Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-26 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
A cél: f or malitásoktól mentes együttműködés a szakszervezetek és az állatni, illetve a gazdasági szervek között # A szakszervezetek védelmezik a dolgozók anyagi, szociális és kultúrál i s - politi kai érdekeit — tekintet nélkül arra, milyen nemzetiségűek, vallásúak vagy melyik politikai párthoz tartoznak > Javaslat: a Szakszervezeti Szövetségek Szlovák Tanácsa mellett átokuljon bizottság a nemzetiségi csoportok szamára A csehszlovák szakszervezetek 1968. januárja után olyan új utat választottak, amelyen haladva, a tagok sokmilliós tömegei érdekeinek és G szocialista életnek megfelelő szervezetté edződnek. Mit jelent ez? Elsősorbn is meg kell változtatni az eddigi szakszervezeti munkq egész rendszerét és tartalmát. Azonkívül a szakszervezeti mozgalom szervezeti felépítésének a megváltoztatására kell törekedni. Éppen ezért a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom első kongresszusának előestéjén né hány kérdéssel fordultunk Vojtech D a u b n e r elvtárshoz, > Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökéhez. A DOLGOZÓK SZÓVIVŐI LESZÜNK • A szakszervezetek miként kívánnak részt venni a társadalom további életében és fejlesztésében? — Ügy vélem, valamennyi szakszervezeti tag az ország további sikeres szocialista fejlődése fő zálogát a kommunista párt vezető szerepének érvényesítésében látja. Ezt valamennyien elismerik és teljes mértékben támogatják. Ugyanakkor a szakszervezetekbe tömörültek arra törekednek, hogy a szakszervezet, mint jelentős társadalmi erő és a dolgozók alapvető érdekeinek képviselője, az eddiginél sokkal kifejezőbben vegyen részt a társadalmi döntések létrehozásában és megvalósításában. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy mi tömörítjük a pártonkívüllek túlnyomó többségét ls, akik éppen a szakszervezetek közvetítésével kívánnak érvényesülni a politikai és a társadalmi életben. Ennek feltétele pedig az, hogy a szakszervezetek önálló politikát folytathassanak és aktív módon léphessenek fel a Nemzeti Frontban. • Azt jelenti ez, hogy a szakszervezeteknek beleszólásuknak kellene lenniük az állami és a gazdasági szervek által hozott számos kérdés megoldásába? Hogyan képzelik azt el a gyakorlatban? — Elsősorban is arra törekszünk, hogy egy újszerű, formalitásoktól mentes együttműködés jöjjön létre a szakszervezet és az állami, illetve a gazdasági szervek között. A múlt évben ilyen irányú egyezmény már meg is született a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa között arra vonatkozóan, miként működnek közre ebben az évben az életszínvonal alakulása, Illetve a szociális-politikai intézkedések terén. Ez az egyezmény megteremti annak feltételeit, hogy megoldjuk azokat a kérdéseket, amelyeknél elkerülhetetlen a központi szervek közreműködése és segítsége, különösen az életszínvonal, a létfenntartási költségek és a fogyasztói árak szakaszán, s hasonlóképpen a munkabiztonság, illetve a szociálpolitika terén. A jövőben már nem csupán észrevételeinket kívánjuk tolmácsolni, hanem követelni is fogunk, hogy a dolgozók érdekeinek érvényt szerezzünk. Az intézkedések előkészítésében és a döntések hozásában is részt akarunk venni. • A szakszervezetek tehát kidolgozták saját programjukat. Megvannak-e a feltételek valóra váltásukra is? — Programunkat mind a Szakszervezetek Központi Tanácsa, mind a Szlovák Szakszervezeti Tanács még tavaly előterjesztette a tagság elé. Oly módon fejezzük kl benne a szakszervezeti munka új értelmezését, hogy a tagság jogos érdekelt tükrözze és védelmezze. Programunk reális és aktuális. Ennek bizonyítéka egyebek között az ls, hogy számos kitűzött feladatot már teljesttettünk, illetve előkészítettük megvalósításuk feltételeit. Említsük meg például az ötnapos munkahét bevezetését, a fizetett szülési szabadság kiszélesítését, az alacsony nyugdíjak emelését, az egyes népgazdasági ágazatokban dolgozók bérének javítását, az éjszakai munkát végzők, vagy a megszakítás nélkül dolgozó üzemek alkalmazottjai munkájának előnyben részesítését stb. Amennyiben a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom első kongreszszusa jóváhagyja programunkat, minden erőnkkel azon leszünk, hogy teljesítsük a programnak azt a részét is, amely az életszínvonal kérdéseit, a dolgozók érdekeinek védelmét, szociális, munka- és életfeltételeit illeti. Természetesen tudatosítani kell azt is, mindennek az a feltétele, hogy biztosítsuk a termelési feladatok teljesítését és megoldjuk népgazdaságunk mai problémáit. • Ilyen problémák pedig nyilván minden szakaszon bőven akadnak. Sok vita (olyik például a szocialista vállalatok új helyzete, a dolgozók tanácsai, a kollektív szerződések új küldetése stb. körül. Mit kívánnak tenni a szakszervezetek ezen a téren? — Az új helyzet megköveteli, hogy nagyon gondosan megfontoljuk az öszszes fennálló kérdést. Fel kell becsülnünk az eddigi eredményeket, tapasztalatokat és olyan elvek kidolgozására kell törekednünk, hogy az új intézkedések maximális gazdasági hatékonyságot eredményezzenek, kedvezően befolyásolják az emberek aktivitását és kezdeményezését, és a szociális biztonság érzetét adják nekik. Ami a kollektív szerződéseket illeti, azt kívánjuk, hogy végérvényesen kifejezésre jusson: a kollektív szerződés előkészítése és megkötése ne függjön a vállalati terv jóváhagyásától. Ellenkezőleg, a kollektív szerződésben foglalt — a gazdasági vezetésre és a szakszervezetekre háruló — kötelezettségek aktív módon befolyásolják a terv kidolgozását. A kollektív szerződés tehát semmiképp sem lehet csupán a termelési terv egyes feladatainak a „másolata", hanem a jövedelem létrehozásának ós elosztásának a feltételeit is tartalmaznia kell. Főleg pedig azt, hogyan használják fel a vállalat jövedelmét a bérezésre, a szervezet további fejlesztésére, illetve a dolgozók kulturális, szociális vagy egyéb szükségletelnek a fedezésére. A kollektív szerződésnek jogilag is kötelezőnek kell lennie. • A szakszervezetek, mint látjuk, számos probléma megoldása előtt állnak. Mégis érdekelne: miként képzelik el a nemzetiségi kérdés megoldását, például az egyes szervekben való képviseletet, a funkcionáriusok iskolázását, a nem szlovák szakszervezeti tagok kulturális-népművelödési tevékenységét, különösen DélSzlovákiában? — A szakszervezetek új programjának alapelve, olyan társadalmi érdekszervezetté váljanak, amely elsősorban azért tömöríti a dolgozókat, hogy védelmezze anyagi, szociális és kulturálispolitikai érdekeiket. Ezt azért hangsúlyozom, mert ml valamennyi dolgozó érdekeit szemünk előtt tartjuk, tekintet nélkül arra, milyen nemzetiségűek, vallásúak vagy melyik politikai párthoz tartoznak. A tagok jogai egyformák, bármilyen nemzetiségűek is. Ez természetesen csupán alapelv. Ugyanakkor teljes mértékben tudatában vagyunk annak is, hogy a nemzetiségi kisebbségek kérdését a szakszervezeteken belül is meg kell oldani. Ezért érdekünk, hogy — különösen Dél-Szlovákiában — a funkcionáriusok között magyar nemzetiségűek is legyenek. Meg kell hallgatnunk nézeteiket, észrevételeiket ós javaslataikat, s ezeket el is kell fogadnunk. Éppen ezért azt a javaslatot terjesztettük elő, hogy a jövőben a Szakszervezeti Szövetségnek Szlovák Tanácsa mellett bizottság alakuljon a nemzetiségi csoportok számára. • Milyen lesz a szakszervezetek ú| szervezeti felépítése? — A szakszervezetek hagyományos küldetését helyezzük előtérbe. Azt, hogy a dolgozók társadalmi érdekszervezete legyen. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról, hogy a szocialista társadalmi rend építésének olyan feltételei között kell dolgoznunk, amikor gyakorlatilag már nem létezik a termelőeszközök magántulajdona, s ezért maguknak a dolgozóknak részt kell venniük a szocialista népgazdaság fejlesztésében és ezért felelősséget is kell vállalniuk. Ilyen koncepció alapján új szerkezeti felépítést érvényesítettünk a szakszervezetekben. Elsősorban is a szövetségi elrendezés útjára léptünk. Tájékoztatásul: megalakul a Szakszervezeti Szövetségek Cseh Tanácsa és a Szakszervezeti Szövetségek Szlovák Tanácsa. Ezek lesznek a cseh és a szlovák országrészek szakszervezeti mozgalmának politikai szervei. Hasonlóképpen a szakszervezeti szövetségek ls nemzeti alapon alakulnak meg. Ily módon 30 cseh és 25 szlovák szakszervezeti szövetség jött létre s ezeken kívül egy országos jellegű, a Csehszlovák Néphadsereg Polgári Alkalmazottjainak szövetsége. • Nem túlságosan nagy-e a szakszervezeti szövetségek száma? Tudni fogják-e szervezetileg koordinálni és operatív módon irányítani tevékenységüket? — Igaz, 1968 januárja előtt országos viszonylatban csupán 12 szakszervezett szövetségünk volt. Sok közülük oly módon keletkezett, hogy adminisztratív módon „összeházasították" a problémakörük szerinti rokonszövetségeket. E hibák logikus következményeként 1968 januárja után egy másik végletbe estünk: olyan „atomizálási" törekvésre került sor, amely az egységes szakszervezeti mozgalmat apró, célszerű, avagy hivatásbeli szervezetekké akarta bontani, sőt olyan irányzatok ls jelentkeztek, hogy az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmon kívül ís hozzanak létre szakszervezeti szövetségeket. Nem hiányoztak az olyan nézetek sem, hogy a szakszervezeti szervezetnek le kellene mondania politikai jellegéről, a szocializmus további építéséért vállalt társadalmi felelősségéről, és kizárólag — nemegyszer a többi dolgozó érdekeivel ellentétben « egyes hivatások anyagi érdekeinek védelmezőjévé kellene válnia. Ezeket az Irányzatokat azonban — szakszervezeti tagjaink magas politikai színvonalának érdeméből — hamarosan legyőztük. Tagjaink nagy része az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mellett foglalt állást. Ilyen alapon építjük ma — legjobb elképzeléseink és akaratunk szerint — önállóan a Cseh és önállóan a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat. • Nein bontja-e meg ez a megoldás a szakszervezetek egységét? — Csehszlovákia szakszervezeti mozgalma egységének a védelmezői vagyunk, azonban azzal a kikötéssel, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti önállóságot és a nemzeti mozgalmat a szakszervezetekben, s úgyszintén az ifjúsági és a női szervezetekben. A mi esetünkben a szakszervezetek valódi egységének feltétele egyrészt a szakszervezetek föderallzálása, másrészt a szövetségi struktúrára való visszatérés. Mindkét szervezeti Intézkedés egyúttal a szakszervezetek demokratikus életének feltétele és megnyilvánulása — ezt mondottam a Fémmunkások Szakszervezeti Szövetségének első konferenciáján. És ma is ezt vallom... O. I.
