Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-29 / 75. szám, szombat

Népgazdaságunk a statisztika tükrében Miről írnak A PRÁGAI LAPOK? A cseh napilapok és hetilapok iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Az olvasó mindig találhat bennük eredeti, érdekes, időszerű cikkeket és tudósításokat. Az elmúlt héten nagy figyelmet keltett a Svét práce szakszervezeti hetilap tudósítása a Mladá Boleslav-i autógyár dolgozóinak találkozásáról dr. P. Colotka professzorral, a Szövetségi Gyűlés elnökével, Josef Smrkovskgval, a Népi Kamara elnökével, Karel Poláčekkal, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökével és más vezető személyiségekkel. A lapban közölt válaszok közül az alábbiakat ismertetjük olvasóinkkal. Nyílt kérdések — nyílt válaszok Arra a kérdésre, miért nem vettünk részt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongresszusán — J. Smrkovský így válaszolt: — Eredetileg feltételeztük, hogy delegációnk részt vesz a kongresszuson, az utolsó pillanatban született döntést az augusztusi események motiválták. A sebek még nagyon fájók — senki sem tudná megakadályozni, hogy a kapcsolatokban ne álljanak be komplikációk. A döntésnek a kongresszuson nem volt visszhangja, de nem szeretnénk azt sem, ha ez a körülmény nyomokat hagyna Jugoszláviához fűződő kapcsolatainkban. Arra a kérdésre, mit tesz a Szövetségi Gyűlés a Zprávy című újság megszüntetése érdekében, dr. Colotka professzor azt válaszolta, hogy eddig már több hivatalos és diplomáciai lépést tettünk ebben az ügyben. Véleménye szerint a Zprávy sem nekünk, de a Szovjetuniónak sem tesz jő szolgálatot. A Mladá Boleslav-i eszmecserén a dolgozók azt is megkérdezték, mikor lesznek választások, és mikor kerül sor a pártkongresszusra. J. Smrkovský erre röviden azt válaszolta, hogy van a CSKP KB elnökségének egy határozata, amely szerint az időpontról legkésőbb ez év júniusában hoz döntést. Véleménye szerint a választásokra és a pártkongresszusra a következő év elején kerül sor. A Nemzetgyűlés volt elnökétől természetesen azt is megkérdezték, mi a véleménye a Kétarcú politikus című pamflettről? Válasz: Ezt a kiadványt egyetlen cseh vagy szlovák nyomdász sem volt hajlandó kiszedni. Erre még (szakszervezeti) kongresszusi határozatot is hoztak. De a „barátok" gyorsan segítettek, noha ez a segítség némi nehézséget okoz. Nekik pl. dupla v-jük van, s nekünk lágyító jeleink és ékezeteink, de ennek ellenére „barátaink igyekeznek". Tehát ezt a nyomtatványt a szomszédoknál nyomtatják, és nálunk a „jó lelkek" terjesztik. Mindeddig senki sem írta alá a nevét — nekem pedig nincs kedvem a névtelen szerzőknek válaszolni. A Rudé právo szerdai számában feltárja olvasói előtt, hogy ismeretlen személyek az RP előfizetőinek, a központi pártlap hasábjai közé helyezve ingyenesen eljuttatták a „Zprávy" című nyomdaterméket, nyilván azzal a céllal, hogy az olvasók bizalma csökkenjen a CSKP KB sajtóorgánuma iránt. A Svét práce és a Svobodné slovo közli Ota Sik professzor levelét Bázelből, amelyben elutasítja azt az állítást, hogy ő és Goldstücker professzor Londonban egy titkos, antiszocialista cionista gyűlésen vett volna részt. A Tribúna vitája a Reporterrel A CSKP cseh irodájának hetilapjában, a Tribunában Miroslav Moc tények felsorakoztatásával állítja reflektorfénybe Kari Schiller hamburgi közgazdász professzort, akit a Reporter hetilap 5. számában megdicsér, főleg a nyugatnémet gazdaság felvirágoztatása terén elért kiváló eredményeiért. A Reportér cikkírója Kari Schillerről úgy fr, mint „rendkívül vonzó és elegáns férfiről". A Tribúna cikkének szerzője, aki egyébként a nyugatnémet helyzet kiváló ismerője, konkrét adatokat sorol fel annak bizonyítására, hogy a megdicsért nyugatnémet államférfi és közgazdász a második világháború előtt és alatt a náci párt aktív tagja volt, és munkásságát teljes mértékben a harmadik birodalom szolgálatába állította. Gazdasági szakvéleményezéseket adott Hitler kormányának azokról az országokról, amelyek ellen a nácik támadást terveztek. A cikk ezzel a mondattal zárul: „Csak egy dologról van szó, arról, hogy semmit se egyszerűsítsünk, semmit se eszményesítsünki" Dr. Čestmír Císar józanságra, derűlátásra inti az ifjúságot Az emberek már-már azt hitték, hogy nem lesz követője Ján Palachnak és Jan Zajicnak, de B. D. prágai joghallgató levele, amelyet a Mladá fronta ismertet, arra enged következtetni, hogy a cseh ifjúság egy részénél még mindig a kilátástalanság borús hangulata uralkodik. A joghallgató egyetemista levelében azt frja, hogy éhségsztrájkba kezd, és mindaddig éhezni fog, míg az Illetékes szervek nem közlik a választások időpontját és a pártkongresszus idejét. „Ezekért a követelésekért hajlandó vagyok meghalni". A levél azzal a lemondó megállapítással fejeződik be, hogy „nyugalom csak a temetőben van". A levelet a szerkesztőség továbbította dr. Č. Císafnak, a CSNT elnökének, aki annak a véleményének adott kifejezést, hogy manapság nem jelent segítséget, ha fiatal emberek bonyolult helyzetünkből a kiutat életük elvetésében látják. A fiatalok elsődleges kötelessége felvenni a küzdelmet a nehézségekkel, nem pedig meghátrálni. A CSNT elnöke kijelentette: „Egyáltalán nincs ok arra, hogy a Jelenlegi helyzetet kilátástalannak ítéljük, s azzal sem érthetek egyet, hogy a manapság csak a temetőben van nyugalom. Az élet sohasem lesz nyugodt, és rendjén van, hogy nem nyugodt. Az élet azért van, — állapította meg Č. Císaf, — hogy mozgásban legyen, fejlődjön, hogy leküzdje az akadályokat, — csakis ez lehet a 20. század második felében élő fiatalság modern életfilozófiája." Jsm) Hírek a rima szombati járásból * A KÖZÉP SZLOVÁKIAI Tejfeldolgozó tizem rimaszombati részlegén megkezdték a szárított vaníliás és kávés fagylalt gyártását. Az új termék Iránt nagy az érdeklődés. O A UNOSIA-! Vegyigyárban már két éve gyártják a Korosét nevű műanyagot. A Korosetből olyan berendezések készülnek, amelyek felhasználásuk során tömény savak hatásának vannak kitéve. Az újszerű műanyag minőség tekintetében világszínvonalú. Legutóbb a lipcsei árumintavásáron aratott sikret. • A RIMASZOMBATI JARÁSBAN eddig 7 HNB létesített helyi gazdálkodási üzemek keretében mezei téglaégetőt, Illetve más építőanyagot készítő részleget. A legtöbb építőanyagot, mintegy 5 400 000 téglát helyettesítő betonblokkot az újbástl részleg termeli. A mezei téglaégetők évi termelése eléri a másfél millió darabot. • SVÄTOPLUK KÁMEN mérnök vezetésével Tiszolcon bátor barlangjárők egy csoportja egy teljes hetet töltött a Mnichov nevű barlangban. A szokatlan kísérlet valamennyi résztvevője jől érzi magát, a barlangban töltött napol: — az orvosi vlzsgálal eredményei alapján — nem ártott egészségüknek. KOVÁCS ZOLTÁN (Folytatás ax 1. oldalról) nuár és február hónapban 103,1 illetőleg 103,2.). Az ipari termelés növekedésének általános lassulását (index. 103,5 a múlt évben 105,5) a rövidebb Időszak okozta (február ebben az évben egy nappal rövidebb volt). Néhány szakágazatban azonban a termelés növekedése mindig lassú, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a piac helyzetét. A textiliparban a termelés a múlt évben 1,5 százalékkal nőtt ez év első két hónapjában 0,2 százalékkal csökkent. A konfekcióipar múlt évi 4,1 százalékos növekedésével szemben áll az ez évi 1,1 százalékos csökkenés. A bőrfeldolgozó és cipőiparban a múlt évben 4,6 százalékos volt az emelkedés, ebben az évben csupán 0,5 százalékos. Az építőipari anyagok gyártása a múlt évben 5,2 százalékkal nőtt, ebben az évben 2,4 százalékkal csökkent. A bútorgyártás ugyan elég gyors ütemben nőtt (a múlt évben 8,2 százalékkal, ebben az évben 6 százalékkal), ennek ellenére sem képes fedezni a keresletet. Az ipari termelékenység hatékonysága nem emelkedik. Lassú a munkatermelékenység növekedése: 1968-ban az előző évhez viszonyítva 3,8 százalékkal nőtt, ebből az első félévben 4,3 százalékkal, a másodikban pedig csak 3,3 százalékkal. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy ez év januárjában és februárjában a munkatermelékenység csak 2 százalékkal nőtt. A pénzügyi mutatókban látható fejlődés még kedvezőtlenebb. A 100 korona teljesítményre eső bruttó jövedelem az iparvállalatoknál 1967 óta lényegileg azonos szinten maradt. Az iparban a bruttó jövedelem növekedését kizárólag extenzív tényezőkkel, a termelés terjedelmének növelésével érik el. Nem változott az ipar rentabilitása sem. Sőt a múlt év végén és ez év elején a bérek gyors növekedése következtében csökkenő irányzat észlelhető. Az elmúlt három évben a gazdasági fejlődés konszolidációs tényezője a mezőgazdasági termelés volt. 1968-ban a mezőgazdasági bruttó termelés növekedése az előző évhez viszonyítva 3,6 százalékot tett ki. Az állattenyésztési termelés 4,1, a növénytermesztés 3,0 százalékkal nőtt, ezzel szemben a vágómarha-tenyésztés növekedése csak az állatállomány csökkentésével volt elérhető, ami viszont kedvezőtlen befolyással lesz az 1969. évre. Ez év első három hónapjában a gazdasági állatok száma a jövedelmezőség színvonala mellett tovább csökkent. i n d átlagbérek ipar 107,3 építőipar 107,3 A többi szakágazatban (az ipar és az építőipar kivételével) januárban és februárban gyorsabban nőttek a bérek, mint ahogy az abból a tényből következtethető, hogy a népgazdaság egész szocialista szektorában a bérek több mint 10 százalékkal emelkedtek. Tekintettel arra a feltételre, hogy a nominálbérek 5 százalékkal emelkednek, az egész esztendőben (a csehszlovák kormány és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egyezménye az 1969. évi szociálpolitikai és az életszínvonal emelkedését érintő programjáról) tehát gyorsabb a bérfejlődés. A pénzjövedelemmel azonos ütemben nőtt és nő a lakosság kiadása is. Egy napra átszámítva 1969 első két hónapjában, az előző év azonos időszakához viszonyítva a lakosság kiadása 17,2 százalékkal nőtt. A pénzjövedelem háromnegyed részét a kiskereskedelemben realizálták. 1968-ban a kiskereskedelmi forgalom 17,7 milliárd koronával, vagyis 14,1 százalékkal nőtt. A kereslet elsősorban a tartós ipari gyártmányok és ruházati cikkek Iránt mutatkozott. Ebben az évben is nagy a keAz állattenyésztési termékek felvásárlása az év első két hőnapjában — a tej kivételével — nem éri el az 1967. év azonos időszakának színvonalát. Ebben az évben 1968-hoz viszonyítva 2500 tonna marhahússal (1,4 százalék) kevesebbet vásároltak fel. Ezzel szemben a baromfifelvásárlás 2500 tonnával (40,4 százalék) több volt. Tejből 11,4 literrel többet, tojásból azonban 34.6 millió darabbal kevesebbet vásároltak fel (13,4 százalék). Az építészet a befejezett munkák aránylag gyors növekedése ellenére (amely 1968-ban 2,3 százalékkal nőtt) távolról sem elégíti ki a népgazdasági igényeket. Az alapvető probléma az, hogy az építőipar szerkezetileg csak lassan alkalmazkodik a szükségletekhez. Nem változott a lakásépítés és a többi beruházási építkezés között fennálló aránytalanság sem. Ebben az évben, 1968 januárjához viszonyítva lassult az éplpílőmunkák növekedésének üteme, s az előzetes jelentés szerint ez az irányzat februárban is folytatódott. A befejezett építkezések mennyisége ez év első két hónapjában az 1988-as év azonos időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal csökken. A belföldi piac gazdaságossága a lakosság pénzjövedelmét befolyásoló erős inflációs nyomás alatt fejlődik, és ennek kísérő jelensége a fokozott vásárlókedv, a kereslet és kínálat aránytalansága, elsősorban a tartós ipari gyártmányok terén. Ez év első két hónapjában folytatódott a lakosság pénzügyi jövedelmének már múltév végén is tapasztalt gyors növekedése. 1968-ban a pénzjövedelem 20,4 milliárd koronával, vagyis 11,7 százalékkal nőtt, ebből 1968 negyedik negyedében 7,1 milliárd koronával. Ez év első két hónapjában az egy napra eső jövedelem 17 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első két hónapjában. Szerkezetileg a pénzjövedelem mind a munkabérek, mind a szociális jövedelmek terén azonosan gyors ütemű növekedést mutatott. Januárban az iparban az 1968as év azonos időszakához viszonyítva az átlagbér 8,7 százalékkal az építőiparban 10 százalékkal nőtt. Februárban a növekedés üteme, mivel a hónap egy nappal rövidebb volt, valamivel csökkent. Az iparban az átlagbérek 6;0 százalékkal, az építőiparban 4,8 százalékkal nőttek. A jövedelem növekedésének dinamikája azonban nem felel mega munkatermelékenység fejlődésének. Ezt jellemzi a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedésének fejlődési aránya. e x munkatermelékenység 102,0 99,5 rešiet a belföldi piacon. A kiskereskedelmi forgalom a kereskedelmi hálózat főbb ágazataiban az év első két hónapjában 18.7 milliárd korona volt, vagyis 14,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari termékek iránt a kereslet kielégítő volt. Néhány hagyományos hiánycikk kivételével az év folyamán csupán a tojás és a húsellátásban került sor nehézségekre. Azonban továbbra ls kedvezőtlen az áruellátás az iparcikkek néhány fajtájánál. Egyes fajtáknál az áruskála hiányai mutatkoznak. A múlt évvel szemben romlott a lakosság szénellátása. A kiskereskedelmi árak és szolgáltatások szintje 1968-ban 1,1 százalékkal emelkedett. 1968 végén a kiskereskedelmi árszint 1968 jauárjához viszonyítva 1,5 százalékkal magasabb volt. Előzetes adatok szerint 1969 januárjában a kiskereskedelmi és közszolgáltatási árszint 1968 decemberéhez viszonyítva 0,8 százalékkal volt magasabb. 1968 januárjához viszonyítva a kiskereskedelmi árak indexe 2,4 százalékkal, ebből az élelmiszeripari termékeknél, 0,6, az ipari gyártmányoknál 2,9 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripari cikkek ára 1969 januárjában 1968 decemberéhez viszonyítva közel 1 százalékkal nőtt. A lakosság reáljövedelme 1968-ban 1967-hez viszonyítva rendkívül gyors ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt. Sikerült meggyorsítani a behozatalt a szocialista országokból. (index 1968 végén 114,8) és csökkenteni az 1967. évi nagymennyiségű kivitel által előidézett aktívát a fizetési mérlegben. A kapitalista államokat illetően nem sikerült biztosítani a kivitel gyors növekedését, amely megfelelne a behozatal igényeinek. A külkereskedelem negatív tendenciája (egy helyben topogása) 1968 második felében még ez év első három hónapjában sem volt leküzdhető. Kedvezőtlen a fejlődés különösen a kapitalista államok felé irányuló kivitel terén (index 89) és ezt egyrészt az okozza, hogy kedvezőtlen a helyzet a megrendelések szakaszán, másrészt azonban termelésünk sem teljesíti a kiviteli feladatokat. A beruházás terén még mindig látható a beruházást politika elavult szemlélete A vállalatok állandóan a kapacitások bővítésére és ezzel az extenzív fejlődésre törekszenek, ahelyett hogy haladó technológiával pótolnák a munkaerőt. Ennek következménye a nagyobb munkaerőigény és a túlfizetés. A vállalatok magas jövedelme, valamint az a központi tendencia, amely gyorsítani óhajtja a tercíálls szféra kiépítését (habár a lakásépítési feladatot csak gyengén teljesíti) idézi elő, hogy az építőipari kapacitásoknál jelentősebben nagyobb a kereslet, mint a kínálat. 1968-ban a beruházási építkezések mennyisége közel 10 százalékkal nőtt és a korlátozó politika ellenére is ezen a szakaszon az 1965—66-os években tapasztalható nagyfokú felhalmozódás volt érezhető. Az új építkezések megkezdését szorgalmazó nyomás nagyon megnehezíti a mértéktelenül nagy mennyiségű félkész • épületekkel kapcsolatos problémák megoldását. 1968-ban a megkezdett építkezések költségvetési költségei 10,1 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző esztendőben. A megkezdett építkezések szerkezete viszont azt mutatja, hogy a terciálls szférában a közlekedés kivételével mennyiségileg csökkenés állt be, míg az iparban a növekedés közel 40 százalékos. Az állam fokozódó gazdasági nyomása 1969-ben kifejezésre jut a vállalati szféra és az állami költségvetés, valamint a hitelrendszer kapcsolatainak módosításában. A vállalati szférától sokkal magasabbfokú intenzitást követelnek meg az alapok képzésében, ez azonban az év első három hónapjában a gazdasági fejlődésben még nem jut kifejezésre. Az 1969 januárjában elért eredmények jelentősen alacsonyabbak (kb. 5,5 százalékkal) az egész évi előfeltétel részarányánál, míg ez 1968-ban magasabb (7,5 százalék) volt. A vállalati szféra és az állami költségvetés kapcsolatának eddig is érvényes rendszerében nagy hiányosság a jelentős mennyiségű nyereségelvonási kedvezmény és az ezt célzó módosítás, amely a vállalatok gazdasági igényel és érdekel kompromisszumának következménye. Ez azonban jelentősen megnehezíti a gazdálkodás eredményének elemzését, és az állami költségvetés terhére történt különféle dotációk és redisztribúclós intézekdések, fékezik az állami inflációellenes politikáját és a gazdaság! reform hatékonyságát. A jelenlegi gazdasági eredmények azt mutatják, hogy eddig nem következett be a magasabb fokú hatékonyságot elősegítő fordulat a népgazdaságban, azonban léteznek olyan alapok és tartalékok, amelyeknek kihasználása lehetővé tenné a gazdaság intenzív fejlődését. Az irányítás hiányain kívül az egyik fő ok az, hogy nem érvényesítik komplex módon a gazdasági rendszernek azokat az elemeit, amelyek hozzájárulhatnának az egyensúly felújításához.