Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-19 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
Mi a vélemén • SAJÁTOS ÉRDEKEKJOGOK ÉS IGÉNYEK Ma dr. ZBYNÉK YÖKRÖUHLICKY, a cseii-és morvaországi gyermek- és ifjúsági szervezetek közösségének elnöke nyilatkozik A fiatalok fontos szerepet töltenek be a politikai életben # „Csak érdekből léptek a CSISZ-be. •." # Őszinte barátság a főiskolások és a munkósifjúsóg között # Az utóbbi időben csökkent az aktivitás? • Testvéri szervezetet létesítenek - teljes egyenjogúság alapjá n ___ I Ki hinné, hogy mennyi minden történt az ifjúság életében is egyetlen röpke esztendő leforgása alatt? Ki gondolta volna tavaly ilyenkor, hogy az ifjúság és szervezete között annyira kiéleződnek az ellentétek? Csehországban a CSISZ átadja helyét a közösségbe tömörült önálló gyermek- és ifjúsági szervezeteknek. Ml történt tulajdonképpen? Amikor dr. Zbynék Vokrouhlickýhez, az Ifjúsági Közösség elnökéhez beköszöntöttünk, ezekkel a szavakkal késztettük szólásra: ffi Az új esztendő kedvező alkalom arra, hogy minden jó gazda elgondolkodjék problémáiról, felmérje az eredményeket és legközelebbi feladatait.. . — A január utáni megújhodási folyamat ifjú nemzedékünk körében is visszhangra talált — mondotta. — De nemcsak visszhangra, mert a fiatalok mindig fontos szerepet töltöttek be hazánk politikai életében. Azt hiszem, hogy sok-sok év után most először ébredtek tudatára annak, hogy önálló politikai erőt képviselnek és eszerint ts cselekedtek. A CSISZ-ben 1968. márciusáig egyetlen egységes szervezetükben erre nem volt lehetőségük. Ezzel magyarázható talán, hogy egyre többen léptek ki szervezetükből, mely az utóbbi években a köztársaság ifjúságának már csak 30 százalékát tömörítette. Emellett tagságunk — őszintén szólva — különösen az utóbbi időben teljesen formális volt. Csak érdekből léptek be a CSISZ-be, pl. azért, hogy felvegyék őket a főiskolára, vagy hogy jó kádervéleményt kapjanak... Am 70 százalékuk még ezen az áron sem volt hajlandó kötélnek állni... Bebizonyosodott, hogy a CSISZ nem teljesíti küldetését. Elsősorban azt, hogy felelősségérzetre nevelje az ifjúságot. A jövő nemzedéket arra is elő kell készíteni, hogyha sor kerül rá, vállalni tudja az állam irányításával járó feladatokat... Ugyanakkor pedig azt is elvárjuk az ifjúsági szervezettől, hogy megvédje a fiatalok jogait és érdekeit a társadalommal szemben ... © Nem könnyű elképzelni, hogy a társadalom és az ifjúság érdekei ellentétesek volnának ... — Nem, erről szó sem lehet. Tagadhatatlan azonban, hogy a fiatalok érdeket, jogai és igényel sajátosak és hogy a CSISZ ebben a tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azzal, hogy csupán nevelni igyekezett a fiatalokat, föléjük kerekedett. Ezért nem tartották saját szervezetüknek, s ezért fordítottak neki tömegesen hátat. © Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi időben őszinte barát ság fejlpdött ki a főiskolások és a munkásifjúság között.. . — Természetesen ml támogatjuk ezt a barátságot. A főiskolások tanulmányai ugyanis csupán néhány esztendőt vesznek igénybe. Ezután a termelésben, az egészségügyben, az oktatásügyben és másutt helyezkednek el, ahol más fiatalokkal is érintkeznek. Ezért nem volna értelme, ha tanulmányaik idején elszigetelődnének a többiektől. De ettől eltekintve a fiatalok kivétel nélkül mind ugyanazon szemszögből ítélik meg a politikai és a gazdasági fejlődést. Ez az egyetértés a biztosítéka annak, hogy egyesült erővel elérjük, céljainkat. Ezzel magyarázhatók a közös akciók, melyekkel jó gazdák módjára kifejezésre juttatják, mennyire ésszerűtlen volna, ha állandóan csak követelményeket támasztanának az állammal szemben. Különösen az ifjúság szempontjából nyomasztó lakásproblémára gondolok. Megoldása ugyan az államnak feladata, mégis segítő kezüket akarják ehhez nyújtani. Az építészmérnökök pl. oklevelük elnyeréséhez szakdolgozatokat készítenek. Miért ne készíthetnének ezen a címen lakásterveket a fiatal házasok részére? Igaz, kevés az építőanyag. Ám miért ne újíthatna fel pl. a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság a téli időszakban, amikor kevesebb a tennivaló, téglagyárakat? A főiskolások és a munkásifjúság szoros kapcsolatának az értelme tehát új értékek közös létrehozása, aminek nemcsak a fiatalok, hanem az egész ország hasznát veheti. $ Űgy tűnrk, hogy az ifjúság politikai aktivitása csökkent az utóbbi időben . — Az ifjúság aktivitása a követelményeknek megfelelően változik. Csupán tevékenysége ölt má-más formát, mely a januári eseményeket követő időszakban inkább politikai téren jutott kifejezésre. Később a gazdasági és a társadalmi problémák kerültek előtérbe. Az ifjúság küldöttjei útján pl. az SZNT-ben vagy a CSNT-ben derekasan részt vesznek e szervek munkájában ís. Azt hiszem tehát, hogyha mostanában kevesebb nagygyűlést is rendezünk, ez nem jelenti azt, hogy az ifjúság babérjain pihen. Ellenkezőleg, értekezleteken, a konferenciákon mindenki meggyőződhet róla, milyen óriási erőt képviselnek ma a fiatalok. Az sem kétséges, hogy ez az erő politikai, gazdasági és társadalmi téren is egyre izmosodik. Ezért nem fenyeget a veszély, hogy a fiatalok közönyösek lesznek. Nem, ez a passzivitás szerencsére a múlté és többé nem térhet vissza. % Miért számít határkőnek 1968 márciusa ifjúsági mozgalmunk szempontjából ? — A január utáni események hatására a CSISZ Központi Bizottságának március végén megtartott plenáris ülésén a vezető szervekben lényeges káderváltozásokra került sor. De még ennél ts fontosabb volt, hogy a CSISZ Központi Bizottsága lemondott monopolhelyzetéről és elhatározta, hogy önálló és független gyermek- és ifjúsági szervezetek létesítését teszi lehetővé. Ezért újíthatta fel tevékenységét a JUNÁK, ezért önállósította magát a PIONÍR gyermekszervezet, melyet minthogy a gyermekek érdekel sem azonosak az ifjúság érdekeivel, nem irányíthat többé a CSISZ. Ebben az időben alakult meg a főiskolások szövetsége is, mely a CSISZ keretében nem tudott érvényesülni. Hiszen ismeretes, hogy a CSISZ a múltban nemegyszer fordult a főiskolások ellen, noha a főiskolások szervezete is volt... A strahovi eseményekre gondolok, amikor a diákok szociális-gazdasági követelményeik teljesítése érdekében — véleményem szerint — jogosan léptek fel, a csendes tüntetés legenyhébb formáját választva ... A CSISZ azonban ahelyett, hogy megvédte volna érdekeiket, ellenük fordult... Ezzel végképp elveszítette tekintélyét és a fiatalok bizalmát, akik megalakították saját szervezetüket ... # Még milyen ifjúsági sz ervezeteket tartanak nyilván ? — A többi között például az üzemekben, a kommunális szolgáltatásokban és a hivatalokban dolgozó ifjúság szövetségét, továbbá a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság szövetségét: a JUVENÁT. Rajtuk kívül megalakult már a középiskolások szövetsége. A fegyveres erők fiataljai pedig éppen szervezkednek ... % Hogyan látja a helyzetet Szlovákiában ? — A fejlődés Szlovákiában ugyan némileg eltér a miénktől, ám az eredmények hasonlóak. Ezek az eltérések országrészeink különböző hagyományaival ts Indokolhatók. Míg például Szlovákiában azelőtt ls nagy népszerűségnek, örvendett a JUNAK, nálunk inkább a cserkészmozgalom iránt mutatkozott érdeklődés. De ez egyáltalán nem lényeges. Sokkal fontosabb a cseh és a szlovák ifjúság egysége és hogy minél több szervezet tömörüljön a közösségben, melynek keretén belől mindegyik szervezet megtartja saját arculatát. Csupán a közös kérdésekben fogunk együttesen fellépni. Ez a széles körű lehetőségeket biztosító együttműködés megsokszorozza erőnket s ezért rendkívül előnyös. — Néhány év múlva, amint már mondottam, társadalmunk fejlődéséért nekünk kell vállalnunk a felelősséget. Ezt a feladatot egy drótkötélpálya kabinjához hasonlíthatnám, mely ma még mondjuk Tátralomnicon állomásozik. Idővel azonban a kabinnak fel kell jutnia a lomnici csúcsra. Célját csak a drótkötél segítségével érheti.el. Ha ezt a drótkötelet keresztülmetszenék, látnánk, hogy nem egy, hanem számos önálló drótkötélből áll és azt is, hogy külön-külön mindegyiknek megvan a maga küldetése. De mert összefonták és egyesítették, olyan erős lett, hogy biztonságosan feljuttatja a kabint a hegycsúcsra. Eszerint akarunk eljárni mi is. Az önálló gyermek- és ifjúsági szervezetekből december 19-én és 20-án megtartott kongresszusunkon olyan erős drótkötelet fontunk, mely megbízható támasza lesz ifjúságunknak és megfelelően befolyásolja majd társadálmunk fejlődését. Tudomásom szerint a szlovákiai elvtársak hasonlóképpen fognak eljárni. Január végén, vagy február elején ők is megtartják kongresszusukat és szilárd drótkötelet fonnak Szlovákia ifjú nemzedékének biztonságos egyesítésére. % Hogyan képzelik el a jövőben ezt az együttműködést ? — Közös tervünket már kidolgoztuk és hogy továbbra is képletesen beszéljek: a két nemzeti drótkötélből országos kötelet fonunk, vagyis a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság gyermek- és ifjúsági szervezeteiből központi, egységes szervezetet létesítünk, mely a szövetségi parlamenttel, a szövetségi kormánnyal és a többi országos szervezettel szemben fogja képviselni az ifjúságot. Közös programunkról, mely nemzett szövetségeink programjából indul kt, már folynak a tárgyalások. Célunk a csehországi és a szlovákiai ifjúság kapcsolatainak elmélyítése, érdekeik megvédése. Ez azért is igényes feladat, mert sok a fiatal hazánkban. Számuk (30 évigj meghaladja az öt és fél milliót, de ha csak a produktív korban levő fiatalokat veszem számításba, akkor is legalább három és fél millió véleményét kell figyelembe vennünk. Ezért oly fontos, hogy központi szervünk erős ,legyen, ugyanakkor megtartsuk a demokratikus irányelveket. Abban márts megegyeztünk a szlovákiai elvtársakkal, hogy baráti, sőt testvéri szervezetet létesítünk a teljes egyenjogúság alapján, ami azt jelenti, hogy Központi Bizottságunk tagjai fele-fele arányban fogják képviselni a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság ifjúságát. Ezzel ls azt akarjuk bizonyítani, hogy egyenjogú nemzetekként indulunk a közös harcba. KARDOS MARTA