Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-22 / 353. szám, vasárnap

lüi Befejezetlen ripo 1969-ben elkészül a hárommilliomodik rádió ® Naponta 1500 készülék © Anglia is felvette velük a kapcsolatot ® Dunaszerdah elyen, Érsekújváron fióküzemet létesítenek $ „Szeretjük a magyar dolgozókat — szorgalmasak, szerények, igyekvők" # Ha meg­tanulná nak szlovákul — jobban érvényesülnének ® Lányok, anyák ólomködben 0 Kéz­mosás nélküli tízórai % Sok a NINCS! © Az üzem túlszárnyalta saját lehetőségeit ® 200 ember számára készült munkahelyen 1800-an dolgoznak két műszakban segíthet? Ki Készülékeik kitöltik minden napjainkat, gondjain­kat, örömeink ho.dozói, elképzelni sem tudjuk léte­zésünket hangja, muzsikája apró zörejei nélkül. . Neve: Tesla Kora: Harminc év . . . Foglalkozása: Rádiókat gyártó üzem Érdemei: T.z alkalommal kapott állami kitüntetést, dicséretet Gondja: Megoldatlan problémák Mit mondanak az üzem vezetői? Di. JAN PECEŇ, lgazgatO: — Egy Özem életében har­minc esztendő nem nagy idő. Számunkra mégis örömünnep, mert úgyszólván a szemünk előtt fejlődött a szerény vállal­kozás nagy vállalattá. Az ala­pító évtől (1938) számítva 1986 májusáig kétmillió készü­léket bocsátottunk vevőink ren­delkezésére. Az évi termelés állandóan növekszik. Joggal reméljük tehát, hogy 1969-ben elkészül a hárommilliomodik ls. Néhány szót as Özem múlt­járól... — Hazánkban tulajdonkép­pen 1924-ben kezdődött a rádió­készülékek gyártása. A külföl­di Tungsram Társaság külön­böző országokban lőtesftett ö­ókvállalatokat Így nálunk ts, 1938-ig tizennégy üzem készí­tette gyártmányait Természe­tesen külföldi szabadalmak alapján. Ismertebb márkák, amelyeket akkoriban nálunk gyártottat Telegráfia, Philips, Telefunkea. Bratislavában 1938­tg Tungsram égőket gyártottak. 1938 májusában alakult át az tizem, ekkor került Tíl mnen az első Tungsram rádiókészülék. Harminc technikussal, hivatal­nokkal és mintegy 200 munkás­sal kezdte működését. A máso­dig világháború kitörése után a Tungsram készülékeken kí­vül 1945 végéig Telefunkene­ket ts gyártottunk. Mintegy 45 000 készülék került kl ez idő alatt az üzemből. A hábo­rú befejezése után első meg­rendelő a Szovjetunió volt. 1948-ban vette fel vállalatunk a TESLA nevet... Dr. FRANTISEK TÜRCANYI, az B zemi igazgatóság titkára veszi át a szót: — Az államosítás után önál­ló vállalat lettünk, és ugrássze­rűen emelkedtek eredményeink. 1953-ban először értük el az évi 100 000-es sorozatot. Termé­szetesen a fejlődés megkövetel­te, hogy mind az adminisztráci­ót, mind a gyárépületet kibó­vftsük, tökéletesítsük. Az 1958­as év Jelentős forduló volt szá­munkra. Ekkor kezdtük alkal­mazni a korszerű technikát és technológiát Eredeti tervek alapján készítettünk ÚJ típuso­kat. Ekkoriban térünk át a mo­dern külső formára és a gramo­rádióra. 1962-ben kezdődött nálunk ls a tranzisztoros ké­szülékek gyártása, melyek azó­ta több külföldi elismerésben részesültek. De míg 1962-ben ezekből csupán 15 százalékot gyártottunk, 1963-ban már össz­gyártmányunk 60 százaléka táska — és zsebrádió volt. Mint említettük, a hárommilllomodik készülék gyártásához közele­dünk, de míg az egymllllomo­dlk becsomagolásához 23 év volt szükséges, a kétmilliomo­dikhoz már csak öt esztendő. És ha hozzáfűzzük, hogy az évek folyamán minőségileg ls ilyen tempóban haladtunk, azt hiszem, a közbejött „objektív nehézségeink" ellenére ls, Jo­gunk van némi optimizmusra.. — Attól függ, milyenek az „objektív nehézségek"? — Mint pl. az idei augusz­tus. Leállt a munka, nem ér­keztek meg Csehországból az alkatrészek, a munkaidő lerö­vidült... Ezt a kiesést a legna­gyobb Igyekezettel sem tudjuk pótolni... — Mit Jelent ez számokban? — Ki lehet számítani Na­ponta átlagosan 1500 készülék hagyja el üzemünket A keres­let olyan nagy, hogy körülbe­lül 100 000 hiányzik a kiskeres­kedelmi forgalomból™ — Ehhez Járul persze az export— — Természetesen! Az Egye­sült Arab Köztársaság, Mongó­lia, Ausztria, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Finnország™ Anglia ts fel­vette velünk a kapcsolatokat­No és a Tuzecxbe ls adunk va­lamit­— Hány alkalmazottat fog­lalkoztatnak? — 2500-at. Hatvan százaléka nő... — Szakképzettség? — Az üzem arányaival ez ls fejlődik. 1961-ben negyven fő­iskolát, és 135 közép — és szakiskolát végzett munkásunk volt, most már nyolcvanöt fő­iskolát és 220 közép — és szak­Iskolát végzett dolgozónk van. Száz alkalmazottat iskolázta­tunk. — Ifjúság? — Mintegy 80 százalék. Mi­után az idősebb generáció több­nyire vezető funkcióba került... Induláskor csak egy műszak­ban dolgoztunk... — Milyenek a tapasztalatok? Véleményünk szerint megnyil­vánul valami különbség a mai és a régi fiatalság között? — Talán csak annyi, hogy a maiak igényesebbek, viszont igényeik teljesüléséért nem szívesen vállalnak ... nehézsé­geket ... — Egészségügy? — Éppen most épül egy kor­szerű egészségügyi részleg. Nő­orvos eddig is járt ide rendsze­resen. A bejáró munkások szá­mára munkásszállónk van ... — Ogy hallottam, hogy alkal­mazottaik között sok a magyar nemzetiségű? — Igenl Sok magyar munká­sunk van, nagyobb részük Csal­lóközből jár be. Épp ezér ter­vezzük és remélhetően már a közeljövőben felépül Dunaszer­dahelyen egy fiókvállalat. Kez­detben 100—150 munkást szán­dékozunk itt foglalkoztatni, de később ezerrel számolunk. 1969­ben Érsekújváron is létesítünk egy leányvállalatot. És ha már szóba került, meg kell jegyez­nünk ... Szeretjük a magyar dolgozókat. Szorgalmasak, sze­rények, igyekvők ... és ha ezek ellenére nehézségekbe ütközik előmenetelük, az elsősorban a nyelvi nehézségekből ered. Ne­hezen birkóznak meg szakisko­láinkban a tananyaggal. H. KURTA, az üzem kultúrfe­ielőse, aki eddig némán figyel­te a társalgást, fejét csóválja: — Felajánlottam, hogy „ösz­szehozok" egy szlovák nyelvtan­folyamot. Magyar és szlovák irodalmat tanulhatnának, ter­mészetesen szlovákul... Adyt, József Attilát, Hvlezdoslavot... Nem vagyok soviniszta, régi po­zsonyi vagyok... az én időm­ben ebben a városban három nyelven beszéltek ... Hlábal Egyetlen jelentkező sem akadt... Kérem tolmácsolni Helyesl Tolmácsolom ... Sőt ezzel be is fejezem, nem tar­tom fel vendéglátóimat... Csu­pán egyetlen kérdést tartogatok még számukra. Milyenek a gyár szociális berendezései? Erre a kérdésre késik a fele­let. Egyedül válaszolom meg: — Ogy hallottam, hogy a munkahelyekon nem elégséges a szellőztető-berendezésl A ven­tillátorok nagyobb része egyál­talán nem működik és amelyik működik, alig változtat a hely­zeten, olyan gyenge. 300—400 nő dolgozik egy-egy helyiségben (fiatalok és anyák), ahol 50— 60 százalékos az ólom-, cin- és egyéb kipárolgás. Valóságos ólomködben dolgoznak az asz­szonyok. A zaj 90 fon, míg az előírt és elviselhető maximum 60—65 fon. A különfülkéket, melyek az asszonyok hallását némileg óvták „takarékossági" (?lj szempontból eltávolítot­ták ... Nincsen az üzemben ve­szélyességi pótlék, nincs tej az üzemi étkezdében, mely az ólommal dolgozó munkások ét­kezéséhez nélkülözhetetlen. (Tej azért nincs, mert körülményes az üvegek kezelése!) Nincs az óriási munkatermek mellett pi­henő, ahol higiénikus környe­zetben fogyaszthatnák el tíz­óraijukat . . . tehát munkaaszta­luk sarkán ... egy papírdarab­ról falatoznak, természetesen kézmosás nélkül, mert a szalag fut... (Futószalagpótlék nél­kül.) És nincs dohányzó, tehát a cin-, ólom- és testi kipárolgás­hoz cigarettafüst is járul... Függ ugyan a falakon egy do­hányzást tiltó tábla, de hát miért tarsák be éppen ezt a rendelkezést?... És éppen a dolgozók? Mikor a terem koc­kákra osztott óriási ablakaiból akusztikai megfontolások miatt egyetlen tábla sem nyitható .. Nincsen ruhatár és nincsenek öltözőhelyiségek ... Nincs kul­túrhelyiség, a rendezvényeket az üzemi étkezdében tartják, ami szabályellenes ... — Hát igen... — bólint meg­értően J. Procházka biztonsági referens és karjaival a tehetet­lenség mozdulatát jelzi. — Tudjuk! Tudja a vezetőség, az üzemi bizottság, az üzemi pártvezetőség, az ifjúsági szer­vezet vezetősége... A helyzet az, hogy az üzem túlszárnyalta saját lehetőségeit. A követel­mények túlnőttek lehetőségeln­kein ... Nehezen kapunk nyers­anyagot ... problémáink van­nak a műszaki utánpótlással... Teljesíteni kell munkaszerző­déseinket, és nincsen a mun­kások részére helyünk ... A kö­zeli Dimitrov Vegyiüzem sem könnyíti helyzetünket... A „szabad" levegű is bűzzel telí­tett ... Mit csináljunk? 1800 ember dolgozik azon a helyen (két váltásban), amely 200 em­ber számára készült. Ezért a kulturális követelmények sem fejlődhetnek az igényeknek megfelelően ... Mit tehetünk? Már több tervezetet dolgoztunk kl, költségvetéssel... — J. Pro­cházka megismétli tehetetlen­ségét kifejező mozdulatát — Nem rajtunk múlik ... Mindenki tudja, hogy „vannak még hibák", az asszonyok min­den értekezleten, minden fóru­mon kikiabálják. (Én ls tőlük hallottami) Költségvetés is van, meg tervek is ... Hárommillió rádiókészülék nem tudom, hány milliót Jelent az államkasszában... 1600­1800 munkás egészsége meny­nyit ér? Kibernetikai géppel sem lehet kiszámítani... A ri­portot nem tudom befejezni... DÄVID TERÉZ (Tóíhpál Gyula felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom