Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-14 / 62. szám, péntek

Az SZLKP KB plenáris ülésének határozata (Folytatás az X. oldalról) záló tényezőként befolyásolhassa szocialista társadalmunk további felvirágoztatását. Egyidejűleg megkezdődtek a munkálatok több, a törvényhozással kapcsolatban fontos intézkedés foganatosítására. Közéjük sorolhatók a gazdaságreformunk tökéletesítésével összefüggő munkálatok, különösen pedig a szocialista vállalatokról s a szocialista vállalkozásról szóló törvény előkészítése. Pártunk a párthatározatokat és dokumentumokat megmagyarázva nem kevésbé fontos politikai s ideológiai munkát végzett nemcsak a pártszervezetekben, hanem egész társadalmunkban is. Az augusztus utáni fejlődés legfontosabb eredményének azt a tényt kell tekintenUnk, hogy pártunknak s vezetőségének sikerült megőriznie polgártársaink túlynomó többségének bizalmát, nemkülönben a párttagság s a társadalom döntő részének akcióképességét is. Ez a pártszervezetek eddig megtartott évzáró taggyűlésein is bebizonyosodott. Különös fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a párt jelenlegi politikáját azok a társadalmi erők támogatják, amelyek érezték s tudatosították annak szükségességét, hogy ki kell küszöbölnünk az 1968 előtt egész társadalmunkat érintő válság következményeit, és amelyek 1968 januárja után s az 1968 augusztusát követő új feltételek között is elkötelezték magukat pártunk s politikája érdekében. E helyzet elérésének egyik fontos feltétele az volt, hogy a párt a csehszlovák társadalmat érintő sarkalatos kérdések — amelyeket a párt akcióprogramja s a CSKP KB novemberi határozata is feltüntet — pozitív megoldására összpontosította figyelmét. Bonyolult feltételek között folyik a küzdelem az antiszocialista erőkkel; e küzdelem pártunkban a szélsőségesen jobboldali s a konzervatív, dogmatikus irányzatok kiküszöbölésére összpontosult. Jelenleg az a feladat lép előtérbe, hogy tovább is és határozottabban szilárdítsuk pártunk vezető szerepét. Az SZLKP KB ebben a folyamatban lényegbevágóan fontosnak tartja a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában adódó sarkalatos programszerű s gyakorlati feladatok megoldását. A funkcionáriusok aktívájának s minden kommunistának el kell sajátítania a minden bürokratizmustól, fölérendeltségtől és gyámkodástól mentes pártpolitikai munka lenini módszereit. A pártmunka legyen áthatva az őszinte demokratizmustól, legyen állandó kapcsolatban az emberekkel, s irányát szabják meg azok a törekvések, melyeknek célja, hogy megnyerjük őket a párthatározatok teljesítésére. Különösen pedig az fontos, hogy a kommunisták a társadalmi tevékenység minden szakaszán egységesen, fegyelmezetten lépjenek fel. Az SZLKP KB plénuma a jelenlegi politikai helyzetet az említett szempontok alapján mérlegelve a következő határozatokat hozta: 1. Következetesen életbe kell léptetnünk a párt január utáni pozitív politikáját, amelyet a CSKP KB s az SZLKP KB akcióprogramja, a CSKP KB novemberi határozata és a további plenáris üléseken hozott határozatok juttatnak kifejezésre. Szükséges, hogy az SZLKP KB s elnöksége, valamint az alsóbb fokú pártszervek és -szervezetek elsőrendű kötelességüknek tartsák az alkotó jellegű marxista gondolkodásmód s a párton belüli gyakorlat kibontakoztatását megalapozó, kedvező politikai, ideológiai és pszichológiai feltételek létrehozását. Ezzel kapcsolatban múlhatatlanul szükséges, hogy az SZLKP KB elnöksége kezdeményezze azt a tevékenységet, melynek célja a Szlovákiában jelenleg kialakult társadalmi helyzet alapján adódó sarkalatos problémák elméleti feldolgozása. Ezeket a problémákat a párt következő kongresszusának kellene megoldania. > 2. Rendszeres politikai munkával, január utáni politikánk elvei alapján szilárdítani kell a párt belső egységét, s lényegesen növelni kell akcióképességét. Természetesen most és a jövőben sincs sző gépies egységről és vak engedelmességről. Ezentúl is meg kell őriznünk s el kell mélyítenünk párton belüli demokráciánkat, és a szabad eszmecserét. A jelenlegi feltételek között múlhatatlanul szükséges a demokratikus centralizmus másik jellegzetességének, a pártfegyelemnek következetesebb tiszteletben tartása. Minden páttagnak s funkcionáriusnak egyre nagyobb mértékben kell tudatosítania felelősségét a párt egységes fellépéséért a jóváhagyott határozatok teljesítését célzó konkrét akciókban. Ezzel kapcsolatban felelősségre vonjuk mindazokat, akik a demokratikus centralizmus alapelvei s a párt alapszabályzata ellen vétenek. A pártszervek feladata, hogy a határozatok előkészítésének folyamatában sokoldalúan foglalkoztassák a szakemberekből összeállított pártaktívát, és arra törekedjenek, hogy a párttagság, s a lakosság minél szélesebb körei elkötelezetten vegyék ki részüket pártunk politikájának kialakításából. 3. A párt egyesítését célzó eddigi eljárás érvényesítése annyit jelent, hogy elsősorban a párt pozitív programja, nemkülönben a CSKP KB s az SZLKP KB határozatai teljesítésére kell a tagságot aktivizálnunk. Ugyanakkor politikai eszközökkel le kell lepleznünk, s ki kell küszöbölnünk a társadalmunkban megnyilvánuló antiszocalista irányzatokat, a pártban pedig két arcvonalon kell folytatnunk az eszmei küzdelmet: egyrészt a dogmatikus szektás nézetek, módszerek ellen. másrészt a legnagyobb veszélyt jelentő jobboldali opportunizmus ellen. 4. A pártirányítás minden fokán részletesen kell kidolgozni a párt ideológiai munkájának s a pártos szellemben szükséges nevelésnek rendszerét. A lenini elvek értelmében — különös tekintettel a tömegtájékoztató eszközök munkájára — szilárdítanunk kell pártunk vezető szerepét. 5. Állandóan arra kell törekednünk, hogy a párttagok és a lakosság fokozott mértékben érdeklődjék az egész társadalmat érintő kérdések iránt. A párt és a szocializmus távlati tekintélyéről a társadalmunkban gyakorlatilag elért eredmények döntenek. Ezért minden pártszervezet és minden párttag figyelmének a mindennapi munka folyamán, s az emberek életében előforduló problémák megoldására, s a CSKP KB és az SZLKP KB decemberi plenáris ülésén hozott határozatok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának programja értelmében különösen a gazdasági feladatuk megoldására kell összpontosulnia. 6. Az SZLKP KB plénuma újfent hangsúlyozza pártunk politikájának következetesen nemzetközi jellegét, és teljes terjedelmében, valamint jelenlegi bonyolultságával kapcsolatban tudatosítja a nemzeti és a nemzetközi problémák egymástól elválaszthatatlan összefüggését. Pártunk sokoldalú befolyást szándékszik gyakorolni a nemzetközi kommunista mozgalom lenini elveken alapuló egységének megszilárdítására. Az SZLKP KB különösen sürgősnek tartja, hogy kétoldalúén folytatódjék a szomszédos szocialista országokhoz s pártjaikhoz, de különösen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéhez és a Szovjetunió Kommunista Parijához fűződő kapcsolatok rendeződése. A párt egész szlovákiai szervezete megtesz minden tőle telhetőt e cél elérése érdekében. E határozat értelme a CSKP KB irányvonalának további támogatása a Szlovákiában kialakult politikai helyzet feltételei között. Az SZLKP KB megvan róla győződve, hogy a szlovákiai pártszervek- és -szervezetek teljes mértékben támogatják a kitűzött feladatok következetes teljesítését. A cselekedetek útjára BESZÉLGETÉS VINCENT CISLÁK ELVTÁRSSAL, A GALÁNTAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁVAL ÉS JAN VRAVKO ELVTÁRSSAL, A PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Az alább közölt beszélgetés pár nappal ezelőtt készült. Időközökben - mint azt az Oj Szó tegnapi számában közöltük — Vincent Čislák elvtársat Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává választották. • Befejezéséhez közelednek az alapszervezetek évzáró taggyűlései. Miként értékelik és milyen tanulságot vontak le az alapszervezetek tanácskozásaiból? Az évzáró tanácskozásokra Itatással volt mindaz, ami társadalmunkban a múlt évben történt, a demokratizálódási folyamat, az augusztusi és az ezt követő események is. Azt akartuk, hogy az évzáró tanácskozások véleményt mondjanak a társadalom fejlődése szempontjából fontos kérdésekről, ezért megfelelő anyagot adtunk a szervezetnek a beszámoló elkészítéséhez. A gyűléseken az alapszervezetek tagjainak átlag 80 százaléka vett részt. Ez bizonyítja, hogy a párttagok nem estek vissza a passzivitásba, szükségesnek tartják az állásfoglalást, s részt vesznek a politikai munkában. Viszont nem hallgathatom el, hogy az alapszervezetek még nem eléggé „emésztették meg" a novemberi és decemberi párthatározatok lényegét, méghozzá olyan értelemben, hogy gondot okoz nekik az említett határozatok konkretizálása a saját üzemükben, munkahelyükön. • Helyes volna ha jellemezné a konkretizálás okait. — Szerintem az említett határozatok nagyon általánosan szólnak a társadalmunkban levő problémákról, így az alapszervezetek vezetői nehezen tudják megragadni a lényeget. A határozatokban olyan közérthetően kellene megvilágítani a problémákat, hogy valóban segítséget, iránymutatást jelentsenek az alapszervezeteknek a sajátos gondjaik konkrét megoldásához. Nézzünk egy példát. Mindenki elismeri a párt vezető szerepének szükségességét, hangsúlyozzák, hogy enélktil nem lehet szocialista társadalmat építeni. De ennek az elvnek az érvényesítése a gyakorlatban, a pártbizottság és a gazdasági vezetés kapcsolatában még sok tisztázásra váró kérdést vet fel. • Ez igaz, de remélem, nem alakult ki olyan vélemény, hogy gazdaságpolitikánk megvalósítása kizár ja a párt vezető szerepének érvényesítését. — Ilyen véleményt nem hallottam, a párt vezető szerepét természetesnek tartják, de sürgették a gazdaságirányításunk tökéletesítését. A munkaidő kihasználását, a munkatermelékenység növelését és hasonló feladatokat nem lehet eléggé hatásosan megoldani az alapvető kérdés, a gazdasági reform modelljének kidolgozása nélkül. Vagyis a fent említett feladatok megoldására tett erőfeszítés csak kapkodás, amely kevés eredményt hozhat. Csak az új gazdasági modell kidol

J gozásával juthatunk el a legfőbb kérdések végleges megoldásához. Ennek a ténynek hatása van a pSrtinunkára, ezt az alapszervezet

1 k határozatainak a tartalma is mutatja. — Mi a novemberi párthatározatból indulunk ki, erre alapozunk. Ez helyes. De hiányolom, hogy nincsen a pártnak olyan távlati programja, amelyben feleletet adna azokra az alapvető kérdésekre, amelyek bennünket a gyakorlati munkában „szorítanak", méghozzá olyan érthetően és világosan fogalmazva, hogy az általános műveltséggel rendelkező párttag is megértse ezt. Valóban érezhető itt némi ellentét, mivel mi az alapszervezetektől konkrét programot kérünk, ugyanakkor a pártmunkát és a gazdasági helyzetünket érintő lényeges kérdéseket még a központi szervek sem dolgozták fel megfelelően. Egy átfogó és távlati programot csak a XIV. kongresszus adhat, ezért szükséges, hogy a nyitott kérdéseken dolgozzanak a bizottságok, és az eseményektől függően, aránylag rövid idő alatt elkészüljön az említett program, mely elfogadása után valóban maximálisan elősegítené a párt eszmei egységét és akcióképességének kibontakozását. • Szeretném ha visszatérnénk az első kérdésemhez és jellemeznék a pártgyűléseken elhangzott felszólalásokat. — A jelenlevőknek több mint húsz százaléka felszólalt a vitában. Már maga ez a tény is VINCENT ČISLÁK, az SZLKP KB titkára bizonyítja a problémák iránti érdeklődést. A felszólalásokat tartalmuk szerint három nagy csoportban: a munkahely problémáival, a belpolitikai helyzettel és a pártmunkával foglalkozó véleményekre osztanám, jó jelenségnek tartjuk, hogy a vi^ tázóknak több mint a fele a munkahelyük problémáival foglalkozott. Személyi jellegű felszólalás csak elvétve akadt. A másik témakört — a belpolitikai helyzettel foglalkozó felszólalásokat —, a januári politika irányvonalának helyeslése jellemezte. Kifejezték, liogy a párt nem térhet el ettől az irányvonaltól, továbbra is szilárdítani kell kapcsolatát a néppel, hiszen célja és küldetése a nép érdekeinek szolgálata. — Kellemesen meglepett, hogy sokan sürgették a párton belüli nevelés megfelelő koncepciójának a kidolgozását. Az elmúlt években nevelési kérdésekkel csak kevesen foglalkoztak. Az a vélemény alakult ki, hogy a párttagoknak megfelelő marxista műveltséggel kell rendelkezniük, csak így jöhet létre az eszmei egység. A párttagok közötti szélsőséges vélemények egyik okát a múlt hibáiban, a párton belüli nevelés hatástalanságában jelölték meg. • Mondhatjuk azt, hogy az évzáró pártgyűlések bizonyos fokig minőségi változást eredményeznek a pártmunkában? — A tanácskozások egyik pozitívuma, hogy a kommunisták figyelmét a novemberi és decemberi párthatározat teljesítésére irányította, így sikerült kiszabadulni a megoldhatatlan kérdésekről való vita bűvös köréből. A megoldhatatlan vagy helyesebben még megválaszolatlan kérdések közé tartozik: szükséges volt-e a szövetséges hadsereg katonáinak megjelenése, meddig maradnak itt, és így tovább. Ismerjük a CSKP KB állásfoglalását, ami nem egyezik szövetségeseink véleményével. Vagyis mindmáig nincsen egyértelmű állásfoglalás. Mondhatom, hogy erről a kérdésről megszűnt a vita, ha folytatnánk, aligha jutnánk előbbre, nem egyesítenénk, hanem csoportokra szaggatnánk a pártot. Véleményem szerint a mai ismereteink nem elegendők ahhoz, hogy ebben a kér-, désben egységes véleményt alakítsunk ki. Pozitívum, hogy sikerült átlábolnunk ezen a ..vitatkozó időszakon", és a párttagok a politikai és gazdasági életünket megszilárdító kérdések megoldására fordítják figyelmüket. A cselekvés útjára léptünk, az évzáró gyűlések elindítottak egy folyamatot, amely pozitívan segíti fejlődésünket. A párt természetes tekintélyének kialakításáról • Milyen kérdések megoldására összpontosítja figyelmét a járási pártbizottság? Két szakaszra koncentrálunk, a pártéletre, vagyis politikai kérdésekre és a párt gazdaságpolitikájának kérdéseire. Az első csoportban a pártépítés kérdéseinek rendezése mellett a legfontosabbnak tartjuk a párt vezető szerepének megerősítését. Természetesen a társadalmi fejlettségnek megfelelő munkamódszerekkel és munkaformákkal. A párt vezető szerepének a kérdéseit még a legfelsőbb pártszerv sem dolgozta ki megfelelően. Ennek elleníSfe nem nézzük tétlenül az esemfr nyeket. Vitatkozunk, igyekezünk megoldani a vitás kérdéseket. Például, most készítünk egy anyagot a pártbizottság elnökségének ülésére, amelyben a tömegszervezetek és nemzeti bizottságok pártirányításának formáit igyekszünk tisztázni. Ennek kapcsán foglalkozunk a tömegszervezetek vezetőségeiben dolgozó pártcsoportok munkájával. Reméljük, hogy e kérdés megvitatása új elgondolásokat hoz felszínre, s ezek gyakorlati megvalósítása elősegíti a párt vezető szerepének hatékonyabb érvényesítését a tömegszervezetekben. — Nagyon aktuális feladat a páitalapszervezetek megerősítése. Az alapszervezeti bizottságoknak el kell érniük — természetesen a mi segítségünkkel —, hogy munkaterületükön a legképzettebb, legbecsületesebb egyének a párt tagjai legyenek. Ez az út vezet a partszervezetek természetes tekintélyének a kialakításához. Az alapszervezetek tevékenysége csak akkor terjedhet ki hatás körük egész területére, ha a társadalom minden rétegéből megnyerik a legbecsületesebb és leghaladóbb egyéneket a párt számára. Szeretnénk elérni, hogy a pán bizottság csak fontos, koncipriós kérdésekkel foglalkoz zon és elkészí'sük a reális felméréseken alapuló gazdasági programunkat. Ennek a feladatnak megfelelően módosítottuk a pártbizottság szervezeti felépítését. A nemzetgazdasági osztály szakemberek bevonásával dolgozik a termelő erők fejlesztésének tervén. A termelő erők meghatározása tág fogalom. ezért több problémakörre osztottuk. Minden problémakörrel külön munkacsoport foglal kőzik. A csoportokban a legjobb szakemberek — kommunisták és pártonkívüliek —, mellett helyet kaptak a választott szervek tagjai és az apparátus dolgozói is. Minden csoportban van szűkebb körő öt tagú bizottság. • Milyen célt szolgál ez az összetétel? — Szeretnénk kikerülni a buktatókat. A szakemberek már a múltban is sok jó javaslatot készítettek, ezeket a pártszerv elfogadta, de a gyakorlati megvalósításuk csak részben, vagy egyáltalán nem sikerült. Ezért most a munkacsoportok nemcsak javaslatokat dolgoznak ki, hanem részt vállalnak azok gyakorlati megvalósításából, és az említett öt tagú bizottságon keresztül bizonyos fokig ellen őriznek is. Szerintünk ez a munkaforma lehetőséget nyújl a szakembereknek képességeik szinte korlátlan kibontakozására. Nézzünk egy konkrét példát. Járásunk az öntözőrendszer építésében országos elsőségnek (Foly tatás a 8. oldalon)