Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Mi a vélemén • SAJÁTOS ÉRDEKEKJOGOK ÉS IGÉNYEK Ma dr. ZBYNÉK YÖKRÖUHLICKY, a cseii-és morvaországi gyermek- és ifjúsági szervezetek közösségének elnöke nyilatkozik A fiatalok fontos szerepet töltenek be a politikai életben # „Csak érdekből léptek a CSISZ-be. •." # Őszinte barátság a főiskolá­sok és a munkósifjúsóg között # Az utóbbi időben csökkent az aktivitás? • Testvéri szervezetet létesítenek - teljes egyenjogúság alapjá n ___ I Ki hinné, hogy mennyi minden történt az ifjúság életében is egyetlen röpke esztendő leforgása alatt? Ki gondolta volna tavaly ilyenkor, hogy az ifjúság és szervezete között annyira kiéleződnek az ellentétek? Csehországban a CSISZ átadja helyét a közös­ségbe tömörült önálló gyermek- és ifjúsági szervezeteknek. Ml történt tulajdonképpen? Amikor dr. Zbynék Vokrouhlickýhez, az Ifjúsági Közösség elnökéhez bekö­szöntöttünk, ezekkel a szavakkal kész­tettük szólásra: ffi Az új esztendő kedvező alka­lom arra, hogy minden jó gazda elgondolkodjék problémáiról, fel­mérje az eredményeket és legkö­zelebbi feladatait.. . — A január utáni megújhodási folya­mat ifjú nemzedékünk körében is vissz­hangra talált — mondotta. — De nem­csak visszhangra, mert a fiatalok min­dig fontos szerepet töltöttek be hazánk politikai életében. Azt hiszem, hogy sok-sok év után most először ébredtek tudatára annak, hogy önálló politikai erőt képviselnek és eszerint ts csele­kedtek. A CSISZ-ben 1968. márciusáig egyet­len egységes szervezetükben erre nem volt lehetőségük. Ezzel magyarázható talán, hogy egyre többen léptek ki szervezetükből, mely az utóbbi években a köztársaság ifjúságának már csak 30 százalékát tömörítette. Emellett tagsá­gunk — őszintén szólva — különösen az utóbbi időben teljesen formális volt. Csak érdekből léptek be a CSISZ-be, pl. azért, hogy felvegyék őket a főisko­lára, vagy hogy jó kádervéleményt kapjanak... Am 70 százalékuk még ezen az áron sem volt hajlandó kötél­nek állni... Bebizonyosodott, hogy a CSISZ nem teljesíti küldetését. Elsősorban azt, hogy felelősségérzetre nevelje az ifjú­ságot. A jövő nemzedéket arra is elő kell készíteni, hogyha sor kerül rá, vállalni tudja az állam irányításával járó feladatokat... Ugyanakkor pedig azt is elvárjuk az ifjúsági szervezettől, hogy megvédje a fiatalok jogait és ér­dekeit a társadalommal szemben ... © Nem könnyű elképzelni, hogy a társadalom és az ifjúság ér­dekei ellentétesek volnának ... — Nem, erről szó sem lehet. Tagad­hatatlan azonban, hogy a fiatalok ér­deket, jogai és igényel sajátosak és hogy a CSISZ ebben a tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azzal, hogy csupán nevelni igyekezett a fiatalokat, föléjük kerekedett. Ezért nem tartották saját szervezetüknek, s ezért fordítottak neki tömegesen hátat. © Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi időben őszinte barát ság fejlpdött ki a főiskolások és a mun­kásifjúság között.. . — Természetesen ml támogatjuk ezt a barátságot. A főiskolások tanulmá­nyai ugyanis csupán néhány esztendőt vesznek igénybe. Ezután a termelés­ben, az egészségügyben, az oktatás­ügyben és másutt helyezkednek el, ahol más fiatalokkal is érintkeznek. Ezért nem volna értelme, ha tanulmá­nyaik idején elszigetelődnének a töb­biektől. De ettől eltekintve a fiatalok kivétel nélkül mind ugyanazon szem­szögből ítélik meg a politikai és a gaz­dasági fejlődést. Ez az egyetértés a biz­tosítéka annak, hogy egyesült erővel elérjük, céljainkat. Ezzel magyarázha­tók a közös akciók, melyekkel jó gaz­dák módjára kifejezésre juttatják, mennyire ésszerűtlen volna, ha állan­dóan csak követelményeket támaszta­nának az állammal szemben. Különö­sen az ifjúság szempontjából nyomasz­tó lakásproblémára gondolok. Megol­dása ugyan az államnak feladata, még­is segítő kezüket akarják ehhez nyúj­tani. Az építészmérnökök pl. oklevelük el­nyeréséhez szakdolgozatokat készíte­nek. Miért ne készíthetnének ezen a címen lakásterveket a fiatal házasok részére? Igaz, kevés az építőanyag. Ám miért ne újíthatna fel pl. a mezőgazda­ságban dolgozó ifjúság a téli időszak­ban, amikor kevesebb a tennivaló, tég­lagyárakat? A főiskolások és a munkás­ifjúság szoros kapcsolatának az értel­me tehát új értékek közös létrehozá­sa, aminek nemcsak a fiatalok, hanem az egész ország hasznát veheti. $ Űgy tűnrk, hogy az ifjúság politikai aktivitása csökkent az utóbbi időben . — Az ifjúság aktivitása a követel­ményeknek megfelelően változik. Csu­pán tevékenysége ölt má-más formát, mely a januári eseményeket követő időszakban inkább politikai téren ju­tott kifejezésre. Később a gazdasági és a társadalmi problémák kerültek elő­térbe. Az ifjúság küldöttjei útján pl. az SZNT-ben vagy a CSNT-ben derekasan részt vesznek e szervek munkájában ís. Azt hiszem tehát, hogyha mostanában kevesebb nagygyűlést is rendezünk, ez nem jelenti azt, hogy az ifjúság babér­jain pihen. Ellenkezőleg, értekezlete­ken, a konferenciákon mindenki meg­győződhet róla, milyen óriási erőt kép­viselnek ma a fiatalok. Az sem kétsé­ges, hogy ez az erő politikai, gazdasági és társadalmi téren is egyre izmosodik. Ezért nem fenyeget a veszély, hogy a fiatalok közönyösek lesznek. Nem, ez a passzivitás szerencsére a múlté és többé nem térhet vissza. % Miért számít határkőnek 1968 márciusa ifjúsági mozgalmunk szempontjából ? — A január utáni események hatásá­ra a CSISZ Központi Bizottságának március végén megtartott plenáris ülé­sén a vezető szervekben lényeges ká­derváltozásokra került sor. De még en­nél ts fontosabb volt, hogy a CSISZ Központi Bizottsága lemondott mono­polhelyzetéről és elhatározta, hogy ön­álló és független gyermek- és ifjúsági szervezetek létesítését teszi lehetővé. Ezért újíthatta fel tevékenységét a JU­NÁK, ezért önállósította magát a PIO­NÍR gyermekszervezet, melyet mint­hogy a gyermekek érdekel sem azo­nosak az ifjúság érdekeivel, nem irá­nyíthat többé a CSISZ. Ebben az idő­ben alakult meg a főiskolások szövet­sége is, mely a CSISZ keretében nem tudott érvényesülni. Hiszen ismeretes, hogy a CSISZ a múltban nemegyszer fordult a főiskolások ellen, noha a fő­iskolások szervezete is volt... A stra­hovi eseményekre gondolok, amikor a diákok szociális-gazdasági követelmé­nyeik teljesítése érdekében — vélemé­nyem szerint — jogosan léptek fel, a csendes tüntetés legenyhébb formáját választva ... A CSISZ azonban ahelyett, hogy megvédte volna érdekeiket, elle­nük fordult... Ezzel végképp elveszí­tette tekintélyét és a fiatalok bizalmát, akik megalakították saját szervezetü­ket ... # Még milyen ifjúsági sz erveze­teket tartanak nyilván ? — A többi között például az üzemek­ben, a kommunális szolgáltatásokban és a hivatalokban dolgozó ifjúság szö­vetségét, továbbá a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság szövetségét: a JUVE­NÁT. Rajtuk kívül megalakult már a középiskolások szövetsége. A fegyve­res erők fiataljai pedig éppen szer­vezkednek ... % Hogyan látja a helyzetet Szlovákiában ? — A fejlődés Szlovákiában ugyan né­mileg eltér a miénktől, ám az eredmé­nyek hasonlóak. Ezek az eltérések or­szágrészeink különböző hagyományai­val ts Indokolhatók. Míg például Szlo­vákiában azelőtt ls nagy népszerűség­nek, örvendett a JUNAK, nálunk in­kább a cserkészmozgalom iránt mu­tatkozott érdeklődés. De ez egyáltalán nem lényeges. Sokkal fontosabb a cseh és a szlovák ifjúság egysége és hogy minél több szervezet tömörüljön a közösségben, melynek keretén belől mindegyik szervezet megtartja saját arculatát. Csupán a közös kérdésekben fogunk együttesen fellépni. Ez a széles körű lehetőségeket biztosító együttmű­ködés megsokszorozza erőnket s ezért rendkívül előnyös. — Néhány év múlva, amint már mondottam, társadalmunk fejlődéséért nekünk kell vállalnunk a felelősséget. Ezt a feladatot egy drótkötélpálya ka­binjához hasonlíthatnám, mely ma még mondjuk Tátralomnicon állomásozik. Idővel azonban a kabinnak fel kell jut­nia a lomnici csúcsra. Célját csak a drótkötél segítségével érheti.el. Ha ezt a drótkötelet keresztülmetszenék, lát­nánk, hogy nem egy, hanem számos önálló drótkötélből áll és azt is, hogy külön-külön mindegyiknek megvan a maga küldetése. De mert összefonták és egyesítették, olyan erős lett, hogy biztonságosan feljuttatja a kabint a hegycsúcsra. Eszerint akarunk eljárni mi is. Az önálló gyermek- és ifjúsági szerveze­tekből december 19-én és 20-án meg­tartott kongresszusunkon olyan erős drótkötelet fontunk, mely megbízható támasza lesz ifjúságunknak és megfe­lelően befolyásolja majd társadálmunk fejlődését. Tudomásom szerint a szlovákiai elv­társak hasonlóképpen fognak eljárni. Január végén, vagy február elején ők is megtartják kongresszusukat és szi­lárd drótkötelet fonnak Szlovákia if­jú nemzedékének biztonságos egyesíté­sére. % Hogyan képzelik el a jövő­ben ezt az együttműködést ? — Közös tervünket már kidolgoztuk és hogy továbbra is képletesen beszél­jek: a két nemzeti drótkötélből orszá­gos kötelet fonunk, vagyis a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság gyermek- és ifjúsági szervezeteiből központi, egységes szervezetet létesí­tünk, mely a szövetségi parlamenttel, a szövetségi kormánnyal és a többi or­szágos szervezettel szemben fogja kép­viselni az ifjúságot. Közös programunkról, mely nemzett szövetségeink programjából indul kt, már folynak a tárgyalások. Célunk a csehországi és a szlovákiai ifjúság kap­csolatainak elmélyítése, érdekeik meg­védése. Ez azért is igényes feladat, mert sok a fiatal hazánkban. Számuk (30 évigj meghaladja az öt és fél mil­liót, de ha csak a produktív korban le­vő fiatalokat veszem számításba, akkor is legalább három és fél millió vélemé­nyét kell figyelembe vennünk. Ezért oly fontos, hogy központi szervünk erős ,legyen, ugyanakkor megtartsuk a demokratikus irányelveket. Abban már­ts megegyeztünk a szlovákiai elvtár­sakkal, hogy baráti, sőt testvéri szerve­zetet létesítünk a teljes egyenjogúság alapján, ami azt jelenti, hogy Központi Bizottságunk tagjai fele-fele arányban fogják képviselni a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság ifjúságát. Ez­zel ls azt akarjuk bizonyítani, hogy egyenjogú nemzetekként indulunk a közös harcba. KARDOS MARTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom