekintetüket az asszonyokon és lányokon legeltetik — a feketén izzó női szemek a csipkefátyol mögül a jelbeszédnél is érthetőbb kihívó pillantásokat tudnak lövellni. A nők féltése, erkölcseik szigorú őrzése — ez is a baszk életmódhoz, évszázados életszemlélethez, erkölcsi rendhez tartozik. A baszk vallásos, ugyanakkor szélsőségesen forradalmár is. Nem véletlenül hangzik így az ETA új jelszava: „Gori Jaugoikoa eta lege zaharrak!", vagyis „Éljen Isten és a régi törvények!" Az ETA rejtélyesen működő fegyveres kommandóinak több titkos központja van, az egyik legjelentősebb Biarritz ismert francia fürdőhely közelében működik. Egy-egy jól sikerült akció után nemegyszer Franciaországba menekülnek, az ottani baszkok támogatását élvezve átvészelik a kritikus időt, majd visszaszállingóznak, hogy újabb akciókba kezdjenek. „Mi, baszkok a forradalmi harmadik világhoz tartozun*. Gyarmaton élünk, a spanyol és francia kapitalisták igájában. Stratégiánk: minden fronton — politikai, kulturális, társadalmi, gazdasági és természetesen katonai téren is odavetjük a kesztyűt a hatalom urainak". Spanyolországban megszűnt a rendkívüli állapot, de ez csak a liberálisabb francoista körök ravasz fogása. Tovább tart a baszk nacionalisták letartóz-i tatása - papokat, tanítókat, művészeket, munkásokat börtönöznek be, köztük Juan Mari Feliu Dord 23 éves baszk barlangkutatót és hegymászót, ald a dél-amerikai Andokban 1967ben egy magas hegycsúcson kitűzte a baszk nemzeti zászlót Hírügynökségi jelentések szerint április végén Franco rendőrsége a baszk nemzeti mozgalom száz tagját vette őrizetbe .,. .. ,A baszkok harcolnak s remelik, hogy egyszer őseik hagyományaihoz híven ismét összeülhetnek a polgárháborúban nevezetessé vált GUERNICA öreg tölgyfája alatt, hogy megvitassák független életük kérdéseit, és törvényeket hozzanak... LÖRINCZ LÁSZLÓ összeállítása A rendőrök fegyverrel támadtak a baszkokra