Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-14 / 62. szám, péntek

A cselekedetek útidra léptünk Nyelvművelés Sajátos helyzet: sajátos nyelvi problémák (Folytatás az S. oldalról) örvend. Logikus, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni a zöldségtermesztés bővítésére. Igen, de már jelenleg is gondot okoz az értékesítés. Mit tegyünk? Egy munkacsoport foglalkozik a zöldségtermesztés koncepciójával, ugyanakkor ennek a tervnek szerves része az értékesítés megoldása is. Vagyis az összefüggő problémákat komplex módon akarjuk rendezni. — Sok gondot okoz a nők foglalkoztatásának megoldása, a 15 éves fiatalok elhelyezése, a másodfokú szakiskolák hálózatának bővítése és nem utolsósorban az agrokomplex fejlesztése. Az említett kérdések megoldását szolgáló javaslatokat május közepéig akarjuk elkészíteni. Vagyis május végén szeretnénk egy reális felméréseken alapuló gazdasági programot a szervek elé terjeszteni. A pártmunka és a nemzetiségi kérdés • A galántai járás tipikusan vegyes lakosú. Milyen feladatok hárulnak ebből a tényből a pártbizottságra? — A nemzetiségi kérdés a januárt követő demokratizálódási folyamatban került az érdeklődés előterébe. Természetesnek tartjuk, hogy a jogos sérelmek és kérelmek mellett felbukkantak szélsőséges jelenségek is — mindkét részen —, amelyek megzavarták, a kölcsönös jó viszonyt. A járási pártszerv kétszer foglalkozott e kérdéssel. Idővel a felbolygatott kedélyek lecsillapodtak,, az érzelmek helyett az értelem kezdte diktálni a cselekedeteket. Számolunk azzal, hogy sok megválaszolatlan kérdés maradt az emberek tudatában, bár ezekről augusztus óta nyilvánosan nem vitatkoznak. Az emberek várják az új nemzetiségi végrehajtási törvényeket. Éppen ezért nagyon jelentős feladat hárul a járási szervekre, hogy e törvényeket a megjelenésük után nagyon körültekintően és becsületesen plántálják át a gyakorlatba. Tudatosítjuk, hogyha ezt a feladatot nem eléggé operatíven és becsületesen hajtanánk végre, akkor újból kiújulhatnának a súrlódások, ami komoly gondot okozna, és gyengítené a pártban kialakuló egységet. Ezt igazán nem szeretnénk. • A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban konkrétan milyen problémákat kell megoldani a járásban? — Elsősorban is a kétnyelvűséget. Bár őszintén szólva, ebben nem látunk problémát és nem említhetek nagyobb deformációkat sem. Járásunk lakosságának 55 százaléka szlovák, 45 százaléka magyar. Valóban Upikfesan vegyes lakosú járás. Nagyon sokan beszélik mindkét nyelvet. A pártalapszervezetekben, a nemzeti bizottságokon, ahol a konkrét helyzet megkívánja, hogy két nyelven beszéljenek az emberekkel, ott így bűzéinek. A kétnyelvűséget mindig az adott helyzet szabja Ilyen értelemben tájékoztattuk a pártelnököket, az aktivistákat s egyáltalán nem látunk akadályt a kétnyelvűség érvényesítésében. — Világosan megmondtuk a nemzeti bizottságoknak, uogv e kérdést a lehető legfigyelmesebben kezeljék, hogy a kétnyelvűségből eredően ne keletkezzen konfliktus. A falusi funkcionáriusok jóformán mindkét nyelvet beszélik. A JNB alkalmazottainak pedig 70 százaléka beszél magyarul, így valóban csak emberség és tapintat kérdése, hogy mindenkivel az anyanyelvén tárgyaljanak ügyes-bajos dolgairól. Űgy irányítjuk a tömegszervszeteket és a nemzeti bizottságokat, hogy az arányos képviseletre ls ügyeljenek. Nem szeretnénk, ha valakiben olyan érzés alakulna ki, hogy éppen nemzetiségi hovatartozása miatt nem érvényesülhet megfelelően a politikai és közéletban. Az arányos képviseletet helyenként még módosítani kell, hogy a nemzetiségi arányt a társadalmi szervezetek vezetőségében éi a bizottságaiban iš érvényesítsük. — Az arányosság terén már rosszabb a helyzet a járási Irányító szervekben. Az arányok kialakítása itt problémái, gondot okoz, de becsületesen akarjuk megoldani, természetesen nem lehet csak a matematikai arányhoz ragaszkodni. Például olyan kérdéssel is találkozunk, hogy egyes elvtársak azt írják ugyan a jelentkezési ívekre, hogy szlovák nemzetiségűek, de érzelmileg magyarok maradnak. Így, ha csupán a matematikai arányt mérjük, akkor nemegyszer a magyarok száma kevés az arányos képviselethez. De miképpen értékeljük azt, ha valaki mást ír, mint amit érez? Ez a kérdés egyik oldala. A másik, hogy a végrehajtó szervekben nem lehet mérvadó csupán a nemzetiségi szempont, hanem a képzettséget, a tudást, a gyakorlatot is figyelembe kell venni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a nemzetiség között nem találunk okos, képzett, a funkciók betöltésére alkalmas egyéneket. De be kell ismernünk, hogy sok esetben a káderkérdések intézésénél nincsen megfelelő áttekintésünk és ezért okoz gondot a megfelelő egyének kiválasztása. A nemzetiségi kérdést a káderüg/eK Intézésénél mindig szem előtt larijuk. igyekezünk módost* ásókat eszközölni a végrehajtó szervek összetételében, hogy valóban mindkét nemzetiség otthon érezze magát a járásban. — Gondot okoz a tanonciskolák kérdése, helyesebben az a tény, hogy anyanyelvükön ta nulhassanak szakmát a tanoncok. Ezt a kérdést csak a szülők — szlovákok és magyarok —, az iskola és az üzemek bc vonásával lehet megoldani. Olyan feltételeket akarunk teremteni, hogy maximálisan ki elégíthessük a magyar nemzeti ségű tanoncok igényeit és a jövőbeni szakmájukat az anyanyelvükön sajátíthassák el, füg getlenül attól, hogy ennek biz tositása gondot okoz, és nem valósíthatjuk meg máról holnapra. • Milyen vetülete van a nemzetiségi kérdésnek a pártépítésben? — A járási pártszervezet öszszetétele nemzetiségi szempontból nem a legmegfelelőbb. Míg a járás lakosságának 45, addig a párttagoknak csak 30 százaléka magyar. Ennek az aránynak az okai visszanyúlnak a múltba, az 1945—48-as évekbe, amikor nem vettek fel a pártba inagya rokat, vagyis csak azokat vették fel, akik beírták, hogy nem zetiségük szlovák. Nem szólva arról, hogy nem ismerték el a párttagságát az idős, a munkásmozgalomban tevékenyen résztvevő kommunistáknak sem. Ezen a téren az utóbbi években történt némi változás — egy időszakban előírták a szervezeteknek, hogy hány párttagot vegyenek fel évente —, de még a toborzásnak e nemkívánatos formája sem javított megfelelően az összetételen. CSETÖ JÁNOS Tegnap-tegnapelött az árnyé kosabb helyeken még hó feliér lett. Aztán szárítani kezdte a böjti szél a csallóközi rögöt, megpirult a barázdák teteje és Dunaszerdahelytöl nem messze egy vetőgéppel „találkoztam". Furcsa gondolattársításokat éb resztett bennem a látvány, régen meghalt öregapámat juttatta az eszembe, akt azt mondta Ilyenkor: „Márciusban vetni? A régi jó békeidőben mi már február derekán vetettünk... Bt olyan jó idő volt, hogy mezítláb hajtottam a lovakat." Hol van már a régi jó, hamisítatlan békeidő! Viszont újra március van, újra süt a nap ét magra vár a föld. Pajtinka mérnök, az Űszori Állami Gazda ság igazgatója — Csallóközben talán az idén elsőként — elé gedetten nézegeti a munkát. — Régóta csinálja? — Huszonöt éve. — Es ... nem únja? Évről évre ugyanaz a munka ... — Csak a felületes szemlélő számára ugyanaz. Én inkább igy mondanám: évről-évre visszatérő csoda. En legalúbb's annak tartom. Tudja, a parasztember számára minden évben van néhány ünnep, amit csak ő tart ünnepnek. Ilyen nap például a tavaszi vetés kezdete. Es néhány hónappal később az aratás első napja . .. mmm A KASSAIAK SZÍVÉT Egy asztalnál Tallós Imrével, a versmondás egyik Négyszemközt lenni egy verssel, többnyire magánügy. Elmondani egy verset másoknak — cselekvés! Álmok és indulatok mozgósítása. — Tallós Endre tökéletesen tudja e®t — vallják a magyarországi költök, kritikusok és versrajongók egyaránt a Budapesti Madách Színház tagjáról, előadóművészéről. Minderről alkalmunk volt személyesen meggyőződni a napokban Kassán, a Művészetek Házában megrendezett Ady-einlékesten. Tallós Endre nemcsak szavalt, hanem alakított, átélt, minden verset mesterien adott elő. Felejthetetlen élményekkel gazdagította a verskedvelők népes táborát. Az ünnepség után egy asztalnál ültünk, beszélgettünk a művésszel és érdeklődtem, mikor kezdte el a versmondást. — Korán, nagyon korán — válaszolta —, ha jól emlékszem, már mint kisiskolás, elsős koromban szavaltam ... Későbbi magyar szakos tanáromhoz rossz emlékek fűznek, megutáltatta velem az irodalmat... De a vers továbbra is érdekelt, majd a Színművészeti Főiskolán végleg eljegyeztem magam a költészettel .. . Legkedvesebb költőim? . .. Petőfi, Ady, József Attila. Verseiket szívesen szavalom, de méginkább Vörösmarty és Kosztolányi költeményeit. Tallós Endrét a magyar versmondók élvonalában tartják nyilván. Színvonalas Irodalmi rendezvényeken Budapesten és a fővároson kívüli irodalmi klubok műsoraiban szerepel. Elég gyakran találkozhatunk vele a 'elevízió képernyőjén is. Hazája határain túl szintén ismerik. A Madách Színház moszkvai vendégszereplésekor a „Hamlet"ben játszott. Hazánk fővárosában, a prágai rádióban cseh és szlovák balladákat adott elő. rendkívül nagy sikerrel. Kassán első ízben mutatkozott be. A közönség nagyon gazdag élményekkel távozott erről a rendezvényről. Mi a véleménye az estről Tallós Endrének? — Nagyon hálás vagyok Kassa város és vidéke közönségének, hogy elképzeléseimet is felülmúló szeretette! és megértéssel nyugtázta az előadott verseket. Igazán őszintén mondom, Ilyen közönség előtt szívesen fellépnék a jövőben is ... Reméljük, rövidesen újból találkozunk. jkuiik) A vetőgépből kivesz egy ma rék árpát. Jó vastag szemű árpa, ahogy később megtudom, a nagyhozamú fajták egyike. — Szinte kizárólag csak vetőmagtermesztéssel foglalkozunk. A nyugatszlovákiai kerületben kilenc, a mienkhez hasonló vetőmagtermesztő állami gazdaság van. — Mivel magyarázható, hogy az állami gazdaságok — ráfizetésesek? Pajtinka mérnök csak legyint. Bs ebben a mozdulatban sok minden benne van. Mint később megtudom, sok minden a távoli múltból, de a közelmúltból is. — Az öregapám — mondja Pajtinka mérnök — azt tartotta: A parasztembert mindenki becsapja. Sajnos, úgy festett, hogy ezt az elvet sokan még a közelmúltban is magukénak vallották. Nézzük csak az árpolitikát. Nézzük meg, milyen drágák a mezőgazdasági gépek. Vessünk csak egy pillantást a műtrágya ellátására és a vegyszer árakra ... A napokban a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatóságának két kérdését továbbították hozzánk. Mivel olyan problémákat vetnek fel ezek a kérdések, amelyekre mások is várják a megoldást, nyilvánosan válaszolunk a tornaljaiaknak. Az egyik kérdés ez: mi a ma gyar megfelelője ennek a szlovák kifejezésnek: Nadstavbové štúdium pre absolventov SVŠ (fordításban: tanulmányi forma az általános középiskolák végzettjei számára). A másik: a mezőgazdasági oklevéllel rendelkezők milyen formában tüntessék fel képesítésükkel szerzett címüket a nevük mellett. Az ilyen kérdések megválaszolásakor — a nyelvi egység megőrzése végett — meg szoktuk állapítani, hogyan nevezik a szóban forgó fogalmat Magyarországon. De ezt a nevet csak abban az esetben vehetjük át, ha a magyarországival azonos vagy tőle csak jelentéktelen mértékben különböző fogalmat kell megneveznünk. Az első kérdésben szereplő szlovák kifejezésnek nincs pontos magyarországi megfelelője. Vannak ugyan ott is olyan technikumok, amelyekbe középiskolai érettségivel jelentkezhetnek a pályázók, de ezek már felsőfokú technikumok, s mint ilyenek a felsőoktatási intézmények kategóriájába tartoznak. A felsőfokú technikus a középfokúhoz viszonyítva magasabb képesítést ad, tehát a felsőfokú képzés a középfokúhoz képest továbbtanulásnak számit. Nálunk ellenben ezek a bizonyos „felépítményi iskolák" arra valók, hogy az általános középiskolában érettségizetteket szakmailag is felkészítsék, ne csak a szakközépiskolák szintjén, fgy az itt végzettek szakközépiskolai képesítést szereznek tanulmányaik befejezésekor. Látjuk tehát, hogy sajátos fogalomról van szó, amely Magyarországon nincs meg. Akkor pedig magunknak kell megalkotnunk a fogalomnak megfelelő nevet. Mivel ezek többnyire nem önálló Iskolák, hanem valamelyik szakközépiskola tagozataként működnek, nevezhetjük őket így (s ugyanezért kis kezdőbetűvel írjuk a kifejezés minden szavát): szakosító tagozat általános középiskolában érettségizettek számára. A tornaljaiak esetében tehát így hangzana a tagozat teljes megnevezése: a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola szakosító tagozata általános középiskolában érettségizettek számára. Hivatalos névként (címzésben, bélyegzőn) használva: Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola szakosító tagozat — Tehát a régi bajok? Ogy halljuk, egyikei-másikat már or uosolták. Maradt még belőlük? — Alapjában véve rehabilitálták a mezőgazdaságot. Most már hivatalosan is kimondták, amit mi — mezőgazdasági dolgozók már régóta tudtunk: A legfejlettebb ágazatok egyike a mezőgazdaság. Konszolidálódott itt a termelés. Nézze csak a terméshozamok alakulását. Ez már nyugat-európai színvonal ... A dülő végén megáll a traktor, vetőmagot öntenek bele. Én pedig csodálkozom, mert a vadonatúj gépen tucatnyi, a szakmán kívülálló számára titokzatosnak tűnő szerszám van — Egyre tökéletesebbek mondom. — Szerkezeti szempontból... Látszik, hogy a konstruktőrök szellemes, korszerű megoldásokra törekszenek. Csak az a baj, hogy az alkatrészek — könnyen törnek. Rossz anyag ból készítik őket. Annyi pénzért jobbat is előállíthatnának. Az is A nadstavbové štúdium kifejezést pedig helyettesíthetné a „szakosító tanulmányi forma" kifejezés. A másik kérdés — bár nyelvi problémaként jelentkezik — elsősorban nem nyelvi, hanem jogi, illetve igazgatási jellegű. Ennek a megoldására nem találunk Magyarországon receptet. Ott ugyanis a mérnöki oklevelet szerzettek csak foglalkozásnévként vagy képesítésük megnevezéseként használják a végzettségüknek megfelelő címüket, nem pedig végzettséget jelző titulusként, mint nálunk. Ismert tény ugyanis, hogy nálunk a doktori címhez (Dr., dr.J hasonlóan feltüntetik a név előtt az egyetem vagy főiskola elvégzésekor szerzett titulust. Ez pedig elsősorban nem nyelvi sajátosság, hanem — mint már említettem — jogi-igazgatást kérdés. S az ilyen problémák megoldásakor már nem a nyelvi, hanem a jogi-igazgatási egységet kell fontosabbnak tartanunk. Azt javasoljuk tehát, hogy mérnökeink a nevük magyar változata előtt is tüntessék fej szerzett titulusukat, mégpedig a doktori cím helyesírásának megeflelően: aláírásokban, címzésekben, mondat elején nagy kezdőbetűvel, mondat belsejében kis kezdőbetűvel írva. Ez a jelzés ugyanis se nem szlovák, se nem cseh, hanem a francia ingénieur (a kiejtésben enzsenyőr) szó rövidítése. (A szlovák nyelv inžinier alakban használja, de a titulusjelzésben a francia alakot rövidíti.) Persze, ehhez a javaslatunkhoz még hozzá kell tennünk valamit: tekintettel arra, hogy a francia szó ejtése és írása eltér egymástól, továbbá a magyar fülnek mégiscsak szokatlan és Idegen volna a név előtt ejtett francia szó, a kiejtésben maradjunk meg a magyar formánál. Például a mérnöki oklevelet szerzett Béres János nevét tehát így írjuk le: Ing. Bére* János, illetve mondat belsejében: ...ing. Béres János (mint Dr. Horváth Ferenc, illetve dr. Horváth Ferenc), de így ejtsük ki: Béres János mérnök! Azt hiszem, ezzel a megoldással sem mérnökeinket nem fosztjuk meg az őket megillető címüktől, sem a magyar nyelv tisztaságát nem veszélyeztetjük. Ennek mintájára megoldhatjuk majd a más irányzatú főiskolákon és egyetemeken végzettek címfeltüntetésének kérdését is, ha az illetékesek — talán már a közeljövőben — eldöntik, milyen címet viselhetnek a különféle egyetemek és főiskolák végzettjei. JAKAB ISTVÁN segítene bennünket, hogy holnap-holnapután már ne legyenek ráfizetéses állami gazdaságok. És — még egyszer mondom — az árrendszer. Az Oszori Állami Gazdaság 2300 hektáron gazdálkodik. Á tervezett dotáció — egy évre félmillió korona. Ök azonban már a múlt évet is három millió hatszázezer koronás tiszta nyereséggel zárták. A kitermelt vetőmagért az átlagosnál többet fizet a felvásárló üzem. Az igazgató beletúr kezével az egyik zsák tartalmába, és azt is megmondja, mit gondol éppen. — Az élelmiszeripar vezetői panaszkodnak, hogy nem termelünk például elég sörárpát. Tudja, mit jelent az exportnak a sörárpa? Aranyat ér. De a szövetkezetek nem termelnek megfelelő területen, mert nem mindig kifizetődő. Aki búzát termel, a termésért több pénzt vág zsebre. Ez az oka, hogy export ra nincs elég sörárpa... A helyzeten változtatni kéne. A traktoros gázt ad, elindul a „szerelvény". Holnap-holnapután a magban csodálatos fo lyamatok kezdődnek, egy-két hét múlva zöld ruhába öltözik a határ. A földművelő pedig már ezekben a napokban a követke ző ünnepre: az ara'ásro készül TÓTH MIHÁLY mesterével CSALLÓKÖZBEN VETNEK VISSZA-VISSZATÉRŐ CSODA