Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-30 / 25. szám, csütörtök
Az új amerikai kormányban a kulcsfontosságú hadügyminiszteri tárcát Melvin R. Laird tölti be. Rogers külügyminiszterrel ellentétben Laird határozottabb személyiság, és az elműlt években a Republikánus Párt irányitól közé tartozott. Így leilemzlk: Laird nem olyan típusú politikus, mint McNamara. Olyan ember, akire most a legnagyobb szükség van, gazdag tapasztalatai vannak az elméleti és gyakorlati politikában. Melvin R. Laird 1923-ban a nebresltai Omaseban született. Fiatalon kezdte meg politikai pályafutását, — 23 éves volt, amikor tagja lett Wlsconsln állam szenátusának, majd hét évvel késfibb a kongresszus tagjává választották. A második világháború alatt a haditengerészetnél szolgált. Tdbb csatában vett részt, meg ls sebesült. Laird a republikánusok jobbszárnyához tartozik. D i r k s e n és Ford képviselőkkel a párt vezető egyéniségének számít. A képviselőház „republikánus konferencia" elnevezésű szerve elnökeként részt vett több olyan dokumentum kidolgozásában, amely körvonalazta a párt álláspontját a legfontosabb kérdésekben. Az előző elnökválasztáson Goldwatert támogatta, és a San Francisco i pártkonvenclőn 0 volt a Goldwater plattformját megfogalmazó bizottság elnöke. A tavalyi elnökválasztási kampány során N I z o n hadügyi tanácsadója volt, de az érdekesség kedvéért megjegyezzük, amíg Nlzon elnökjelöltsége nem volt végleges, Nelson Rockefeller oldalán állt. £veken keresztül tagja volt a képviselőház megajánlás! bizottságának, s Itt élesen támadta a jolinson-kormány politikáját. Politikai nézetei konzervatívak. A vietnami kérdésben a „héják" küzé tartozik. 1965 tői a VDK elleni légitámadások fokozását szorgalmazta, és híve a vietnami probléma katonai megoldásának. Sok esetben borúlátón nyilatkozott a lohnson-kormány rózsaszínűre festett vietnami „győzelmi jelentéseiről". Egy évvel az elnökválasztások előtt Laird álláspontját taktikusan megváltoztatta, és figyelembe véve a közvélemény hangulatát azt követelte, hogy a republikánus jelültek ne beszéljenek a háború eszkalációjáról. Azt tanácsolta Nixonnak, óvakodjék attól, hogy a választők a Republikánus Pártot háborús pártnak tekinthessék. A nukleáris politika terén a tárgyalások híve, de csakis az erő pozíciójából hajlandó tárgyalni. Erőteljesebb fegyverkezést hirdet, sürgeti az Interkontinentális rakéták és az atomtengeralattjárők gyártására fordított összegek növelését. Néhány évvel ezelőtt részt vett a Poláris tengeralattjáró programjának kidolgozásában s as 0 hozzájárulásával sikerült e „megfélemlítő erőt" a tervezettnél előbb kiépíteni. Laird kiváló emlékező tehetségéről és szervezőkészségéről Ismert. A kormány munkájára vonatkozó adatai állítólag pontosabbak, mint a szakemberek által előterjesztettek, s éppen ezért a körében nagy érdeklődés előzi meg felszólalásait. Elismert szakember az Iskolaügy, egészségügy és szociális politika terén. Elsenhower volt amerikai elnök évekkel ezelőtt azon 12 amerikai közé sorolta, akik — véleménye szerint — tudásukat és rátermettségüket illetően a legjobban megfelelnek az elnöki tisztségre. Lalrdra nem kis feladat vár. C 11 f f o r d eddigi hadügyminisztertől átveszi a szárazföldi és légierő, valamint a haditengerészet 4,9 millió katonájának és polgári alkalmazottjának Irányítását. 0 ellenőrzi majd a 71 90tl millió dollár értékű katonai költsógvntés kiadásait. Ma, amikor Vietnamban a békeszerető erők minden erőfeszítése ellenére tovább folynak a harcok, amikor a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, amikor a világközvélemény nagy figyelemmel várja, mit tesz az üj amerikai kormány a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében, sokszor lesz alkalmunk arra, hogy meggyződjOnk, hogyan birkózik meg Laird feladatával. Cs. E. De Gaulle tábornak sürgeti a négyhatalmi találkozót Kairóban kedvezően fogadták Nixon bejelentéseit Ma folytatódnak a párizsi tanácskozások A DNFF egyhetes tűzszünetet javasol Párizs — A francia kormány tegnapi ülésén De Gaulle tábornok kijelentette, hogy „mindenkinek előítéletek nélkül kellene elgondolkodnia és megítélnie a közel-keleti helyzetet. Annak következtében, hogy nem történt semmiféle nemzetközi közbelépés, amit Franciaország mindig javasolt, a válság anynyira elhatalmasodott, hogy a közel-keleti eszkaláció az egész világot véres káoszba taszíthatla. De Gaulle elnök véleménye szerint az egyedüli lehetőség a négy nagyhatalom nézetének egyeztetése, más nemzetközi megoldás nem lehetséges. A négy nagyhatalom feladata, hogy közösen javaslatot tegyenek az ENSZ-nek a válság megoldására és szavatolják a határozatok teljesítését. Az amerikai kormány egyébként felhívta Izraelt, hogy ne tegyen megtorló intézkedéseket az Irakban kivégzett kilenc zsidó haláláért. Washington ugyanakkor meg akarta győzni az Iraki kormányt is, hogy az elítélteket ne végezzék kl, de már késő volt. Az NBC amerikai rádió- és televíziós társaság munkatársának adott nyilatkozatában El Zajjat, az egyiptomi kormány szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság helyesli Nixon elnöknek azt a nézetét, hogy a közel-keleti helyzet rendkívül súlyos, és örömmel üdvözli azt a bejelentését, amely szerint a helyzetet új, pozitív és semleges szemszögből tanulmányozza. A szóvivő kijelentette még, hogy az EAK fontolóra veszi az atomsorompő-egyezmény ratifikálását, tekintettel Izrael magatartására, amellyel akadályokat állít az egyezmény hatékonysága elé. Az egyiptomi nemzetgyűlés kedd esti zárt ülésén meghallgatta Favzi nemzetvédelmi miniszter beszámolóját, majd határozatot fogadott el, amelyben teljes bizalmáról biztosította az egyiptomi fegyveres erőket. Ugyancsak Kairóból jelentik, hogy Roberts, az angol külügyminisztérium közel-keleti kérdésekkel foglalkozó államminisztere kedden este, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott Kairó repülőterén. Elmondotta, hogy Nasszer elnökkel és Riad külügyminiszterrel folytatott KOMMENTÁRUNK £ ugen Gerstenmaier kereszténydemokrata politikus majdnem 15 éven át állt a nyugatnémet parlament élén. Voltak kisebb kellemetlenségei, de sohasem tudták veszélyeztetni elnöki pozícióját. Néhány évvel ezelőtt pénzügyi üzelmek gyanújába keveredett, de sikerült eloszlatnia a gyanút és elhallgattatni vádlóit. Az a vád sem vetett rossz fényt Gerstenmaier pályafutására, hogy a nácizmus idején állítólag a külügyminisztérium megbízottjaként utazgatott Skandináviában és dél-európai országokban. Ami igaz, az igaz: Gerstenmaier nagy tekintélynek örvendett a politikát körökben, nemcsak a Keresztélyszociális Unióban, melynek egyik vezetője volt, hanem politikai ellenjelel körében ts. Most mégis olyan kellemetlen helyzetbe jutott, hogy a kivezető utat csakis lemondásában látta. Mint sok más politikus, Gerstenmaier ts pénzen csúszott el. Ez azonban olyan különös körülmények között történt, hogy nem lehet őt jogi vétséggel vádolni, hanem csak erkölcsi kihágással. Gerstenmaier 1935ben végezte el a főiskolát, s 1938-ban minden feltételt teljesített ahhoz, hogy főiskolai tanárrá nevezzék ki. Am egyetlen főiskola sem alkalmazta, s így le kellett tennie a tanári pályafutásról. Gerstenmaier most azt állítja, hogy politikai okokból akadályozták meg tanári karrierjét. Arra hivatkozik, hogy a náci „népblróság" 1945ben 7 évi börtönre Ítélte őt azért, mert tagja volt annak a csoportnak, amely Hitler félreállítását tervezte. Érvelésének azonban két gyenge pontja van: először ts Gerstenmaier éppen 1938 és 1945 között utaztárgyalásal kitűnő alkalmat nyújtottak Nagy-Britannia és az EAK kapcsolatainak erősítésére. „E találkozókon meggyőződhettem arról, hogy mindkét államférfi érdekelt a közelkeleti konfliktus békés rendezésében." Mint már Jelentettük, Kairóban kedden este befejezte munkáját az arab népek iránti második nemzetközi szolidaritást értekezlet. A kiadott nyilatkozat felhívja a világ közvéleményének figyelmét „az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság és más nyugati országok által támogatott expanziós cionizmusnak áldozatul esett arabok nehéz helyzetére. Felszólítja a résztvevőket, hogy indítsanak nagyszabású felvilágosító kampányt a világközvélemény mozgósítására az agresszió következményeinek felszámolása, valamint a palesztinai nép törvényes jogainak tiszteletben tartása érdekében. U Thant ENSZ-főtitkár kedden este folytatta tanácskozásait a közel-keleti helyzetről. A főtitkár fogadta az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia ENSZ-képviselőjét. Megfigyelők szerint a tanácskozás összefügg Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott jelentéstételével. Jarring hétfőn este érkezik vissza New Yorkba. Párizs — Ma folytatódik Párizsban az Egyesült Államok, Dél-Vietnam, a VDK és a DNFF küldöttségeinek tárgyalása. Megfigyelők szerint nem várható jelentősebb döntés ezen a tanácskozáson. Valószínűleg azt fogják megvitatni, milyen formában lehetne megoldani a vietnami konfliktust. A szombati első tanácskozás megmutatta, hogy a négy küldöttség állásfoglalását illetően két táborra oszlik. Az amerikaiak béketerve azt feltételezi, hogy a saigoni rendszer továbbra is megmaradna. E terv szerint az első lépés egy demilitarizált övezet kialakítása lenne Észak- és Dél-Vietnam között. A katonai akciók korlátozása keretében gyakorlatilag lefegyvereznék a DNFF-t. Minden áron meg akarják akadályozni, hogy a felszabadítási frontnak bárminemű vezető szerepe legyen a békés Dél-Vietnamban. A VDK és a DNFF küldöttsége ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a konfliktus megoldásának alapvető jeltétele a saigoni politikai rendszer megváltozása és egy olyan koalíciós kormány megalakítása, melyben a dél-vietnami demokratikus erők is képviselve lennének. A Dél-vletnaml Nemzeti Felszabadítási Front rádiója szerdán bejelentette, hogy a szabadA KREMLBEN tegnap szovjet —dél-jemeni tárgyalások kezdődtek. A tárgyalásokon részt vett Nylkolaj PodgorniJ, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Dmltrij Poljanszkij miniszterelnök-helyettes, továbbá Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más személyiségek, valamint Saabi dél-jemeni elnök és kíséretének tagjai. MCLLER amerikai űrhajózási szakember sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy néhány éven belül a Szovjetunió maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az űrkutatásban, hacsak nem biztosítanak több pénzt az amerikai program megvalósítására. DE GAULLE tábornok francia köztársasági elnök pénteken háromnapos körútra Indul Bretagne-ba. Megfigyelők azt várják, hogy az elnök körútja során bejelenti a szenátus reformjára és a területi Igazgatás átszervezésére vonatkozó népszavazás Időpontját. EGY ATHÉNI KATONAI BlRÁSÁG szerdán tárgyalta a Görög Hazafias Fronthoz tartozó két csoport ügyét. A tíz vádlott közül hatot a szerdal tárgyaláson háromtól tizenhét évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, „a rendszer megdöntésére Irányuló összeesküvés" vádjával. Négy másik vádlott ügyében valószínűleg szintén még szerdán kerül sor ítélethozatalra. WILLI STQPH, az NDK miniszterelnöke tegnap fogadta Václav Koláft, hazánk berlini nagykövetét abból az alkalomból, hogy rövidesen távozik a Német Demokratikus Köztársaságból. ságharcosok egyhetes tűzszünetet léptetnek életbe a február 17-re eső holdújév, a „Te t ünnepe" alkalmából. A felszabadító hadsereg egységei vietnami helyi idő szerint február 15-én 7 órakor — közép-európai idő szerint február 14-én éjfélkor hagyják abba a hadműveleteket és február 21-én éjfélkor folytatják a harcot. A dél-vietnami kormányszóvivő e bejelentést kommentálva kijelentette: Saigonban még nem hoztak döntést arról, hogy egyáltalán elrendelnek-e tűzszünetet a Tet alkalmából. A szóvivő az 1968. évi tapasztalatokar hivatkozott. Akkor közvetlenül fegyverszünet után kezdődött a szaabdságharcosok nagy offenzívája. Az eredeti fegyverszünetet akkor — mint Ismeretes — a délvletnaml kormányzat és az amerikalak szegték meg és függesztették fel Dél-Vietnam több körzetében. A hadijelentések arról számolnak be, hogy az amerikai B-52-es nehézbombázók szerdán hajnalban a közép-vietnami fennsíkon szórtak le több száz tonna robbanóanyagot. Ebben a térségben zajlott le, az amerikai parancsnokság utolsó bejelentése szerint, az elmúlt hét végén az 1969-es esztendő eddigi legnagyobb szárazföldi összecsapása a kormánycsapatok és a partizánok egy-egy zászlóalja között. Az amerikai parancsnokság azt állította, hogy a légierő és a tüzérség bevetésével 320 partizánt öltek meg. Ellentétek a Közös Piacban Brüsszel — A Közös Piac miniszteri tanácsának kedden végetért kétnapos ülésén az úgynevezett „Mansholt-terv" megvitatása során komoly ellentétek kerültek felszínre. A miniszterek csak ügyrendi kérdéseket tudtak tisztázni. A másik nem kevésbé fontos kérdés — Anglia, Írország, Dánia és Norvégia közös piaci tagságának kérdése, gyakorlatilag szintén nem jutott túl a holtponton. gatott a náci külügyminisztérium megbízásából; másodszor az a csoport, amelynek tagja volt, amiből kifolyólag bíróság elé állították, nem a fasizmus, hanem csak Hitler és közvetlen munkatársai ellen harcolt, akikről feltételezték, hogy nem képesek elhárítani a közelgő katasztrófát. Gerstenmaier a háború után fontosnak tartotta, hogy antlGerstenmaier bukása EUGEN GERSTENMAIER fasiszta harcosnak Ismerjék el. Komolyabb politikai körökben erről senki sem vitázott vele. Csak Ramcke volt náci tábornok, aki 1944-ben megakadályozta, hogy a Hitler elleni merénylet után Berlinben gróf Stauffenberg csoportja vegye át a hatalmat, vádolta meg Gerstenmalert, hogy tulajdonképpen nem volt ellenállási harcos, s így nincs Joga a tanári címre. Gerstenmaier most azt állítja, hogy éppen e vád miatt kérte, állapítsák meg hivatalosan, hogy az ellenállási mozgalom tagja volt és a professzori címet politikai okokból tagadták meg tőle. Erre a hivatalos megállapításra azonban nem volt szükség, mert 1984 januárjában bíróságilag megtiltották Ramcke volt tábornoknak, hogy megismételje Gerstenmaierrel szemben hangoztatott vádjait, s ezzel a bíróság Gerstenmaier mellé állt. Ennek ellenére Gerstenmaier 1964 áprilisában kérte a bonni belügyminisztériumot, Ismerjék el rendkívüli egyetemi tanári címét, mivel a nácizmus idején politikai okokból nem nevezték ki tanárrá. Rendkívüli tanárrá való utólagos kinevezésére nem volt fogi alap, s ezért kérvénye elintézetlenül hevert, noha elintézését személyesen ls sürgette a belügyminiszternél. A kormányzó CDU/CSU párt 1965 januárjában a szövetségi gyűlés elé terjesztette a nácizmus idején okozott sérelmek orvosolására vonatkozó törvény 7. novellájának tervezetét. Éppen ez a módosító törvény gondolt olyan esetekre, mint amilyen Gerstenmaleré volt, s nemcsak tanári elmének utólagos elismerését, hanem megfelelő Járandóságok kifizetését is lehetővé tette. Gerstenmator nagyon exponálta magát e jogi rendelkezés kidolgozásában, hogy e rendelkezés reá is vonatkozzék. A módosított törvény 1965. szeptember 9-én lépett hatályba, s aztán minden simán ment. A belügyminisztérium december 8-án közölte Gerstenmaierral, hogy igényt tarthat kivételezett tanári besorolásra. Gerstenmaier ügyvédeinek többszöri sürgetésére 150 ezer m.árkát fizettek ki neki, s további havi 1500 márka díjat Ítéltek meg azért, hogy nem töltheti be tanári állását. Tavaly márciusban végérvényesen elintézték Gerstenmaier kérvényét: megállapították, hogy elmaradt fizetés címén 281 ezer márkára tarthat igényt, ezenkívül joga van havi 2623 márka fizetésre. Gerstenmaier ezt elfogadta, noha a szövetségi parlament elnökeként havi 10 ezer márka jövedelme van, s e hivatalba lépése, vagyis 1954 óta egyáltalán nem származott kára abból, hogy a nácizmus idején nem szerezhette meg a tanári címet. Amikor aztán ez kitudódott, Gerstenmaier azzal mentegetőzött, hogy a pénz jelentős részét a nácizmus áldozataira fordította. A vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a pénz lényeges részét Gerstenmaier magáncélfaira használta fel. Ez pedig bukását jelentette. A közvélemény és egyes politikusok nyomására Gerstenmaier bejelentette, hogy január 31-vel lemond. Az új elnök megválasztásáig a szociáldemokrata Schoettle alelnök helyettesíti a parlament elnökét. Mivel a bonni parlamentben a kereszténydemokratáké a legerősebb képviselőházi frakció, az új elnök ismét kereszténydemokrata párti lesz. Gerstenmaier botránya érzékeny kárt okozott a CDU-nak. Következményei annál súlyosabbak, hogy márciusban választják meg az új államelnököt, szeptemberben pedig parlamenti választások lesznek. JAN B LANSKÝ