Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-11 / 85 szám, péntek

Ä NATO a hidegháború eszköze A SZOVJET KORMÁNY NYILATKOZATA A napokban Moszkvában tárgyalt Manescu román külügy­miniszter. A képen Manescu Koszigin szovjet kormányfő ás Gromiko szovjet külügyminiszter között. (CSTKJ Manescu elutazott Moszkvából Moszkva — Corneliu Manes­cu román külügyminiszter teg­nap hazautazott Moszkvából. A román külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására látogatott a Szovjetunióba, fo­gadta Leonyid' Brezsnyev és Alekszej Koszigin. Brezsnyev­vel a kölcsönös kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a szo­cialista országok egységének Batvfyaglia — Az elmúlt évek legvéresebb olaszországi munkás—rendőr összecsapása zajlott le szerdán este Batti­pagliában. a 26 000 lakosú dél­olaszországi kisvárosban. A hi­vatalos jelentés szerint két személy életét vesztette, a se­besültek száma mintegy 150. Az anyagi károk is jelentősek, az esti órákban a városka több pontján tűzvész lángjai lobog­tak. A városkában szerdán reggel kezdődött a dolgozók tüntető akciója amiatt, hogy a 600 al­kalmazottat, elsősorban nőket foglakoztató állami dohánygyá­rat be akarták zárni. A tünte­tők elfoglalták a pályaudvart, eltorlaszolták a városba veze­tő utakat. A tüntetések hírére Nápolyból és több más város­nétiány sorban BELGRÁDBAN joszip Broz Tito elnökletével szerdán ösz­szeült a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének a március­ban megtartott IX. kongresszu­son létrehozott új vezető szer­ve, az elnökség. A JKSZ 52 tag­ból álló elnöksége lényegében a korábbi Központi Bizottság feladatkörét tölti be. BARÁTI LÁTOGATÁSRA Ber­linbe utazott a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége. A küldöttséget Wladyslaw Gomul­ka, a LEMP KB első titkára ve­zeti. KfNA kész tárgyalásokat kez­deni Kanadával a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A Canadian Press szerint a tárgyalások májusban kezdődhetnek Stockholmban, ahol február 21-én a két or­szág nagykövetségei révén tör­tént az első kapcsolatfelvétel. LUBUMBASHIBAN golyó álta­li halálra ítélték és kivégezték Idelphonse Masombót, aki 1964 őszén Észak-Katangában irányí­totta az azóta szintén kivégzett Pierre Mulele vezetése alatt in­dult felkelő mozgalmat. A NIGÉRIAI CSAPATOK 12 ki­lométerre megközelítették Umu­ahiát, a szakadár keleti tarto­mány utolsó nagyobb városát. Arra számítanak, hogy napokon belül megindul az általános tá­madás a biafrai „főváros" el­len. A MASSACHUSETTS állambe­li Cambridge városában a híres Harvard egyetem több száz diákja az egyetemi kormányzat elleni tiltakozásul elfoglalta a fő adminisztratív épületet. A radikális diákok elsősorban a katonai kiképzés ellen tilta­koznak. AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG el­határozta, hogy kereskedelmi képviseletet létesít az NDK-ban. BRAZÍLIÁBAN az elmúlt há­rom év alatt 700 római katoli­kus pap szakított az egyházzal, megszilárdításáról tárgyalt. Alekszej Kosziginnel is ezeket a kérdéseket vitatta meg. Manescu két napon keresztül tárgyalt Andrej Gromikóval. A két ország testvéri és baráti együttműködésének további erősítéséről, időszerű nemzetkö­zi kérdésekről folytattak esz­mecserét. ból érkeztek rendőrök. A tün­tetők erre eltorlaszolták az ut­cákat, felgyújtották a rendőri gépkocsikat és a karhatalom lefegyverzését követelték. Ek­kor dördültek el az első lövé­sek. Az elkeseredett tüntetés az esti órákban sem csillapo­dott, s a rendőrség éjszaka el­foglalta a várost. Giancarlo Pajetta, az Unitá főszerkesztője, az OKP veze­tőségének tagja szerdán este Bolognában rámutatott: a véres összetűzést az tette lehetővé, hogy a kormány a szakszerve­zetek és a baloldali pártok kö­vetelése ellenére is megtagadta a rendőrség lefegyverzését. Az olasz általános szakszervezeti szövetség csütörtökön tiltako­zó sztrájkra hívta fel az ország népét. hogy más foglalkozási ágat vá­lasszon és megnősülhessen. Ez arra késztette a brazíliai egy­házi vezetőket, hogy sürgessék a papi cölibátus megszünteté­sét. NIXON elnök öccsét, Edwar­dot, aki korábban részt vett bátyja elnökválasztási kampá­nyában, az amerikai kereske­delemügyi minisztérium a hét elején egy évi 30 ezer dolláros jövedelmet biztosító állásba ne­vezte ki. Az ifjabb Nixon azon­ban közölte, hogy nem fogadja el az állást, amely a jelek sze­rint élénk tiltakozást váltott volna ki a demokrata politiku­sok körében. AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT anyagilag függő helyzetben van a szakszervezetektől. Az utóbbi időben nehézségek merülnek fel ezen a téren, mivel például a gépipari munkások szakszer­vezetének tagjai 1966 óta nem fizetnek a pártnak és az el­múlt öt év alatt a szakszerve­zet hozzájárulása 8 százalékkal csökkent. LEN PING, a Kínai Népköz­társaság londoni missziójának főnöke rejtélyes körülmények között távozott az angol fővá­rosból és visszatért Pekingbe. Az angol külügyminisztérium csak úgy szerzett tudomást ró­la, hogy a misszió új főnöke telefonon értesítette, átvette a funkciót. A VENEZUELAI LEGFELSŐBB BlRÖSÁG döntése értelmében Perez Jimenez volt venezue­lai diktátor, akit a decem­beri választásokban képviselő­vé választottak, nem fogadhat­ja el ezt a megbízatást. WEBSTER, a leváltott' anguil­lai elnök New York-i sajtóér­tekezletén bejelentette, hogy az amerikai néger szervezetek képviselői támogatják Anguilla harcát az angol megszállás el­len. A NYUGAT-BENGÄLIAI SZAK­SZERVEZETEK 24 órás általá­nos sztrájkot hirdettek tiltako­zásul az ellen, hogy április 8-án Calcuttában a rendőrség tüzet nyitott egy lőszergyár munkásaira. Moszkva — A Szovjetunió kormánya nyilatkozatot adott ki a NATO megalakításának 20. évfordulója alkalmából. A nyi­latkozat bevezetőben emlékez­tet arra, hogy a NATO agresz­szív jellegű katonai tömb, a Szovjetunió és más békeszere­tő országok ellen irányul. A NATO fennállásának 20 éve alatt igazolta ennek az érté­kelésnek a helyességét. A nyilatkozat megállapítja, hogy a NATO megalakulásá­nak következményeként bekö­vetkezett Európa katonai cso­portulásokra történő szakadá­sa, kontinensünkön a veszé­lyes katonai szembeszállás helyzetének kialakulása és a nemzetközi viszonyok össze­kuszálódása. A NATO a hideg­háború eszközévé, a felforgató munka, kémkedés, ideológiai diverzió szervezőjévé, a szocia­lista országokban végrehajtan­dó ellenforradalmi államcsíny­kísérletek ösztönzőjévé vált. A NATO egyik fő célja a mi­litarizmus újjáélesztése Nyu­gat-Németországban. Nyugat­Németország a háborús veszély tűzfészkévé vált Közép-Euró­pában. A militarizmus újjáéle­dése Nyugat-Németországban, továbbá az, hogy az országot a NATO európai tagállamai kö­zött a fő katonai erővé változ­tatták — ez mutatja meg leg­tisztábban az Északatlanti Tömb tényleges céljait. A NATO 20 éves fennállása alatt olyan erőként lép fel, amely megnehezíti és fékezi az időszerű nemzetközi problémák békés megoldását, a népek kö­zötti együttműködést. Tények bizonyítják, hogy a NATO tevé­kenysége szüntelenül mérgezi a légkört. Ebben elsősorban ér­dekeltek a hadiipari monopó­liumok, amelyek a fegyvergyár­táson gazdagodnak és jövedel­mük növeléséért hajlandók ve­szedelmes kalandokba bocsát­kozni. A NATO résztvevői a tömb fennállásának évei alatt csillagászati összegeket — kb. 1300 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre. A szovjet kor­mány kimutatja, hogyan lehet­ne ezt az összeget gazdasági, szociális és kulturális Igények kielégítésére, a tudomány és a technika gyorsabb fejlesztésére fordítani. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak kormányait ál­landóan ostromolják a békesze­rető erők, amelyek más, a bé­ke és a biztonság reális érde­keinek megfelelő politikát kö­vetelnek. A NATO résztvevőit terhelő kötelezettségek annak veszé­lyét hordozzák magukban, hogy ezek az országok akara­tuk ellenére is belesodródnak olyan konfliktusokba, amelyek távol állnak nemzeti érdekeik­től, sőt saját népüket is ve­szélyeztetik. A szovjet kormány rámutat arra, hogy az európai béke és biztonság t megszilárdításának A napokban a Német Szövet­ségi Köztársaságban új politi­kai párt kérte hivatalos re­gisztrálását. Az új párt április 20-ra Majna-Frankfurtba már össze is hívta alakuló kong­resszusát. Az ún. Demokratikus Unió párt a nyugat-németor­szági parlamenten kívüli ellen­zékhez tartozik. Az új párt szóvivői hangoz­tatják, hogy Csehszlovákiában merítettek Ihletet programjuk­hoz, és „szabad demokratikus szocializmusra törekszenek. A szocializmushoz vezető nem erő­szakos út hívei. A kapitalista Nyugat-Németországban békés eszközökkel végrehajtandó for­radalom útján akarják elérni a szocialista átalakulást. A párt egyik fő célja a termelőeszkö­zök társadalmi tulajdonba véte­le, ugyanakkor az államosítás formáját elveti. A Der Spiegel legutóbbi szá­mában azt írta, hogy a Demok­ratikus Unió egyik alapítója Wilfried Heidt főiskolai hall­konstruktív akcióprogramját tartalmazza a Varsói Szerző­désben részt vevő országok Po­litikai Tanácskozó Testületének 1966-ban Bukarestben megtar­tott ülésszakáról kiadott nyilat­kozat, az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Kar­lovy Varyban megtartott érte­kezletének nyilatkozata és a Varsói Szerződésben részt vevő államok 1969. március 17-i bu­dapesti felhívása, amely vala­mennyi európai országhoz for­dul. — Magától értetődik — áll a nyilatkozatban —, hogy az európai béke és biztonság meg­teremtését célzó komoly és eredményes munka csak azon az alapon lehetséges, hogy el­ismerik a kontinensen fennálló tényleges helyzetet. A háború után Európában kialakult hatá­rok megváltozhatatlanságának elismerése annak a ténynek el­ismerése, hogy két német ál­lam van, — a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság —, annak lehetetlenné tétele, hogy a Német Szövetsági Köz­társaság hozzáférhessen a nuk­Washington — Manlio Bro­sio, a NATO főtitkára a mi­niszteri tanács washingtoni ülése előtt kijelentette: a ta­nács nem válaszolhat negatívan az európai biztonsági konfe­rencia összehívásával kapcsola­tos budapesti felhívásra. Bár Brosio szerint a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének budapesti felhívása kevésbé polemikus formában ugyan, de csupán megismétel­te a korábbi feltételeket, arra kell törekedni, hogy gondosan megfontolják a rendelkezésre álló lehetőségeket és kidolgoz­zák a választ a budapesti fel­hívásra. Brosio ugyanakkor ki­jelentette, nem hiszem, hogy jelenleg tanácsos lenne a NATO európai erőinek bármiféle csök­kentése. A főtitkár leszögezte: a mi­niszterek washingtoni tanács­kozása megvitatja majd a bu­dapesti felhívást, az abból adó­dó lehetőségeket és kockázato­kat. Brosio szerint gondos elő­készítésre van szükség, és a Nyugat nem kötelezheti el elő­re magát. Ebben az összefüg­gésben a főtitkár azt mondot­ta, hogy esetleges kapcsolat­felvétel — megítélése szerint — elsősorban kétoldalú tárgya­lások útján történhet, ezek so­rán a kisebb országok is fontos szerepet tölthetnek be egyes kérdésekben, így például a né­met kérdés vagy a katonai erők kölcsönös csökkentése megvi­tatásának előkészítésében. Bro­sio kizárta olyan tanácskozás lehetőségét belátható időn be­lül, amelyen a Varsói Szerző­dés, illetve a NATO tagálla­mai kollektíván vennének részt. gató, aki „hetekig időzött Prá­gában és vitázott politikusok­kal — a reformok híveivel és NDK-beli szocialista opponen­Demokratikus Unió seikkel." A lap szerint a De­mokratikus Unió a nyugat-né­metországi parlamenten kívüli ellenzék egyik frakciója, mely a szocializmushoz vezető erő­szakmentes út híve. Tagjai állí­tólag a parlamenten kívüli el­lenzék mérsékelt irányzatainak követői, többek között a húsvé­ti békemenetek szervezői, a Né­met Békeunió és a Szocialista Unió tagjai közül toborzódnak. A Spiegel megjegyzi, hogy a Demokratikus Unió egyrészt a szocialisták, mint például Bloch és Gollwitzer professzorok, va­lamint Rolf Hochhuth író ro­leáris fegyverhez: ezek az eu­rópai politikai légkör megja­vulásának elengedhetetlen felté­telei. Ehhez az is szükséges, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya lemondjon Nyugat-Berlinre vonatkozó tel­jesen jogtalan igényeiről és hogy kezdettől fogva érvény­telennek ismerje el a münche­ni egyezményt — folytatódik a nyilatkozat, majd sürgeti a nukleáris fegyverek elterjedé­sét megakadályozó szerződés mielőbbi hatályba lépését és azt, hogy valamennyi állam csatlakozik az atomsorompó­szerződéshez. A szovjet kormány azt várja, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Tanácskozó Testületének buda­pesti ülésszakán elfogadott fel­hívás kedvező visszhangra talál minden európai ország kormá­nyánál, és azt eredményezi, hogy lehetővé válik együttes erőfeszítésekkel rátérni olyan lépésekre amelyeknek cél­ja az európai népek tartós biztonsági rendszerének meg­teremtése, az egyetemes béke megszilárdítása. Brosio szavait sajtókörökben úgy értékelik, hogy a buda­pesti felhívás a washingtoni tanácskozás legfontosabb napi­rendi kérdése. Egyéb kérdésekről szólva a főtitkár megjegyezte, hogy kü­lönösen bonyolult a helyzet a Földközi-tenger medencéjében, amely 10 évvel ezelőtt még tel­jesen biztonságos volt a Nyu­gat számára, most azonban a helyzet lényegesen megválto­zott, a Szovjetunió befolyása megnőtt, nemcsak a szovjet flotta jelenléte, hanem a közel­keleti és észak-afrikai országok egy részének megváltozott ma­gatartása miatt is. Brosio saj­tókonferenciáján támadta a szocialista országok csehszlová­kiai akcióját, azonban azt mon­dotta, hogy ez nem lehet aka­dálya a Kelet és a Nyugat kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek. Szerda este a washingtoni külügyminisztériumban három­órás megbeszélésen vett részt Rogers amerikai, Stewart angol, Debré francia és Brandt nyu­gatnémet külügyminiszter. A tanácskozáson elsősorban Nyu­gat-Berlinről és a német kér­désről volt szó. A külügymi­niszterek a DPA értesülése sze­rint elhatározták: felkérik a bonni négyhatalmi munkacso­portot, hogy mielőbb dolgozzon ki javaslatokat arra vonatkozó­an, hogyan lehetne javítani a kapcsolatot a két Németország között. A szerda esti megbeszé­lésen a négy külügyminiszter lényegében megerősítette kor­mánya álláspontját Berlinnel kapcsolatban. konszenvét élvezik, másrészt viszont a parlamenten kívüli ellenzék többi szervezetének el­lenállásába ütköznek. A betil­tott Német Kommunista Párt tagjai egységbontással vádolják, a radikális, félig Mao-barát SDS (Szocialista Német Diák­szövetség) tagjai viszont „libe­rális szarosoknak" tartják a Demokratikus Unió tagjait. A nyugat-berlini Republikánus Klubban álmodózókként emle­getik őket, akik tévesen úgy vé­lik, hogy lehetséges erőszak nélkül, felvilágosítással és ön­tudatosítással megváltoztatni a viszonyokat. Különben sincse­nek tömegtájékoztató eszkö­zeik. A Spiegel megjegyzi még, hogy a Demokratikus Unió hí­vei nem hagyják magukat el­tántorítani, s hangoztatják, hogy „a prágai tavasz előtt csehszlovákiai barátaink is ugyanilyen kilátástalanság előtt álltak." igg) Véres munkás—rendőr összecsapás Olaszországban A NATO miniszteri tanácsa megvitatja a budapesti felhívást A négy nyugati nagyhatalom külügyminiszterei Berlinről tanácskoztak Nyugat-berlini tudósítónk írja

Next

/
Oldalképek
Tartalom