Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-02 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

- f v : . '"--f 4 f ' i " w I ., . 1 ŕ t GÁBOR ÁRON földjén 24 nap egy évvel egyenlő Románia a nagy társadalmi, politikai és gazdasági változások Időszakát éli. Ez megnyilvánul a Szocialista Egységfront megalakításában is, melyre a múlt év őszén került sor. A Szocialista Egységfront szerves egységbe tömöríti a kommunista pártot, a társadalmi és tömegszervezeteket, az együttlakó nemzetiségekhez tartozó dolgozók tanácsait, az ország társadalmi és politikai erőit, hogy a kommunista párt politikájára alapozott programjával magas fokú anyagi és szellemi civilizációt teremtsen Romániában. Ezt tükrözi a nagynemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások programja ls, melyet az Egységfront tűzött kl a néphez Intézett kiáltványában. Tudatában vannak annak, hogy nemzetközi téren megnövekedett a szocialista Románia tekintélye és szavának súlya. Nyíltan leszögezik, hogy szüntelenül fejlesztik a barátságot és a szövetséget az összes szocialista országokkal, hogy fejlesztik kapcsolataikat valamennyi országgal — függetlenül azok társadalmi rendszerétől — a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a Jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján. Ez a sajátos politika elsősorban a hazai viszonyokban, a dolgozók nézetei egységében gyökerezik. Saját magam is tapasztaltam az egységes kiállást a párt politikája mellettBárkivel is beszéltem, arról győződtem meg, hogy — tekintet nélkül társadalmi, nemzetiségi ."-ovatartozására — egy emberként támogatják ezt a politikát A Szocialista Egységfront választási kiáltványában külön is hangsúlyozza, hogy képviselőjelöltjel „arra törekednek majd, hogy egyre Jobban elmélyüljön a román, magyar, szerb és má» nemzetiségű dolgozók testvérisége, s együttesen, «zoros egységben munkálkodjanak a szabad és független közös szocialista haza felvirágoztatásán." S a felvirágoztatás alapjai egyre szélesednek. Románia ma a legdinamikusabb gazdasággal rendelkező országok közé tartozik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme az ötéves tervben előirányzott 10,7 százalék helyett több mint 12 százalékos volt, a termelés terjedelme padig több mint 40 százalékkal növekedett 1965-höz viszonyítva. A szocialista ipar ma huszonnégy nap alatt annyit termel, mint 1938-ban egy egész esztendőben... Ebből is kitűnik, honnan indultak el, s hová jutottak. Hogy Jobban lássam a változásokat, ellátogattam az elmaradott vidéknek tartott, a Székelyföld keleti részén fekvő Kovászna megyébe, s annak székhelyéra, ax Olt folyó völgyébe, Szepstszentgyörgyre. „Lesz ágyú, csak matéria legyen .. A megyei néptanácsra sietek. Az épület előtt megállásra késatet a történelem. Mert maga az épület is történelemszagü. A

z egykori vármegyeháza falán ott díszeleg a felszabadulás után elhelyezett emléktábla: „1848—49-ben ebben az épületben székelt Háromszék honvédelmi bizottmánya. Itt hangtottak el 1848. noo. 23-án Gábor Áron emlékezetes szaval: Jbesa 6gg6!" ttt mondotta fcf « népMárcius 2 — Romániában a választások napja % Dinamikusan fejlődő gazdaság # A területi átszervezés meggyorsította az elmaradott országrészek fejlesztését % Nemzetiségre való tekintet nélkül egyenjogúak az emberek £ A vérrel, vassal, munkával írott történelem színhelyén román elvtárs magyarul tárgyal £ „Ezen a vidéken olyan funkcionáriusok kellenek, akik mind a két nyelvet beszélik" KIRÁLY KÁROLY gyűlés, hogy Háromszék népe fegyverrel védi meg szabadságát az osztrák elnyomókkal szemben." Megelevenedik a történelem, a megye egykori területének vérrel, vassal, keserves élettel és áldozatos munkával Írott történelme. Az emberiség ősrégi hamleti kérdése — lenni vagy nem lenni — itt Székelyföldön szinte összesűrűsödik, évszázadról évszázadra ismétlődik, de mindig egy fogalmazásban: élet vagy halál,, szabadság vagy szolgaság? Innen, a megye területéről indult tragikus, de dicsőséges életútjára Dózsa György. Aztán Jön a fél Erdélyt végigrabló török. A városka nem tud védekezni a tűierő ellen, a török gyilkol és rabságba hurcol. A közeli Zágonban született „Mikes Kelemen, IL Rákóczi Ferenc íródeákja, a Rodostóban száműzött szabadságharcos, a régi magyar széppróza kiváló művelője" — olvastam a szülőház romjai felett felállított emlékmű feliratát Innen indult el a nagy útra Körösi Csorna Sándor. Itt vívta győztes csatáit Gábor Áron. Itt, Bereckben találkozott Petőn Bem tábornokkal... A legendás hírű Gábor Aron szavait ma is idézik: „Én csinálok ágyút, amennyi csak kell, csak matéria legyen hozzá ..." — a szabadság nevében, a szolgaság ellen. Ha a kökösi csatában a cári ágyú golyójától találtan el ls esett, ha győzött is az önkény, mondása ma ls örökérvényű: lesz ágyú, lesz szabadság, csak matéria legyen hozzá ... Matéria... A megye életéra Jellemző szóváltoztatással idézik ma ezt a mondást — lesz ipar, lesz élet, csak matéria legyen hozzá. Románia elég nagy ország. A szabadság kivívása után, a felszabadulás után nem fejleszthették egyszerre az ország minden részát És Háromszék vidéke nem tartozott a kiválasztottak" közé. Ha az eimúlt huszonöt évben többet is féjlődött, mint hatszáz év alatt, mégis az elmaradott országrészek közé tartozott Bár sokat jelentett a háromezres munkáslét&ámmal dolgozó szepslszentgyfjrgyl texttlmű létesítése, mégis kevés ahhoz, hogy gyorsabb ütemben emelkedhessen az életszínvonal. A törés tavaly állóit be, amikor megszüntették a tartományi rendszert, s ennek helyébe, a Járások törlésével bevezették a megyei rendig? alakult meg a tót Járás területét kitevő Kovászna megye. Amikor betérek az egykori vármegyeháza épületébe, Gábor Áron szavaira emlékezem: csak matéria legyen hozzá." Mert kíváncsi vagyok, milyen „matériát" biztosítottak az új megye fejlesztése érdekében, melynek túlnyomó részét magyarok lakják. ... hogy mindenki jól érezze magát ezen a földön Az első pillanatban csalódást érzek, hogy nem Király Károly fogad, akivel nagyon szerettem volna találkozni. Az ifjúsági szervezet „szülöttjéből", funkcionáriusából lett megyevezető híre már Bukarestben felkeltette érdeklődésemet, s ezért döntöttem úgy, hogy rövid körutamon felkeresem őt. Érdekelt volna, ha munkastílusáról maga beszélt volna, hogy kiegészíthessem a másoktői hallottakat. Mert mi Jellemző Király Károlyra? A közvetlenség. DRAGOS YOAN ső pillanatokban érzett csalódás hamar szétfoszlik, mert amit tőle hallottam, még örültem is, hogy egy román elvtárs szájából hallom. (Negyvenhat éves, közgazdász.) Magyarul beszélgetünk. Mondja ls, hogy a megyei szintű tanácskozásokon románul és magyarul tárgyalnak. Szatmári A SZEPSISZENTGYÖRGYI MEGYEI MŰZEUM (Szakács Sándor és a szerző felvételei) a következetesség, a határozottság; számon kér mindent és szeret mindent tudni. 1959 óta állandóan tanul, elvégzi a pártfőiskolát. De nem elégszik meg ezzel, a bukaresti Közgazdasági Egyetemen folytatja tanulmányait így nem is csoda, ha Jó ismerősei még azt is hozzáteszik a Jellemzéséhez: rendkívüli érzéke van az új Iránt, a gazdaságpolitikában és a pártépítésben. Két funkciót tölt be egyszerre, C a megye első párttitkára s a megyei néptanács elnöke. A két funkciót „egybeolvasztották" — nemcsak Itt, hanem az egész országban —, amint mondják azért, hogy az egyik funkcionárius na háríthassa át a felelősséget a másikra, mert a fő feladatok mind a két szervben azonosak: a párt politikájának érvényesítése — a megye három városában és 57 községében ... D r ag os Y o a n fogad, á megyei íaéptanács első alelnöke (a néptanácsnak még három alelnöke van, s mind a három magyar). Elnézésémet kéri, mert Klritly elvtárs sajnos nem tudja ottfiagynl a megyei értekezletet öt küldte, s azt üzeni, fogadjam minden szavát így, mintha 0 mondaná. Az elszületésű. „Magyarok közt születtem, magyarok közt nevelkedtem." A szülei Jól beszélnek magyarul, tőlük tanulta a nyelvet. Minduntalan szóba kerül az egység. „A párt nélkül nem lehetett volna ügy összehozni a népet..." A választásokra tereljük a szót. A lényeget látja, a nemzetiségi politika lényegét — Egyenlő jogúak az emberek. Pártunk politikájának a célja, hogy mindenki jól érezze magát ezen a földön, s olyan joggal rendelkezzék mindenki, hogy megszűnjenek a nézeteltérések. Mi a legsürgősebb? Magyarul beszélünk, a városés községneveket magyarul mondja. Az idei és a következő évek egyik lényeges feladata: a város és a falvak közötti különbségek fokozatos megszüntetése. Gazdasági és kulturális központokká szeretnék alakítani a községeket. A területi átszervezés rugalmasabbá tette az Irányítást, s bővült a helyi szervek jogkőre. Meg ls nyilvánul az építkezés ütemében. Azelőtt a két Járásban évente 80—100 lakást építettek, az átszervezés első évében, tavaly 320 lakást adtak át, s az idé® 830 lakást szeretnének. Kézdl* vásárhelyen három új gyár épí-* tését kezdték meg (csavargyár ruhagyár, keményítőgyár — Kézdivásárhély a burgonya hazája], s már elkészült három újabb gyárnak a tervrajza (kettő Sepsiszentgyörgyön, egy Kovásznán épül), az idén megkezdik már itt is az alapok ásását A székelyek már nem fognak annyit utazni munka után. A székely bácsik már nem fognak annyit könyörögni: „Segítsenek hozzá az elvtársak, hogy a két fiam közül legalább az egyiknek szakmát adjak a kezébe ..Gábor Áron szavat átvitt értelemben most teljesülnek be, mert a szabadsághoz is „matéria" kell... Az elmaradott országrészek fejlesztését Igazolja a következő adat is. A megye területén termelt anyagi Javak értéke valamivel egy milliárd lejen felül volt, viszont 1975-ben már el kell érniök az öt milliárdot. Ötszörös emelkedési A beruházásra szánt összeg is ezt példázza. Az átszervezés előtt a két járás területén a beruházásra szánt összeg 15—16 milliót tett ki, az idén már 72 milliót — csak a néptanács keretében. A helyi ipar négy vállalattal 171 milliós tervvel dolgozik, s 29 millió hasznot hoz. Ezt újabb beruházásokra fordítják. — A hetvenkét milliót ml hozzuk be — hangsúlyozza Dragos elvtárs, — a többit az országos alapból kapjuk. A városok fejlődésnek Indultak, de hogy akarnak segíteni a községekben? A megye szakemberei járják a falvakat, kikérik a lakosok véleményét, s így születik meg a helyi terv. Megszüntették az. építőanyag központi kiutalását, erről a községi szervek döntenek. Épülnek ls az új házak, kihasználják a helyi anyagforrásokat és jutányos áron vásárolhatnak. A községekben beszedett adó fele a faluban marad; a községfejlesztésre fordítják. Ha új iskolát, kultúrotthont, Járdát, óvodát, villany- és vízvezetéket akarnak építeni, fejenként 30— . 100 lejjel maguk is hozzájárulnak a költségek fedezéséhez. Ilyenkor mindig megbeszélik, mi a legsürgősebb. A közös akarat, a közös erőfeszítés megmozgatta az embereket... Jó lesz koccintanunk ... A szekélyekről beszélünk. Nehezen tanulnak románuL „Nem volt kitől tanulniok" — mondja Dragos elvtárs, magára céloz, mert ő a szüleitől tanulta a magyar nyelvet. S a nagy hagyományokat emlegeti, a moldvai vajdákat a székelyek segítették szabadságharcukban. „Kitűnő emberek a székelyek, csak kell tudni a nyelvükön beszélni..." S elmond egy történetet. Egy Kovászna melletti faluban értekezletet tartottak a falusi értelmiségiekkel. A párt Dragos elvtársat küldte a magyarok közé. Bár Jól beszél magyarul, mégis „lámpaláza" volt Be is Jelentette hallgatóságának: iparkodni fogok magyarul beszélni, ha egy szót nem tudnék, segítsenek ki... Nem kel-_ lett őt kisegíteni. Meg is tárgyalták, mik a nehézségek, miben, hol kell segíteni. S a gyűlés után közrefogták a magyarok. Mondották: „Ezen a vidéken olyan funkcionáriusok kellenek, akik beszélik mind a két nyelvetl Most megismertük egymástl Tudja, hogy milyen a magyar ismeretség... Jő lesi koccintanunk ..." Aki a székelyekkel Iszik, annak bírnia kell az Iramot. Dragos Yoan nem maradt „szégyenben". Mondotta ls a Jó székelyeknek: Szatmár vidékén születtem, pálinka és bor mellett... És ml is koccintottunk — nemegyszer —, míg beszélgetésünk végére nem értünk. Román konyakot, székely pálinkát ittunk. Szereti a magyarokat és szereti Csehszlovákiát. Talán ez az együttérzés mondatta vele: „Nyáron látogasson el újra hozzánk. Családjával együtt Legyenek a vendégeink, üdüljenek nálunk. Kovászna megyében híres fürdőhelyeink vannak .. PETRÖCI BÁLINT **