Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-02 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

František Velecký (Pozsonyból) Simon pap szerepében A

történet valamikor a 10es évek közepén, a véres első világháború idején kezdődik, amikor a somogyi parasztok földfoglaló, ürellenes akciókkal tiltakoztak rendkívül nehéz, nyomorúságos helyzetük ellen. ffs itt kettéválik a valóság és a művészet. Lássuk először a valóságot. Egy faluból származó, két szegénysorsú parasztból lett értelmiségi élt egykor Marcaliban: Krénusz József katolikus elemi iskolai tanító és a zsellérgyerekekből lett — tanítással _is foglalkozó — pap, bizonyos Simon János, akinek sok baja volt egyházi feletteseivel. Nézetei okozták a bajt, mégpedig akkorát, hogy a papot kiközösítéssel fenyegették. De ő csak védte a maga igazát, s amint erre lehetőség nyílt, tettekkel ls bizonyította, hogy az elnyomottak oldalán áll: tevékenyen részt vállalt az első magyarországi proletárhatalom, a Magyar Tanácsköztársaság hétköznapjainak munkájában. Ezért 1920-ban, amikor a Horthyrendszer megkezdte a leszámolást az ország haladó erőivel —, hogy az országot akadálytalanul a fasizmus vágányára téríthesse — a Prónay-különítmény, a hírhedt banditák csapata elfogta, és barátjával, Krénusz Józseffel együtt kegyetlenül megkínozta. M«)d A főszerepben František VELECKÝ Vonnak omberek, akik dalok révén jutnak el d halhatatlanságig. Ilyen Simon pap is, a „tárt kapusok" vagy a „ nyitott kilincsesek" szektájának egyik vezetője és apostola, az az ember, aki életét áldozta azért, hogy az egyszerű emberek másképp, jobban, szabadon élhessenek... mindkettejüket lovak mögé kötve, három falun át húzták — a „népek okulására". A „népek", Somogy lakől, azonban nem felejtették el Jótevőik és mártírjaik nevét. A nép szájról szájra adva, balladában terjesztette Simon pap históriáját, melyet, mint a „kommunista Simon pap balladáját" a 30-as évek közepén Jegyezték le először — Horthy rendőrsége számára. Hanem a balladák ellen a világ legjobb rendőrsége sem tehet semmit, így aztán a dal szállt, terjedt, s máig is fennmaradt az öregek ajkán. A balladát az öregek ajkáról hallotta először, s írta le, egy fiatalember, Gyöngyösi Imre, akinek képzeletét megragadta a töredékekből kibontakozó história, s lassan, évekig érlelve, majd újra, meg újra átdolgozva, forgatókönyvvé formálta, amelyet 1968 őszén első játékfilmjeként kezdett realizálni. Hanem Gyöngyösi Imre akkoriban már ismert forgatókönyvíró volt. Nemcsak odahaza Magyarországon, hanem Csehszlovákiában is ismerték, s ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Jan Kádár és Elmar Klos őt kérte meg, hogy írja át filmre Zilahy Lajos „Valamit visz a víz" című regényét. Gyöngyösi örömmel vállalta a feladatot; a könyv el is készült, forgatását ls megkezdték, s Idén nyáron. fejezik majd be, Komárom körül, a esallóközben, amerikai, szlovák, cseh, magyar, német és talán francia színészek közreműködésével. ' Nos, ez a nemzetközi hírű fiatalember most maga vállalkozott a rendezés nehéz feladatóra és Simon pap balladája nyomán hozzákezdett a „Virágvasárnap" című film elkészítéséhez, amely ékesen bizonyítja, hogy mit tesz az írói, költői képzelet, ha méltó tényekre bukkan. Mert íme, a már elmondott történelmi eseménysor filmmé formált művészi vetülete: £lt egyszer egy kis magyar faluban két testvér: Urénusz tanító és Simon pap, kik testvérként, de mégis ellenségként álltak egymással szemben. Uránusz a tanító, bekerülve a háború gyilkos forgatagába, azzal a meggyőződéssel tér haza falujába, hogy a népet lázítania, bujtogatnia kell, hogy megváltoztassa a világot, s megdöntse az úri rend hatalmát. Simon pap ezzel szemben egy szekta vezetője lesz, mely a néma ellenállás híve, tiltja, s ellenzi az erőszak alkalmazását, de szintén változást akar. Urénusz és Simon pap sorsa azonban — ha mást is akarnak — mégis egy. A kommunista tanítóval és a lázadó szekta papapostolával egyformán bánik az úri rend: a tanácshatalom 133 napos uralmának végén, egyforma halált szab a két testvérre, akik a köztük levő nézeteltéréseket elfeledve, egy eszmét vallanak. Simon pap így lesz kommunista s vállalja a kommunistákhoz méltó halált... Simon pap az emberek között... Jelenet a „Virágvasárnap* clmC most elkészült és bemutatóra váró magyar filmből. Bus Katalin harmadéves főiskolai hallgató, a „Virágvasárnap" egyik főszereplője. A gondolatilag és stilisztikailag rendkívül gazdag és értékes „Virágvasárnap" főszereplőjéül a fiatal rendező szlovák színészt választott. De beszéljen erről ő maga: — Prágában Jártam egy tárgyaláson a Zilahy-film ügyében, amikor az egyik hetilap címlapján szakállas fejet pillantottam meg. Akkor már erősen foglalkoztatott Simon pap alakja. Ahogy ránéztem, éreztem, ez az általam elképzelt Simon papi Nyomban megvettem az újságot és érdeklődtem a színész után. A „nyomok" a bratislavai František Veleczkýiiez vezettek. Ezt követően a próbafelvétel és a szerződtetős már gyerekjáték volt. Csak forgatás közben Jöttem rá, hogy milyen kitűnően választottam, s most, amikor a film vágása folyik, még Jobban örülök: Veleczký, még azoknak ls, akik jól Ismerik, meglepetést okoz ... Valóban, a szakállas Krisztusfejű pozsonyi díszlettervező és épitész — akit számos szlovák és cseh televíziós filmben láthattak a nézők — eszményien megfelelt feladatának és a többi szereplővel Tóth Benedekkel, Koncz Gáborral, Megyesl Mariával és Bus Katalinnal nagyszerű alakítást nyújt. S bár még a premier messze van, a szép példa már megszületett: Simon pap, a magyar népballadák hőse, egy szlovák színész révén jut el a második halhatatlanságig ... FENYVES GYÖRGY • A NÉMET SZÖVETSÉGI KOZTARSASAGBAN és Ausztriában forgatják Luchino Visconti „Istenek pusztulása" című filmjét, amelynek témája azoknak a német iparmágnás-családoknak a felbomlása, melyek annak idején hatalomra segítették Hitlert és a hitlerizmust. A német hatóságok nyilatkozatot írattak alá Viscontival és a forgatókönyv szerzőivel, amely szerint a filmnek — semmi köze a Krupp család történetéhez. A neonáci szervezeteket azonban ez a nyilatkozat nem elégíti ki; ezért a „hoszszú kések éjszakáját" (amikor az SS-csapatok felszámolták az SA vezetőit) megidéző jelenetek forgatóit megtámadták, a statiszták seregét szétverték és megsemmisítették a technikai felszerelést. • NORODOM SZIHANUK herceg, a kambodzsai állam feje PhomPenhben megrendezte a fiatal filmesek nemzetközi fesztiválját, amelyen 27 ország filmalkotásait mutatták be. Az első fesztivál nagydiját magának az államfőnek ítélték oda (aki egy személyben politikus, író, festő, zeneszerző, előadóművész, könyvkiadó, szerkesztő, és filmrendező is), a „Kis herceg" című filmjéért. • SZUPERFILM eleveníti fel a Pearl Harbour-i japán támadás történetét. A világ legdrágább háborús filmje Gordon Prague amerikai professzor könyve alapján készül, címe „Tora, Tor«, Tora" lesz. Az amerikai felvételeket Richard Fleischer, a japán felvételeket Akira Kuroszava, a „Hét szamuráj" világhírű rendezője rendezi. A film szerepeire 244 amerikai és japán filmhiVességet szerződtettek. • HENRY FONDA legújabb filmje. A legutóbbi húsz év egyik legfoglalkoztatottabb amerikai színésze Henry Fonda, ezúttal egy érdekfeszítő, izgalmas gengszter-filmben jelent meg. A címe „Rendőrség a város felett" és Fonda egy rendőrfelügyelőt játszik benne, akin.ek további karrierje attól függ. megtalálja-e a gyilkost. A rendező Donald Siegel. • GRETA GARBÓ, minden idők leghíresebb színésznője ismét megjelenik a filmvásznon: ezúttal nem saját személyében, hanem fiatalított „kiaďásban", azaz Marina Malfatti olasz színésznő alakításában, aki a nagyszerű svéd színésznőt játssza majd a Greta Garbó életrajzi filmben. • CHARLES AZNAVOUR a nagyon szorgalmas művészek közé tartozik. Alig fejezte be egyik filmjét Rómában, már egy másik szerepre készülődik. A „Becsületes trubadúr" című filmben rövidesen a kamerák elé áll, Lewis Gllbert rendezésében.