Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-16 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

KROZUS KINCSEI A legenda szerint Krőzus, 'Lüdia királya, aki Időszámításunk előtt 560-tól 547-ig uralkodott, olyan gazdag volt, hogy egyszer hat tonna arany bői és ezüstből önteteit oroszlánszobrot. Amerikai régészek nemre gen „tárgyi bizonyítékokat" találtak Krőzus mesebeli gazdagságának igazolására. Ércdúsító műhelyeket tártak fel, amelyekben egykor aranyművesek drága fémeket munkáltak meg. A leletekre Törökország területén bukkantak, azon a helyen, ahol Krőzus fővárosa, Szardész, az antik világ egyik legnagyobb kereskedelmi központja terült el. Andrew Remadge harwardi régész éppen a padlót tisztította egy oltár körül, melyet mintegy négy méter mélyen a föld a^tt találtak, amikor több kis mélyedésre lett figyelmes. Óvatosan lefejtette a felső réteget, mely alatt levesestál nagyságú gödrök voltak. Bennük és körülöttük kiégett ólomdarabokat, tegelymaradványokat, öntésformákat és apró aranydarabokat találtak. Mintegy 300 ilyen gödröt fedeztek fel. Találtak bennük próbaedényeket — arannyal teli agyagtégelyeamelyekben az aranyat és ezüstöt tartalmazó ércet ólommal keverve faszénmáglyákon olvasztották. A lelet lényegesen kibővíti a történészek ismereteit. Például most úgy vélik, hogy Krőzus vagy atyja, Aliatt vezette be a pénz használatát. Az első pénzérmék ugyanis időszámításunk előtt 600 körül tűntek fel. Arany-ezüstöntvényből készültek. Lehet, hogy Krőzus idejében tökéletesítették az öntést, s megkezdték a tiszta arany- és ezüstpénz verését. Ezeket a fémpénzeket 2, 3, 4, 6, 7 és tizenkét részre lehetett felaprózni. Newsweek Az Egyesült Államokban a faji kérdés megoldatlansága miatt radikalizálódik a néger mozgalom. A „Fekete Hatalom" jelszó híveitől való félelem a nagyvárosokban, Birmmghamfoen, Newaricban vagy Detroitban fegyver vásárlásra készteti a fehéreket, mint például a képen fátható hölgyet. Ez azonban nem megoldás. A stuttgarti állatkert telefonos-kisaszszonyával valaki rossz tréfát űzött. A kapcsolótáblán minduntalan kigyulladt a lámpa, de a telefonos-kisasszony kérdésére nem kapott választ, csak mély sóhajtásokat és nyögést hallott, majd a titkos telefonáló letette a kagylót. Aztán ez újra ismétlődött. A telefonos kisasszony rémületében már a rendőrséget hívta, amely rövidesen megállapította, hogy Mysore, az indiai elefántbébi volt a rejtélyes és kitartó telefonáló. Csak azt nem tudták megállapítani, kit akart hlvXeralbcsáas (Tribünt Ä madarak iránytűje A tudósokat már igen régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon a költöző madarak milyen iránytű szerint repülnek céljuk felé. Ez ideig úgy vélték, hogy nappal a Nap matatja az irányt, éjszaka pedig a csillagok. A madarak azonban teljesen felhős időben sem vesztik el kiválő, pontos tájékozódó képességüket. G. KRAMER ornitolúgus már húsz évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a kalitkában nevelt madarak is megőrzik tájékozódási képességüket, tehát feltételezhető, hogy vagy a rövidhullámú sugarak, vagy a mágneses terek az úgynevezett tájékozódási tényezők. A mágneses terek fontosságát látszik igazolni az a kí sérlet, amelyet WOLFGANG WILTSCHKO, a frankfurti egyetem zoológiai intézetének munkatársa végzett el Wiltschko azt kutatta, hogy a mágneses tér erejének csökkenése vagy növelése milyen mértékben befolyásolja a madarak tájékozódási képességét. A kísérle tek során rájöttek, hogy * a mágneses tér gyengülése nagyjából hatástalan, íokozása viszont a fenti képességet úgyszúlván teljesen semlegesíti. Wiltschko a kísérletekről irt tanulmányában megállapította, hogy a költöző madarak tájékozódási képessége az abszolút mágneses intenzitástól függ (FRANKFURTER NEUE PRESSE) Négylábú rek o r d ta rt ó k A tudósokat régóta érdekli egyes állatoknak az a képessége, hogy sokáig a víz alatt tudnak tartózkodni. A gerincesek közül leginkább a vízi hüllők rendelkeznek ezzel a képességgel. Az amerikai alligátor például állatkertben egy óráig, a zöld teknősbéke pedig természeti viszonyok között több mint hat órán át volt víz alatt. A vízben élő emlősök többsége viszonylag rövid időre merül le. Van den Berg az antwerpeni állatkertben megfigyelte, hogy a bajkáll gyűrűs fóka mintegy három percig, az amerikai lamantin 7 percig volt a víz alatt, a medence fenekén heverésző törpe víziló pedig minden 50 másodpercben bukkant fel. Az emlősök között a merülési rekordtartók a fókák és a bálnák. A fókafélék többsége 20—25 percig van víz alatt. A legtovább a Weddel-fókák bírják. Egy amerikai tudós különféle regisztráló műszerek segítségével a dél-sarki vizeken kísérletezett Weddel-fókákkal. A rekordtartó 43 perc 20 másodpercet volt víz alatt. Csak a bálnák döntik meg a fókák rekordját. A XIX. század bálnaszakértői megfigyelték, hogy a grönlandi bálna egy órát, a kék bálna 50 percet, az ámbrás cet másfél órát, a kacsacét pedig két órát töltött víz alatt. A Weddel-fóka maximális 597 méter, a kacsacet 972 méter mélyre merül le. Irwing és Sholander amerikai tudósok hosszú tanulmányozás után kiderítették, hogy a fókáknak és a bálnáknak különleges alkalmazkodási szerveik vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú ideig meglegyenek levegő nélkül. A fókáknak a földi emlősökkel szemben igen nagy mennyiségű vére van, mely hemoglobinban, az oxigént lekötő vörös pigmentben igen gazdag. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezet oxigéntartalékot halmozzon fel. Ugyanakkor az állatok oxigénfogyasztása a víz alatt nem olyan intenzív, mint a víz fölött. Szívük a víz alatt lassabban ver. (A gyöngyhalászoknál is hasonló jelenséget észleltek.) A vérkeringés lassúbb, főként az agy és a szív kap vért. A fókák nem ismerik az ún. keszonbetegséget. (NYEGYELJA) AZ APARTHEID ÁLDOZATAI Salisburyben korán kezdődik a munkanap, a munkakeresés azonban még korábban. A festői külvárosokban élő tisztviselők zöme fél nyolckor elindul, hogy nyolcra a munkahelyén legyen. Munkába indulásukig azonban még sokszor becsöngetnek hozzájuk. Ezek: háziszolgának, kertésznek vagy mindenesnek jelentkező afrikaiak. Mivel Rhodesia őslakosságának nagyobb része állandóan a nagyvárospk és a falusi törzsi települések között vándorol, senki sem tudja pontosan, hány munkanélküli van az országban. Feltételezik, hogy négy és fél millió afrikai közül legalább százezer munkáért kilincsel. Rhodesia őslakosságának kétharmada 21 évnél fiatalabb ember, s évente mintegy 40 ezren lepik el a munkapiacot. Az afrikaiaknak már 1965ben neon jutott elég munkaalkalom, amikor a munkatermelékenysége évi 5—6 százalékkal fokozódott. Rhodesia lakossága tlz év alatt 35 százalékkal gyarapodott, munkalehetőség viszont csak tíz százalékkal van több. Ennek egyik oka: csökken a mezőgazdasági foglalkoztatottság. (SUNDAY TIMES) HOGYAN EGYÜNK — MIKOR EGYÜNK? Käte Strobel, az NSZK egészségügyi minisztere ügyel arra, hogy az ország lakói minél tovább örvendhessenek kifogástalan egészségi állapotnak. Ezért állította össze és adta ki „Az Idősebb emberek táplálkozása" című kézikönyvet. Az általános érvényű táplálkozási szabály a következő: 1. Együnk mértékletesen. 2. Együnk rendszeresen. 3. Naponta inkább ötször együnk, mint háromszor. 4. Étrendünk legyen változatos. 5. A táplálkozást soroljuk az élet örömei közé. A jelek szerint azonban Käte Strobel nemcsak a lakosság gyomrára gondol, mert alighogy megjelent a táplálkozási szabályokat összesítő mű, máris bejelentette, hogy a közeljövőben kiadásra kerül. „A szexuális pedagógiai atlasz", amely az ifjúság ilyen irányú mohó érdeklődését hivatott kielégíteni. A több ezer tanítót képviselő Nevelési és Tudományos Szakszervezet kirobbanó lelkesedéssel fogadta ezt a bejelentést, mivel a könyv — a miniszter asszony szerint — mindenről lerántja a leplet éspedig tárgyilagosan korrekt módon és minden érzelmi robbanóanyag nélkül. A nagyszabású alkotáson egy szerzői kollektíva dolgozik, és valószínű, hogy az új tanév kezdetén már beiktatják az iskolai tankönyvek közé. A megkötés csupán annyi, hogy az első elemisták még nem kaphatják kezükbe a gazdagon illusztrált könyvet, csak a pedagógusok ismertetik annak egyes részleteit. Az agilis miniszterasszony a táplálkozással kapcsolatos művében a hogyan és mikor kérdésekre válaszolt. Még nem tudni, hogy az utóbbi kiadvány is ilyen értelemben válaszol-e a serdülőitjúság kérdéseire. (FANKFURTER RUNDSCHAU) 1U -fi ÜJ o z 3 Š Ck m N A brazíliai őserdők titkai évszázadokon át vonzották a kalandvágyókat. A mai turisták azt kívánják, hogy mindenfitt kényelem vegye körül őket. Am hogyan egyeztessék össze a ritka állatok vadászását a nappali kalandok után vágyva várt kényelmes éjjeli pihenéssel? A brazil idegenforgalmi irodák vezetői elhatározták, hogy a trópusi őserdő mélyén ultramodern szállót építenek. A szálló Manaus várostól tíz kilométerre, egyelőre megközelíthetetlen dzsungelben épül. Az építkezést hát évre tervezték. A szálló — fekvését és konstrukcióját tekintve — amerikai méretben is páratlan lesz: 435 méteres henger formájában plasztikanyagból építik. A vendégeket védeni fogják a trópusi hőségtől, a nyirkosságtól és a moszkitóktól. Légkondicionáló berendezéssel állandó 22 fokos meleget biztosítanak. A szálló kÜ2eI lesz az Amazonashoz, Latin-Amerika legnagyobb folyőjálioz, melyből óriási plasztikcsöveken vizet és halakat fognak szállítani a szálló úszómedencéibe. A szállóhoz autóút fog vezetni az őserdőn keresztül. (VISION)