Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1969-03-13 / 61. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZERDA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1969. március 13. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 61. szám Ara 50 fillér Tanácskozott az SZLKP Központi Bizottságának plénuma (ČSTK) — Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tegnap Bratislavában plenáris ülést tartott, amelyen Ľubomír Štrougal, a CSKP KB végrehajtó bizottságának tagja, a CSKP KB titkára ls jelen volt. A plenáris ülést Viktor Pavlenda, az SZLKP KB elnökségének tagja, a KB titkára nyitotta meg. A tanácskozás tárgysorozata a következő: beszámoló az SZLKP KB elnökségének tevékenységéről s a legfontosabb problémákról a jelenlegi politikai helyzetben, továbbá az SZLKP KB tdeiglpries tárgyalási rendjének javaslata, és egyes káderkérdések megvitatása. A plenáris ülés résztvevői megválasztották a bizottságokat, éspedig a javasló bizottságot, a tárgyalási rendet előkészítő bizottságot és a sajtóbizottságot. A javasló bizottságba Ladislav Abrahám, Rudolf Blaho, Miroslav Janza, Ján Senešl és Vojtech Mihálik elvtársat, a tárgyalási rendet előkészítő bizottságba július Turček, Samo Falfan, Ľudovít Čakajda és Oľga Mandúchová elvtársat, a sajtóbizottságba pedig Bohuslav Graca, Vladimír Chmúrny és Svetozár Stúr elvtársat választották. A Központi Bizottság ezt követve jóváhagyta a tárgyalás anyagai közzétételének elveire tett javaslatot. Ezután a plenáris ülés elnöke átadta a szót dr. Gustáv Husáknak, az SZLKP KB első titkárának, aki részletes beszámolóban ismertette az SZLKP KB elnökségének tevékenységét, s a jelenlegi politikai helyzettel összefüggő legfontosabb kérdéseket. (Folytatás a 4. oldalon) A párt biztosítani tudja az állam progresszív fejlődését Dr. Gustáv Husák elvtárs beszéde idestova hat hónap telt el az SZLKP rendkívüli kongresszusa óta, amely az augusztus végi mozgalmas napokban ezt a Központi Bizottságot megválasztotta, s rábízta a felelősséget a párt és az ország sorsáért. A társadalmunk rendes életének megbolygatása, felháborodott érzések és felajzott szenvedélyek közepette kialakult rendkívül nehéz helyzetben kellett pártunknak s népünknek a helyes irányt, a kiutat, a megfelelő utat s a távlatokat megmutatnunk, és teljes felelősséget kellett vállalnunk a nem mindenkor népszerű problémák megoldásáért. Ezekben a hónapokban szilárdan kellett helytáilnunk, s különböző hangulatoknak s nyomásoknak kellett ellenállnunk. Allíhatjuk tehát, hogy pártunk az említett hónapokban is bebizonyította tényleges polilikai szerepét társadalmunkban. Végeredményben a párt erejének, eszméjének és programjának mindig válságos helyzetekben kell kiállnia a próbát. Az említett hónapokban pártunk funkcionáriusainak ezrei s tagjainak százezrei szereztek új, értékes tapasztalatokat a politikai tevékenységben. Nehéz politikai küzdelmet folytattak, amikor pártunk marxi-leinini irányvonalát magyarázták s vették védelembe, amikor szilárdították a kommunisták együvé tartozását, nagy küzdelmet folytattak azért, hogy megnyerjék népünk széles rétegeinek bizalmát. Pártunk történetében gyakoriak voltak a bonyolult Idők, a heves osztályés politikai harcok, s ez egyaránt vonatkozik a müncheni árulás előtti köztársaság fennállásának, az antifasiszta küzdelemnek s a Szlovák Nemzeti Felkelésnek idejére, nemkülönben a felszabadulásunk után folytatott osztály- és politikai harcra, amelyet 1948 februárjában pártunk s dolgozó népünk győzelme koronázott. Állíthatjuk, hogy az 1968 óta, de különösen rendkívüli kongresszusunk óta eltelt idő a legbonyolultabb időszakok közé sorolható, éppen ezért nagyon igényes politikai tevékenységet követelt pártunk tagjaitól, funkciónáriusaitói és vezetőségétől. Azokban a hónapokban sok becsületes funkcionáriusunk, s részben egész pártunk is a bírálat, a kételkedés, a gúnyolódás, sőt a rágalmazás tárgya is volt. Az ingadozó emberek közül elég sokan kitértek minden politikai munka elől, félreálltak, várakozó álláspontra helyezkedtek, vagy pedig az ellentábor jelszavait és kiagyalt híreit terjesztették. Akadtak olyanok is, akik pánikot keltettek, akik külföldre szöktek, vagy pedig idehaza terjesztettek az emberek között rémületet keltő híreket, s a párt vezetőségével s funkcionáriusaival szembeni bizalmatlanságra késztettek. Hogyan állta meg helyét Szlovákia Kommunista Pártja ebben a küzdelemben, melynek célja az volt, hogy saját soraiban juttassa érvényre politikai elgondolásait, s megnyerje a nép széles rétegeinek bizalmát? Hogyan is mérjük fel a kongresszusunk óta eltelt hat hőnap után kialakult helyzetet? Az SZLKP KB elnöksége a rendkívüli kongresszus utáni politikai fejleményeket bírálva azt a nézetet vallja, hogy az említett folyamatban megszilárdult s fokozódott pártunknak, Központi Bizottságának s a vezetőség minden szervének tekintélye, hogy pártunk a jóváhagyott politikai irányvonal elvi alapján jelentős mértékben megszilárdította sorait, hogy politikai életünk peremére szorította ki a szélsőséges irányzatokat, és most ls élvezi népünk túlnyomó többségének bizalmát. Az SZLKP rendkívüli kongresszusa, a CSKP KB s az SZLKP KB határozatai — mint ahogyan azt összefoglalóan ls kifejezésre juttatták a CSKP KB novemberi határozatai, nemkülönben a később megtartott plenáris üléseken hozott határozatok is — kitűzték a külpolitikai kapcsolataink terén szükséges politikai tevékenységünk irányát, s hazai problémáink megoldásának lehetőségét is. Pártunknak az említett Időben Szlovákiában kifejtett tevékenységére az jellemző, hogy a központi szervek, a kerületi és a járási bizottságok fokozott erőfeszítéseket tettek a jóváhagyott párthatározatok következetes életbe léptetése s egyértelmű magyarázata érdekében. Ezeknek az erőfeszítéseknek a célja az, hogy a marxi-lenini tanítások alapján kivívjuk pártunk eszmei és akcióegységét, mert ez alapvető fontosságú társadalmunk problémái progresszív megoldásának érdekében. A testvér pártokhoz fűződő kapcsolataink fokozatos rendezésével, s belpolitikai életünk kiegyensúlyozásával elegendő teret biztosítottunk arra, hogy egész pártunk sikraszállhasson társadalmunk gazdasági s egyéb problémáinak megoldásáért. Ugyanakkor megőriztük szocialista demokráciánk január utáni valamenyi vívmányát, megőriztük a demokratikus polgári szabadságjogokat. Ennek köszönhető, hogy a január utáni fejlemények kivívták népünk nagyrabecsülését. Egyes emberek néha ugyan még kigúnyolják „reális politikánkat", mert nem értik meg, vagy nem akarják megérteni a marxista bölcseletnek azt a közismert tantételét, miszerint a szabadság az adott szükségszerűség megértése, s minden képzelődés az olyan politikai életről, amely az élettől s reális lehetőségeitől elszigetelt, csak meddő rajongás, vagy az emberek tudatos megtévesztése lehet. Pártunk tagjainak tömege és polgártársaink túlnyomó többsége nagyra becsüli pártunk politikájának elvileg szilárd, realista irányvonalát és ezért támogatja is. Ebben kell látnunk pártunk legértékesebb politikai eredményét és tőkéjét. Az említett válságos és kritikus hónapokban mindazt, amit tettünk, két elvre alapoztunk: egyrészt arra a mélységes meggyőződés re, hogy a marxista szocializmus tanai és célkitűzései igazak és humánusak, másrészt arra, hogy mélységesen megbíztunk a néptömegben, politikai megfontoltságukban s bölcsességükben. A kommunisták tevékenysége csak akkor lehet sikeres, ha együtt tudnak élni s együtt tudnak munkálkodni a nép széles rétegeivel, ha meg tudják nyerni bizalmát, valamint politikai célkitűzéseink s programunk támogatását. Más emberektől ugyanis csak abban különböznek a kommunisták, hogy tudományos a világnézetük, s ennek alapján mér(Folytatás a 2. oldalon] JUGOSZLÁVIA ] Tito: A klasszikus típusú párt új típusú ideológiai-politikai vezető szervezetté vált A JKSZ IX. kongresszusának második napja Belgrád — A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége IX. kongresszusának tegnapi ülését Edvard Kardél j irányította. A küldöttek figyelme Joszip Broz Titónak a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége feladatairól szóló beszámolójára összpontosult. Mivel a beszámoló szövegét a küldöttek előre megkapták, Tito csak a beszámoló legfontosabb gondolatait ismertette. Beszédét többször szakította félbe taps. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus napirendjét és megválasztották a kongresszus szerveit, mind a hét bizottság elnökségét. Edvard Kardelj hangsúlyozta, hogy valamennyi küldött joga és kötelessége aktívan részt venni a kongresszus munkájában. A bizottságok a tegnapi plenáris ülés után kezdik meg munkájukat. Tegnap reggelig 775 üdvözlő távirat érkezett a világ minden részéből a kongresszus résztvevőihez. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége IX. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén Tito elnök beszámolójában többek között kijelentette: Jugoszlávia társadalmi, gazdasági és politikai rendszerében a VIII. és IX. kongresszus között mélyreható változások mentek végbe, és országunk Jelentős gazdasági haladást ért el. A gazdasági és társadalmi reform lehetővé tette az önkormányzat gazdasági alapjának megszilárdítását úgy, hogy az önkormányzat alapján megszervezett termelők a bővített újratermelés fő megvalósítói lettek, és jelentősen csökkent az állam szerepe a jövedelemre vonatkozó döntésekben. Megkezdtük az intenzív gazdálkodást, a munkatermelékenység minőségi fokozását, jobban bekapcsolódtunk a világgazdaságba és átvettük a termelés világmutatóit. Abból indultunk ki, hogy a termelők mint a gazdasági és társadalmi fejlődés képviselői szerepének megerősítésével, kezdeményezésük és alkotóképességeik kihangsúlyozásával megteremtjük a sikeres sokoldalú társadalmi fejlődés feltételeit. Csak Igy bővíthetjük ki sikerrel társadalmunk gazdasági alapját csökkenthetjük a különbséget országunk egyes vidékeinek fejlettsége között és biztosíthatjuk az életszínvonal állandó emelkedését. A beszámoló megállapítja, hogy ma a termelésben részt vevők az egész társadalmi termelés 82 százalékával rendelkeznek, ami jelentős eredmény, de még nem kielégítő. 1965— 1968-ban a reáljövedelem 18 százalékkal emelkedett, évente átlag 4,2 százalékkal. Az ipari termelés 18 százalékkal növeke(Folytatás ax 5. oldalon) BEFEJEZŐDÖTT A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEK KONGRESSZUSA Egységes program alapján.. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gyermek- és ifjúsági szövetségeinek kongreszszusa tegnap délután befejezte kétnapos tárgyalását. A kongresszus második napján néhány órára Ludvík Svoboda elvtárs ls ellátogatott az ifjúság körébe. A köztársasági elnök az ifjúság szűnni nem akaró tapsa közepette foglalta el helyét a díszemelvényen, ahol dr. Josef Spačeket, a CSKP KB titkárát és Ľubomír Dohnalt, a Szövetségi Gyűlés alelnökét is a vendégek között üdvözölte. Az országos kongresszus napirendjére tűzött programnyilatkozatot a küldöttek még a keddi nap folyamán jóváhagyták. Kifejezésre juttatták benne elhatározásukat, hogy a szocializmus humanista és demokratikus gondolatainak továbbfejlesztését illetően egységesen kívánnak fellépni, tiszteletben tartva az egyenlőség és a függetlenség elveit. A fiatalok közös programjukat és szövetségeik programját a Nemzeti Front keretében fogják megvalósítani. Egyúttal a nemzetközi gyermek- és ifjúsági mozgalomból, nevezetesen a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség munkájából ls kiveszik részüket. A programnyilatkozat a továbbiakban hitet tesz a CSKP mellett, mely becsületes és nyílt állásfoglalásával, célkitűzéseivel 1968 januárja óta elnyerte a fiatalok többségének a bizalmát. A szerda délelőtti tárgyaláson nagy figyelmet keltettek Ludvík Svoboda elvtárs szavai. A köztársasági elnök méltatta az Ifjúság lelkesedését és helyeselte a a kongresszusról hozzá intézett levelek tartalmát, melyeknek közös vonása a fiatalok egyöntetű kívánsága, hogy aktívan részt vehessenek hazájuk sorsának irányításában, és dolgozhassanak a szocializmus felvirágoztatásáért, igaz ugyan, hogy a jóakarat még nem minden: nem véd meg a tévedésektői — mondotta. Ezért oly fontos, hogy a tapasztalatokon okuljunk. A köztársasági elnök a fiatalok közéleti tevékenykedésével kapcsolatban azon reményének adott kifejezést, hogy az ifjúság a szocializmus építésének egyik legfőbb pillérévé válik. — Tanuljatok — mondotta —, hogy egykor majd felelősséget vállalhassatok hazánk sorsáért. Beszéde végén a köztársasági elnök támogatásáról biztosította a fiatalokat, és sok sikert kí vánt munkájukhoz. Ezután a küldöttek a szövetségi tanács alapszabályzat-javaslatával foglalkoztak, majd megalakították a csehszlovákiai gyermek- és ifjúsági szervezetek országos képviseletét, a szövetségi tanácsot. Az üdvözlő táviratok és levelek szövegének jóváhagyása után Róbert Harenčár, a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke mondott zárszót. A kongresszus az állami himnusz elhangzásával ért véget. -km-