Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-28 / 23. szám, kedd

FOLYTATÓDIK A BRIT-SZOVJET PÁRBESZÉD A KÖZEL-KELETRŐL? London — Nagy-Britannia vála­sza a Szovjetuniónak a közel­keleti helyzetre vonatkozó szó­beli javaslatára csak a két or­szág között folyó véleménycse­re egy részlete. Az angol kor­mány nézete szerint néhány hét kell ahhoz, hogy a tárgya­lásokon az új amerikai kor­mány is aktívan részt vegyen. A külügyminisztérium konst­ruktívnak tartja a Szovjet­unió jegyzékét, de magyaráza­tot kér a javaslat egyes pont­jaihoz. Az angol kormány pozi­tív álláspontot foglalt el Fran­ciaország azon kezdeményezé­sével kapcsolatban, miszerint az ENSZ-kerulében a négy nagyhatalom vitassa meg a kö­zel-keleti problémát. Bagdad — Irakban tegnap ki­végeztek 15 személyt, akiket Izrael javára folytatott kémke­déssel vádolták — jelentette be a bagdadi rádió. A rádió sze­rint az ítéleteket két héttel eze­lőtt hozta a katonai bíróság, majd az elnök megerősítette. A kivégzettek közül kilencen iraki zsidók. Az izraeli közvé­leményben és kormánykörök­ben nagy felháborodást keltett a kivégzések híre. (ČSTK I VÁLTOZIK AZ AMERIKAI ÉS JAPAN POLITIKA KÍNÁVAL SZEMBEN? New York — Santa Barbara kaliforniai városban vasárnap este befejeződött az Egyesült Államok kongresszusa és a ja­pán parlament küldötteinek ér­tekezlete, melynek résztvevői a Kínával szemben folytatott po­litika átértékelése mellett fog­laltak állást. A felszólalók többsége elitél­te az amerikai kormány kínai politikáját, hangsúlyozva, hogy irreális és a katonai túlerő té­zisén alapszik. Egyes felszóla­lók szerint ez az új politika Japán, Kína és India szoros együttműködésében nyilvánul­na meg. A felszólalók között érthető bizonytalanság uralko­dott arra vonatkozóan, milyen visszhangja lenne Pekingben az Egyesült Államok esetleges kezdeményezésének. Ennek el­lenére az amerikai és japán képviselők is megállapították, hogy az Egyesült Államoknak meg kell kísérelnie a két or­szág közötti utasforgalom lehe­tővé tételét és kulturális együttműködést kellene fel­ajánlania Kínának. Ami Kína ENSZ-tagságát illeti, Fulbright, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke azt a nézetet val­lotta, hogy Tajvan problémáját maguknak a kínalaknak kell megoldaniuk. Fudzstjama, volt japán külügyminiszter szerint az ENSZ-közgyűlés fogadjon el határozatot, amelyben leszö­geznék, hogy Kína képviselete a világszervezetben hasznos lenne. Ezzel a kijelentéssel a közgyűlés közvetve hatálytala­nítaná azokat a vádakat, ame­lyeket a koreai háború után emeltek, hogy Kína agresszor. Szato japán külügyminiszter tegnap Tokióban kijelentette, hogy Japán örülne az olyan helyzet kialakulásának, amely­ben „kommunista Kínát a nem­zetek családjának tagjává fo­gadná." Szavai szerint Japán számára a Kínához fűződő kapcsolat Ázsia jövőjének szemposztjából az egyik leg­fontosabb kérdés. ígéretet tett, hogy Japán különböző kapcso­latokat kíván létesíteni Kíná­val. Megfigyelők szerint Szato kijelentései az első lépést je­lentik a japán kormány kínai politikájának megváltozásában. (CSTK) AJUB KHAN DILEMMÁBAN Delhi — Jól tájékozott indiai megfigyelők véleménye szerint Pakisztán egyelőre nem igyek­szik megjavítani kapcsolatait Indiával. Erre vall Ajub Khan kitérő válasza Indira Gandhi miniszterelnök azon javaslatá­ra, hogy hozzanak létre egy kö­zös szervet a két ország vitás problémáinak rendezésére. Meg­figyelők szerint Ajub Khan el­nök válságos politikai helyzet­be került és egyelőre nem tud­ja, melyik utat válassza. Ameny­nyiben továbbra is folytatja Elhagyják Európát? Washington — Jól értesült washingtoni források szerint Nixon kormánya arról a tervről tárgyal, amelyet még Johnson kormánya dolgozott ki, mely szerint mintegy 30 000 amerikai katonát akarnak visszahívni Nyugat-Európából. A terv kato­nai, közigazgatási és egyéb sze­mélyzet, nem pedig a harcképes csapatok kivonására vonatko­zik. Johnson ezzel az intézke­déssel 100 millió dollár meg­takarítását célozta. Az amerikai kormány képvi­selői nem voltak hajlandók kö­zölni az újságírókkal, hogy Ni­xon megvitatja-e ezt a kérdést a nyugat-európai szövetségesei­vel is. (ČSTK) kedvezőtlen politikáját Indiával szemben, Kelet-Pakisztán veze­tőivel találja szemben magát. Nem hagyhatja figyelmen kívül a nyugat-pakisztáni szélsőséges elemek véleményét sem, akik­nek igen erős a befolyásuk a hadseregben. Külföldi nyomások is érezte­tik hatásukat a pakisztáni el­nök politikájában. Míg Kína az indiai—pakisztáni ellenségeske­dés folytatását óhajtja, Wa­shington és Moszkva Pakisztán és India jószomszédi kapcsola­tainak elmélyítését sürgeti. (ČSTK J Összeült a Közös Piac minisztertanácsa Brüsszel — A Közös Piac mi­nisztertanácsának kétnapos brüsszeli ülésén számos kérdést vitatnak meg. A tanácskozáso­kon tegnap részt vettek a kül­ügyminiszterek, ma pedig a földművelésügyi miniszterek is. Megfigyelők szerint azonban aligha várhatók konkrét dönté­sek. Valószínű, hogy a már meg­vitatott kérdések, így a Közös Piac és Jugoszlávia, valamint Izrael kapcsolatának problémá­ja újból napirendre kerül a hat ország minisztereinek tanács­kozásán. (ČSTK) DACCA Kelet-pakisztáni vá­rosban, ahol vasárnap este a rendőrség agyonlőtt két pol­gárt a kijárási tilalom megsze­gése miatt, folytatódtak a kor­mányellenes tüntetések. A vá­ros épületein fekete zászlók lo­bognak azoknak az emlékére, akik az utób.i három nap so­rán lezajlott tüntetésekben vesz­tették életüket. VASÁRNAP ESTE Seattlben a saját házának kapujában agyonlőtték Edwin Pratt 38 éves négert, a városi liga igazgató­ját. E szervezet célja a fehér­bőrű lakosok és a négerek kap­csolatának megjavítása. NIZAM AL SARABI jordániai gazdaságügyi miniszter 14 na­pos törökországi és szovjet­unióbeli látogatása után vissza­tért Ammanba. Moszkvában alá­írta a két ország áruforgalmá­ról, valamint gazdasági és mű­szaki együttműködéséről szóló megállapodást. LENINGRÁDBAN tegnap meg­emlékeztek a város 900 napos blokádja megszűnésének 25. év­fordulójáról. A harcok során több százezer lakos pusztult el a városban. LONDONBAN jövő héten nagy tüntetést rendeznek a közgaz­dasági iskola bezárása miatt. Az iskolát szombaton zárták be a nagy diáktüntetés után, mivel attól tartottak, hogy az épüle­tet megszállják a baloldali diá­kok. TÖBB RÜMAI katolikus püs­pök nem hajlandó a bíborosí rangot elfogadni, mivel nemért egyet a Vatikán politikájával — jelentik vatikáni körökből. INDIA népe tegnap megünne­pelte az ország önállósága ki­kiáltásának 19. évfo. aSTóját. Delhiben ez alkalomhói nagy katonai díszszemlét rendeztek. A szocialista országok gaz­dasági együttműködését szolgáló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 20 éves. Az alapító országok közé tartozik Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Lengyelország, Ro­mánia és a Szovjetunió. Később más államok is bejelentették csatlakozásukat. Először Albá­nia és a Német Demokratikus Köztársaság, és 1962-ben a Mon­gol Népköztársaság is. Külön egyezmény szerint 1964 óta Ju­goszlávia is bekapcsolódott a KGST tevékenységébe, Albá­nia viszont az utóbbi években nem vesz részt a szervezet mun­kájában. El Gazdasági korparancs Egy gazdasági integráció lét­rehozását mindig a termelő­erők gyors növekedése és a ter­melés szakosítása teszi szüksé­gessé. Ezt a vitathatatlan köz­gazdasági tényezőt ismerték fel 20 évvel ezelőtt a szocialis­ta országok vezetői is, amikor elhatározták, hogy a szocialista világrendszer gazdasági felvi­rágoztatása érdekében létre hozzák a KGST-t. Nagy vállal­kozás volt, hiszen teljesen új, Járatlan út állt előttük. Az egyes tagállamok ipari fejlett­ségében, műszaki felkészültsé­gében és nem utolsósorban a nyersanyagellátásban mutatkozó színvonalkülönbség nagy ne­hézségeket jelentett. Az útke­resés a legtöbb szocialista or­szágban egybeesett a sajátos, nemzett problémákkal való MAGYAR egészségügyi szer­vek tájékoztatása szerint való­színű, hogy Magyarországon nem terjed el a Hong Kong-i influenza. Az országban több százezer dolgozót oltottak be a járvány ellen. AZ ANGOL kormány a közeli napokban tanulmányozni fogja annak a lehetőségét, hogyan lehetne kiszabadítani a Szuezi­csatornában rekedt hajókat — jelentette ki Roberts állammi­niszter. KIERANS kanadai postaügyi miniszter kijelentette, hogy Eu­rópában már nincs háborús ve­szély, és ezért nem indokolt a NATO további fenntartása. A miniszter arra szólított fel, hogy Kanada lépjen ki a katonai szö­vetségből. A KANTONI rádió bejelentet­te, hogy Dél-Kínában tömegtün­tetések voltak Mao Ce-tung di­csőítésére. A Kínai Kommunista Párt elnöke szombaton fogadta a hadsereg 40 000 tagját és a Tanjug ezzel kapcsolatban azt jelentette, hogy „a nagy vezér, tanító, kormányos és hadvezér" kitűnő egészségnek örvend. NENNI olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország a közeljövőben de jure elismeri a Kínai Népköztársaságot. LOS ANGELESBEN 12 férfi és nő elbúcsúzott családjától, fel­készülve arra, hogy több hetet, talán hónapot is teljes elszige­teltségben töltsenek. A Sirhan­per esküdtszékének tagjairól van szó, akiket az ítélethoza­talig teljesen elszigetelve tar­tanak, nehogy befolyásolhassa őket a sajtó, a rádió és a tele­vízió. Mint ismeretes, Sírhant Róbert Kennedy meggyilkolásá­val vádolják. AZ ANGOL POSTÁK 185 000 alkalmazottja tegnap nem volt hajlandó a munkaidő letelte után dolgozni, hogy igy fejez­zék ki szolidaritásukat a nem­zetközi távíróközpontokban dol­gozó 3500 alkalmazott sztrájk­jával. megbirkózás idejével, a tervgaz­dálkodás kezdetével, a korsze­rű gazdasági és műszaki alap­ismeretek szélesebb körű elsa­játításával, megfelelő káderek nevelésével stb. Húszéves a KGST Melyek azok a kétségbevon­hatatlan eredmények, amelyek az utóbbi években mutatkozó fo­gyatékosságok és mielőbbi meg­oldásra váró problémák ellené­re is pozitívumot jelentenek, s a KGST létezésének életképes­ségét, szükségességét bizonyít­ják? Említettük már, hogy a termelés szakosítása nélkül el­képzelhetetlen a műszaki elő­rehaladás, a nemzeti jövedelem növekedése és ennek következ­tében az életszínvonal emelkedé­se. Ez a megállapítás hatványo­zottan vonatkozik a kis orszá­gokra, amelyeknek anyagi bá­zisuk sincs, és szakmai és mű­szaki fejlettségük sem megfe­lelő. Ebben az esetben elkerül­hetetlen a nemzetközi munka­megosztás, a feladatok (a nyers­anyagtermelés, a műszaki fej­lesztés, a be^pházás, a munka­erőgazdálkodás, piackutatás) el­osztása. • Mit mutat a mérleg? A KGST-be tömörült szocia­Letartóztatások Spanyolországban Madrid — A rendkívüli álla­pot kihirdetfse után hatalmas letartóztatási hullám vette kez­detét Spanyolországban. Nyuga­ti távirati irodák jelentései szerint a kormány főleg a „szél­sőséges diákszervezeteket" kí­vánja kordában tartani, és Mad­ridban eddig már körülbelül 100 diákot tartóztattak le. A Franco-diktatúra rendőrsé­ge letartóztatott olyan közis­mert ellenzéki személyiségeket i9> mint Alfonso Comin író, Ra­mon Rutbal szocialista vezető és Jósé Maria Mohedano diák­vezér. Barcelonában és Bilbao­ban pedig számos papot vettek őrizetbe. Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint a diákvezetők több­sége elmenekült az egyetemek­ről és a nagyváros forgatagában igyekeznek elrejtőzni a rendőr­ség elől. A rendszer rendkívül erős cenzúrát vezetett be. Valameny­nyi hírt és fényképet közlés előtt egy hatósági cenzor hagy jóvá. Ez az eljárás a sportké­pekre ls vonatkozik. A spanyol kormány megszi­gorította a Franciaországgal határos területeinek ellenőrzé­sét is. Kormányválság Észak-Irországta? London — A múlt hét végén lemondott az észak-írországi kormány két tagja, és valószí­nű, hogy e héten további két miniszter adja vissza megbíza­tását. Ez súlyos kormányválsá­got idézne elő az országban. Kritikus lesz az unionista pár­tok parlamenti frakciójának mai ülése, melyen megvitatják a lemondásokat és a párt hely­zetét. Várható, hogy hatalmi harc bontakozik ki a párton be­lül a miniszterelnöki és a párt­vezetői funkciókért. O'Neill mi­niszterelnök nem akar lemon­dani és felkészült arra, hogy felvegye a harcot ellenfeleivel. A nézeteltéréseket elsősorban az okozta, hogy elfogadják-e egy független bizottság megala­kítását, a katolikusok és a pro­testánsok összetűzéseinek ki­vizsgálására. A forrongást az országban elsősorban a szociá­lis helyzet, a munkanélküliség, a katolikusok és protestánsok nézeteltérései és az a tény vált­ja ki, hogy a lakosság nagy ré­sze nem rendelkezik választó­joggal. (ČSTK) lista országok ezen a téren óriási fejlődést mutathatnak ki. Nemzeti jövedelmük és az ipa­ri termelés az 1950. évihez ké­pest 25 százalékkal emelkedett, s az évenkénti növekedés majd­nem három százalékkal maga­sabb, mint a Közös^ Piac orszá­gaiban A KGST tagállamainak ipari termelése 1950 és 1967 között az ötszörösére, külke­reskedelmük pedig majdnem a hatszorosára emelkedett. Ebben a dinamikus fejlődésben termé­szetesen a Szovjetunió jár elöl, hiszen kezdettől fogva a szo­cialista országok fő nyers­anyagszállítója és késztermékei­nek legnagyobb átvevője. A tag­országok a Szovjetunióval bo­nyolítják le külkereskedelmük több mint egyharmadát, és együttes részesedésük a Szov­jetunió külkereskedelmében majdnem 60 százalékot tesz ki. Növekedett a KGST államok részaránya a világ ipari terme­lésében is. Az említett időszak­ban ez a számarány 17,8 száza­lékról 31,0 százalékra emelke­dett. A belső együttműködés szín­vonalának emelése érdekében jelentős intézkedés volt a Nem­zetközi Együttműködési Bank és a Közös Vasúti Tehergépko­csipark létrehozása. A KGST 23 állandó bizottsága az évek so­rán számos olyan feladatot ol­dott meg, illetve javasolta meg­oldásukat a csúcsszerveknek, amelyek lényegesen előmozdí­tották az együtti..aK'?'Jés, a ter­melés szakosítását. • Ami még megoldásra vár Nem ünneprontás azonban, ha éppen a KGST két évtizedes fennállásának évfordulóján mu­tatunk rá, milyen sürgős refor­mokra, a szerkezeti felépítés át­szervezésére van szükség ah­hoz, hogy a KGST betöltse a haladás, a nemzetközi kooperá­ció fellendítőjének a szerepét. A KGST országoknak ugyanis az eddiginél sokkal erőteljeseb­ben kell bekapcsolódniuk a nemzetközt munkamegosztásba és ezen belül a világkereskede­lembe. A tagországok ipari és mezőgazdasági termelésének, illetve termékeinek színvonalát olyan magasra kell emelni (és ez sajnos, az egykor fejlett iparral rendelkező Csehszlová­kiára is vonatkozik), hogy ver­senyképesek legyenek a világ­piacon, kitörjenek a szocialista országok alkotta egyoldalú pi­acrendszer gyűrűjéből. Meg kell szabadulnunk az egymásrautalt­ság kényszerzubbonyától mert ez téves önelégültséghez, de egy­ben súlyos lemaradáshoz is ve­zet. A szocialista országok ipa­ri termelésének elégtelen ki­használása, illetve korszerűtlen­sége extenzív gazdasági fejlő­déshez vezetett. Ez az- áldatlan állapot évekig rányomta bélye­gét a tagállamok közti külke­reskedelemre, melyben a mi­nőségi mutatók messze lema­radtak a mennyiségi mutatók mögött. Külön figyelmet érdemel a piackutatás elhanyagolása; eb­ben Csehszlovákia is rossz pél­dát mutat. A kínálat és a ke­reslet közti űr, soha nem látott méreteket öltött. És ahol ez az arány felbomlik, ott színvonal­ról alig lehet beszélni. Mindezt természetesen befo­lyásolta a szocialista országok­ban eddig érvényben levő dog­matikus, centralisztikus-admi­nisztratlv gazdasági irányítás. A tagországok legtöbbje azon­ban már bevezette az új gazda­sági irányítás rendszerét, ezért némi javulás várható. Igen fontos kérdés a KGST országok közötti fizetési rend­szer megreformálása, az egyes országok közti szabad bevált­hatóság biztosítása. Ezt külö­nösen a jugoszlávok követelik igen erőteljesen. Az eddigi, egy­oldalúan rubelalapon történő el­számolási rendszer bizonyos mértékben akadályozza a tag­országok közti kétoldali kezde­ményezést, a szabadabb áru­mozgást. Amint látjuk, a Berlinben le­zajlott KGS'i'-ülésszak és a szer­vezet legfelsőbb szinten megva­lósuló tanácskozásai előtt ko­moly problémák halmozódtak fel. Ha ezekre a kérdésekre rö­videsen nem találunk kedvező megoldást, a szocialista orszá­gok lemaradása a nemzetközi munkamegosztásban gazdasági és politikai következményeivel együtt tovább fokozódik. TÓTH GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom