Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-30 / 25. szám, csütörtök

Az új amerikai kormányban a kulcsfontosságú hadügyminiszteri tárcát Melvin R. Laird töl­ti be. Rogers külügyminiszterrel ellentétben Laird határozot­tabb személyiság, és az elműlt években a Republiká­nus Párt irányitól közé tarto­zott. Így leilemzlk: Laird nem olyan típusú politikus, mint McNamara. Olyan ember, akire most a legnagyobb szükség van, gazdag tapasztalatai vannak az elméleti és gyakorlati politikában. Melvin R. Laird 1923-ban a neb­resltai Omaseban született. Fiata­lon kezdte meg politikai pályafu­tását, — 23 éves volt, amikor tag­ja lett Wlsconsln állam szenátu­sának, majd hét évvel késfibb a kongresszus tagjává választották. A második világháború alatt a haditengerészetnél szolgált. Tdbb csatában vett részt, meg ls sebe­sült. Laird a republikánusok jobb­szárnyához tartozik. D i r k s e n és Ford képviselőkkel a párt vezető egyéniségének számít. A képviselőház „republikánus konfe­rencia" elnevezésű szerve elnöke­ként részt vett több olyan doku­mentum kidolgozásában, amely körvonalazta a párt álláspontját a legfontosabb kérdésekben. Az előző elnökválasztáson Goldwatert támogatta, és a San Francisco i pártkonvenclőn 0 volt a Goldwa­ter plattformját megfogalmazó bi­zottság elnöke. A tavalyi elnökvá­lasztási kampány során N I z o n hadügyi tanácsadója volt, de az érdekesség kedvéért megjegyez­zük, amíg Nlzon elnökjelöltsége nem volt végleges, Nelson Rocke­feller oldalán állt. £veken keresztül tagja volt a képviselőház megajánlás! bizottsá­gának, s Itt élesen támadta a jolinson-kormány politikáját. Politikai nézetei konzervatívak. A vietnami kérdésben a „héják" küzé tartozik. 1965 tői a VDK el­leni légitámadások fokozását szor­galmazta, és híve a vietnami prob­léma katonai megoldásának. Sok esetben borúlátón nyilatkozott a lohnson-kormány rózsaszínűre festett vietnami „győzelmi jelen­téseiről". Egy évvel az elnökvá­lasztások előtt Laird álláspontját taktikusan megváltoztatta, és fi­gyelembe véve a közvélemény hangulatát azt követelte, hogy a republikánus jelültek ne beszélje­nek a háború eszkalációjáról. Azt tanácsolta Nixonnak, óvakodjék attól, hogy a választők a Republi­kánus Pártot háborús pártnak te­kinthessék. A nukleáris politika terén a tárgyalások híve, de csak­is az erő pozíciójából hajlandó tárgyalni. Erőteljesebb fegyverke­zést hirdet, sürgeti az Interkonti­nentális rakéták és az atomten­geralattjárők gyártására fordított összegek növelését. Néhány évvel ezelőtt részt vett a Poláris tengeralattjáró programjának ki­dolgozásában s as 0 hozzájárulá­sával sikerült e „megfélemlítő erőt" a tervezettnél előbb kiépí­teni. Laird kiváló emlékező tehetsé­géről és szervezőkészségéről Is­mert. A kormány munkájára vo­natkozó adatai állítólag pontosab­bak, mint a szakemberek által előterjesztettek, s éppen ezért a körében nagy érdeklődés előzi meg felszólalásait. Elismert szak­ember az Iskolaügy, egészségügy és szociális politika terén. Elsenhower volt amerikai elnök évekkel ezelőtt azon 12 amerikai közé sorolta, akik — vé­leménye szerint — tudásukat és rátermettségüket illetően a leg­jobban megfelelnek az elnöki tisztségre. Lalrdra nem kis feladat vár. C 11 f f o r d eddigi hadügyminisz­tertől átveszi a szárazföldi és lé­gierő, valamint a haditengerészet 4,9 millió katonájának és polgári alkalmazottjának Irányítását. 0 ellenőrzi majd a 71 90tl millió dol­lár értékű katonai költsógvntés kiadásait. Ma, amikor Vietnamban a békeszerető erők minden erőfe­szítése ellenére tovább folynak a harcok, amikor a Közel-Keleten pattanásig feszült a helyzet, ami­kor a világközvélemény nagy fi­gyelemmel várja, mit tesz az üj amerikai kormány a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében, sokszor lesz alkalmunk arra, hogy meggyződjOnk, hogyan birkózik meg Laird feladatával. Cs. E. De Gaulle tábornak sürgeti a négyhatalmi találkozót Kairóban kedvezően fogadták Nixon bejelentéseit Ma folytatódnak a párizsi tanácskozások A DNFF egyhetes tűzszünetet javasol Párizs — A francia kormány tegnapi ülésén De Gaulle tábor­nok kijelentette, hogy „min­denkinek előítéletek nélkül kellene elgondolkodnia és meg­ítélnie a közel-keleti helyzetet. Annak következtében, hogy nem történt semmiféle nemzetközi közbelépés, amit Franciaország mindig javasolt, a válság any­nyira elhatalmasodott, hogy a közel-keleti eszkaláció az egész világot véres káoszba taszíthat­la. De Gaulle elnök véleménye szerint az egyedüli lehetőség a négy nagyhatalom nézetének egyeztetése, más nemzetközi megoldás nem lehetséges. A négy nagyhatalom feladata, hogy közösen javaslatot tegye­nek az ENSZ-nek a válság meg­oldására és szavatolják a hatá­rozatok teljesítését. Az amerikai kormány egyéb­ként felhívta Izraelt, hogy ne tegyen megtorló intézkedéseket az Irakban kivégzett kilenc zsi­dó haláláért. Washington ugyan­akkor meg akarta győzni az Iraki kormányt is, hogy az el­ítélteket ne végezzék kl, de már késő volt. Az NBC amerikai rádió- és televíziós társaság munkatársá­nak adott nyilatkozatában El Zajjat, az egyiptomi kormány szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság he­lyesli Nixon elnöknek azt a né­zetét, hogy a közel-keleti hely­zet rendkívül súlyos, és öröm­mel üdvözli azt a bejelentését, amely szerint a helyzetet új, pozitív és semleges szemszög­ből tanulmányozza. A szóvivő kijelentette még, hogy az EAK fontolóra veszi az atomsorom­pő-egyezmény ratifikálását, te­kintettel Izrael magatartására, amellyel akadályokat állít az egyezmény hatékonysága elé. Az egyiptomi nemzetgyűlés kedd esti zárt ülésén meghall­gatta Favzi nemzetvédelmi mi­niszter beszámolóját, majd ha­tározatot fogadott el, amelyben teljes bizalmáról biztosította az egyiptomi fegyveres erőket. Ugyancsak Kairóból jelentik, hogy Roberts, az angol külügy­minisztérium közel-keleti kér­désekkel foglalkozó állammi­nisztere kedden este, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott Kairó repülőterén. Elmondotta, hogy Nasszer elnökkel és Riad külügyminiszterrel folytatott KOMMENTÁRUNK £ ugen Gerstenmaier keresz­ténydemokrata politikus majdnem 15 éven át állt a nyu­gatnémet parlament élén. Vol­tak kisebb kellemetlenségei, de sohasem tudták veszélyeztetni elnöki pozícióját. Néhány évvel ezelőtt pénzügyi üzelmek gya­nújába keveredett, de sikerült eloszlatnia a gyanút és elhall­gattatni vádlóit. Az a vád sem vetett rossz fényt Gerstenmaier pályafutására, hogy a nácizmus idején állítólag a külügymi­nisztérium megbízottjaként utazgatott Skandináviában és dél-európai országokban. Ami igaz, az igaz: Gerstenmaier nagy tekintélynek örvendett a politikát körökben, nemcsak a Keresztélyszociális Unióban, melynek egyik vezetője volt, hanem politikai ellenjelel kö­rében ts. Most mégis olyan kellemetlen helyzetbe jutott, hogy a kivezető utat csakis lemondásában látta. Mint sok más politikus, Ger­stenmaier ts pénzen csúszott el. Ez azonban olyan különös kö­rülmények között történt, hogy nem lehet őt jogi vétséggel vá­dolni, hanem csak erkölcsi ki­hágással. Gerstenmaier 1935­ben végezte el a főiskolát, s 1938-ban minden feltételt telje­sített ahhoz, hogy főiskolai ta­nárrá nevezzék ki. Am egyet­len főiskola sem alkalmazta, s így le kellett tennie a tanári pályafutásról. Gerstenmaier most azt állítja, hogy politikai okokból akadályozták meg ta­nári karrierjét. Arra hivatkozik, hogy a náci „népblróság" 1945­ben 7 évi börtönre Ítélte őt azért, mert tagja volt annak a csoportnak, amely Hitler félre­állítását tervezte. Érvelésének azonban két gyenge pontja van: először ts Gerstenmaier éppen 1938 és 1945 között utaz­tárgyalásal kitűnő alkalmat nyújtottak Nagy-Britannia és az EAK kapcsolatainak erősíté­sére. „E találkozókon meg­győződhettem arról, hogy mind­két államférfi érdekelt a közel­keleti konfliktus békés rende­zésében." Mint már Jelentettük, Kairó­ban kedden este befejezte mun­káját az arab népek iránti má­sodik nemzetközi szolidaritást értekezlet. A kiadott nyilatko­zat felhívja a világ közvélemé­nyének figyelmét „az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság és más nyugati or­szágok által támogatott expan­ziós cionizmusnak áldozatul esett arabok nehéz helyzetére. Felszólítja a résztvevőket, hogy indítsanak nagyszabású felvilá­gosító kampányt a világközvé­lemény mozgósítására az ag­resszió következményeinek fel­számolása, valamint a palesz­tinai nép törvényes jogainak tiszteletben tartása érdekében. U Thant ENSZ-főtitkár ked­den este folytatta tanácskozá­sait a közel-keleti helyzetről. A főtitkár fogadta az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia ENSZ-képviselőjét. Megfigyelők szerint a tanácskozás össze­függ Gunnar Jarring közel-ke­leti ENSZ-megbízott jelentésté­telével. Jarring hétfőn este ér­kezik vissza New Yorkba. Párizs — Ma folytatódik Pá­rizsban az Egyesült Államok, Dél-Vietnam, a VDK és a DNFF küldöttségeinek tárgyalása. Megfigyelők szerint nem várha­tó jelentősebb döntés ezen a tanácskozáson. Valószínűleg azt fogják megvitatni, milyen formában lehetne megoldani a vietnami konfliktust. A szomba­ti első tanácskozás megmutatta, hogy a négy küldöttség állás­foglalását illetően két táborra oszlik. Az amerikaiak béketer­ve azt feltételezi, hogy a saigo­ni rendszer továbbra is megma­radna. E terv szerint az első lépés egy demilitarizált övezet kialakítása lenne Észak- és Dél-Vietnam között. A katonai akciók korlátozása keretében gyakorlatilag lefegyvereznék a DNFF-t. Minden áron meg akarják akadályozni, hogy a felszabadítási frontnak bármi­nemű vezető szerepe legyen a békés Dél-Vietnamban. A VDK és a DNFF küldöttsé­ge ezzel szemben azt hangsú­lyozza, hogy a konfliktus meg­oldásának alapvető jeltétele a saigoni politikai rendszer meg­változása és egy olyan koalíciós kormány megalakítása, melyben a dél-vietnami demokratikus erők is képviselve lennének. A Dél-vletnaml Nemzeti Fel­szabadítási Front rádiója szer­dán bejelentette, hogy a szabad­A KREMLBEN tegnap szovjet —dél-jemeni tárgyalások kez­dődtek. A tárgyalásokon részt vett Nylkolaj PodgorniJ, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Dmltrij Poljanszkij mi­niszterelnök-helyettes, továbbá Patolicsev külkereskedelmi mi­niszter és más személyiségek, valamint Saabi dél-jemeni elnök és kíséretének tagjai. MCLLER amerikai űrhajózási szakember sajtóértekezletén an­nak a véleményének adott han­got, hogy néhány éven belül a Szovjetunió maga mögött hagy­ja az Egyesült Államokat az űrkutatásban, hacsak nem biz­tosítanak több pénzt az ameri­kai program megvalósítására. DE GAULLE tábornok francia köztársasági elnök pénteken háromnapos körútra Indul Bre­tagne-ba. Megfigyelők azt vár­ják, hogy az elnök körútja so­rán bejelenti a szenátus reform­jára és a területi Igazgatás át­szervezésére vonatkozó népsza­vazás Időpontját. EGY ATHÉNI KATONAI BlRÁ­SÁG szerdán tárgyalta a Görög Hazafias Fronthoz tartozó két csoport ügyét. A tíz vádlott kö­zül hatot a szerdal tárgyaláson háromtól tizenhét évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, „a rendszer megdöntésére Irányuló összeesküvés" vádjával. Négy másik vádlott ügyében valószí­nűleg szintén még szerdán ke­rül sor ítélethozatalra. WILLI STQPH, az NDK mi­niszterelnöke tegnap fogadta Václav Koláft, hazánk berlini nagykövetét abból az alkalom­ból, hogy rövidesen távozik a Német Demokratikus Köztársa­ságból. ságharcosok egyhetes tűzszüne­tet léptetnek életbe a február 17-re eső holdújév, a „Te t ün­nepe" alkalmából. A felszaba­dító hadsereg egységei vietna­mi helyi idő szerint február 15-én 7 órakor — közép-európai idő szerint február 14-én éjfél­kor hagyják abba a hadművele­teket és február 21-én éjfélkor folytatják a harcot. A dél-vietnami kormányszó­vivő e bejelentést kommentálva kijelentette: Saigonban még nem hoztak döntést arról, hogy egyáltalán elrendelnek-e tűz­szünetet a Tet alkalmából. A szóvivő az 1968. évi tapasztala­tokar hivatkozott. Akkor köz­vetlenül fegyverszünet után kezdődött a szaabdságharcosok nagy offenzívája. Az eredeti fegyverszünetet ak­kor — mint Ismeretes — a dél­vletnaml kormányzat és az ame­rikalak szegték meg és függesz­tették fel Dél-Vietnam több körzetében. A hadijelentések arról szá­molnak be, hogy az amerikai B-52-es nehézbombázók szerdán hajnalban a közép-vietnami fennsíkon szórtak le több száz tonna robbanóanyagot. Ebben a térségben zajlott le, az ameri­kai parancsnokság utolsó beje­lentése szerint, az elmúlt hét végén az 1969-es esztendő ed­digi legnagyobb szárazföldi összecsapása a kormánycsapa­tok és a partizánok egy-egy zászlóalja között. Az amerikai parancsnokság azt állította, hogy a légierő és a tüzérség be­vetésével 320 partizánt öltek meg. Ellentétek a Közös Piacban Brüsszel — A Közös Piac mi­niszteri tanácsának kedden vé­getért kétnapos ülésén az úgy­nevezett „Mansholt-terv" meg­vitatása során komoly ellenté­tek kerültek felszínre. A mi­niszterek csak ügyrendi kérdé­seket tudtak tisztázni. A másik nem kevésbé fontos kérdés — Anglia, Írország, Dá­nia és Norvégia közös piaci tagságának kérdése, gyakorlati­lag szintén nem jutott túl a holt­ponton. gatott a náci külügyminiszté­rium megbízásából; másodszor az a csoport, amelynek tagja volt, amiből ki­folyólag bíróság elé állították, nem a fasizmus, hanem csak Hitler és közvetlen munkatár­sai ellen harcolt, akikről felté­telezték, hogy nem képesek el­hárítani a közelgő katasztró­fát. Gerstenmaier a háború után fontosnak tartotta, hogy antl­Gerstenmaier bukása EUGEN GERSTENMAIER fasiszta harcosnak Ismerjék el. Komolyabb politikai körök­ben erről senki sem vitázott vele. Csak Ramcke volt náci tábornok, aki 1944-ben megaka­dályozta, hogy a Hitler elleni merénylet után Berlinben gróf Stauffenberg csoportja vegye át a hatalmat, vádolta meg Ger­stenmalert, hogy tulajdonkép­pen nem volt ellenállási har­cos, s így nincs Joga a tanári címre. Gerstenmaier most azt állítja, hogy éppen e vád miatt kérte, állapítsák meg hivatalo­san, hogy az ellenállási mozga­lom tagja volt és a professzori címet politikai okokból tagad­ták meg tőle. Erre a hivatalos megállapításra azonban nem volt szükség, mert 1984 január­jában bíróságilag megtiltották Ramcke volt tábornoknak, hogy megismételje Gerstenmaierrel szemben hangoztatott vádjait, s ezzel a bíróság Gerstenmaier mellé állt. Ennek ellenére Gerstenmaier 1964 áprilisában kérte a bonni belügyminisztériumot, Ismerjék el rendkívüli egyetemi tanári címét, mivel a nácizmus idején politikai okokból nem nevez­ték ki tanárrá. Rendkívüli ta­nárrá való utólagos kinevezésé­re nem volt fogi alap, s ezért kérvénye elintézetlenül hevert, noha elintézését személyesen ls sürgette a belügyminiszter­nél. A kormányzó CDU/CSU párt 1965 januárjában a szövetségi gyűlés elé terjesztette a náciz­mus idején okozott sérelmek orvosolására vonatkozó törvény 7. novellájának tervezetét. Ép­pen ez a módosító törvény gondolt olyan esetekre, mint amilyen Gerstenmaleré volt, s nemcsak tanári elmének utóla­gos elismerését, hanem megfe­lelő Járandóságok kifizetését is lehetővé tette. Gerstenmator nagyon exponálta magát e jogi rendelkezés kidolgozásában, hogy e rendelkezés reá is vo­natkozzék. A módosított tör­vény 1965. szeptember 9-én lé­pett hatályba, s aztán minden simán ment. A belügyminiszté­rium december 8-án közölte Gerstenmaierral, hogy igényt tarthat kivételezett tanári beso­rolásra. Gerstenmaier ügyvédei­nek többszöri sürgetésére 150 ezer m.árkát fizettek ki neki, s további havi 1500 márka díjat Ítéltek meg azért, hogy nem töltheti be tanári állását. Ta­valy márciusban végérvényesen elintézték Gerstenmaier kérvé­nyét: megállapították, hogy el­maradt fizetés címén 281 ezer márkára tarthat igényt, ezenkí­vül joga van havi 2623 márka fizetésre. Gerstenmaier ezt elfogadta, noha a szövetségi parlament elnökeként havi 10 ezer márka jövedelme van, s e hivatalba lépése, vagyis 1954 óta egyál­talán nem származott kára ab­ból, hogy a nácizmus idején nem szerezhette meg a tanári címet. Amikor aztán ez kitudódott, Gerstenmaier azzal mentegető­zött, hogy a pénz jelentős ré­szét a nácizmus áldozataira fordította. A vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a pénz lé­nyeges részét Gerstenmaier magáncélfaira használta fel. Ez pedig bukását jelentette. A közvélemény és egyes po­litikusok nyomására Gersten­maier bejelentette, hogy január 31-vel lemond. Az új elnök megválasztásáig a szociáldemok­rata Schoettle alelnök helyet­tesíti a parlament elnökét. Mi­vel a bonni parlamentben a ke­reszténydemokratáké a legerő­sebb képviselőházi frakció, az új elnök ismét kereszténydemok­rata párti lesz. Gerstenmaier botránya érzé­keny kárt okozott a CDU-nak. Következményei annál súlyosab­bak, hogy márciusban választ­ják meg az új államelnököt, szeptemberben pedig parlamen­ti választások lesznek. JAN B LANSKÝ

Next

/
Oldalképek
Tartalom