Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-29 / 357. szám, Vasárnapi Új Szó

Hazánkban minden tizedik házasság válással végző­dik # A sok bába között el­vész — a gyermektartás i Visszaélnek a törvények humanitásával • Legtöb­bet a munkaadók segít­hetnek A Szlovák Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint tavaly Cseh­szlovákiában összesen 119 828 házasságot kötöttek és ugyanezen idő alatt 19 889-et bontottak fel. Szlovákiában az idei év első fe­lében 14 567 házasságra 1443 válás jut. Az országos átlag még ennél is rosszabb: június 30-ig bezárólag 51 775 házasságot és 10 873 válást jegyeztek fel. A válások nagy részére ugyan a házasságot követő első öt év­ben kerül sor, de ekkor a legtöbb esetben már 1—2 gyermek sorsa válik sokszor tragikussá ... A minap ©gy jó megjelenésű, egyen­ruhás nő keresett fel a szerkesztő­ségben. Régi jó barátom szörnyű tragédiájának (két éves kislánya holálra forrázta magát) a hírét hozta. Egy ilyen szomorú eset mindenkit meg­ráz, ezért nem is tűnt fel annyira, hogy látogatómnak egyre könnyesebb lett a szeme. Amikor azonban sírása már zoko­gásba fulladt, - magyarázatot kérve ma­kal később még kevesebb ideje maradt volna, hiszen egy újabb gyermekáldás során ikreket hozott a világra. Tehát a kiadások és a gondok is hatványozottan emelkedtek. A férj azonban hallani sem akart, a terhek megosztásáról, sőt egyre ritkábban látogatott haza. A gondokkal, bajokkal küzdő anya pedig egyre gyak­rabban kapta a jó- és rosszindulatú fi­gyelmeztetéseket: a férjének von valakije. nek, hiszen ezt a jogot törvény biztosítja. A vesztes — természetesen — a férj volt. A bíróság végrehajtási utasítással ren­delte el, de a válasz már ismert - n e m fizet. Az ügy tovább bonyolódik. Meghalt az anya ügyvédje s mire újat talál, hónapok telnek el. Ű pedig „nem ismerem az ügyet" jelszóval halasztási időt kér. Jogi szempontból nézve a dolgokat, eddig mintha minden rendjén lenne. Ám éppen jogi szempontból és emberileg is megengedhetetlen, hogy az ilyen felelőt­len apák a törvények és a rendeletek tengernyi sokaságában egérutat nyerje­nek a kötelességük teljesítése elől. S mi­vel ilyen és az ehhez hasonló esetek or­szágszerte tucatjával fordulnak elő, fel­kerestük az illetékeseket, hogy választ kapjunk néhány kérdésre: megfelelnek-e a jelenlegi törvények és rendeletek a gyermekvédelem szempontjából, és hol vannak azok a rések, amelyeken keresz­tül utat találnak a felelőtlen apák. Kérjék a rendőrség segítségét Dr. VLADIMÍR ŠROBAR, a bratislavai 1. számú ügyvédi munkaközösség dolgo­zója: — Konkrétan és általánosan is azt vá­laszolhatom, hogy visszaélnek a törvé­nyek adta humanitással. A kötelező gyer­mektartás szabotálása elvileg ugyan le­V -O lm gomnak ls - a barátom és közte levő rokoni kapcsolat után érdeklődtem. Ki­derült, hogy a szerencsétlenül járt állat­orvos csupán jó ismerőse, okit az egész falu megszeretett és most nagyon saj­nálja őt. Tebát a sírást saját tragédiája váltotta lei. «Nem fizetünk!" Fiatalon, szinte gyerekfejjel férjhez ment egy, a környék híres futballistájá­hoz. Bár az utód nem váratott magára, a fiatol apa távolléte nemcsak hét vé­gén volt egyre gyakoribb, hanem közna­pokon is. Magyarázat persze mindig volt: sok az edzés, más csoportban játszunk, többet kell utazni stb., stb. A fiatal anyának a legkisebb gondja Is nagyobb volt annál, hogy férje társa­dalmi teendőit ellenőrizze. Érre nem sok­Volt. A háromgyermekes apa „talált magának" egy 18 éveset, aki egyre több időt rabolt el tőle és családjától. Otthon pedig mind gyakrabban hangzott el a fenyegetőzés: Ha nem tetszik, mehetsz! A megtébolyodott apa még a veréstől sem riadt vissza. Az ok: őt (a 18 éveset) szerette. Elváltak. Másfél évvel ezelőtt. Az új asszony azonban feltételt szabott: gyermektartást nem fizetünk. A hős férj rákootrázott: Nem fizetünk I család? - tesszük fel a további kérdést. - Az ügyésznek pontos kimutatást kell szereznie az anya bevételéről és a férj keresetéről, illetve munkahelyéről. Ameny­nyiben a család létfenntartása forog ve­szélyben, az ügyész elrendelheti az apa keresetének bizonyos fokú letiltását. - Gyakori az olyan eset, hogy ezek a „férjek" kereket oldanak és nemcsak a munkahelyük, hanem gyakran még lak­helyük is ismeretlenné válik. - Ilyenkor a rendőrség segítségét kér­jük ... , Oj rendeletekre van szükség PAVOL MUŽÍKA őrnagy, a Rendőrfő­kapitányság nyilvántartási osztályának főnöke így látja a kérdést: - Egy nyolckoronás okmánybélyeggel ellátott kérvény alapján mind a magán­személyek, mind pedig a hivatalos szer­vek egyaránt megtudhatják bármely csehszlovák állampolgár tartózkodá­sának helyét. Az állandó lakhely kötelező megjelölésén kívül azonban minden ál­lampolgárnak joga van 30 naponként változtatni átmeneti lakhelyét, amennyi­ben hivatása gyakori helycseréhez köti. Ezzel a „hivatási" lehetőséggel élnek vissza a legtöbben azok a felelőtlen csa­ládapák, akiket a bíróság gyermektartás­ra kényszerít. - És ezeket nem tartják nyilván a bű­nözök listáján? - Ez a bíróságra tartozik. Mi csak az ügyész felszólítására lépünk közbe Véle­ményem szerint a gyermekvédelem problé márt tökéletesíteni kellene, új rendele­tekre van szükség. Sok a panasz hetetlen, de sajnos a gyakorlatban létező jelenség. A válókereset beadásakor ugyanis az apának joga van kérni a vérvizsgálatot, amennyiben úgy véti, hogy a gyermek nem tőle származik. A kerü­leti bíróság döntése azonban máir vég­leges, és így már a végrehajtás követ­kezik. — De miből éljen odefig oz elhagyott TIBOR ČMILANSKÝ tanfelügyelő, a nyugat-szlovákiai KNB gyermekvédelmi osztályának előadója is a rendeletek mó­dosításában látja a megoldást: — Hosszú éveken át nem tudtunk zöld­ágra vergődni e társadalmilag nagyon kényes kérdésben. Számos rendelettel, hirdetménnyel próbáltunk megoldást ke­resni, de rendszerint kevés eredménnyeJ. Az 59/1964-es számú törvény ugyan rög­zítette azokat a jogokat és kötelezettsé­geket, amelyek egyrészt a magára ha­gyott anya és gyermek létfenntartása ér­dekében szükségesek, másrészt a gyer­mektartás elől kitérő „apákat" terheli. — Mégis miért olyan sok a panasz? — A rendeletek pontatlansága és meg nem tartósa okozza a legtöbb bonyo­dalmat. A munkaadók személyzeti osz­tályai ugyanis legtöbb esetben nem ve­zetnek pontos kimutatást alkalmazottaik ilyen irányú kötelezettségeiről, holott a bírósági végzést megkapják. A munka­hely megváltoztatásával pedig egyenesen alkalmuk nyílik az elvált apáknak arra, hogy kibújjanak a gyermektartási összeg folyósítása alól, mert ezek az iratok nem tartornak a .káderdossziéba". — De miből éljen az elhagyott család, omíg sikerül behajtani a megítélt ösz­szeget? — Minden járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályán pontos nyilván­tartást vezetnek az egyes esetekről. Ezek az osztályok megfelelő jogkörrel és bizo­nyos pénzalappal rendelkeznek, így ebből szükség esetén az anyagi gondokkal küz­dő elhagyott családok pénzügyi támo­gatásban részesülhetnek. Itt azonban gyakoriak a visszaélések, s ezért újabb előírásokra, sőt új gyermekvédelmi tör­vényre van szükség. És az igazi tragédia, a sírás oka lé­nyegében itt keresendő. Másfél év óta egy fillérnyi gyermektartást nem fizet. A válókeresettel egyidejűleg ugyanis vér­vizsgálatot kért a gyermekekről (?!), ho­lott születésük után évekig nem is gon­dolt erre. A bíróság helyt adott a kérés­Valamikor a családját cserbenhagyott apára azt szokták mon­dani: megcsinálta a bajt, és kereket oldott. A törvény nagyon szi­gorúan sújtott le rájuk. Ma az áldozatát cserbenhagyó gépkocsi­vezetőkkel szemben alkalmaznak szigorú eljárást. Ők is bajt csi­náltak, de a kötelező segítségnyújtás helyett menekülni próbálnak a felelősség elől. Vajon mikor vetünk gátat az apai köntösben szerte a nagyvilág­ban bujkáló ámokfutóknak? TÓTH GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom