Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-21 / 17. szám, kedd

Az Újvárosi pályaudvar vádol Én, a Bratislava Nové Mesto nevet viselő pályaudvar, amelyet hosszú huzavona után 1963ban adtak át rendeltetésemnek, hogy lebonyolítsam a Csallóköz felé irányuló vasúti forgalmat és tehermentesítsem Bratislava főpályaudvarának helyzetét: — Vádolom azokat, akik egy mintás pályaudvart akartak tervezni Szlovákia fővárosa legújabb városrésze számára s ennek ellenére elképzelésük — a terep ismeretének hiánya, avagy tehetetlenségük(?) miatt — nem járt sikerrel. — Vádolom azokat a tervezőket, akik rossz helyre tették épületem bejáratát, s ezért ennek — bár a legközelebb van a villamosmegállókhoz — mindig zárva kell lennie. Tudniuk kellett volna, hogy mind az északi szelek, mind a közeli vegyiművekből áramló bűzök s hasonlóképpen az eső a hó is éppen előcsarnokomba csap ... — Vádolom azokat is, akik mind ez ideig nem foganatosították azokat az ésszerű megoldásokat, hogy mind a bejáratot, mind a kijáratot az épület „szabad" homlokzatára helyezzék át — meglehetősen kis költséggel — s ezáltal számos panasznak elejét vehetnék. — Vádolom karbantartóimat, a Csehszlovák Államvasutak illetékes szerveit. Nem értem, miért tűrik, hogy a belépőcsarnokom mennyezetét díszítő travertinlapok omladoznak, a belépőajtóknak mintha nem lenne tulajdonosuk, s kivitelezésük kezdettől úgyszólván primitívnek mondható. — Vádolom az utazóközönség nagy részét. Mindazokat, akik rövid öt év alatt oly tökéletesen züllött állapotba hoztak, hogy ma szégyenkeznem kell. Épületem és berendezéseim ugyan elvileg korszerűek, használatuk, illetve a bennük levő egészségügyi, kulturális és utasellátó létesítményeim viszont — bátran állítom — züllött állapotban vannak. — Vádolom mindazokat, akik a belépöcsarnokban levő drága kárpitozott ülőhelyeket barbár módon rontják, tönkreteszik, s még az egészségügyi helyiségeket, a WC-ket, a mosdókat, a vizvezetékszelepeket stb. sem kímélik. — Vádolom mindazokat, akik bármiképpen is hozzájárultak ahhoz, hogy a forgalmi irodába vezető folyosó padlója úgyszólván korhadt, s azokat is, akik oly „eszményi" megoldást találtak, hogy eső vagy télvíz idején a lefolyócsövek tele vannak pernyével és korommal (senki sem tisztítja őketl), az aluljárókban és a peronokon tócsákban kell a pályaudvaron naponta sok ezernyi utasnak áthaladnia... Ezért azt javasolom, hogy a nagyközönség hozzon ilyen ésszerű ítéletet: 1. A legszigorúbb utasítást adni mindazoknak, akik a pályaudvar üzemben- és karbantartásáért felelősek, hogy azonnali, operatív intézkedéseket foganatosítsanak a fogyatékosságok kiküszöbölésére. 2. A legszigorúbban bírságolni valamennyi utast, aki bármiképpen károsítja a pályaudvar berendezéseit vagy felszerelését. 3. Azokat, akik a pályaudvar építési fogyatékosságait okozták — a tervezés folyamán — arra kényszeríteni, hogy munkaidejükön kívül találják meg a fogyatékosságokat kiküszöbölő intézkedéseket és gondoskodjanak is érvényesítésükről. A pályaudvar „hívatlan" védője: DÖSA JÖZSEF Ivóvízproblémák a közép-szlovákiai kerületben Az elavult vízvezeték-hálózatok nagy veszteséget okoznak # Orava és Kysuca vízhiánya megoldást sürget # Az önsegélyes építkezésről sem szabad megfeledkezni 0 Az egészségügyi előírások megtartása elsőrendű feladat A közelmúltban a középszlovákiai kerületben az ivóvízellátás terén még jobb volt a helyzet, mint Szlovákia másik két kerületében. A kedvező hidrogeológiai adottságok lehetővé tették a vízvezetékhálózat kiépítését. Ma azonban már másképp fest a helyzet. Az 1890-ben és 1920-ban épített vízvezeték-hálózat már nem győzi kielégíteni az egyre növekvő városok lakosainak ivóvíz-szükségletét. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a régi vezetékeknél nagy mennyiségű ivóvíz vesz kárba. Például Zólyomban ez a veszteség 41, a losonci járásban pedig 27 százalékot tesz ki. A nagykürtösi járásban az 1 lakosra eső ivóvízfogyasztás 325 liter. Ennek oka a gyakori csőrepedés. MIT HOZ AZ ÜJÉV? A vízvezeték-hálózat építését és a források kiaknázását a kerületben az idén is tovább szorgalmazzák. Tömeges vízvezeték-hálózat épül — a pružina! forrásból — Púchov és Dubnica között. Orava vízhiányát a Dolný Kubín és NámesMi AZ IGAZSÁG? Lapunk január 6-i számában A x Oj Szú kritikája n y o m á o cím alatt közöltük az illetékesektől érkezett választ a párkányi évadával kapcsolatban megjelent bírálé jellegű riportra. Az ügyet a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság iskolaügy! szakosztályának dolgozói vizsgálták ki. Bertók Imrének, a nemzetiségi iskolák Ügyeit intézd osztály vezetőjének kiizlése szerint ez év januárjától a magyar tannyelvű óvoda önálló épületben kapott elhelyezést. Egy párkányi olvasó azonban a napokban levelet intézett szerkesztőségünkhöz, melyben az alábbiakat olvashatjuk: „Sajnos, már 1969. január B-at írunk, az óvoda még mindig „eredeti" helyén — Ott ahol volt — működik/ A szerkesztőség és az olvasők nevében a Párkányi Városi Nentr xett Bizottság Illetékeseitől kérttezzük: mi az igazság

f tovo közti hálózat pótolja majd, amelyre később a Dolný Kubín-i járás összes falvait is rákapcsolják. Kysuca vidékének rohamos iparosításával nem tart lépést a vízelátás. Itt különösen nehéz a helyzet, mivel a környék nem rendelkezik megfelelő vízforrással. Némileg talán enyhít a helyzeten az a tény, hogy a közeljövőben kiszélesítik a Kysuca patak čadcai víztisztító állomását. Innét látják majd el vízzel Krásna nad Kysucou és Turzovka községét. Nová Bystrica fölött is hatalmas víztároló jött létre, de a vízvezeték hálózat építését csak 1975-ben kezdik el. Ha elkészül, Zilina és környéke lakosainak vízszükségletét teljesen kielégíti majd. A klenóci víztároló — amelyet 1967-ben kezdtek el építeni — a rimaszombati járást látja el majd vízzel. Krupina, Dudince vízellátása még megoldásra vár. Sok helyen érdemes volna fontolóra venni az önsegéllyel épülő hálózat jelentőségét és előnyét. A HIGIÉNIA NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMEL. A kerület lakosainak csupán 40 százalékát elégíti ki a vízvezeték-hálózat. Sajnos, a vízvezeték kezelői gyakran nem szakemberek s így nem tudják a vizet megfelelően fertőtleníteni és a szükséges ellenőrzést biztosítani. Az egészségügyi dolgozók nem egy alkalommal megállapították, hogy a vezeték vize nem felel meg az előirt normáknak. Az ivóvíz minőségére a legtöbb panasz Rimaszombatban hangzik el, mivel a Rima vizét nagyon beszennyezi a hnúšťai vegyigyár. A kerület lakosainak 60 százaléka kutak, de sok helyen a folyók vizét issza. A víz minőségének jobb ellenőrzésére fertőtlenítésére, valamint megfelelő kutak fúrására igen nagy a szükség. Csakis Így lehet gyorsan és hathatőan egészséges ivóvizet biztosítani. —né— IHlllf Betegségfelismerő gépek A szívtevékenységre jellemző EKG (

elektrokardiogram) és az agytevékenységekre jellemző EEGT (elektroencejalogramj görbék pontos diagnosztikai értelmezése nemcsak nehéz, hanem hosszadalmas munka is, mert egy-egy elektroenkefalogram 10—20 méter hosszú. Világszerte kísérleteznek tehát az EKG-, Illetve az EEG-görbék gépi értékelésével. Erre a célra természetesen csak nagyobb teljesítményű számítógépeket használhatnak fel, mert amint az amerikai kísérletek is bizonyítják, az elektrokardiogramok gépi értékeléséhez előzőleg ötezer utasítást kell a gépbe betáplálni. Gép értékeli az EKG-t Az erre a célra programozott berendezés havonta átlag mintegy ezer analízist végez. Egyegy elemzés időtartama csak tizedmásodpercekben fejezhető ki. Ez idő alatt a berendezés összehasonlítja a kapott tényeket a memóriaegységében levő adatokkal, és ki is nyomtatja az analízis eredményét. Egyebek között még arra is programozzák, hogy a téves diagnózisokból levonja a következtetéseket, és ugyanazt a hibát ne kövesse el többé. Bár az ilyen berendezés csupán az EKG-görbék alapján sokkal nagyobb százalékarányban ad helyes diagnózist, mint az orvos, mégsem ez a legfőbb jelentősége, hanem az, hogy az adatokat rendkívül gyorsan bocsátja az orvos rendelkezésére, és így sok időt szabadít fel más, ugyancsak fontos vizsgálatok elvégzésére. Az elektroencefalogramok görbéinek gépi elemzése még nagyobb jelentőségű, nlSrt a görbékben olyan jelek is lehetnek, amelyeket szabad szemmel nehéz értékelni. A jobb agyfélből, illetve a bal agyfélből származó görbék közötti eltérés megállapítása pl. nagy gyakorlatot igényel, a gép viszont könnyűszerrel elvégzi. Röntgenképek gépi elemzése Az EKG- és az EEG-görbék értékelésében a gépi berendezés már most felülmúlja az embert. A röntgenfelvételek írtékelésében azonban a jelek szerint nehezen pótolható az orvos szeme. A New York-i Albert Einstein Kollégiumban kísérleteznek ugyan azzal, hogy a röntgenképeket soronként számokra bontsák, és így táplálják be egy számítógépbe. Ez azt jelenti, hogy minden feketedési értékhez egy számértéket rendelnek. Amikor a „robotolvasó" rendellenességet észlel, azonnal jelez. Erre azért van szükség, mert ha pl. a berendezés a gyomor röntgenképét elemzi, nem tud különbséget tenni a lenyelt gomb és a daganat között. A másik módszer szerényebb ugyan, de mégis nagy segítséget nyújt a röntgenfelvételek értékelésében. Arra épül, hogy ugyanolyan helyzetben és ugyanolyan sugárral készített két röntgenkép között jól érzékelhető lesz az áttérés, ha az első diapozitívját a második felvétel filmjével lefedik, és így készítenek róluk másolatot. A két filmen levő azonos szerkezeti elemek ugyanis az ellentétes fényárnyalatuk miatt átmásoláskor kioltják egymást. A második felvétel kontrasztanyaggal kitöltött részletei tehát sokkal jobban az előtérbe kerülnek. Ez a módszer nagyon alkalmas például angiográfiák (érfeivételek) sorozatban való készítésére, mert a kontrasztanyag terjedése jól követhető a két egymás utáni felvételen. A modern elektronika és a televíziótechnika segítségével sikerült már a különbözeti képet közvetlenül ugyanazon a képernyőn láthatóvá tenni. A készülék két egymás mellett levő röntgenképről, amelyek közül az egyiket kontrasztanyag nélkül, a másikat pedig kontrasztanyaggal vettek fel, alulról való átvilágítással két szinkronfutó vidikonfelvételt készít. A két felvétel elektromos impulzusokká átalakított képpontjait elektronikus úton kivonják egymásból, Így az azonos világossági értékek teljesen kioltódnak. Rákfelismerés számítógéppel Az alapvető élettani jelenségeket folyamatosan mérő berendezések már kaphatók, és megfelelő teljesítményű számítógépek is rendelkezésre állnak. Most már csak a diagnosztikai gépek programozása, illetve a programozás törvényszerűségeinek feltárása van hátra. Jelenlegi ismereteink szerint a különböző kórképek száma mintegy 30 000-re tehető, s ezekhez egyenként néha több száz tünet tartozik. Valamennyi betegségnek a tünetek alapján való pontos felismeréséhez gigantikus mennyiségű kombinációt, számítást kellene elvégeznie a számítógépnek, és erre ma még nincs lehetőség. Ha azonban a lehetséges betegségek számát leszűkítjük, sokkal egyszerűbb lesz a helyzet. W. Gorogyilova és munkatársai például a moszkvai onkológiai intézetben kimutatták: „mindössze" 200 tünet mintegy kétmillió kombinációja már elegendő ahhoz, hogy a diagnosztikai gép megállapítsa, vajon rákos megbetegedésről van-e szó vagy sem. A szovjet kutatók szerkesztettek is egy olyan diagnosztikai gépet, amely 90 százalékban helyes választ adott arra a kérdésre, hogy tüdőrákról van-e szó, vagy csupán krónikus tüdőgyulladásról. Még jobb eredményeket értek el a mellrák gépi úton való megállapításában. Az elektronikus számítógép válaszainak 97 százaléka helyes volt, és csak három százaléka volt téves diagnózis; a szokásos módszerekkel készült diagnózisoknak viszont 78 százaléka volt csak helyes, 5 százaléka téves, a többi pedig bizonytalan. Amikor azután a gépet úgy alakították át, hogy az igen-nem választ „nem tudom"-mal is kiegészítették, akkor a válaszok 90 százaléka volt helyes, 0,7 százaléka téves és a többi esetben „nem tudom". A diagnosztikai gépek jelentősége Érdekesek azok a tapasztalatok is, amelyeket Svédországban szereztek az ilyen diagnosztikai géppel. Több mint százezer embert vizsgáltak meg a berendezéssel, és a feltett kérdések, tünetek számától függően 60 —92 százalékban helyes diagnózist kaptak. A kísérletek során a megvizsgáltak 5 százalékánál — vagyis ötezer embernél — olyan rejtett betegségeket ls felfedeztek, amelyekről az Illetőnek nem volt tudomása. A diagnosztikai gépeknek nemcsak a betegségek megállapításában van fontos szerepük, hanem az orvosképzésben is. Ezekkel a berendezésekkel ugyanis az összes betegség szimulálható, utánozható. Az egyesült államokbeli stanfordi egyetemen elmebetegségekre sikerült programozni a diagnosztikai berendezést. Az így programozott gép nemcsak arrfl volt jó, hogy megtanítsa az orvosjelölteket az elmebetegségek felismerésére, hanem arra is, hogy felhívja a figyelmet a diagnosztika szempontjából olyan fontos tényezőkre, amelyek, eddig elkerülték az elmeorvosok figyelmét. Érdekes területen, a gyermekpszichiátriában is sikeresen alkalmazták a pennsylvaniai pszichiátriai klinikán az UNIVAC 1 elektronikus számítógépet. Miután 200 kóreset állt rendelkezésre, az összes tünetet betáplálták, is mintegy 20 000 kombinációt vizsgáltak meg. Az egyes tünetek előfordulásának gyakoriságából következtetni lehetett a gyermek lelki zavarai és a környezet közötti összefüggésre, illetve azokra a gazdasági és lélektani indítóokokra, amelyek a betegséget kiválthatták. Az elektronikus számítógép természetesen sohasem pótolhatja a nagy tudású orvosok felelősségteljes munkáját. Legfeljebb olyan új segédeszközt adhat a gyógyító orvosok kezébe, amely lehetővé teszi a hibás diagnózisok számának további csökkentését, egyes betegségek gyorsabb, pontosabb felismerését. Remélhető, hogy egy-két évtized múltán ugyanolyan mindennapi segédberendezései lesznek ezek a gépek a kórházaknak, mint napjainkban a vérnyomásmérő vagy az EKG. (ahj A HÜGYKÖ ELÍVOÜrá FÁJDALOM ML A húgykő bizonyára számos olvasónknak is komoly nehézségeket és fájdalmat okoz. Mi is tulajdonképpen ez a „kő"? A szakkönyvekben ezt olvassuk róla: a vizeletből kicsapódó, kristályos, szervetlen, valamint kolloidális szerves anyagokból álló, néha puha, morzsalékony, máskor kőkemény, változó alakú és nagyságú képződmény. A vesekelyhekben, a vesemedencében, a húgyvezetékben és a húgyhólyagban fordulhat elő. Létrejövetelének oka a vizelet kolloid-egyensúlyának zavara, aminek következtében az ún. védőkolloidok nem képesek a vizeletben feloldott anyagokat oldatban tartani, illetve kicsapódásukat meggátolni. Mindenesetre kellemetlen és fájdalmat okozó képződmény, amelyet nemegyszer műtéti beavatkozással kell eltávolítani. A moszkvai 12. kórház urológiai osztályán nemrégiben egy olyan érdekes készüléket szerkesztettek, amely nagymértékben elősegíti a húgykő eltávolítását. Az URAT-1 típusú készülékkel (a képen) fájdalommentesen, nagyfrekvenciás áram segítségével morzsolok szét a húgyhólyagban képződött köveket. 1969 I. 21. 6