Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-28 / 74. szám, péntek

MÉG MINDIG REJTÉLY a szovjet hadihajók úticélja Megállapodás az USA spanyolországi támaszpontjairól A VENEZUELAI KORMÁNY úgy döntött, hogy hatéves tila­lom után ismét engedélyezi a Venezuelai Kommunista Párt legális működését. Lorenzo Fernandez belügyminiszter kö­zölte, hogy az erről szőlő ren­deletet a kormány ülése előtt Rafael Caldera elnök írta alá. A SKÖT SZAKSZERVEZETEK FŐTANÁCSÁNAK állásfoglalá­sa szerint a skót népnek nem áll érdekében az országrész el­szakadása Angliától. A szak­szervezetek helyett inkább azt javasolják, hogy a belső ügyek eldöntésére létesítsenek skót nemzetgyűlést. A szakszerveze­tek okmánya elsősorban gazda­sági megfontolásokkal indokol­ja, miért szükséges fenntartani az egységes Nagy-Britanniát. KÖZÖS PIAC és a vele tár­sult 18 afrikai és malgas-or­szág minisztereinek a yaoundéí konvenció megújításával fog­lalkozó brüsszeli értekezlete anélkül ért véget, hogy megol­dás született volna az alapvető fontosságú kérdésekben. A mi­niszterek elhatározták, hogy május 29-én, két nappal a kon­venció érvényességének meg­szűnése előtt Brüsszelben is­mét tanácskozásra ülnek össze. CAETANO portugál minisz­terelnök átalakította kormá­nyát. Gazdasági, kereskedelmi és a közlekedésügyi tárca cse­rélt gazdát. A MADRIDI EGYETEM politi­kai és gazdaságtudományi ka­rának hallgatói tegnap impe­rialista-ellenes tiltakozó napot tartottak a spanyolországi ame­rikai katonai támaszpontok ügyében folyó spanyol—ameri­kai tárgyalások kapcsán. A COLUMBIAI KORMÁNY persona non gratá-nak szán­dékszik nyilvánítani Honduras kolumbiai nagykövetét, mert a kolumbiai hatóságok a nagy­követ két bőröndjében csem­pészárut találtak. A MILANÚI BfRÚSÁG ítéletet hirdetett az 1966. szeptember 9 én elkövetett dól-tirolt dina­initos merénylet tetteseinek bűnperében. Mint ismeretes a merénylet következtében há­rom vámőr életét vesztette. A 13 vádlottat a bíróság összesen 120 évi börtönbüntetésre ítélte. JOHANNESBURG közelében dél-afrikai geológusok 10 éves kutató munka után hatalmas, eddig ismeretlen aranylelőhely­re bukkantak. A KANADAI PARLAMENT összevont hadügyi és külügyi bizottsága a képviselőház szá­mára készített jelentésében azt ajánlotta, hogy Kanada tartsa fenn NATO-tagságát és tovább­ra is tartson a NATO keretében csapatokat Európában, de a katonai szövetségben befolyá­sát arra használja fel, hogy enyhülést érjen el az európai földrészen. AZ ANGOL SZAKSZERVEZETI MOZGALOM tanácsa meghívta a csehszlovák szakszervezetek küldöttségét. Valószínű, hogy a küldöttség áprilisban látogat Londonba. MOSZKVÁBAN hivatalosan bejelentették, hogy szovjet ha­dihajók baráti látogatást tesz­nek Port Louis-ban, Mauritius fővárosának kikötőjében. VI. PÁL pápa fogadta pozso­nyi és kassai középiskolák diákjainak és tanárainak cso­portját. DÁNIÁBAN tegnap az állam­vasutak 1800 mozdonyvezetője 24 órás sztrájkba lépett. A sztrájk következtében csaknem teljesen megbénult az ország gazdasági élete. NIXON elnök tegnap látoga­tást tett Eisenhower volt el­nöknél, akinek egészségi álla­pota — az orvosi jelentések szerint továbbra is nagyon sú­lyos. ZSUKOV MARSALL legneve­sebb csatái címmel megjelen­nek New Yorkban a nagy szov­jet hadvezér emlékiratai. MOSZKVÁBAN hivatalosan bejelentették, hogy Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borisz Po­nomarjov, a Központi Bizottság titkára a napokban találkozott M. Drumaux-val, a Belga Kom­munista Párt elnökével. HOLLANDIA 250 ezer dollár­ral járult hozzá az ENSZ a gyermekek megsegítésére léte­sített alapjához. Az összeget a nigériai polgárháborúban szen­vedő asszonyok és gyermekek megsegítésére fordítják. London — Az angol haditen­gerészeti parancsnokság még mindig nem oldotta meg a „rej­télyt", hová tartanak azok a szovjet hadihajók, amelyeket Nagy-Britannia északi partjai közelében figyeltek meg. A flotilla továbbra is délnyu­gati irányban halad, s a leg­utóbbi jelentések szerint Izland­tól 520 kilométerre délre figyel­ték meg. Bár a hajóraj bizonyos had­gyakorlati jellegű manővereket hajt végre, katonai szakértők szerint nincs kizárva, hogy Vla­gyivosztokba vagy a Földközi­tenger felé tart. A pontos irányt — a jelentések szerint — pór napon belül meg lehet állapí­tani. További szovjet áílampolgárck költözködnek Távol-Keletre Moszkva — A szovjet lapok további tiltakozó tömeggyűlé­sekről tudósítanak az usszuri határincidenssel kapcsolatban. levgenyij Dolmatovszkij, a Komszomolszkaja Pravda ha­sábjain azt taglalja, vajon a szovjet határőrök miért csupán kézifegyverekkel hárították el a kínaiak támadását, amikor tudvaievó, hogy a Szovjetunió mennyi korszerű haditechniká­val, milyen félelmetes fegyve­rekkel rendelkezik. Elsősorban azért — válaszolja meg a kér­dést a cikkíró —, mert a Szov­jetunió értelmesen próbált be­szélni a megvadult, önfejű kí­naiakkal. A Szovjetszkaja Rossztja ri­portot közöl a Kubányból Tá­vol-Keletre költözködő szovjet polgárokról. A mintegy 500 sze­mélyt számláló transzport egyik tagja így nyilatkozik: „Nem hagytam volna el ottho­nomat, ám amikor az Usszurin megszólaltak a megvadult mao­isták ágyúi, búcsút vettem a vendégszerető Kubánytól és út­rakeltem." London — A múlt év júniu­sától Hongkong és Macao part­jain több mint 100 kínai holt­testére bukkantak, akik a tisz­togatási akcióknak estek áldo­zatul. Kínából származó hírek szerint az utóbbi időben foko­zódik a Mao-ellenes csoportok tevékenysége, bár a kínai rádió ezzel összefüggésben a rabló­gyilkosságok számának növeke­déséről tesz említést. A Hong­kongba érkező menekültek szin­tén az ellenálló csoportok fo­kozódó tevékenységéről számol­nak be. Washington — Az utolsó pil­lanatban született elvi megálla­podással meghosszabbítják az amerikai légi és haditengeré­szeti támaszpontok fenntartását Spanyolországban. Az erről szó­ló közleményt a washingtoni külügyminisztérium alig néhány órával a szerződés végleges le­járta előtt jelentette be. Az úgynevezett elvi inegállajjodás ellenére Spanyolország és az Egyesült Államok változatlanul nem tudott megegyezni az ár­ban: Castiella spanyol külügy­miniszter, aki kedden kezdte meg washingtoni tárgyalásait, most elutazott Washingtonból és húsvét után tér vissza a részletek kidolgozására. A több hónapos alku végered­ményeként Madrid követelése a washingtoni megbeszélés kez­detén 300 millió volt, az ameri­kai ajánlat pedig 240 millió dollár. Mivel a támaszpontok fenntartásához mindkét fél szemmel láthatóan ragaszkodik, az „elvi megállapodás" mellett döntöttek, a részletek későbbi kidolgozásával. A Nixon-kormány számára azért nehéz a Franco-rendszer követelésének teljesítése, mert az elnök a katonai kiadások ál­talános csökkentését helyezte kilátásba, s a spanyolországi támaszpontok miatt pedig poli­tikai támadások is érték Nixont a liberalisták részéről, akik nehézményezik Franco nyílt diktatúrájának támogatását. Az Egyesült Államok három légi és egy haditengerészeti támasz­pontot tart fenn Spanyolország­ban, az utóbbi a nukleáris ra­kétákkal felszerelt Poláris-ten­geralattjárókat szolgálja ki. Jordánia a Biztonsági Tanács összehívását kérte Kínai veterán kommunista cikke a maoizmusról Vang Ming, a Kínai Kommu­nista párt veterán személyisége, a párt Központi Bizottságának tagja, aki 1931—1935-ig a köz­ponti vezetőség első titkára volt, cikket írt a Canadian Tribúne című lapban. Cikkében leleplezi Mao Ce­tung belpolitikájának ellenfor­radalmi tartalmát és a követ­kező vádakat emeli Mao Ce­tung ellen: Mao Ce-tung Igyek­szik gyökerestől kiirtani a mar­xizmus—leninizmust a kínai dolgozók tudatából és helyébe saját antimarxista és antileni­nista elveit próbálja állítani. Szétzüllesztette a KKP-t és új kommunistaellenes párttal akarja azt felváltani. Lerombol­ta a néphatalom alkotmányos szerveit, s helyükbe reakciós katonai terrorista diktatúrájá­nak apparátusát állítja. Vang Ming szerint Mao Ce-tung a né­pi felszabadító hadsereget vak eszközként használja fel a párt és a nép ellen. A cikkíró döb­benetes tényeket sorol fel, ame­lyek azt mutatják, hogy Mao Ce-tung és klikkje elnyomja a kultúrát. Megsemmisítik az ér­telmiséget. Kínában tilalom alá került az egész világkultúra Homérosztól Leonardo da Vin­ciig. Beethoventől Gorkijig, Si­queirostól Sosztakovicslg. (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai terv lényege az angol hírügynökség szerint — demilitarizált övezetek létesí­tése Izrael és arab szomszédai között azt követően, hogy bizo­nyos módosításokat hajtanának végre az izraeli határokon. Az amerikai javaslat értelmében ugyanakkor változatlanul hagy­nák Jeruzsálem Jelenlegi stá­tusát és nem szüntetnék meg a Szíriához tartozó Golan-magas­lat izraeli ellenőrzését. Diplo­máciai megfigyelők szerint az amerikai terv „meglehetősen cseppfolyós és elég ködös ki­fejezésekkel megfogalmazott dokumentum." Csekély annak a valószínűsége, hogy az ame­rikai elképzelések kielégítenék akár az izraelieket, akár az arabokat. Golda Meir izraeli miniszter­elnök a jeruzsálemi héber egye­tem igazgató tanácsának évi közgyűlésén mondott beszédé­ben a tervezett négyhatalmi találkozóra célozva kijelentet­te, Izrael soha nem egyezik be­le, hogy sorsáról mások dönt­senek. Szavait minden bizony­nyal az Egyesült Államokhoz címezve, hangoztatta: még leg­jobb barátainknak sem enged­hetjük át azt a kiváltságunkat, hogy mi magunk ítéljük meg, mik a követelményeink, feltéte­leink a biztonságunkra, hatá­rainkra, tulajdon életünkre vo­natkozó kérdésekben. Az izrae­li álláspontra vonatkozóan támpontot nyújthat az a kije­lentése, hogy Izrael békét akan, nem pedig békére és biztonság­ra vonatkozó garanciákat má­soktól. Újabb puccs Damaszkuszban? Harminc szíriai tiszt katonai puccsot akar végrehajtani ab­ban az esetben, ha Szalah Dzsa­did tábornokot a Baath-párt IV. kongresszusán az országos ve­zetőség tagjává választják —' jelenti jól tájékozott körökre hivatkozva a Combat. A tisztek körében nyugtalanságot keltett Asszad tábornok viszonya Dzsa­didhoz. Asszad hajlandó foly­tatni az együttműködést a Szovjetunióval, ugyanakkor azonban lazítani akar azokon a kapcsolatokon, melyeket Atasz­szi elnök és Dzsadid tábornok' vett fel a Szovjetunióval. Sajh­11 külügyminiszter állítólag ezt az álláspontot tolmácsolta Moszkvában. A február 26-án hosszú be­" tegeskedés után elhunyt Levi Eskol miniszterelnök ha­lála után fél órával átmeneti kormány állt az ország élére. Jigal Alon miniszterelnök-he­lyettes ideiglenes kormányelnö­ki megbízatást kapott, s a „nem­zeti összefogás" kormányának valamennyi tagja a helyén ma­radt. Az izraeli lapok tisztelettel méltatták az elhunyt kormány­fő emlékét, s mindjárt találgat­ni kezdték, vajon ki lesz az utód? A pártok vezetői összeültek. A Munkapárt vezetősége nem a legtöbbet emlegetett, esélyes politikusok közül szemelte ki a maga jelöltjét, hanem a szin­te elfeledett Golda Meirre esett a választása. A hetven éven fe­lüli Golda Meir asszony a jobb­oldali szociáldemokrata mozga­lom régi aktív tagja. Izrael ál­lam megalakulása óta volt moszkvai nagykövet, munka­ügyi miniszter, aztán két éven át külügyminiszter is. A kor­mánytisztségektől megválva a Munkapárt főtitkára lett, s er­ről a tisztségről csak néhány hónapja mondott le. Régi cio­nista, nagy tekintélynek örvend a vezető körökben. Ezt bizonyí­totta az is, hogy a parlament­ben képviselt nyolc párt 120 tagja közül 106 Golda Meir mi­niszterelnöki kinevezése mellett foglalt állást. Az Izraeli Kommunista Párt­nak nem volt saját miniszter­elnök-jelöltje. Mikunlsz és Szné elvtárs Sazar államelnökkel ta­nácskozva világosan kifogásol­ta a „nemzeti összefogás" kor­mányának működését, melyben a szélsőjobboldal képviselete miatt állandó nézeteltérések és ellentétek merülnek fel. Kérték az államelnököt, olyan személyt bízzon meg kormányalakítással, aki lehetővé teszt a palesztinai arabok önrendelkezési jogának érvényesítését. Követelték, hogy a kormány őrizze meg a demok­ratikus rendet, emelje a mun­kások bérét és javítsa a szociá­lis viszonyokat. Ezek után esett az államelnök választása Golda Meir személyére. Míg a kormányalakítási tár­gyalások folytak, a lakosság D-í N J m U D A IZ R Ä E L l, í E VELE Régi kormány új elnökkel körében egy petíció körözött. „Dajannak a hatalmait" — ezt a követelést tartalmazta a pe­tíció. A Munkapárt vezetősége felszólította a „tel-avivl héják" vezetőjének tartott Dajant, has­son oda, hogy hagyjanak fel a petíciós aláírásgyűjtéssel. Da­jan vonakodott beavatkozni, mert az aláírási akciót nem ő indította el. A tárgyalások után Golda Meir asszony a televízióban ki­jelentette, hogy sem a kormány összetétele, sem politikája nem változik. Valami azért mégis változott. Az izraeli kormánypolitika irányelveit 1966-ban jelölték meg. Most a kormányfői posz­ton bekövetkezett változás al­kalmával a jobboldali Gahal párt vezetői azzal érveltek, hogy a térségben 1966 óta vál­tozások történtek. Igaz, itt volt az 1967-es hatnapos háború. A kormányon belül pártközi bi­zottságot jelöltek ki a kormány új politikai irányelveinek meg­határozására. Ez megtörtént. A kommunista Kol Haam ezzel kapcsolatban így vélekedett: „A politikai irányelvek módo­sítása azoknak a követeléseit elégíti ki, akik békekötéssel szemben inkább területszerzésre törekszenek". A politikai elvek ugyanis új megfogalmazásban így hangzanak: „Izrael mindig kész bárkivel, bármelyik szom­szédjával előzetes feltételek nélküli tárgyalásokra, hogy bé­két kössenek. A békekötésig azonban ragaszkodik a tüzszü­neti egyezmény keretében ki­alakult helyzethez, s az ország biztonsága és fejlődése követel­ményeinek megfelelően erősí­teni fogja pozícióit." A Kol Haam bírálja, hogy a politikai alapelvek nem fejezik ki: Iz­rael hajlandó lesz az arab szomszédokkal kötendő béke­szerződésben megjelölt, bizton­ságos és elismert határvonalra visszavonulni. A Kol Haam azt is kifogá­solja, hogy a politikai irányel­vek említést sem tesznek a Biz­tonsági Tanács határozatáról, a farring-misszió munkájáról, a megszállt területek betelepíté­séről. A Kol Haam szerint a politikai irányelvek módosítása közeledést jelent a területi hó­dítás híveihez. Golda Meir kormányának be­iktatásával kapcsolatban kije­lentette, hogy kormánya a fo­lyamatosság kormánya. Mivel nincs béke, Izrael továbbra is megtartja a megszállt területe­ket. Izrael erélyesen reagál a határmenti eseményekre, s vé­leménye szerint a terrorszerve­zetek akcióiért az egyes arab országok is felelősek. A mene­kültek kérdését a békeszerző­désben és egy közel-keleti ak­ció keretében kell megoldani. Izrael az arab országokban élő zsidók sorsának kérdését is fel­vett Nem kétséges, hogy az űj kormánynak meglesz a többsé­ge az izraeli parlamentben. Ma­rad tehát a „nemzeti összefo­gás" kormánya és az előző kor­mány politikája — egy kis jobb­ratolódással. Golda Meir kor­mánya joggal tekinthető átme­neti kormánynak, mert ősszel úgyis választások lesznek Hagyjuk a jósolgatást. Egye­lőre egy világstatisztikai ada­tot kell kiigazítani: India és Ceylon után Izrael miniszter­elnöke- is nő. Beiktatási díszülés a parlamentben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom