Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-24 / 146. szám, kedd

A megelevenedett őskor Régészeti kiállítás Bratislavában Jelentős Kulturális esemény színhelye a vár. itt kerül bemutasásra az Osztrák Honismereti Társaság, a CSTA és a Szlovák Nemzeti Múzeum együttműködésével rendezett Hallstatt és a Bika Szikla (Býčí skála) néven rendezett kiállítás. A Felső-Ausztriái Alpok égbe nyúló hegyei között fekvő Hallstatt község sóbányájának egyik tisztviselője, J. G. Ramsauer 1846-ban talált rá a nagykiterjedésű temetkezési helyre, amelyet 2500 esztendeig takart el a föld az emberi szem elől. Nem sokkal később, 1869-ben a morva hegyek Bika Szikla barlangjában kavicskitermelésnél széndarabokat és emberi csontokat találtak. A blanskói bányaorvos, J. Wankel doktor mélyfúrásokat végzett, s ekkor nemcsak cserépdarabokra s emberi csontvázakra, hanem egy bika művészien formált kis bronzszobrára bukkant. A két fenti helyen felfedett anyag jelentősen hozzásegítette a tudományt a történelem előtti kor sötétjének eloszlatásához. A bécsi Történeti és Természettudományi Múzeum őstörténeti osztályának tulajdonában levő értékes lelet egy részét tárja elénk a ma tudományos elvei alapján rendezett régészeti kiállítás. A legfontosabb és legjellegzetesebb tárgyakon kívül az akkor még nem ismert fotográfiát helyettesítő akvarellek, magyarázó szövegek, az egyes darabok részleteiről készült, nagyított fényképek és térképek tájékoztatják behatóan a nézőt. Kulturális hírek • Nürnberg város megbízásából az 1971-es Dürer év tiszteletére eredeti zenemű készül, amely Dürer Apokalypsejét szólaltatja meg korszerű módon. Ä zenemű librettóját Eugena Ionesco írta, a zenét horvát zeneszerző, Milko Kelemen szerezte. Alkotásaiban a dodekafon, a szeriális és az elektronikus zene elemel keverednek. • LENINGRÁDBAN Rimszkij Korszakov-múzeum nyílik a zeneszerző egykori lakóházában. A múzeumot Rimszkij Korszakov 83 éves fia és 84 éves leánya rendezi be. • RÓBERT EMMET G1NNA dokumentumfilmet állított össze Róbert Capának, a század egyik leghíresebb haditudósító filmesének a hagyatékából, Capa szenzációs felvételeket küldött volt a spanyol polgárháború frontjairól, majd a második világháború afrikai, franciaországi és németországi harctereiről, aztán a koreai háborúból, végül pedig hősi halált halt 1954ben a harcoló Vietnamban. A kor viszonyait legjobban a legrégibb európai sóbányák, a hallstattinak leletei tükrözik. A felfedett sírokban talált anyag is beszédes tanúságiétel a korai vaskorszak társadalmi alakulásáról. A működésben levő hallstatti sóbányák tárnáiban ma is fel lehet ismerni egy célszerűen szervezett, szakértelemmel üzemeltetett őskori bányaüzem nyomait. Az egykori munkafolyomatot jelzik az ott feltárt szerszámok, fanyelű érccsákányok, kalapácsok, és a falapátok, amellyel a feldarabolt sót belerakták a marhabőrből készített, a hátra erősíthető szíjakkal ellátott zsákokba, melyekben körülbelül 45 kilogramm só fért el. Az új nyersanyag, a vas lényegesen befolyásolta a termelést és a kereskedelmet. A hallstatti területen levő vasérc-, ólom- és sóbányák termékei fontos csereanyagot jelentettek, amelyért élelmiszert, különböző használati és fényűzési tárgyakat hoztak be messzi országokbői. Ennek révén öj ismeretek és szokások terjedtek el. A néma sírok is megszólaltak. Hallstattban két típust találtak. Egyrészt homokkal fedett, lapos sírokat. Ide temették az egyszerűbb embereket. Másrészt máglyán égették el a társadalmilag és vagyoniiag magasabb rangúakat. Hamvaikat, csontjaikat meg a megolvadt bronztárgyakat kádalakú agyagtartályokban helyezték a sírba, melyre védelmül magasra halmozott köveket raktak, ösi szokás szerint, a túlvilági élet hitében a halottakat a sírba olyan tárgyak kísérték, amelyeket alkalmasnak véltek a másvilági élet zavartalan folytatására. A világszerte ismert hallstatti leletnél kevésbé közismert a hasonló jelentőségű Bika Szikla homályos barlangjaiban feltárt kincs. A régmúltról szólnak a gabona tárolására szolgáló nagy bronz edények, megszenesedett fa- és vasfejszék, kalapácsok, kocsialkatrészek, vas kerékabroncs, díszes agyagedények, vesszőből font kosár, szépmlvfl fegyverek, emberi félkoponyából alakított csésze, változatos bronz és arany ékszerek, finoman munkált hajdíszek, üveges borostyángyöngyök. Az időszámításunk előtti 5. századból származó temetkezési helynek feltárása véres és kegyetlen szertartásokra, emberés állatáldozatokra utal, amelyek a törzsfők és kiváló harcosok slrbatételét kísérték. A Brnóből Pozsonyba érkezett Igényes kiállítás június végéig tekinthető meg. Ezután Prágában és több európai fővárosban kerttl majd bemutatásra. BARKANY JENÖNÉ Pillantás Kiskövesdre KISKÖVESD a terebesi járás egyik legkisebb községe, mindössze 650 lakosa van, mégis kulturális téren a járás magyarlakta községei közt az élen jár. Minderről már Királyhelmecen értesülök, azt is megmondják nekem, hogy a kulturális élet lelke, mozgatója Kassai Béla. Fáradhatatlan munkásságával elérte, hogy a CSEMADOK kiskövesdi helyi szervezetének színiegyüttese a komáromi Jókainapokon előadhatta Nóty Károly. Az évforduló cfmű egyfelvonásos vígjátékát. Ezzel az együttessel képviseltette magát Komáromban az egész Bodrogköz. Kassai Bélának nem könnyű a dolga, hisz kulturális működését csak napi munkája elvégzése után kezdheti el. A segédkönyvelői munkát végzi a szövetkezetben, ezenkívül a község művelődési otthonának a vezetője, amiért havi 350 koronát kap. Természetesen nem ez az összeg fűzi a művelődési otthonhoz. Meg vagyok arról győ ződve, ha egy fillért sem kapna, akkor is játszana, rendezne és elkövetne mindent, hogy az együttes együtt maradjon és képességeinek a legjavát nyújtsa Kiskövesd lakosságának. Ezt a munkát azonban nem mindenki értékeli. így például Kassai Béla, hogy gyarapítsa tudását és átadhassa községe műkedvelőinek, beiratkozott egy hároméves rendezői tanfolyamra, ahol bizonyos időközökben meg kell jelennie, hogy az előadásokat meghallgassa ós a szükséges kulturális tananyagot átvegye. Ezenkívül most is, a Jókai-napok kulturális szemléjén néhány napig Komáromban kellett maradnia. Sajnos mindkét esetben olyan gúnyos megjegyzések hangzottak el tanulásával és működésével kapcsolatban, amelyek félreérthetetlenül tudtára adták, hogy lebecsülik önzetlen kulturális munkásságát. Ez a magatartás természetesen sérti Kassai Bélát. EZZEL KAPCSOLATBAN Sallai Dénes, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke azt mondjam sajnálatos, de vannak még olyan egyének, aikik lebecsülik a kultúrát, holott illene tudniuk, hogy a kultúrára éppoly szükség van, mint a fűszerre az ételhez. Só, paprika nélkül az étel Íztelen, kultúra nélkül pedig az élet íztelen. Kultúra nélkül az embernek dolgozni sincs nagy kedve. Perszfe, szerencsére csak néhány ember nyilatkozik lekicsinylően a kulAz évforduló egyik jelenete túráról, a község lakosságának zöme szereti a kultúrát és áldozatokat is hajlandó érette hozni. Kiskövesd lakossága ezt számos esetben bebizonyította. Ebben a kis faluban — amely mindössze 154 házszámmal rendelkezik — ragyogó tisztaság uralkodik nemcsak az udvarokban, de az utca is oly tiszta, mint egy kitakarított szoba. Ezt a rendet és tisztaságot a falu lakossága közösen teremtette meg. És ugyancsak a lakosság dolgos keze járult hozzá ahhoz is, hogy 400 személyt befogadó korszerű kultúrházuk legyen. A község lakossága közel 10 000 órát dolgozott le társadalmi munkában, a kultúrház építésénél. E munkában fiatal, idős egyaránt részt vett, mégpedig tervszerűen. Ezért sikerült egyetlen esztendő alatt a kultúrházat tető alá hozni. Hatvannégy augusztusában megkezdték a munkát és 1965. augusztusában az épületet átadták rendeltetésének. Ez a teljesítmény példátlanul áll az egész járásban. Szükséges azt ls megjegyezni, hogy a fuvart és a 100 köbméter követ a szövetkezet díjtalanul adta és szállította. A művelődési otthon színpaddal, öltözővel, próbateremmel és könyvtárral rendelkezik. Erről Kassai Ferenc, a Kiskövesdi Nemzeti Bizottság elnöke tájékoztat. Elmondja továbbá, hogy a művelődési otthon évi költségvetése a terv szerint 31500 korona lesz, aminek a felét a szövetkezet, a másik felét a helyi nemzeti bizottság vállalja. A SZÖVETKEZET ELNÖKE, Borisza László a szövetkezettel kapcsolatban azt mondja, hogy járási viszonylatban kielégítő eredményeket ér el. Egy-egy tag átlag havi keresete 1600 korona. Egy norma értéke tavaly huszonhét korona volt, és év végén 30-ra egészítették ki. Az elnök örömmel közli velem, hogy ez idén igen szépnek IgérKét napig tartott Zselízen a CSEMADOK fennállása 20., illetve a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója Jegyében megrendezett országos népművészeti fesztivál. A csehszlovákiai magyarok kulturális szemléjén az ország legjobb öntevékeny együttesei mérték össze tudásukat, s nagyszámú közönség előtt bizonyíthatták tehetségüket. Néhány éven át Gonrbaszög volt az országos szemle színhelye, most azonban a CSEMADOK KB úgy határozott, hogy a zsellzi rendezvényt ls országos Jellegűvé nyilvánítja. A fesztivál sajátos, népművészeti Jellegénél fogva azonban különbözik a gombaszögi seregszemlétől. Az ódon Schubert-parkban megrendezett ünnepségeket a Kiváló munkáért érdemrenddel kitüntetett Ifjú Szívek dal- ős táncegyüttese nyitotta meg. A hamisítatlan népművészet, • népszokások kiaknázhatatlan forrásaira épült műsorszámok eredetisége, feldolgozása meggyőzően hatott. —« Az előzetes tájékoztatás szeJjj rint az Ifjú Szívek műsorát követően a romániai Székely Áljgj, lami Együttesnek kellett volna bemutatkoznia, azonban a fel24. lépés — máig sem tudjuk milyen ok miatt — elmaradt. A 5

' műsorváltozás a közönség számára kellemes csalódást Jelentett, hiszen a budapesti rádióHull imamzo színvonal A zselizi XIV. országos népművészeti fesztivál ból és televízióból jól Ismert Madarász Katalin és Bojtor Imre vendégművészek hangja, az előadott népdalok humora, az énekesek kedélyessége, kellemes perceket, a népdalok rajongóinak igazi élményt szerzett. A vasárnapi műsorban a népi együttesek léptek fel. Eljöttek a Bodrogközből, a Duna mentéről és a Garamvölgyből, hogy tudásuk legjavát adva szebbnél szebb táncokkal, dalokkal és népszokásokkal szórakoztassák a közönséget. Délelőtt A népművészet évkönyvéből címmel eredeti szokásokat, humoros mondókákat, látványos táncokat elevenítettek fel. Bár hiányoltuk több szám lendületét, a kellő hangulat- és feszültségteremtés erejét, de a lelkes előadók minden mozdulatán szinte láttuk az önfeláldozó pedagógusok, az idősebb és tapasztaltabb CSEMADOK-tagok odaadó munkáját. Külön meg kell emlékeznünk a szirénfalviakról, a 00—70-éves öregekből álló együttesről, tagjainak fiatalosságáról és lelkesedéséről. Délután az Egy hazában élünk című műsort a Csallóközi dal- és táncegyüttes nyitotta meg, majd az egyes CSEMADOK-együttesek léptek fel. Előadásukban még elég gyakran kísértett a jellegtelenség s a bemutatott számok lendülete sem volt a szándékkal összhangban. A műsor felépítését zavarta az egyes számok közötti színvonal-ingadozás és az esetenkénti igénytelenség. A lengyel és ukrán, illetve a myjavai Kopaničiar együttesek vendégszereplése, a nemzetek közötti barátságot Jelképező fellépése megnyerte a nézők rokonszenvét A jellegzetes népi motívumokra épített, Jól választott és kidolgozott, kedélyesen előadott táncszámaik hitelesek, Így méltán nagy közönségsikert arattak. A táncosok bravúros teljesítménye külön dicséretet érdemel. A CSEMADOK Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet által kiírt koreográfiai verseny győztesei is a délután folyamán adtak számot tudásukról. A bíráló bizottság — mely a benevezett versenyzők közül a délelőtti órákban választotta ki a győzteseket — három megosztott harmadik dijat és egy első díjat ítélt oda. Az első díjra a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes Lakodalmi hangulatok című számát érdemesítette. Harmadik díjat kaptak az érsekújváriak a Szüreti tánc, a téliek a Csárdás-szvit, valamint a nyitraí Pedagógiai Fakultás táncosai a Cigánytánc című produkcióért. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes kiváló teljesítménye, a szerzemény hatásos zenei aláfestése, az énekkar sajátos és hangulatos előadás-módja kétségkívül a rendezvény fénypontja volt. A zsellzi XIV. országos népművészeti fesztiválon látottakat összegezve elmondhatjuk: a szemle — küldetésének eleget tett. Az együttesek erénye a tudatos amatőr-szerepvállalás, érdemük, hogy a Jobbára sajátos hazai anyagra épített műsorszámokat adtak elő, s felelevenítették a nép legsajátabb érzésés gondolatvilágát kifejező népdalokat, népi táncokat és szokásokat. A kimondottan népművészeti jellegű fesztivál rendezői és az együttesek az említett fogyatékosságoktól eltekintve jó munkát végeztek s lehetővé tették, hogy a közönség ezrei kellemesen érezzék magukat. A közönség lelkesedése és az a megbecsülés, melyben az együtteseket részesítette, arra kötelez, hogy a jövőben még Igényesebb és színvonalasabb műsorszámokat hozzanak magukkal. r. M. kgzik a gabonatermés. Megtudom továbbá, hogy a szövetkezetnek 9 hektár új szőlőültetvénye van és az egész határ vízellátását öntözőberendezés biztosítja. Kassai Ferenc a falu iskolájával kapcsolatban elmondja, hogy ötévfolyamos, két tanerővel, óvodával, napközi otthonnal rendelkezik. Az iskolaépületet 1966-ban tatarozták. Arra a kérdésre, hogy a községnek hány főiskolása van, azt a választ kaptam, hogy egy sem. A válasz meglep, zavartan hallgatok és zavartan hallgat a szövetkezet és a HNB elnöke. Később a szövetkezeti elnök azt mondja, hogy ez a kérdés gyakran foglalkoztatja és eltökélt szándéka, hogy fiát, ha jól tanul a középiskolában, főiskolára adja. A község ifjúságának közönyös magatartása a főiskolával szemben lehangolt. Az sem tölt el derűvel, hogy a községi könyvtár a művelődési otthon legkisebb helyiségében kapott elhelyezést, és számos könyv a polcok hiánya miatt a szekrények aljában van bezárva. Holott kézenfekvő: a község lakossága, amely társadalmi munkával járult hozzá a művelődési otthon és a járdák építéséhez, bizonyára módot talál arra is, hogy polcokkal lássa el a könyvtárat. Kiskövesden e napokban vezetik be az újfajta higanygázvilágítást. Nagyon remélem tehát, hogy a HNB elnöke odahat, hogy a könyvtár is világosabb, tágasabb helyiségbe kerüljön, hogy az olvasók, a könyvkölcsönzők elidőzhessenek egy kicsit kedves könyveik között. Ebben bizonyára Kassa) Béla is segítségére lesz. Kassai Béla ma negyven esztendős. Tanítóképzőt végzett Sárospatakon, és már ott ls aktívan dolgozott az önképző-körben. A tanításnak tehát ezt a fajtáját választotta. Húsz esztendeje foglalkozik a község kulturális életével. E két évtized alatt Egritől Lovicseklg és Dávid Terézig minden csehszlovákiai színműíró műve szerepelt a kiskövesdi műkedvelők műsorában. Sikerüket azzal gazdagították, hogy a környező falvakban is bemutatták előadásaikat. A szomszédos falvak szüreti mulatságain nemegyszer lépett fel a kiskövesdiek táncegyüttese, éneik- és zenekara. Munkájában fáradhatatlan és ötletekben kimeríthetetlen. Mindig készenlétben van, hogy a falu népét felderítse, felvidítsa, ha kell táncol és énekel, ha kell szerepet vállal a színiegyüttesben. Egyszerre rendez és játszik, fiatalnak, idősnek egyaránt örömet szerez. Ezt Jól tudja Kassai Ferenc, a HNB elnöke és Borisza László, a szövetkezet elnöke, akik nemrégen (mondjuk másfél évtizede] még maguk is ott szerepeltek a kiskövesdi ifjúság kulturális együttesében. Éppen ezért úgy vélem, mindketten őszintén támogatják a falu kulturális fellendítésére irányuló törekvéseket. Fontos továbbá, hogy a jól tanuló fiúkat, lányokat a főiskola elvégzésére ösztönözzék. SZABÓ BÉLA