Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-18 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

Csillagokba néző tanító a kisalföldi nagy falub

an • A 134-es állomás jelenti..

. • Költséges kedvtelés, komoly munka — ellenszolgáltatás nélkül • A diákok megkedv

elték a csillagászatot • A cigánygyerekek vonzották a községbe • „Razzia" a cigánynegyedben • A férj szlovák — a feleség magyar tanító • Kis kaland a javítóintézetben • Kitömött madarak a lakásban • Szabad ido

: szórakozás, művelődés A

falusi tanítók megszámlálhatatlan irodalmi mű hősei, országjáró újságírók kedvelt riportalanyai. Munkájukat általában úgy jellemzik, hogy nemes és szép hivatás. Mi, akik a falusi iskolák padjait koptattuk, tudjuk, hogy ebben nincs túlzás. A falusi pedagógusok rendszerint nemcsak életpályának, hanem igazi életcélnak tekintik a tanítást. Napjaik legnagyobb részét az iskola, az érdekköri munka és a tanítási előkészületek foglalják le, valamint a nélkülözhetetlen önművelés, olvasás, a szakköri ismeretek fejlődésének figyelemmel kísérése. megfigyelésért nem jár anyagi ellenszolgáltatás. Honoráriumot csupán az előadásokért kap. — Költséges kedvtelései vannak az uramnak — állapítja meg a karcsú fiatalasszony, de nem szemrehányás, í mát és annak huszadik évfordulóját, hogy szelőcei lakos lett. Amint mondja, tulajdonképpen a cigánygyerekek vonzották a községbe (több mint kilencszáz cigány él a faluban), az ő tanításukban, nevelésükben olyan felaMi a kedvtelése, szabad idejében, kedvenc szórakozása? Az iskola új, felszerelése sok munkát adott és ad ma is, amire a szabad időből is áldozni kell. Most fejezték be a lakatos- és az asztalosműhely berendezését. A fizikai szertár felszerelésének nagy részét ő készítette, s a beszerzett készülékeket is a célnak megfelelően módosítani kell. Horáček igazgató szívesen eldolgozgat a szertárban, most is két napig az ablakok elsötétítésének megoldásával foglalatoskodott, hogy használni tudják az új optikai készülékeket. Szívügye a népművelési munka. Szép, nagy művelődési otthonuk van, korszerű felszereléssel ellátott színpaddal. A bonyolult berendezést, mint fizikaszakos tanár, ő kezeli. Ezenkívül ő irányítja a községben a népművelési munka szervezését. Szép munka ez, SZÓRAKOZUNK illlllllllllllllllllllllllllllllllll A véletlen úgy hozta, hogy a sókszelőcei földművesszövetke zet idei évzáró közgyűlésén egy rokonszenves fiatalember, Molnár Iván iskolaigazgató volt a szomszédom. Én jól szórakozva végignéztem, ő meg, mint közvetlenül érdekelt, végigizgulta a kulturális műsort, melynek zömét az iskola tanulói adták. Utána hosszasan elbeszélgettünk az élet folyásáról, a falu, az iskola dolgairól. Megtudtam, hogy új épületet kapott mind a magyar, mind a szlovák kilencéves iskola, modern konyha, étterem és műhelyek állnak rendelkezésükre. Nem küszködnek helyhiánnyal, mint az ország legtöbb Iskolájában. Egy váltásban tanítanak, s el tudják helyezni a szertárakat is. A magyar és a szlovák iskolának összesen harminc tanítója van, akik jól megférnek egymással. Meghívott, ha arra vezet az utam, keressem fel őket, szívesen látnak. E meghívás kapcsán látogattam meg a sókszelőcei iskola három pedagógusát, hogy választ találjak arra a kérdésre, mi a kedvtelésük, mi szabad idejük kedvelt szórakozása. Molnár István Iskolaigazgató életrajzának a tanítócsillagász címet adnám. A Komenský Egyetemen csillagászatot és fizikát tanult. Utána a tátralomnici csillagvizsgálóban dolgozott egy ideig. Sókszelőce felé egy asszony, a felesége hajlította életútját. A törékeny fiatal nőnek sikerült alaposan lehorgonyoztatni csillagokba néző férjét a kisalföldi nagy faluban. Nem bánta meg, hogy a pedagógusi pályát választotta. Szereti a gyerekeket, megszerette a falut, és az is megkedvelte a barátságos természetű igazgatót. A csillagászatot, a tudományos tevékenységet Itt sem szakította félbe. Extern csillagászként működik, megfigyelőhelye a világon a 134-es állomás néven szerepel. Részt vesz az USA tengerészeti obszervatóriumának csillagfedési megfigyelési programjában. Asztali naptárában hosszú időre fel vannak tüntetve a számítógépek által pontosan meghatározott helybeli megfigyelési időpontok. Nem ritkán legédesebb álmából riasztja fel az ébresztőóra könyörtelen berregése. Ilyenkor fürgén igyekszik kifelé, hogy távcsövét a csillagos ég felé irányítva, elmerüljön annak vizsgálatában. Megfigyelései egytized másodperc pontosságúak. Az adatokat a Valašské Meziŕíčí-i intézetbe küldi, ahonnan a greenwichi csillagvizsgálóba továbbítják. A távcsövet és a szükséges műszereket saját pénzén szerezte be. A inkább büszkeség érződik a hangjából. A költséges jelzőt nemcsak a csillagászati dolgokra érti, hanem az új har-' móniumra is. Az igazgató a csillagászaton kívül nagy zenekedvelő ls. Esténként a tanítói lakásból gyakran szűrödnek ki klasszikusok halhatatlan alkotásainak akkordjai. Szép kedvtelés az egyik is, a másik is. Nem elpazarolt idő, amit művelésükre fordítanak. Az iskola diákjai is megkedvelték a csillagászatot. Szakkör működik, és boldog az a tanuló, aki tagja lehet. Mert az jó előmenetellel kell kiérdemelni. Harmincöt gyermek vesz részt a csillagászati és a fényképészeti szakkör munkájában, amelynek vezetésére az igazgató hetente legkevesebb négy órát fordít. Naponta hat megfigyelést végeznek az időjárásról, évente sok ezer adattal járulnak hozzá a megfigyelő szolgálat munkájához. Fényképes igazolványt ls kapnak a kör tagjai, amely az ógyallai csillagvizsgálóba való díjtalan belépésre jogosít. Molnár Iván számos közéleti funkcióján kívül elnöke a Szlovák Csillagászati Társulat ógyallai fiókszervezetének, alelnöke a szocialista akadémia járási titkárságának. Országos előadó, magyarul, szlovákul és németül tart előadásokat. Most külföldi tanulmányútra készül. Az Ismeretterjesztés érdekében nem sajnálja a fáradságot. A legkisebb faluban rendezendő előadásra is éppoly lelkiismeretesen készül, mintha városi értelmiségiek közé menne. — Az emberek várják az előadót, és nem szabad csalódniuk benne — mondja. Elmond egy régebben történt esetet. Távoli, hegyek között fekvő faluba hívták előadásra. A helyszínre érkezve a gépkocsiból kirakták a filmvetítő berendezést és más optikai készülékeket, amelyekkel az előadást akarta szemléletesebbé tenni. A nemzeti bizottság elnöke azonban felvilágosította őket, hogy kár volt a sok holmit ideclpelnl, mert azt itt, villanyáram híján nem használhatják. Az egy szál petróleumlámpa gyér fényénél még a fali képeket sem szemlélheti meg a közönség. Márpedig enélkül semmit sem érne az előadás. Molnár Iván gondolt egyet: több lámpával jól meg lehetne világítani a helyiséget. Csak egy szót kellett szólnia, és az asszonyok annyi lámpát hordtak össze, hogy még a légyfoltot is látni lehetett a falon. Ervin Horáček, a szlovák kilencéves iskola igazgatója jövőre hármas jubileumot ünnepel: ötvenedik születésnapját, ezüstlakodaldatot lát, amelyért érdemes fáradozni. Azelőtt a galgóci javítóintézetben tanított fél évtizeden keresztül. Talán különösnek tűnik, de nagyon szerette ottani munkáját. A korán félre siklott életutú gyermekek között igen sokan nagyon fogékonyak voltak a szép szó iránt, feltámadt bennük a tudás utáni vágy, és az intézetből kikerülve számosan derék dolgozók lettek. Hivatásszerető pedagógus számára hálás feladat volt az intézetbe került gyermekek jó útra térítése. Galgóci ténykedésének idejéből nagyon sok élményt mondott el beszélgetésünk folyamán, s eközben egyetlen rossz szó sem hagyta el akkori neveltjeivel kapcsolatban a száját. Ogy tekintett rájuk, mint az orvos betegeire, akiket gyógyítania kell. Az ehhez szükséges végtelen türelem megvolt nála. Felesége, magyar tanítónő, mondta el a következő esetet. Egy gyerek azért került az intézetbe, mert vonatot siklatott ki. Ennek a fiúnak nagyon hiányos volt a fogsora. Ezt használta kl egy visszataszító, csúnya szokása folytatására. Vizet vett ä szájába, és azt fogsora résein keresztül a gyanútlan emberek szeme közé lövelte. Egyszer Horáček Ervinnel is így tett. A hatás azonban eltérő volt, mint az előző esetekben. A tanító se nem szitkozódott, se nem büntetett, hanem megrökönyödését és bosszankodását leküzdve elnevette magát, sőt megkérte a fiút, mutassa meg még egyszer, hogyan csinálta. A gyerek a szokatlan reakció következtében szinte összeroppant, és soha többet nem bosszantotta hasonló módon az embereket. A tanító házaspár nemrég találkozott vele. Kémikus egy gyárban, megbecsült dolgozó. Amikor idejött, mintegy kilencven cigánygyerek nem járt iskolába, sokan közülük még az anyakönyvbe sem voltak bejegyezve. Kollégái segítségével többször „razziát" tartott a cigánynegyedben. Nem volt könnyű dolog az iskolába járásra szoktatni őket. A kis pernahajderek őrszemeket állítottak, és ha meglátták, máris felhangzott a vészkiáltás: „Szaladjatok, jön a tanítói" Az eredmény itt is megmutatkozott. Azzal kezdte nevelésüket, hogy az analfabéta cigánygyerekekből színjátszókört szervezett, s érdeklődésüket felkeltve írni-olvasni ls megtanította őket. Azoknak a cigányoknak a gyerekeivel ma már nincs probléma, akik maguk is rendesen elvégezték az iskolát. — Ha tízszer újra születnék, akkor is mindig pedagógusnak mennék — vallja Horáček Ervin csaknem három évtizedes tanítói gyakorlat után. csak nagyon sok gonddal jár. A művelődési otthon fenntartása nagyon költséges, s a népművelési szempontokat gyakran a háttérbe szorítja az a követelmény, hogy az egyes akciók anyagilag kifizetődők legyenek. A múlt évben hetvenezer korona bevételük volt, amit főképpen a zene, német nyel^ vi és tánctanfolyamok rendezéséből szereztek. Elég nagy az érdeklődés a könyvtár iránt is, amelyben mintegy háromezer magyar és szlovák könyv áll a lakosság rendelkezésére. Brezina György • eredetileg mészárosnak tanult. Aztán, mert vonzalmat érzett a tanítói pálya iránt, elvégezte a pedagógiai gimnáziumot, és tanító lett. Évek óta a negyedik osztályt tanítja. Szereti a foglalkozását? — Erre a kérdésre véleményem szerint Igazában a tanulók és a szüleik válaszolhatnának. A bizalmukból és a megbecsülésükből ítélve úgy érzem, hogy a válasz igenlő lenne. Mindig azt a célt tartottam szem előtt, hogy a sóki magyar gyerekek mindenütt egyenlő partnerként álljanak helyt. Új házat épített, a ház körül meg a kertben mindig akad tennivaló. A CSEMADOK helyi szervezetében is dolgozik. Ezenkívül mint vadonatúj személykocsi tulajdonosa az utazásban, új tájak megismerésében leli kedvét. Mi a kedvtelése? Lakásának képe elárulja, hogy kettő is van. Szívesen festeget. Azonkívül nagyon szeret különféle állatok preparálásával, kitömésével foglalatoskodni, sőt az állatbőrök kikészítését is megtanulta. Nagy türelmet igénylő kedvtelés ez. Még mondjuk az egerészölyv vagy vadliba kitöinése nem kíván olyan aprólékos munkát, de képzeljük csak el, mennyi türelmet, milyen gondosságot igényel egy ökörszem bőrének a lenyúzása és kikészítése. Lakását egész csomó kitömött madár díszíti. Az iskolai szertárat is több szép példánnyal gazdagította. Hogyan tett szert erre a ritka tudományra? — Katonaságnál egyik bajtársam értett kicsit hozzá. A katonaélet unalmát űztük el vele. Én is megpróbáltam, és próbálkozásaim nagyon jól sikerültek. Később beszereztem néhány könyvet, és a gyakorlat mellé az elméletet is elsajátítottam. — Kellemes időtöltés az ilyen foglalatoskodás, amíg szórakozásból csinálja az ember — állapítja meg. — Idegnyugtatónak is ajánlható. GAL LÁSZLÓ