Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-30 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

A guruló bölcső Két állkapocs néhány joggal, amelyet az Omo-völgy enyhe lejtőin ástak ki, lehetővé tette, hogy az ember származástörténetének kutatói kétmillió évvel közelebb kerüljenek az „emberiség bölcsőjéhez". Az érdem Camille Arambourg francia paleontológusé, akt bizonyítani akarja régi tételét, miszerint az emberiség bölcsője Afrikában ringott. „Bölcső — kerekeken" — felentette ki ironikusan Breull abbé, és nyilván arra célzott, hogy a leletek bizonysága szerint az emberi kultúra szüntelenül költözködött egyik világrészből a másikba. Az évszázad elején Ázsiáé volt az elsőbbség, egyrészt az 1891-ben felfedezett „jávai ember" (Pithecanthropus erectus), másrészt a „pekingi ember" (Sinanthropus pekinensisf révén. A Pithecanthropus, az jóember volt, a Földön legkorábban megjelent ember, átmenet a plthecus (majom) és az ember (anthropos) között. Ennek alapján rajzolta meg az emberiség családfáját Teilhard de Cltardin (1881—1955

j francia geológus, őslénytankutató, és a családfa hosszú ideig logikusan bizonyítottnak látszott. Az utóbbi 20 évben azonban az afrikai ásatások során még régibb leletekre bukkantak. Míg a fával és pekingi ember kora egyes becslések szerint 300 000 — 400 000 esztendő, az afrikai lelet 700 000 éves és a koponya méretei olyan kicsinyek, hogy ennek alapján csupán nem is sorolható a „homo" csoportjába, emberi mivoltát csupán egyes testtartása bizonyítja. (EXPRESS) LÁRMÁNÁL BECSUKÓDÓ ABLAK Nagy-Britanniában hamarosan kapható lesz olyan ablak, amely az alacsonyan repülő repülőgépek közeledtekor automatikusan becsukódik és a gép távolodásakor ismét kinyílik. Ezt a találmányt, amely főként a repülőterek közelében levő iskolák és más épületek számára alkalmas, az utóbbi két év alatt kipróbálták, a londoni Heathrow repülőtér közelében lévő iskolában. Ugyanis a tanítást állandóan zavarta a fel- és leszálló repülőgépek zaja. További kísérletek azt is megmutatták, hogy a házak külső falaira különleges zajelnyelő szellőztető aknákat lehet építeni, amelyek zajtalanul biztosítják a friss levegő áramlását. DAILY MATCH MILLIÓK 1 BORZALMAS NYOMORA Az amerikai polgárok milliói élnek borzalmas nyomorban. Az Egyesült Államok területén számos olyan körzet van, ahol az éhezők és betegek milliói tengetik életüket. Dél-Karolinában például éhínség dúl. Elterjedt a pelagra (kiütéses betegség), amely a hivatalos adatok szerint már az országban nem található, a gyermekek és felnőttek ezrei szenvednek angolkórban és skorbutban. ^ Különösen gyakoriak a vidéki szegénység körében az élősdi férgek által előidézett betegségek, mert a legelemibb egészségügyi berendezések is hiányoznak. A szemtanúk szerint a krónikus alultápláltság nemcsak testi, hanem szellemi fogyatékosságokat is okoz. Számtalan gyermek szellemi fejlődése visszamaradott az elégtelen táplálkozás következtében. Szakértők erősítették meg, hogy csupán egy körzetben megvizsgált 177 gyermek közül 98-nak olyan bélférgei vannak, amelyeknek hosszúsága a 30 cm-t is elérik. Dr. Carter, a Vanterbilt-egyetem gyermekorvosa megállapította, hogy számos gyermek naponta csak 800 kalória értékű táplálékot kap, ami „alig elég a bélférgek táplálásához". (TIME) Ilyen lesz az idei párizsi nyári divat. Az amerikai Yellstone-l Nemzeti Parkban a feketemedvék gyorsan megbarátkoznak a látogatókkal. (ZEIT IM BILD) {DER SPIEGEL) PIRULÁS A „LEGSZEBB" FÉRFIKORBAN A legszebb férfikorról alkotott felfogás bizony eltérő, hiszen a jelző birtokosa többnyire az ötven felé közeledik, és igen gyakran hasonlítható a negyvenedik évüket betöltött és a változás korát élő asszonyokhoz. A nürnbergi orvostudományi kongresszuson részletesen foglalkoztak a problémával és megállapították, hogy a férfiaknál a climax — csakúgy mint a nőknél — a szervezet hiányos hormontermelésének következménye. A nőknél ez a kor a negyvenedik évben kezdődik, amikor csökken a kitermelt ösztrogén mennyisége és ez ciklikus zavarokat okoz. A férfiaknál a nemi hormon, a testosteron termelése nem csOkken ugyan, de számos más jelből lehet következtetni a változás korára. Ilyenek például az idegesség, a neurocirkulációs zavarok, izgatott reagálás szokatlan helyzetekre, zajra és olyan belső nyugtalanság, amelynek külső megnyilvánulása a remegés lehet. A férfi a változás korában a legérzékenyebben olyan apró kellemetlenségekre reagál, amelyeket addig észre sem vett. Gyakran szenved álmatlanságtól, mert gyorsan elalszik, de gyorsan felébred, és azután órákon át fekszik nyitott szemmel az ágyban. Reggel gyengélkedve ébred és a nap folyamán szeretne újra lefeküdni. Zavarok keletkezhetnek az észlelhető és összponto sító képességben, csökken a munka és a család iránti érdeklődés. A férfiaknál, csakúgy mint a nőknél, a neurocirkulációs zavarokhoz tartozik a vértolulás, a forróságérzet, a hirtelen és indokolatlan pirulás, erős izzadás, a gyors fáradás és a csökkenő kitartás. A változás korában a férfiaknak a legtöbb problémát a nemi vágyak csökkenése, a potenciális zavarok okozzák. MÜNCHNER MERKÚR MIWHHI—llll • KOLDULÓ ROVAROK Koldusok és rablók nemcsak az emberek világában léteznek, hanem a hangyák társadalmában is. Erich Wasmann, a híres kutató már 70 évvel ezelőtt megállapította, hogy az amphotisek családjába tartozó repcefénybogarak előszeretettel keresik fel azokat a fákat, amelyeket az úgynevezett pásztorhangyák támadnak meg. A különös tünet okát nem tudta megállapítani. Bert Hölldobler frankfurti zoológus a közelmúltban közölte egy szaklapban, hogy megállapításai szerint ezek a rovarok szeretnek munka nélkül, kényelmesen, de jól élni, vagyis a hangyák „nyakán élősködni", és ezért lesnek zsákmányra eltartóik felvonulási útvonalán. A pásztorhangyák útvonala 20— 30 méter hosszú, és összeköti a bolyt a „csordával", vagyis a levéltetvek birodalmával, mert köztudomású, hogy a hangyák a levéltetveket „f»jik". Amikor aztán a hangyák jóllakottan vonulnak a boly felé, a repcefénybogarak előbújnak rejtekhelyeikről, és addig .koldulnak", amíg csápjaikkal lenyalhatják a hangyák testére ragadt ételmaradékot. Azt is megállapították, hogy ezek a kolduló rovarok csak a pásztorhangyáktól „kéregetnek", valószínűleg azért, mert a hangyák különleges illata révén találnak rá ezek felvonulási útjára. FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG Kínában ápolják az ősi selyemhernyó-tenyésztés hagyományait. A selyemipar a népi Kína gazdasági életének fontos ága. Külön kezelik a telelő és a telet nem bíró selyemhernyógubókat. A megfelelő hőfok biztosítása céljából a bar langokat is felhasználják hern'iótenyésztésre. (KITAJj „Azt ígérted, hogy ma megesz szük azi a kövér ápolót". (QUICK)