Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)
1968-12-22 / 353. szám, vasárnap
Iliül! Napjainkban, amikor a csehszlovákiai magyarság további sorsának igazságos elrendezése küszöbön áll, hasznos lesz áttekinthető statisztikai összefoglalással meghatározni az elmúlt két évtized eredményeit kedvező és sérelmes távlataiban egyaránt Erre nemcsak a múlt pontos megismerése céljából van szükség, hanem azért is, hogy a politikai rendezés eredményeit a mai időkkel való összehasonlítással évek múltán könnyebben felülvizsgálhassuk. A táblázathoz részletes magyarázatot kell fűzni. Általában magasabb az 1000 lakosra vonatkoztatott halálozá si arányszám olyan társadalmakban, ahol kevés az élveszűletés, mégpedig azért, mert az idősebbek korosztálya nagyobb hányadát alkotja a lakosság nak, fgy 1000 lakosra több elhaláio zás Jut. Ezért magasabb az arányszám a cseheknél, a lengyeleknél, németek nél. (Az elmúlt 15 év alatt a csehek arányszáma 10 körül van, a lengyeleké 14, a németeké 16). Nehéz megmagyarázni viszont alacsony élveszületési arányszám mellett az ukránok rendkívül kedvező halálozási arányszámát, szinte fele a magyarokénak. A magyar lakosság élveszületési CSEHSZLOVÁKIAI átlaga. Vagyis Itt a gyermekvédelem stkeresebo, mint másutt (Štatistický lexikon obcl, 14. o.). Nem hisszük el, hogy a űel-szlovákiai magyar lakosság kultúrigénye alacsonyabb rendű lenne, mint akár a köztársaság, akár Európa többi nemzeteinek szebb, jobb, és hosszabb életre való törekvése, az értelmi színvonala sem marad el más nemzetek mögött. Két körülmény némileg, — de csak kis mértékben —, befolyásolhatja a kedvezőtlen statisztikai adatokat. Az egyik a magukat magyaroknak valló cigány származású polgárok „részesedése" a magas halálozási arányszámban, (ezt könnyű felderíteni), a másik a lakosság elköltözése, mely befolyásolhatja az 1000 lakosra kiszámított arányszámokat. Viszont az elköltözés mértéke magyar nyelvterületről nem rosszabb, mint az ipari központokkal nem rendelkező szlovák Járásoké. Az elköltözés ezrelékekben ac 1961—1964. évekre évi átlagra kiszámítva a magyar lakosságú járásokban a következő: {Tájékoztatásul megadjuk a természetes szaporodást is. Mindkét adat a Štatistický lexikon obcf szerint, a magyar lakosság százalékaránya a Demográfia szerint). magyarság helyzete a számok tükrében Természetes Elköltözés Magrarak Jsirii szaporodás (tárna 'A-ban' Vteii. - * Dunaszerdahelj 12,« » M.7 % Komárom M 5,8 W.4% Galánta . 10,9 Sfi *Sfi'h Rimaszombat 3,0 «• *ifi*U Érsekújvár Ifi Ifi Léva Sfi 4,7 3 *1% ' Tőketerebes 13,7 M 3tfi'U Losonc «,& Sfi 27,0 % Rozsnyó 10,» Sfi Zlfi\ Röviden össze kell foglalnunk a két háború közti adatokat. Míg 1921-ben Szlovákiában 634 827 magyart mutattak ki, addig 1930-ban a népszámlálás már csak 571 988 magyart talált Szlovákiában. Ha azonban tekintetbe veszszük, hogy a természetes szaporodás 1921 és 1930 között a magyar kisebbségre vonatkozó adatok szerint nem volt rossz, és legalább 70 000 lélekre tehető az akkori adatok alapján, (Borsody István: Magyarok Csehszlovákiában, 46. o.), úgy azok számát, akik a magyar közösséget elhagyták, legalább 130 000-re kell becsülni. Beszámítva tehát az állampolgárság nélküli magyarokat, a Csehországban dolgozókat, tanulókat és katonáskodókat, 1930-ban 600 000 körül volt a magyarok száma Szlovákiában. A Demografická príručka szerint ez a szám 1938-ra 622 000 -re növekedett. A háború után adódott új helyzetben, 1946ban a magyaroknak számító egyének száma 700 000 volt. Ez a szám pontosan meghatározható az 1946-os választások adataiból, és egyezik a csehszlovák forrásokkal is, mert 1946-ban magyarnak tekintették azokat ls, akik nyelvükben ugyan magyarok, de 1930-ban szlovák nemzetiségűeknek vallották magukat. A lakosságcsere 70 000 főnyi veszteségét a természetes szaporodás azóta pótolta, mivel a statisztikai adatok szerint a magyar lakosság szaporodása az elmúlt húsz évben 10 ezrelék felett volt az évi átlagban, a 22 éves szaporulat évi 6300, azaz 138 000 lélek. Vagyis az 1970. évi népszámlálás eredményeként 768 000 magyarra számíthatunk. A kérdés csak az, hogy hány emberre lesz még hatással 1970 ben a reszlovakizáció hatása. Az alaptájékozódás után, fel kell derítenünk, hogy milyen feladatok várnak ránk a közeljövőben, ha életképességünket fenn akarjuk tartani. A Prágában megjelenő Demográfie 1968. évi 2. számában részletesen foglalkozik a lakosság nemzetiségi összetételével. Zdenek Jureőek így jellemzi a nemzeti kisebbségeket: „... területünkön más nemzetiségű polgárok is élnek, akik teljes egészükben ugyan kis részét jelentik az összlakosságnak, de összpontosított településükkel bizonyos területeken jelentős részét képezik néhány kerület, járás, város és község lakosságának." Ezen megállapítása után a szerző felsorolja azokat a szlovákiai járásokat, ahol nagy számban élnek magyarok, és így folytatja: „Ezek a járások vagy egyes részeik lényegében a magyar nemzetiség összefüggő területi letelepedését jelentik." A statisztikai leíró tudomány tehát megcáfolja azokat a kísérleteket, melyek a nyár folyamán a magyar etnikum tagadásával szerették volna útját vágni a nemzetiségi egyenjogúsításnak. Zdenék Jureőek kimutatja, hogy a magyar kisebbség 60 százaléka, tehát több mint 340 000 statisztikai magyar olyan községben él, ahol a lakosságnak több mint 70 százaléka magyar nemzetiségű, vagyis a magyar kisebbséget nem lehet szórvánnyá lefokozni. JureCek cikkében egy figyelemre méltó adatot találunk. Szerinte az 1960 és 1961-es évek átlagában a szlovákság halálozási arányszáma 7 ezrelék (évi 7 halálozás 1000 lakosra) a magyaroké viszont 9,1 ezrelék. Miután nagy jelentőségű kérdésről van szó, vizsgáljuk meg a különböző nemzetiségek adatait 15 évre visszamenőleg, úgy, hogy, ahogy a Demografická pfíručka közli a 88. és 89. oldalon. Bár fárasztja az olvasót a számoszlopok közlése, itt nem lehet eltekinteni ettől. SilMálíot szlovákok Szlovákiai magyarok Szlovákiai ukránok b £1.. - HU) izGIetki Halálozás (V e™ - tw születés Holátozás fl,) 0" - tU szüleiéi Halálozás (U 1950 1»51 1952 -195J 1954 29J »4 2M 27,2 11 J IM " 10* M 9,1 21,4 24,9 24,3 17,1 24,7 12J IM 1X4 iW »7 32,7 !M 24.2 14.1 1«i • 12J M M 1A 4J 1955 1954 19S7 195* 1959 2M 24.3 2-V 23,9 22J M . M M 1A. «,« 27.1 27,1 27,5 25,4 2*5' ' 114 12,7 IV 11.9 nt IM 14,7 144 15,1 13,7 M' 5,9 M Í.1 M IN* 1941 1962 194} 1944 22.1 21,4 20,4 20,9 20,7 V M M ; ** 1A 2*3 17,1 14,4 IM 17 A IM •,1 10,1 9,4 9^ 1*0 14,4 12,0 1M 10.1 U 7,7 • *A M SA fcenöl M IMIi Wli U24«d 11,93flU I7,9(W uvu A tőblázatból kitűnik, hogy a magyar lakosság elköltözését az utóbbi évek kiértékelései eltúlozták, súlyos helyzet egyedül a rimaszombati járásban állt elő, ahol az elköltözés mértéke a lakosság fogyásához vezetett. A lévai és a losonci Járás helyzete is kedvezőtlen. Ezzel szemben a többi járásban a helyi lakosság szaporodása az elköltözés ellenére is biztosítottnak látszik. A természetes szaporodás átlaga a fenti járásokban 9,5 ezrelék, az elköltözés átlaga 5,4 ezrelék. Vagyis a statisztikai magyarok száma (jelenleg 560 000) évenként 4800 fővel szaporodik, de ebből 2800 elhagyja lakóhelyét. A népszaporodás alakulásának kérdésében kedvező körülménynek tekinthető, hogy a magyar családok 24 százalékában van három vagy több gyermek, holott országos átlagban csak 19,3 százalékban. De meg kell említeni azt is, hogy a válások száma a magyarok között a legalacsonyabb, az országos átlag felénél ls kevesebb. (Demografie.) Nem éppen örömteljes a magyar gazdasági tevékenység statisztikája. A Demografie szerint (Zdenek Jureőek cikke), a magyar alkalmazottak fele a földművelésből és erdőgazdaságból él, 18,6 százaléka ipari munkás, 13,1 százaléka építkezési dolgozó. (Ez utóbbi a legmagasabb százalékarány valamennyi nemzetiség között.) Ezzel szemben a postánál, a közlekedésnél a magyarok száma csak két harmada a csehek és szlovőkok részesedésének, ugyanez a helyzet a kereskedelemben és élelmiszeriparban. A szolgáltatásokban a magyarok százalékaránya alig több, mint a többi nemzetiségűek százalékarányának a fele. A munkaképes korú magyar nők közül csak 27 százalék van alkalmazva, viszont a cseh nők közül 43 százalék, a szlovákok közül 36 százalék, az ukránok közül 37 százalék. Az a statisztikai adat sem hízelgő, hogy 19 éves korig a magyarok 10,5 százaléka van alkalmazásban, a 8,1 százalék cseh, és 8,6 százalék szlovákkal szemben, ami azt jelenti, hogy kevesebben készülnek értelmiségi pályára. (Az ukránok adata 7,1 százalék). A számok tükrében nemcsak elmaradottságunk és két évtizedes sérelmes helyzetünk lesz érzékelhető Valósággá, a számok azt is bizonyítják, hogy az együttélés szolidaritása csak akkor lehet valóság, ha a papirosra fektetett egyenrangúság az élet törvénye is lesz. JANICS KÁLMÁN arányszáma második helyen áll a köztársaságban, csak valamivel több, mint egy ezrelékkel marad el a szlovákok élveszületési arányszáma mögött.'Annál megdöbbentőbb a tartósan magas halálozások száma, melyben a magyar lakosság több mint 3 ezrelékkel „v e z e t" a szlovák lakosság előtt. Ez a három ezrelék 15 évi átlag, de az ötvenes években, amikor a magyarok élveszületése jobbb volt mint a szlovákoké, az aránytalanság szinte katasztrofális méreteket mutat. (1950-től 60-ig). A három ezreléknyi különbség abszolút számokban 1650 személyt tesz kl évente, a statisztikai kimutatás 15 éve alatt pedig 24 750 veszteségtöbbletet jelent. Nyilvánvaló, hogy az életbenmaradás biológiai feltételet nem voltak azonosak a szlovákokéval, mert egyazon kulturális színvonal és az orvostudomány azonos feltételei mellett kell olyan ismeretlen tényezőknek lenniök, melyek ezt a meglepő többlethalálozást kiváltották. A Demografie szerint (Zdenék Jureőek cikke) az 1960-as és 1961-es évben a 14 éven aluliak száma a magyaroknál 27,9, a szlovákoknál 32,3 százaléka az egész lakosságnak. Az adatokból következik, hogy a magyar lakosság nagyobb halőlozősi arányszáma a gyermekkorból szedi áldozatalt, mert csaknem azonos élveszületési értékek mellett a 14 éven aluliak korcsoportja a magyaroknál csaknem 5 százalékkal kevesebb. A rossz halálozási arány nem általános az egész magyar nyelvterületen, a dunaszerdahelyi lárásban pl. az 1960-tól 1967-ig terjedő 8 év alatt az évi átlag 8,3 ezrelék, mely megközelíti a szlovák halálozási statisztika 15 éves átlagát, ugyanakkor a 14 éven aluliak száma a lakosság 33 százaié ka. ami jobb mint a szlovák lakosság