Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-25 / 47. szám, kedd

DIPLOMÁCIAI AKTIVITÁS MOSZKVA ÉS BONN KÖZÖTT FllÖLKEREKIDIK A JÓZAN ÉSZ? Miközben a párizsi tárgyalások igen lassan lialadnak elűre, B 52 mintájú amerikai óriásbombázók Dél-Vietnam különféle vidékein pusztítanak. Az amerikai és a dél-vietnami katonák kegyetlenkednek a békés lakosság körében. A képen: Meg­kínzott társukon segítenek dél-vietnami parasztok. (UPI felvétele.) A DNFF újabb offenzívájának nyitánya? Nixon a legutóbbi Rakéíalűz Saigon központjára vietnami fejleményekről Saigon — A DNFF harcoló alakulatainak tüzérsége hétfőn az ország egész területén foly­tatta a vasárnap megkezdett of­fenzíváját a legfontosabb köz­igazgatási székhelyek és ameri­kai katonai létesítmények ellen. Mint az amerikai Jelentésekből kiderült, a hazafias erők hétfőn hajnalban két tartományi szék­hely katonai objektumaira és 10 haditámaszpontra zúdítottak akna- és gránátzáport. A Giai Phong hírügynökség, a dél-viet­nami szabadságharcosok hivata­los sajtószerve szerint tovább folynak a harcok, és a DNFF legújabb támadássorozatával sú­lyos veszteségeket okozott az ellenségnek. A partizánok el­foglaltak több ellenséges állást, és magában Saigonban is meg­rohamoztak több ellenséges po­zíciót. A vasárnap hajnali tá­madás után a késő délutáni órákban a szabadságharcosok (íjból rakétatüzet zúdítottak Saigon központjára. A lövedé­kek az elnöki palota, a város­háza és egy amerikai katonai szállás közelében robbantak. Először fordult elő a háború történetében, hogy a szabadság­harcosok napvilágnál lőtték a főváros központját. Da Nangban, ahol a vasár­napra virradó éjjel utcai har­cok folytak a partizárohamcsa­patok és a dél-vietnami kor­mányerők között, kijárási tilal­mat léptettek életbe. Can Tho tartományi székhelyen a sza­badságharcosok bevették a Binh Thuy légitámaszpontot és a Da Nang-i légitámaszpont, va­lamint a kikötő ellen végrehaj­tott támadás során elpusztítot­tak sok ellenséges repülőgépet és üzemanyagtartályt. Az AFP jelentése szerint a saigoni amerikai főparancsnok­ságon úgy vélekednek, hogy a fenti akciók a hazafiak negye­dik általános offenzívájának nyitányát jelzik. A főparancs­nokságon arra számítanak, hogy az offenzíva több napon át el­tarthat majd, de azt állítják, hogy semmiképpen sem lehet olyan sikeres, mint az 1968-as holdújévi általános támadásso­rozat volt. Ezzel összefüggésben arra hivatkoznak, hogy a fővá­ros védelmére 20 amerikai zász­lóaljat sorakoztattak fel. Ugyan­akkor kénytelenek voltak elis­merni, hogy az amerikai és dél­vietnami katonai vezetők egy­szerűen tehetetlenek a hazafiak összehangolt rakétatámadásai­val szemben. Nixon elnök még vasárnap, az Európába tartó elnöki külön­gép fedélzetén nyilatkozott az újságíróknak a legutóbbi viet­nami fejleményekről. Kijelen­tette, hogy a partizánok vasár­napra virradóra végrehajtott újabb nagyszabású támadásai „bizonyos aggodalmat" kelte­nek, de a helyzetet nem ítéli meg olyan súlyosnak, mint a vasárnapi amerikai lapjelenté­sek. Kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok esetleg kato­nai ellenakcióhoz folyamodik. Hozzáfűzte azonban, hogy az amerikai kormány nem keres ürügyet ilyen lépések előkészí­tésére. Vá la sz tá sok É szak- B rországban London — Tegnap Észak-Iror­Szágban megkezdődtek a parla­menti választások. A mintegy 900 000 választó 52 választói körzetben járul az urnákhoz, hogy a 14 politikai párt képvi­selői közül megválassza a 112 képviselőt. A választások előzetes ered­ménye csak mára várható, de a megfigyelők szerint a választás­ra jogosultak közül Igen sokan távol maradtak az urnáktól. Feltételezhető az Unionlsta Föderáció Pakisztánban? Dhacca — Rahman, a Kelet­pakisztáni Népi Liga vezére, akit szombaton kétévi fogva tartás után szabadlábra helyez­tek, vasárnap este egy tömeg­gyűlésen radikális alkotmányjo­gi változásokat követelt Pakisz­tánban. Kijelentette, hogy Ke­let-Pakisztánnak egy föderációs elrendezés értelmében teljes autonómiát kell biztosítani, amelyben a kormányt és állami szerveket szabad választások során választanák meg. Rahman a továbbiakban büntetés kisza­bását kérte azokra, akik fele­lősek az elmúlt napi zavargá­sokban elesett emberek életé­ért. Párt győzelme, amely Észak­Írországban már 50 éve hatal­mon van. Ez a győzelem meg­erősítené tisztségében O'Neill eddigi miniszterelnököt. A pro­testáns és a katolikus válasz­tók többsége ugyanis minden valószínűség szerint a liberális reformokat hirdető eddigi mi­niszterelnökre adja le szavaza­tát. (CSTK) Japán gazdasági kormáíiyküldöttség értók CsehsZíOvákiába Tokió — Március 11-én 13 ta­gú japán gazdasági küldöttség érkezik Prágába Kogoro Uema­ra, a Japán Gazdasági Szerve­zetek Szövetsége elnökének ve­zetésével. A küldöttség tagjai a japán ipar legjelentősebb kép­viselői. A küldöttség Csehszlo­vákián kívül Jugoszláviába, Bul­gáriába és Romániába látogat. Első ízben fordul elő, hogy ilyen jelentős gazdasági szemé­lyiségek szocialista országokba látogatnak. Zdenék Hrdlička, Csehszlová­kia tokiói nagykövete elutazá­suk előtt fogadást rendezett a japán küldöttség tiszteletére. OLDRICH KADERKA, a CSKP Központi Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság nem­zetközi osztályának vezetője vasárnap a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Szófiába érkezett. A TASZSZ hírügynökség je­lentése szerint Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere Afzal Rahman Khan pakisztáni hadügyminisz­ter meghívására március első felében baráti látogatásra Pa­kisztánba utazik. TORIOS ezredes, a panamai nemzeti gárda parancsnoka és Martinez ezredes, a nemzeti gárda törzsparancsnoka beje­lentette, hogy az országban felszámolják az összes politikai pártokat és korlátozott földre­formot hajtanak végre. VASÁRNAP befejezték az utolsó ellenőrző vizsgálatokat is a Mariner 6. és Mariner 7. mesterséges holdakon. A Mari­ner 6. tervek szerint kedden hajnalban intult útjára, hogy fényképfelvételeket készítsen a Mars rejtelmes „csatornáiról" és vizsgálatokat végezzen a bolygó atmoszférájáról, vala­mint éghajlati viszonyairól. A VASÁRNAP délután 67 éves korában szívroham következté­ben elhunyt Szaúd király holt­testét Athénből Riyadhba szállí­tották repülőgépen. MŰTÉTET hajtottak végre D. Eisenhower volt amerikai elnö­kön. A Walter Reed kórház szó­vivője szerint a két óra húsz percig tartó műtét, amelynek célja egy akut bélelzáródás megszüntetése volt, sikerült. Eisenhower állapota kielégítő. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke fogadta Guido Carlit, az Olasz Bank igazgatóját, aki a Szovjetunió Állami Bankjának meghívására érkezett Moszk­vába. LIVERPOOLBAN a Ford gyár 4900 munkása lépett sztrájkba bérköveteléseik alátámasztásá­ra. A NIGÉRIAI kormány után Blafra is visszautasította azt a tervet, amelyet Azikiwe volt nigériai elnök nyújtott be a nigériai válság megoldására. TŰKIÖBAN tegnap japán­dél-koreai tárgyalások kezdőd­tek. Egy bizalmas jelentés sze rint a dél-koreai kormány igen nagy érdeklődést tanúsít Okina­wa japán sziget sorsa iránt, amelyet az amerikaiak valószí­nűleg visszaadnak Japánnak. A BRAZIL ATOMENERGIA IN­TÉZET igazgatója kijelentette, hogy Brazília műszakilag ké­szen áll az első atombomba előállítására, ami azonban 1,5 milliárd dollárba kerülne és ez a kiadás csak még súlyosabbá tenné a brazil nép nyomorát. KOMMENTÁRUNK V alahányszor a Fehér Ház új lakója más párthoz tartozik, mint elődje, nagy személyi változások tör­ténnek a közigazgatásban és a diplomáciai szolgálatban. Nixon hivatalba lépése után mintegy hatvan nagykövet kicserélése várható. A személyi változások keretében három neves diplo­mata is kilép az amerikai dip­lomáciai szolgálatból: Averell Harriman, Charles Bohlen és Llewellyn Thompson. Több mint negyedszázadon át részt vettek az Egyesült Államok fon­tos külpolitikai döntéseiben, s nagy szerepük volt a nyugat— keleti kapcsolatok alakulásá­ban. Távozásukkal megfiatalo­dik az amerikai diplomácia ve­zérkara. A személyi változások még folynak, de nyilvánvaló, hogy igen nagy befolyása lesz Richard Alennak, Nixon har­mincéves tanácsadójának, Hen­ry Kissinger 46 éves egyetemi tanárnak és további középkorú férfiaknak. Henry Cabot-Lodge, leváltott bonni amerikai nagykövet már elhagyta állomáshelyét, s a vietnami kérdés rendezéséről tárgyaló párizsi értekezleten vezeti az amerikai küldöttséget. Párizsban Harrimant váltja fel, aki 77 éves korában most nyu­galomba vonul. A demokrata párti Harriman kormánya meg­bízásából már 1941-ben a Szov­jetunióval tárgyalt — akkoriban egy kölcsönnyújtási és bérleti szerződésről. Később az Egye­sült Államok moszkvai nagykö­Ulbricht—Brandt levélváltás rendkívüli ülése Bonn — Carapkin szovjet nagykövet vasárnapi találkozó­ja Kiesinger nyugatnémet kan cellárral Bonnnban olyan remé­nyeket keltett, hogy sikerül át­hidalni a Nyugat-Berlinnel kap csolatos válságot. Walter Ulb­richtnak, az NDK Államtanácsa elnökének Willy Brandthoz, az SPD elnökéhez, bonni külügy miniszterhez intézett levelében kinyilvánított azon készsége, hogy már a húsvéti ünnepek elkalmávál lehetővé teszik a nyugat-berlini lakosok látoga­tását az NDK fővárosában, Bonn számára lehetőséget ad arra, hogy módosítsa azt az ér­telmetlen döntését, amelyet Nyugat-Németország-szerte is politikai provokációnak minősí­tenek, és ami csak komplikál hatja Bonn politikai helyzetét. A szocialista országok meg­rögzött ellenfelel és bírálói ls kénytelenek voltak hétfőn meg­állapítani, miszerint a szovjet diplomáciai lépés arról tanúsko­dik, hogy meg akarják gátolni a helyzet kiéleződését, valamint az NSZK és a Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok rosszabbodó sát. Hétfőn Bonnban és Nyugat­Berlinben beható tanácskozások folytak arról, milyen úton-mó­A nyugat-berlini szenátus don lehetne lefújni az NSZK el­nökének Nyugat-Berlinben való provokatív megválasztását. Sommer, a Nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt szóvivője hétfén állást foglalt azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket Carapkin szovjet nagykövet tolmácsolt vasárnap Kiesingernek, valamint ahhoz a levélhez, amelyet Walter Ulb­richt küldött Willy Brandtnak. A nyugat-berlini szenátus hét­főn délben rendkívüli ülésen foglalkozott a szovjet javaslat­tal, amelyet Carapkin vasárnap adott át Kiesinger kancellár­nak. E javaslat értelmében újabb egyezményt köthetnek, melynek értelmében a nyugat­berlini lakosok húsvétkor meg­látogatják az NDK fővárosában élő rokonaikat, amennyiben az NSZK lemond a nyugat-berlini elnökválasztáról. Az Associated Press hírügy­nökség szerint Willy Brandt vasárnap este New Yorkból te­lefonon tanácskozott Kiesinger kancellárral és Schütz nyugat­berlini polgármesterrel, a nyu­gat-berlini elnökválasztás le­mondásának lehetőségeiről. FlPil Ä BRIT—FRANCIA ELLENTÉTEK London — A brit—francia el­lentétek, amelyeket De Gaulle francia elnök és Soames pári­zsi brit nagykövet közötti bizal­mas beszélgetésről kiszivárgott hírek idéztek elő, a brit kor­mánykörökben nagy gondot okoznak. „A helyzet kárára van rindkét országnak, és ugyan­akkor árt Európának ls. Még mindig érvényes az az elv, hogy Európára semmi jő sem szár­mazhat abból, ha Nagy-Britan­nia és Franciaország egymás­sal szemben áll" — írta hétfőn a kormánykörökhöz közelálló Times. Jól tájékozott politikai meg­figyelők a brit—francia válsá­got főként azért tartják súlyos­nak, mert erre közvetlenül Ni­xon elnök látogatása előtt ke­rült sor. Azt várják azonban, hogy Nixon látogatása elősegíti „a légkör lehűlését" és a leg­nagyobb ellentétek enyhülését. Nincs kizárva, hogy kompro­misszumra kerül sor. A brit kormány De Gaulle ja­vaslataira és a nagykövettel folytatott megbeszélésére rend­kívül élesen reagált. Ez össze­függ egyrészt a Nyugat-európai Uniő válságával, másrészt pe­dig az új diplomáciai offenzíva sikertelenségével, amelynek út­ján Nagy-Britannia be akarta bizonyítani, hogy tagsága fel­tétlenül szükséges a Közös Piacban. Debré francia külügyminisz­ter kormánya nevében az illeté­kes brit köröknél tiltakozott az ellen, hogy elárulták De Gaulle és a brit nagykövet bizalmas beszélgetésének tartalmát. Deb­ré szombaton a nagykövetnek kijelentette, hogy a De Gaulle­lal folytatott beszélgetés elá­rulása összeegyeztethetetlen a diplomáciai gyakorlattal. A jelenlegi brit—francia vi­szályba vasárnap a maga mód­ján beavatkozott VI Pál pápa is, aki szokásos vasárnapi áldás­osztáskor Rómában, a Szent Pé­ter téren kijelentette, hogy az egységes Európa kiépítéséhez „új mentalitásra" van szükség, és hogy a jelenlegi helyzetben az Egyesített Európa nem ma­radhat semleges. A francia külügyminisztérium szóvivője tegnap kijelentette, hogy párizsi hivatalos körök „sem szóban, sem írásban, sem távbeszélőn" nem hagyták jóvá azt az írásbeli jelentést, amely­ben Soames brit nagykövet tá­jékoztatta kormányát De Gaulle­lal február 4-én folytatott meg­beszéléséről. vete lett. Bohlen nagykövettel szemben Harrimannak az volt a meggyőződése, hogy a nemzet­közi kapcsolatok fő kérdései­ben meg kell egyeznie a két nagyhatalomnak. Őrségváltás az amerikai diplomáciai szolgálatban Charles Bohlen szintén kilép a diplomáciai szolgálatból, s emlékiratain fog dolgozni. Boh­len fiatal diplomata korában már 1934-ben a moszkvai ame­rikai nagykövetség munkatársa volt; 1953 és 1957 között, tehát rendkívül bonyolult helyzetben a nagyköveti tisztet töltötte be. Az utóbbi időben külügyminisz­ter-helyettes volt. Bohlen azt az elvet vallotta, hogy a Szovjet­unióval csak az „erő pozíciójá­ból" lehet tárgyalni, mert a szovjet vezetőség minden más politikát a gyengeség és véde­kezés jelének tartana. Richard Alen, Nixon tanácsadója is ha­sonló véleményen van, s ezért Bohlen távozása az amerikai diplomáciában a kemény kéz politikáját szorgalmazó csoport meggyengülésének tartják. Llewellyn Thompson már ja­nuár közepén elutazott Moszk­vából. A nagykövet 37 évi dip­lomáciai szolgálat után vonul nyugalomba. Részt vett számos fontos nemzetközi tárgyaláson, többek között az 1955-ben meg­kötött osztrák államszerződést megelőző tárgyalásokon is. Ken­nedy elnök a szovjet kérdések tanácsadójává, majd Johnson moszkvai nagykövetté nevezte ki Thompsont, aki mérsékel­tebb irányzatú amerikai külpo­litika híve volt. Azt a nézetet valotta, hogy a szovjet társada­lom s" következésképpen a szovjet politika is felismeri a fejlődésben bekövetkező komoly változásokat, s ez megkönnyíti a szovjet-amerikai megértést. Harriman, Bohlen és Thomp­son az amerikai külügyminisz­térium neves „keleti szakértői" közé tartoztak. Mind a hárman részt vettek a Szovjetunióval szemben folytatott amerikai po­litika alakításában. Most. felve­tődik a kérdés, hogyan befolyá­solja majd távozásuk az ameri­kai—szovjet viszony alakulá­sát? Nixon fontos döntése volt, hogy Henry Cabot-Lodge-ot a Vietnamról tárgyaló amerikai küldöttség vezetőjévé nevezte ki, Roberdt D. Murphyt pedig a Fehér Ház és a külügyminisz­térium közti kapcsolat fenntar­tásával bízta meg. Ez a döntés, valamint az a tény, hogy Ri­chard Alien professzor nagy mértékben befolyásolja Nixont, arra enged következtetni, hogy Nixon elnöksége idején sem fog békésebb húrokat pengetni az amerikai külügyminiszté­rium. mm |, M|,|,,| n, JAN BLANSKÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom