Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-14 / 38. szám, péntek

Ujabb megállapodások a Szovjetunióval Sojtóértekezlet a szövetségi miniszterelnökségen \ CíOhszJovákia és a S/.ov jeiunió konnúnya közölt 1968. október 18-án létrejött egy ez Hűül;, a hazánk területén Ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok itt-tartózkodásának feltételeit szabályozza. Mivel, az egyezmény 9. cikkelye a kölcsönös segélynyújtással kapcsolatos elveket csupán nagy általánosságban vázolja, a kormányaink között a napokban létrejött megállapodás a már lefektetett elvek alapján a fö súlyt a részletekre fekteti. A megállapodás tehát a csehszlovák és a szovjet szervek jogkörének közelebbi meghatározásával, valamint a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet katonák és családtagjaik esetleges büntető-, polgári és közigazgatási ügyeivel foglalkozik. Ezt az ugyancsak 1968. október 18-tól érvényes megállapodást csehszlovák részről dr. B. Kučera szövetségi miniszter, szovjet részről pedig A. N. Mikusin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő jogi bizottság elnöke írta alá. Dr. B. Kučera miniszter tegnap az újságíróknak a megállapodással kapcsolatban kijelentette, hogy az minden tekintetben a csehszlovák jogrend elveiből indul ki, és az itteni jogszabályokat veszi alapul. Ezek szerint pl. a bírósági idézés a szovjet katonákat ugyanúgy kötelezi, mint polgárainkat, akik kihallgatásuk céljából kötelesek a bíróság előtt megjelenni és vallomást tenni. Kivétel csak a katonai titoktartás megőrzése érdekében engedélyezhető, amikor is az illetékesek megtagadhatják a tanúskoilii.it. illetve a bizonyítás más formáját. A megállapodás egyik les főbb elve szerint a csehszlovák állampolgárok fölön kizárólag csehszlovák bíróságok' ítélkezhetnek. Ez alól kivételt csupán azok • bűncselekmények képezhetnek, amelyeket: 1. csehszlovák állampolgárok a szovjet katonák vagy polgárok és berendezéseik ellen köveinek el, továbbá 2. az előírások megszegése szolgálatteljesítés közben, feltéve, hogy ezen bűncselekmények színhelye a szovjet katonák által használt terület, pl. kaszárnya. Ezektől az esetektől eltekintve tehát bármilyen bűncselekményt követnek el polgáraink a szovjet katonák és tulajdonuk ellen, tettenérésüket és eset leges leta rtóztatásukat követően a szovjet katonák kötelesek haladéktalanul átadni a bűnösöket a csehszlovák szerveknek. A szóban forgó megállapodás a hazánk területén ideiglenesei) állomásozó katonák és családtagjaik esetleges bűncselekményeivel is részletesen foglalkozik. Elvben ezek az ügyek is a mi bíróságaink hatáskörébe tartoznak, de a szovjet állampolgárok kérhetik, hogy ügyüket a szovjet bíróságok tárgyalják. A katonák kérelméről a katonai ügyészség, a polgári személyekéről pedig a főállamíigyészség dönt. Kučera miniszter kijelentése értelmében a kormányaink között folyó további tárgyalások célja a további, pl. a közlekedésben, de másutt is felmerült problémák tisztázása. — km — A Vöröskereszt járási konferenciái előtt A dunaszerdahelyi járás a legjobbak közé tartozik Ezekben a napokban tartják a Csehszlovák Vöröskereszt járási konferenciáit, melyeken értékelik az elmúlt év eredményeit és kitűzik a jövőbeni feladatokat. A dunaszerdahelyi járás konferenciáját február 20-án rendezik meg. Előreláthatólag sok dicsérő szó hangzik el a konferencián, hiszen — amint a CsSzV szlovákiai bizottságán megtudtuk — ez a járás egyike a legjobbaknak egész Szlovákiában. Ezt konkrét tények bizonyítják. Pl. az, hogy 1968. végén a járásban az eredetileg tervezett 11 250 helyett 11659 tagja volt az önkéntes szervezetnek. A térítésmentes vér adók száma pedig nem kevesebb, mint 1302 volt a tervezett 1.100-zal szemben. A 95 helyi csoport (szervezet) közül már 15 elérte a megtisztelő „példás csoport" címet. További 33 csoport pedig versenyez érte. Az elsősegélynyújtási tanfolyamot a járás iskoláin mintegy 2000 tanuló végezte el. Az elsősegélynyújtásról főleg a jól megszervezett elsősegélynyújtási állomások gondoskodnak. Említést érdemel az is, hogy a dunaszerdalielyi járásban a Csehszlovák Vöröskereszt csoportjai gondoskodnak az elhagyott, idős polgárokról, és támogatják az arra rászoruló cigányokát is. A csoportok sikeres munkájához nagyban hozzájárul. hogy kitűnő az együttműködés- a Csehszlovák Vöröskereszt, illetve a nemzeti bi-zottságok, szövetkezetek és más üzemek közt. —fii — Kockázatos hely A legtöbb baleset a háztartásban történik 1969 A munkahelyeken kívül, tehát sportolás közben vagy otthon a lakásbari történt balesetek száma igen jelentős. 1966ban pl. 361 400 foglalkozási, s ennél 30 ezerrel több munkahelyen kívüli, főleg háztartási balesetet jegyeztek fel. Ez utóbbiak száma tehát csakúgy mint szerte a világon, nálunk is rohamosan emelkedik. A szakemberek véleménye szerint nem véletlen ez az aggasztó jelenség. Az üzemekben és a közlekedésben ugyanis a technika biztonságosabbá tételével, a gépek szakavatott kezelésével, a biztonsági előírások betartásának ellenőrzésével s főleg a dolgozók oktatásával a balesetek nagy része megelőzhető. De kihez forduljanak tanácsért a nők, akiket a háztartási gépeknek kellene megkímélniük a felesleges fáradságtól és időveszteségtől? Kétségtelen, hogy az amerikai, vagy angol nőkhöz hasonlóan a mi asszonyaink is igényt tarthatnának olyan gondoskodásra, illetve szolgáltatásra, melynek jóvoltából elkerülhetők lehetnének a házi balesetek és a velük járó óriási gazdasági károk. Jaroslav Rameš és Miroslav Kréssl, a munkabiztonságot ku iató prágai intézet tudományos dolgozói a napokban megtartott ajtóértekezleten ezekkel a l> oblémákkal kapcsolatban „Balesetmentes háztartás" címen a napokban megjelent könyvükre hivatkoztak, melyben a külföldiekhez hasonló szervezet létesítését javasolják nálunk is. Ez a szervezet á munkabiztonságot kutató prágai és bratislavai intézetek szakembereinek a bevonásával népszerű előadásokat és filmvetítéseket rendezne a lakosság okulására. A „Balesetmentes háztartás" című könyv hasznos előfutárja ennek a szervezetnek. Tanácsokkal látja el a háziasszonyokat és az ezermestereket a fűtéssel, főzéssel, mosással stb. kapcsolatban és megtanít az áramfogyasztók helyes használatára is. Tulajdonképpen csak a 180 oldalas könyv lapozgatása közben döbbenünk rá, menynyi kockázattal jár a házimunka. • — km — • A SlVlLÁGBAJNOKSÄGRA készülő magas-tátra 1 építkezések bál igen jelentős részt vállalt a Kassai Mélyépítő Vállalat, amely négy évvel ezelőtt évente közel 20 millió, az idén pedig — tekintettel a rohamosan közeledő terminusra — már 140 millió korona értékű munkát végez. A napokban értékelték az itl dolgozó vállalatok lervtet jesitését, — eszerint a mélyépítő vállalat 1968-ban Ú7 százalékra teljesítette a rá eső leladalokat. Mialatt a közgazdász a beszámolóját tartotta, tekintetem végigsiklott a zsúfolt teremben helyet foglaló embereken, gondolataim pedig akaratlanul a múltba kalandoztak. A közgazdász sok milliós összeget emlegetett, bevételt, kiadást, részesedést és hasonlókat. Ér meg arra a milliónyi nehézrégre gondoltam, ami annak idején a szövetkezetek megfllakutüsút, elindulását kísérte H ; vtiinmire azt mondhatjitK, lugy vajúdva született, akkor ez igazán vonatkozik szövetkezeti mozgalmunkra. A meggyőzés, a kitartó agitáció, a kényszerítés és az erőszak mind ott szerepeltek az egyik oldalon, a másikon meg a konok ellenállás váltakozott az ingadozással és hajlandósággal, a kilátástalannak látszó jelentől való megrettenés, az „ennél rosszabb már nem lehet" elmélettel, meg azzal imég a hasonszőrűek előtt is titkolt reménnyel, hogy hátha mégis lesz a szövetkezésből valami. Tengernyi kín és gond jellemezte a lazán összeálló, ezerféle ellentéttől marcangolt, széthúzástól gyengített közösségek kezdeti tétova lépéseit. Kevés volt a munkáskéz a sok munka elvégzésére, a rengeteg kötelezettség teljesítésére. Nyereség helyett rendszerint ráfizettek az év végén a gazdálkodásra. A munkaegységre néha semmi nem maradt a gyéren csorduló és erősen megváinolt bevételből. Minden percben úgy látszott, hogy összeomlanak, atomjaira hullanak szét a közös gazdaságok. Mégsem történt így! A tagság egy része konok kitartással dolgozott akkor is, amikor sokszor hónapokig egy korona sem ütötte a markukat. Azzal a paraszti keményfejűséggel, amely azt tartotta, hogy ha belefogtunk, akkor mutassuk is meg, hogy vagyunk valakik. Ha beleszakadunk is. Meg is mutattákl Az évek hosszú során nehéz küzdelmekben megizmosodott szövetkezetek ma a falu gazdasági életének szilárd bázisát jelentik. A szövetkezeti gazdálkodás bebizonyította életképességüket. Igazolta ezt Sókszelőcén, amelynek évzáró közgyűlésén jelen vagyok, s igazolta a Mátyusföld, a Csallóköz, Gömör szövetkezeteiben és az ország sok ezer más községében is. — Az elmúlt év az időjárást illetően igen nehéz esztendő volt — említette beszédében Tamaskovics Károly szövetkezeti elnök. Fagyokkal kezdődölt, szélviharokkal folytatódott és szárazsággal tetőződött be a károk sorozata. Az önmaga erejére utalt egyéni gazdát valaha porig sújtotta volna az ilyen szélsőséges év. Az összefogott erő azonban könnyebben legyűri a nehézségeket. Katasztrofálisnak látszott a helyzet, a szövetkezetiek azonban nem adták fel a küzdelmet. Amely parcelláról a dühöngő vihar kétszer is, elsodorta a kisarjadó cukorrépát, ott harmadszor is elvetették a magótt; a szárazság következményeit meg öntözéssel és jó talajműveléssel igyekeztek csökkenteni. Egyszóval a közös erő eredményesen szembe tudott szegülni a feltornyosuló nehézségekkel. Ez a szövetkezeti gondolatnak egyik legfontosabb jegye. Ezért jelenthette ki az elnök, hogy a szélsőséges időjárás ellenére is a múlt esztendő aranybetükkel jegyezhető be a szövetkezet történetébe. A tagságot, az új kultúrház nagytermében jelenlevőket mindebből legjobban az érdekli, hogy az év folyamán száz százalékra folyósított fizetésen kívül minden száz korona kifizetett öszszegre további 50 korona részesedést kapnak kézhez most, az évzáró közgyűlésen. Több ezer, esetleg tízezer koronánál is nagyobb összeget jelent ez fejenként. A szövetkezeti dolgozók személyenkénti átlagos havi jövedelme meghaladja a kétezer koronát. Van olyan sertésgondozó házaspár, melynek az évi keresete több százezer koronánál. Bizony megváltozott a falu évszázados rendje, nagyot fordult élete, életmódja. Nemcsak az új házakat, korszerű berendezésüket, a gépkocsikat és hasonlókat értem ez alatt, hanem ezenkívül még inást is. Franciaországi, olaszországi és egyéb államokbeli élményeikről, tapasztalataikról beszélgetnek körülöttem az emberek; üdülésről, fürdől gyógykezelésről, mint természetes dolgokról tanácskoznak az ismerősök. Fizetett szabadság, családi pótlék, betegség esetén táppénz, nyugdíj stb., mindennapi dolgokká váltak a földművesek életében. Nem kell nagyon a múltba visszamenni, amikor a megbetegedett paraszt hozzátartozói tízszer is megfontolták hogy elhívják-e a szenvedőhöz a drága doktort. Az elaggott, elgyengült parasztember pedig sok házban csupán kényszerűségből megtűrt terhet jelentett. Az egyszerű földművelő valamikor nehezen tudott az ínséges időkre tartalékot félre tenni. Többnyire még kedvező években is adóssággal küszködött, végrehajtóktól rettegétt. A sókszelőcel elnök a közgyűlésen bejelentette, hogy a szövetkezet tartalékalapján olyan összeg van a bankban, amely az egész évi tervezett alapfizetést fedezné még akkor is, ha egy VÁLTOZÓ ÉLET fillér bevételük sem lenne. A tartalékalapon csupán 1968-ban 3 300 000 koronát meghaladó öszszeget helyeztek el. Kubis Imre közgazdász több, mint egy órán keresztül ismertette az elmúlt gazdasági év jellemző adatait. A kétezerhétszáz hektáros szövetkezet magtermesztő gazdaság. Termelésére, pénzügyi tervének teljesítésére ez a tényező nagy hatással van. Annak ellenére, hogy a' múlt évben az aszály sokat ártott, a növénytermesztésben elég jó eredményeket értek el, a lóheremag termesztésében pedig az eddigi legszebb sikert mutatták fel. Jelentős összegű prémiumot kaptak a szerződésen felül eladott gabona után is. Az állattenyésztési dolgozók is kitettek magukért; tavaly minden eddiginél jobb eredmény kísérte munkájukat. —• Köszönet jár a kiváló sikerekért — lian goztatták a vezetők a gyűlésen. — Azonban mindkét fő termelési ágazatban sokat kell még javítanunk az elkövetkező időszakban, hogy tovább emeljük az egy hektárra eső jövedelmei. A sókszelőcei szövetkezetben az eltelt tizenkét év alatt mindig csak előre vezetett a fejlődés útja. Egyszer kisebb, máskor nagyobb lépést tettek, de mindig előre. Ez a jó hagyományt tovább akarják folytatni a jövőben is. A közgazdász aki csaknem az indulástól kezdve tölti be a szövetkezetben hivatalát, több olyan jelenségre mutatott rá, amely lényeges mértékben befolyásolja a gazdálkodást. Ezzel kapcsolatban találóan jellemezte a vezető szerepét és felelősségét is. Szerinte a vezetőnek ésaszel, jó szervezőképességgel és óvatossággal kell rendelkeznie. A jó vezetőnek legyen meg a bátorsága ahhoz, hogy „gázt adjon a motornak" de ahhoz is, hogy amikor kell, le tudja fékezni a „kocsit". Vagyis merjen és tudjon vállalkozni, de ha szükség van rá, akkor tudjon határt is szabni, eddig, és ne tovább. Egy példa erre. 1962-höz viszonyítva a földalap körülbelül egy százalékkal növekedett, ugyanakkor átszámítva (napi 8 órai munkát véve alapul) a szövetkezetben 1962-ben 578, 1968-ban pedig 736 ember dolgozott. A gazdaságosságot tekintve ez semmiképpen sem egészséges jelenség. Annál inkább nem az, mivel a szövetkezet gépeinek értéke évről évre növekedik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például azt a munkát, amit háromnégy ember elvégezhetne, néha nyolcan tízen csinálták, vagyis egynéhányan feleslegesen d«í goztak. A helyzet ugyanis az, hogy míg régebben a szövetkezetek nagy munkaerőhiánnyal küzdöttek, ma ellenkező irányú nyomás hat rájuk, sokan szeretnének a szövetkezetekben munkát kapni. A létszámot azonban csakis akkor lehetne emelni, ha az új dolgozóknak hasznot hajtó munkát tudnának biztosítani. Tamaskovics elnök beszélt arról, hogy szeretnének foglalkoztatni mindenkit, aki itthon akar dolgozni. Ehhez azonban valamilyen feldolgozó üzemet, (zöldség, gyümölcs) kellene létesíteni a közelben. Most ugyan felépítettek egy lóhereszárítót, de ott csak mintegy 20 ember kaphat munkát. Egy további tartalék, amit az állattenyésztéssel összefüggésben említettek: az elhullás csök kentése. Ezen a téren sürgős javításra van szükség, mert mind a borjaknál és a malacoknál, mind a baromfinál a megengedettnél sokkal nagyobb az elhullás. Ebből a helyzetből az állatgondozók ls, a vezetők is keresik a kiutat. Remélhetőleg meg is fogják találni. Ügyszintén keresik azt az optimális határt, amikor az állatállomány nagysága és a takarmányalap mennyisége megfelelő arányban lesz egymással, hogy az adottságokat a lehető legjobban ki tudják használni. Az eddigi eredmények ezen a téren igen biztatóak. Az elmúlt években az állatállomány számbelileg csökkent, ugyanakkor a termelés, a hasznosság állandóan emelkedett. Változik az élet, másképpen gazdálkodnak ma már a falvakban, mint régen. „Azelőtt úgy bántak velünk, mint a kisgyerekekkel. Mindig kézen fogva vezettek bennünket" — emlegették a gyűlésen. Most, az új irányítási rendszer érvényesülésével növekszik az önállóság, fokozódnak az igazi vállalkozói szellem kifejlődésének követelményei. Az új körülmények a munkában egyre nagyobb igényességet kívánnak ineg vezetőtől és vezetettől egyaránt. Az eredmények azt mutatják, hogy ennek a kívánalomnak szövetkezeteink mind nagyobb számban tesznek eleget. GÁL LÁSZLÓ A Kassai Magasépítő Vállalat építi a legtöbb lakást a kelet-szlovákiai kerületben. Kassán a rohamos lakásépítkezés ellenére is még mindig nagy a lakásínség. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy ebben az évben is tálteljesítik tervüket. 3000 lakás helyett legalább 3800-at szeretnének átadni. (G. Bodnár — CSTK feiv.J