Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-24 / 146. szám, kedd

Gyakorlati munkánkkal bizonyítunk Az érsekújvári járási pártbi­zottság és az ellenőrző és re­víziós bizottság plénumának együttes ülésén, melyen részt vettek az aktivisták, az üzemi pártszervezetek elnökei és a vVás funkcionáriusai, megvitat­ták a párt fő feladatait a je­jnulegl politikai helyzetben. A vita és az aktíva állásfoglalása teljes mértékben támogatja a határozat teljesítését. Főleg a párt-, az állami és munkafe­gyelem megszilárdításáról, a pártnak marxi—lenini alapokon való eszmei egységéről van szó. Az említett elvi kérdéseket nem elég csupán hangoztatni, k szavakról át kell térnünk a terttekre. Minden területen érvé­nyesíteni kell a párt vezető sze­repét. A kommunisták álljanak a feladatok teljesítésének az £lére. Ezt mindenki kezdje «a­ját magánál. A plénum állás­foglalása kötelezi a kommunis­tákat, hogy az említett elveket a mindennapi életben juttassák érvényre. Jelenleg a járás keretén be­lül aktívák, taggyűlések foly­nak, ahol a kommunisták meg­ismerkednek további pártmun­kájuk feladataival az elkövet­kező időszakban. Az eddigi ta­pasztalatok a tagok aktivitásá­ról tanúskodnak. A közbizton­sági szervek járási osztályának értekezletén hangsúlyozták az állami fegyelem felújításának fontosságát. Követelni kell a gazdasági dolgozóktól, hogy vállaljanak felelősséget az oko­zott károkért és ügyeljenek a munkafegyelemre. Teljes mér­tékben a szocialista törvények védelmére keltek, felelősségtel­jes munkájukhoz azonban meg kell teremteni a jő feltételeket. Teljes mértékben és joggal el­ítélik a rendőrség ellen szított támadásokat. A Palárikovói Állami Gazda­ság pártfunkcíonáriusaínak, szakszervezeti és gazdasági dol­gozóinak értekezlete a termelés fokozásának, a pártnak a gaz­daságra gyakorolt hatása je­gyében zajlott le. A feladatok teljesítéséről beszélt Seben elv­társ, az üzemi pártbizottság el­nöke, Anton Matejov vállalati Igazgató és Bofanský elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke. Matejov elvtárs bírálta a ser­téshúshiányt. A terv szerint 180 vagon húst' kell eladniuk, amit jó munkaszervezéssel 10—20 vagonnal túl is teljesíthetnek. Büszkék arra, hogy teljesítik a feladatokat. A tejeladást — terv: 1 217 300 liter — 78 655 literrel túlteljesítették. Jó hatást váltott ki bennem Nagy elvtárs felszólalása. Ki­emelte a párt tekintélye meg­szilárdításának szükségességét, a szélsőséges elemekkel, a reakció csökevényeivel szembe­ni küzdelem fontosságát. „Ami­lyen a parancsnok, olyan a le­génysége" — mondotta. Hogy mit értett ezen? A párthatáro­zatok teljesítésében való követ­kezetességet a felsőbb szervek­től kezdve, ami — bírálata sze­rint — áprilisig hiányzott. Maťašovský elvtárs, a jáno­šíkovói gazdaság vezetője pár­tonkívüli s teljes mértékben tá­mogatja társadalmunkban a ha­ladást és a rendet. A hibát a rossz munkafegyelemben, az alacsony munkatermelékeny­ségben és a rossz bérrendszer­ben látja. Mindenki tudja, hogy a béreknek évente 4 százalék­kal kellene növekedni, ám ha a munkatermelékenység növe­léséről van szó, ez már nincs mindenkinek ínyére. Mankovecký elvtárs a vezető dolgozók tekintélyének növelé­sét hangsúlyozta, s itt fontos szerepet tulajdonít a szakszer­vezeteknek. A múlt évben a ve­zetők tekintélye jelentősen csökkent. Egy esetet említett, amikor azt kérdezték tőle: „Ná­lunk nem váltják le a vezető­ket?" És miért is váltanák le? A vállalatban rend uralkodik, a tervet teljesítjük, az emberek egymás iránti viszonya jő. „Hogy miért, hát csak azért, mert sokat hangoztatják, hogy a régi vezetőket és funkcioná­riusokat le kell váltani, hát csak azért." A felszólalók egész sora a pártfegyelem megszilárdítása mellett foglalt állást. Ha járá­sunk valamennyi pártszerve és -szervezete úgy foglal állást a határozathoz, mint az említett munkahelyek kommunistái, ak­kor közelebb jutunk politikai és közéletünk konszolidálásá­hoz. FRANTIŠEK JANKOVSKÝ, az érsekújvári járási pártbizottság titkára ínyenc falatok boltjában A dunaszerdahelyiek és a vá­roson átutazó turisták egyaránt szívesen megállnak a Nyárasdi EFSZ Dunaszerdahelyen létesí­tett „mezőgazdasági terményfe­jt rteget" árusító üzletében. Az üzlet neve ugyan kissé furcsa, ám amit benne kapunk, egyál­talán nem az: kolbász, szalon­na, cigánypecsenye, kocsonya, iturtca és más disznótoros kü­lönlegességek. A vásárlók nem­csak azért szeretnek itt vásá­rolni, mert a nyárasdi kolbász és hurka kitűnő recept szerint Jcésztil, hanem azért is, mert itt mindig friss árut kapnak. Rá­adásul a kiszolgálással is iga­tón elégedettek lehetünk. — Mely áruból fogy a leg­több? — kérdezzük Németh fcászlónét, az üzlet veze­tőjét. — A kolbászból — válaszol­ja habozás nélkül. Azt is megtudjuk tőle, hogy 4 vásárlók cigánypecsenye igé­nyét — már ami a mennyiséget Illeti — nem tudják kielégíteni. Sokan hidegen is elviszik a ci­gánypecsenyét, hogy otthon frissen sülten fogyaszthassák. — Mennyi a napi forgalom? — érdeklődünk tovább. — öt-hat ezer korona — hangzik válasza. Közben elnézzük az ügyes Asszonyt, amint villámgyors mozdulattal méri a sárga füs­töltszalonnát és a hófehér zsírt. Az utóbbiból egy idős hölgy két kilót kér. Németh Lászlóné a papírra helyezett zsírt a mér­legre teszi, mi pedig csodálkoz­va állapítjuk meg, hogy szem­mértéke nem csalt: a zsír pont • A BUDAPESTI Margitszige­ten már huszonkét bronzba ön­tött portré diszíti a Müvészsé­tányt. A szabadtéri Pantheonban az Idén három szobrot helyez­nek el. Kodály Zoltánét Pátzay Pál formálta meg, Radnóti Mik­lósét Vígh Tamás, Balassi Bá­lintét pedig Tar István. két kiló. Az asszony minden mozdulatából kiérezzük, hogy szívesen végzi munkáját. — Mi az, amit munkájában a legjobban szeret? — kíván­csiskodunk. — Általában nagyon szere­tem a munkámat, örülök, hogy ilyen finom falatokkal szolgál­hatok. Hiszi vagy nem, de ki­mondhatatlan jó érzés számom­ra, ha látom, mennyire ízlik a vásárlóknak a finomabbnál fi­nomabb falat. Azt is szeretem, ha dicsérik az árut. Nekem mindent megmondanak az em­berek. Ha például valaki kevés­bé fűszeres hurkát szeretne venni, akkor megüzenem a szö­vetkezetnek, hogy olyat is küld­jenek. — Ha ön lenne a vásárló, mit vásárolna a legszívesebben ebben az üzletben. Kérdésünkön előbb jót nevet, majd gondolkodás nélkül el­árulja: — Kolbászt. Aztán az iránt érdeklődünk, mi a kívánsága. — Hogy rövidesen elkészül­jön a Duna-szálló melletti új üzletünk. Ott több lesz a hely és a vásárlók igényeit még job­ban kielégíthetjük. Az új üzlet­ben levest ls fogunk mérni. (fiilöp) Ifüllll A nemes textilkészítés műhelytitkai A textilanyagok nagy részét néhány évtizeddel ezelőtt fő­ként keményítővel appretálták. Az appretálás célja elsősorban az, hogy a szövetnek keménységet, tartást biztosítsanak, s ez­zel a jelhasználó esztétikai igényét I* kielégítsék. Használat­ban ugyanis a vasalt, sima felület nehezebben szennyeződik. Mit kell azonban tennie a házt asszonynak? Minden egyes mo­sás után újból kell keményítenie és jól kivasalnia az anya­got ... Az ún. nemes kikészítési el­járások részben divatigényeket elégítenek ki, de nagyobb mér­tékben a hordási és a kezelési tulajdonságok javítását jelen­tik. Egyes esetekben különleges minőséget is biztosítanak. Amikor az új mesterséges szá­lasanyagok megjelentek, felme­rült a kérdés: jó tulajdonságai­kat hogyan lehetne a hagyomá­nyos termékekre is átvinni? A feladat nem volt könnyű, és eddigi megoldása sem teljes értékű. Mégis sikerült néhány olyan tulajdonsággal a termé­keket felruházni, amelyek előnyt jelentenek a múlttal szemben. A kikészítési eljárásokat te­kintve a szöveteket mechanikai és vegyi, illetve mindkét hatás­nak együttesen teszik ki. Vegyi kezelés A hagyományos szálasanya­gokból készült szöveteket a ve­gyi kezelések hatására tartósan is megváltoztatják tulajdonsá­gaikban. A vegyi anyagok a szá­lasanyag fizikai-mechanikai és vegyi tulajdonságait úgy vál­toztatják meg, hogy azok elő­nyösek legyenek, mégis egyes esetekben az anyag más tulaj­donságai hátrányosan módosul­nak ... A nemes kikészítés három kü­lönböző célt elégít ki. Az egyik esetben valamilyen divatigényt (pl. tartós fényt, tartós dom­borúan nyomottat stb. j, a má­sik esetben könnyebb kezelhe­tőséget a használatban (pl. NE­VA, mérettartó, alig gyűrődő) és végű) egyéb igényt (pl. tar­tósan vízlepergető, szennyező­dést taszító stb.) elégít ki. Valamennyi nemes kikészíté­si eljárás — ma már klasszikus — technológiája a következő: 1. Telítés műgyanta előkon­denzátummal; 2. szárítás feszítéssel; 3. a műgyanta előkondenzá­tum kondenzálása műgyantává. Az első műveletet ún. fulár gépen végzik, amelynek teknő­jében van az oldott műgyanta előkondenzátum. A szövet bele­merülése után két vagy három gumihenger között a felesleget kipréselik. Préselés után az anyagot megszárítják egy feszí­tést is biztosító keretes szárító­gépen, végül a műgyanta elő­kondenzátum műgyantává ala­kítását az ún. kondenzáló gé­pen végzik el. A korszerű NE-VA kikészítés esetében azt tapasztaljuk, hogy a pamutszövet mosás után va­salás nélkül kellő simaságú, így száradás után azonnal lehet hordani. Ez a hatás természete­sen sok ismételt mosás után egyre csökken, míg végül minden mosás után szükséges a vasalás. A NE-VA kikészítés hátrányos ls a szövetre nézve, mert károsítja, csökkenti sza­kítószilárdságát, kopásellenállá­sát és berepesztési szilárdságát. Ezek a káros hatások majdnem valamennyi esetben bekövetkez­nek, ezért a továbbiakban nem beszélünk róluk. (Az említett eljárást alkal­mazhatják vlszkóza-műselyem­re ls, ahol a kikészítés hatásá­ra az Ismételt mosások után be­következő méretváltozás lénye­gesen kisebb, mint a nem ki­készített állapotban.) Vízlepergető lángálló anyagok Régebben a ballon-, a sport­és az esőkabátanyagokat úgy kezelték, hogy az vízlepergető legyen. Ez a hatás azonban csak az első mosásig vagy vegytisz­tításig érvényesült. Ma már olyan eljárások birtokában van­nak, amelyek segítségével az Ismétlődő mosások vagy vegyi tisztítások után is vízlepergető marad az anyag. Legújabban a szennyeződés­nek jól ellenálló anyagok ki­készítésével kezdenek foglal­kozni. Egyelőre az előállítást költségek még magasak, és sok­szor nincsenek arányban az el­érhető hatással. Mégis nagyon célszerű lesz ez az eljárás. Olyan munkahelyeken, mint: benzinkutak, lakatosműhelyek, gépgyárak, olajjal szennyezett helyek, ahol a munkaruha köny­nyen bepiszkolódik, van jelen­tősége. Vágóhidak vagy zsírral dolgozó munkahelyek számára a zsírosodás ellen védő munka­ruhákat lehet előállítani. Kárpi­tok (pl. vonat, repülőgép, autó) vagy abroszok szennytisztító ki­kezelésének is nagy jelentősé­ge van. Odáig jutott a vegyé­szet, hogy pl. feketekávéval vagy vörös borral stb. leöntött szennytaszító abroszokról vizes ruhával, szivaccsal is el tudják távolítani a foltot. A szállodák­ban, vendéglátóhelyeken nem kell olyan gyakran mosásba ad­ni az ágyneműt, abroszt és szal­vétát. A hagyományos és az új szin­tetikus anyagok tűz hatására vagy égnek, vagy megolvadnak. Angliában és az USA-ban tör­vénybe iktatták, hogy meghatá­rozott korig alkalmas gyermek­ruhákat ún. lángálló kikészítés­sel lehet csak forgalomba hoz­ni. Angliában természetesen a sok nyitott kandalló miatt nagy jelentősége van ennek. Nálunk sem közömbös, hogy egyes könnyen gyulladó helyen milyen textíliákat használnak. A felhasználás területe igen szerteágazó, pl. ponyva, takaró, kohászati védőruha, tűzoltóruha és honvédségi védőöltözet, la­kástextíliák, mint bútorhuzat, függöny, falkárpit és szőnyeg, továbbá ruha, gyermekruha, há­lóing stb. céljaira az eljárást érdemes bevezetni. Higiénikus kikészítés, molymentesítés Egyes baktériumok és gom­bák alkalmas körülmények kö­zött jól szaporodnak és tönkre­teszik a textiliát. De van olyan kikészítés, amely baktérium- és penészgátló. Ott alkalmazzák, ahol az anyagok vízzel rend­szeresen érintkeznek (pl. pa­mut-, len-, kenderponyvák, zsá­kok, kötelek, továbbá a trópu­sokon használatos anyagoknál). E kikészítés másik területe az ún. higiénikus kikészítés. Ez esetben arra gondolnak, hogy az emberi bőrön állandóan meg­található gombák és baktériu­mok szaporodását megakadá­lyozzák. Az izzadás hatására úi. igen Jó táptalaj keletkezik, ame­lyen úgy fejlődhetnek a mikro­organizmusok, hogy bőrbetegsé­get idéznek elő. Ezek a gom­bás betegségek fertőzés útján könnyen terjednek. Az ún. higiénikus kikészítés alkalmazható fehérneműkre, de elsősorban harisnyákra, ahol az izzadtságszag keletkezését gá­tolják meg és főleg a gombás fertőzés továbbterjedését aka­dályozzák. Jelentősége van nagy tömegben együtt tartózkodó emberek körében, pl. kórházak­ban és különböző alakulatoknál. Az eljárást célszerű alkalmazni kórházi fehérneműk, ágyneműk, bútorhuzatok, orvosi köpenyek kezelésére, mert így a fertőző betegségek terjedését is csök­kenteni lehet. Régen ismert, de ma már kor­szerű eszközökkel megoldott el­járás a molymentesítés. A moly kizárólag a gyapjút teszi tönk­re, úgy, hogy elegendő egy kis terület kirágása és a ruha már­is hasznavehetetlenné válik .. < A molymentesitő eljáráshoz régebben olyan vegyszeréket használtak, amelyek gázatmosz­férát képeztek (pl. a naftalín, globol stb.). Ezek azonban csak akkor fejtették ki hatásukat, ha a gyapjút zárt térben tartották, ezekkel együtt. Másik csoport­ba tartoznak az ún. kontakt­mérgek (idegmérgek), amelyek vizes oldatban nem használha­tók, csak por alakban. A jelen­leg használt legkorszerűbb anyagok kivétel nélkül mind gyomormérgek, amelyek vizes oldatból vihetők fel az anya­gokra és azokhoz kémiai úton kapcsolódnak, Így ismételt vegytisztítás után is megtartják hatásukat. Illatos textíliák A legújabb időben már textil­anyagok tartós illatosltásával is kezdenek foglalkozni. Nagy je­lentősége ugyan nincs ennek a kikészítésnek, mégis mint érde­kességet lehet megemlíteni. A leggyakrabban alkalmazott illa­tok a citrom és a levendula. Az lllatosltást nemcsak a textilgyá­rak, hanem kívánságra moso­dák is elvégezhetnék (és el ls végzik egyes országokban!) A hatás nem túlzottan tartós, mert 2—3 mosás után már teljesen eltűnik, illetőleg a mosószer il­lata elnyomja az illatosítószer hatását. A felsoroltak korántsem merítik ki az összes lehetőséget, mégis olyan feflődési tendenciát láthatunk, amely részben az igények magasabb színvonalú kielégítését célozza, részben min­dennapi életünk könnyebbé tételét hivatott elősegíteni. (dll HJIUJM... FE AZ ÚJ AUSTIN MAXI 1500 Röviden igy jellemezhetnénk: ötsebességű, ötajtós, ötüléses. Ilyen az első angol, nagysoro­zatban gyártott gépkocsi, amely a jól bevált BMC-MINI tökéle­tesített testvére. Jellemzői: négyhengeres négyütemű mo­torja 5500 perc ford. mellett 74 lóerőt biztosit és maximálisan óránkénti 148 kilométeres se­besség elérését teszi lehetővé. Az ülések hátrafordftásával két személy számára válik benne hálási lehetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom