Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-18 / 349. szám, szerda

A mindennapokat megszépítő művészet tárlata Az életnek s az embernek szüntelen változásával törvény­szerűen együtt jár a művésze­tek, közöttük az iparművészet megmásulása is. Korunkban ta­núi lehetünk az alkalmazott és az iparművészet társadalmi sze­repében és jelentőségében vég­bement változásának. A szlovák iparművészet rendkívül gazdag és látványos, immár hatodik bratislavai seregszemléje konk­rét bizonyítéka annak, hogy a kezdeti elgondolások, keresé­sek és szándékok, a mai ember, igényeinek kielégítésére való törekvések lassan kikristályo­sodnak és fokozatosan a meg­valósulás stádiumába mennek át. A Művészetek Házának be­mutató termeiben 101 alkotó­nak mintegy 1200 munkáját vo­nultatják fel. Az egyéni megol­dásokon kívül 33 nyugat és kö­zép-szlovákiai és egynéhány cseh termelési szövetkezet, il­letve központ realizálta az iparművészek különböző ter­veit. Mindezek a munkák nem múzeumok, gyűjtemények, sem fényűző szalónok, hanem a nagy emberi közösség számára készültek. A cél, hogy az em­ber közvetlen és távolabbi kör­nyezetét, munkahelyét meghit­té, széppé, nem utolsósorban kényelmessé és egészségessé s életünket kulturáltabbá tegyék. A termeket járva, jól esik a megállapítás, hogy az ipar s a művészet segítik egymást, hogy a tárgyak esztétikai formálása mennyi friss ötletnek és művé­szi ihletnek köszönhető, s hogy milyen alapos felkészült­séget kíván az anyag hibátlan megmunkálása. Az otthonához ragaszkodó ember szemét legelőször az íz­léssel berendezett lakószobák, az egyszerű és célszerű meg­oldású bútorok, s a velük ösz­szehangzó színű szőnyegek és kisebb nagyobb dísz-, és hasz­nálati tárgyak vonzák. (F. Ji­rák, J. Simo— Svrček— L. Brezi­na tervel alapján készültek.) — A kiállítás egyik részlege csu­pa villózó fény. A jól formál­ható matéria, a kristálytiszta átlátszó üveg sajátosságai ihle­tik a művészeket, J. Mološkot, Tarabát, Blechát és Othot. Szín­JAN SMREK: telen, meg színesen ragyogó plasztikák, sajátos formájú pa­lackok, vázák és serlegek, és választékosan egyszerű, vagy józanul kevés csiszolású ivó­készletek sorakoznak egymás mellé. — Színvonalas agyagmű­vészetünk sok vonzóan szép új termékével ismerkedünk. Itt vannak D. Rosulková Öszláv templom nevű kompozíciója, s harmonikus formájú és díszíté­sű tálai, — J. Jakubőík fantá­ziát megmozgató kerti plaszti­kái, P. Uhrík virágtartói és ere­deti formájú étkezőkészletei, Balgavý kitűnő érzékkel alakí­tott padlóvázái és még több fi­gyelemre méltó darab. A fonal művészete, a textil is szépen képviselt. J. Krén re­mekbe készült szőtt fali kárpit­ja: a Föld kincsei, eszmei tar­talmával s ezzel kongeniális szín-, és forma megoldásával ragad meg. — M. Rudavská gyapjúban gondolkodik, jelzik népi ihletésű fali-szőnyegei. V. Thalnová, K. Rauchová szőnye­gei meleget és derűt áraszta­nak. S. Pecháčková és M. Adle­rová üdítő hatású dekoratív kelméi díszítenek néhány falat. — A gépi termelés előretörése mellett is tovább él a kézimun­ka a hímzett és csipkés lenvá­szon angol terítékeken, amelyek V. Škrabalová és O. Štepaniko­vá ízlését, valamint a pőstényi és zólyomi szövetkezetek asz­szonyainak ügyes, szorgos ke­zét dicsérik. — A lenge varrott és vert csipkék között feltűn­nek E. Holéczyová szép növé­nyi motívumai, s a két előző textil-művésznő költői fogalma­zású alakos kompozíciói. A fafaragás mestere V. Kaut­man szellemesen stilizálja ma­darait s halait. — V. Holešták­Holubár fa- és fém kombináció­jú gyertyatartói funkciósak és nemesen egyszerűek, valamint Š. Koreň dísz-, és használati tárgyai. — J. Calovka rozsda­mentes acél evőeszközei a szé­pen terített asztal méltó díszei. — A. Cepka ezüst ékszerei ki­finomult ízlésről, gazdag kép­zeletről tanúskodnak. Az ipari formatervezők a rá­diók, televíziók, kerékpárok, vízvezetéki felszerelések terén bizonyítják képességeiket. MINT TÜNEMENY A KÖLTÖ A NAPOKBAN ÜNNEPELTE 70. SZÜLETÉSNAPJÁT. A JUBILÁNSÁT KÖSZÖNTVE, KÖZÖLJÜK A VERSET. Minek oz obiak ház falán? Áradjon rajta csengő ének. Minek a kert? Hogy virágot kínáljon az ember szemének. Minek a Duna, sodró Vág, erdős hát, szikla, naplemente? Hogy földjét — anyját szeresse az ember, ha már felnevelte. Alig mondom ki: Földanyám! gyöngédség járja szívem áltól, az arcom pedig boldogtalan felragyog, mint a napsugárban. Földanyám és földszeretőm, tejem és mézem, szenvedélyem, élet kegyelme, biztonság, minden örömöm, jó kedélyem. A haja ősszel színarany — keblén a vágyak hullámzása, télen ezüstszín haja van, s fejét lehajtja nyugovásra, tavaszi, nyári köntöse sziporkázik virágtól, fénytől. Egy egész élet folyamán szeretheted únottság nélkül. Ha zárt ablakot látok csak, melyből hang nem kínálja magát, ha ablak sem, ha ember sem mondja ki már szeretet szavát, de minden ember fut, rohan munkába, gyárba, utcán, téren: kétségbeesnék, hogyha nem várnál ó föld: szép tüneményem, szeretöm, anyám!... Hirtelen felvillanyozva felkereslek, rád borulok, simogatom a szenvedélyes, meleg tested, ajkamra veszlek televény, nyelvemen oldva megforgatlak i az élet vagy!... Felkiáltok. S lám felpattan szemben az ablak. ÉS fölpattan az ablak mind, s a kertrenyíló ajtók sorba, szomszédok: ifjak, öregek özönlenek a fasorokba és csodálkoznak: vörösréz levél kering és arany hever. Festő jön s tarka palettán cinóbert, okkert összekever. SÍPOS GYŐZŐ fordítása Külön gazdag és érdekes fe­jezetet képez az alkalmazott grafika, ahol szebbnél szebb színházi, film, kiállítási, politi­kai és üzleti plakátok, könyvkö­tések váltják fel egymást. (R. Altrlchter, E. BaCík, V. Herold, O. Lupták, M.' Korčian.) — A színházi képzőművészet is elő­kelő helyet foglal el. Szokvá­nyosságtői mentes, merész épí­tésű színpádképek, makettek, álarcok, kosztümök sorjáznak. (L. Vychodil, M. Kravjanský, P. Gábor, F. Perger, O. Šujan, L. Purkyňová.) — A művészi fényképészet terén a reklám fo­tográfiák dominálnak. Az ide­genforgalmi propagációs foto­albumok és falragaszok való­ban csábítók. E. Plicková Dub­rovnik természeti és építészeti érdekességeire irányítja az utazni vágyók figyelmét. L. Bo­rodáč a kelet-szlovákiai közép­kori faszobrászatról kiadandó könyvet gazdagítja remek fel­vételeivel. K. Kállay a Szlovák balladák és a Mexico kötet hi­vatott fotoművésze. M. Robinso­nová reklámfotográfiái lelemé­nyesek. O. Bleyová a színházi propaganda szolgálatába állítja művészetét. A számos külföldi kiállításon is méltányolt szlovák iparművé­szeti anyagnak idehaza is nagy sikere van. Azonban egyelőre még ott tartunk, hogy a kiállí­tott tárgyak nagy része proto­típus, egyedi darab, tehát alig megfizethető. De a kerámia-, üveg- és textilművek között több, sorozatgyártásra készült munka is akad. S reméljük, hogy nincs messze az idő „amikor a magas képzettségű munkások és a vezetés együtt fognak működni. Amikor a szé­les rétegek használatában lévő tárgyak művészi színvonalú ipari termékek lesznek. S ez nemzetünk kultúrájának emel­kedését fogja szolgálni." BARKANY JENŰNÉ Finn karmester a Szlovák Fiiharmóniával Paavo Berglund már nem is­meretlen a bratislavai hangver­senyközönség előtt. A kitűnő finn karmester nem tartozik a látványos bravúrokat kereső művészek közé. Felelősségtelje­sen tevékenykedő muzsikus, okos beosztással diszponáló ze­nekari vezető. Nem törekszik tetszetős hatásokra, egészséges muzikalitással és finom zenei érzékkel feltárja a mű szellemi és érzelmi értékeit, gesztusai minden túlzás nélkül pontosan és erélyesen félreérthetetlen utasításokat jeleznek. Az est szólista vendége, Mi­loš Sádlo odaadással tolmácsol­ta Dvoŕák hervadhatatlan gor­donkaversenyét. A prágai mű­vész behízelgő tónusa a dvofá­ki dallamvilágban otthonra ta­lált. Játékát áthatotta az őszin­teség, a művészetbe vetett hit... ez volt Miloš Sádlo Dvo­ŕák interpretációjának legszebb vonása. Vendégkarmesterünk Joonas Kokkonen Szimfonikus vázlatok című művének előadásával ér­dekes ízelítőt nyújtott a mo­dern finn zeneművészet szá­munkra jóformán ismeretlen világából. Az első percekben a hallgatónak az volt a benyo­mása, hogy Jean Sibelius egyé­nisége erősen rányomta bélye­gét a finn zenei gondolkodásra, a mai finn zeneszerzők talán nehezen oszlatják szét maguk körül a jellegzetes sibellusl ro­mantika légkörét. Kokkonen ér­dekes műve azonban végső fo­kon mégis arról vallott, hogy a borongós, töprengő alaphan­gulat, a kissé fanyar, néha szinte érdes romantika Sibelius formáló hatásán túl legmélyebb lényegében a finn táj, a finn lélek sajátosságaiból ered. A műsor befejező számának, Brahms III. szimfóniájának elő­adásával Berglund szép, tiszta művészi munkát végzett. Finn vendégünk karmesteri egyéni­sége érezhetően felfrissítette Filharmóniánk kedélyét, játék­kedvét és a zenekart átélt mu­zsikálásra ösztönözte. HAVAS MARTA A nyugdíjak rendezése SZLOVÁKIÁBAN 415 MILLIÓ KORONA SZÜKSÉGES A NYUGDÍJAK EMELÉSÉRE • MINTEGY 720 000 NYUGDÍJ MÓDOSUL A kormány 1988. november 2S-1 ülésén jóváhagyott néhány — a társadalombiztosítás terén szüksé­ges módosításokra tett — javas­latot, amelyekről a Nemzetgyűlés még e hónapban készül tárgyal­ni. Mivel általában emelkednek a létfenntartási kiadások, 1969. ja­nuár 1-től átlag 8 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Ez az intéz­kedés a nyugdíjbiztosítás minden módozatára vonatkozik. A nyug­díjakat különpótlék juttatásával emelik. Az e címen futtatott ősz­szeget aszerint állapítják meg, mi­lyen az adott nyugdíj összege. Ötven korona különpótlékkal növelik az árvasági járadékot egy­részt tekintet nélkül e járadék összegére, másrészt arra való te­kintet nélkül is, hogy egész, vagy félárváról van-e szó. Más nyug­díjak emeléséről a következő ada­tok tájékoztatnak: Nyugdíj havonta: Pótlék havonta: 799 koronán alul 45,— Kés 800— 899 koronáig 50,— U 900— 999 M 55,— M 1000—1099 * 59,— M 1100—1199 « 83,— M 1200—1299 tt 67,— " 1300—1399 M 71,— U 1400-1499 N 75,— U 1500—1599 « 79,— U 1600—1699 M 82,— u 1700—1799 M 85,— « 1800—1899 M 88,— 4 4 1900—1999 M 91,— u 2000—2099 m 94,— u 2100—2199 m 97,­M 2200 koronán felül 100,— U A nyugdíjasnak nem kell kérvé­nyeznie a különpótlék juttatását, amelyet az 1969 januárjáért járó öregségi, rokkantsági, részbeni rokkantsági, özvegyi nyugdíj, ár­vasági járadék, szociális és külön­leges nyugdí| összegéhez számíta­nak, nemkülönben a feleség nyug­díjához is, akkor, ha 1989. január elseje előtt keletkezett a nyug­díjjogosultsági igény, illetve azt az említett időpont előtt ismerték el. Az 1969. január elseje ntán keletkezett igény alapján csak akkor juttatnak pótlékot, ha azl az 1968. január l-e előtti kereset­hez mérten számítják ki, vagy pe­dig az 1989. január l-e előtt elis­mert özvegyi nyugdíjról, illetve árvasági járadékról van szó. Pót­lékkal egészítik ki a szülők és a testvérek nyugdíját is, amennyi­ben azt az 1957. január l-e előtt érvényes előírások értelmében Is­merték el. A pótlék összegének megállapítása a külön jövedelmi adó leszámítása után megállapí­tott nyu?díjösszeghez igazodik. Ha a nyugdíjas rendszerint két vagy több nyugdíjat kap, a pótlé­kot e nyugdíjak együttes összege alapján állapítják meg. Amennyi­ben a kereseti tevékenységből eredő jövedelem, vagy intézeti, illetve más gondoskodás miatt csökkentik a nyugdíj összegét, a pótlékot is a csökkentett összeg alapján számítják kl. Ha időköz­ben megváltozik a nyugdíj össze­ge, úgy a pótlék összege is módo­sul. A szóban forgó pótlék kiszámí­tásának alapjául szolgáló nyugdíj összegéhez nem számítják hozzá az adoti fél tehetetlenségi, vagy nevelési pótlékát. A jövő év január 1-től juttatott különpótlékot nem adóztatják meg és akkor Is kifizetik, ha a nyugdíj meghaladja a megmásítha­tatlan összegekben (1600—18o|P­illetve 2200 korona) megállapított felső határt. Különpótlékot kapnak a tényle­ges katonai szolgálatot teljesítő egyének családtagjai akkor is, ha e címen részesülnek juttatásban. Ez azonban nem vonatkozik azok­ra a juttatásokra, amelyekben szö­vetkezeti földművesek részesül­nek hadgyakorlatok idején, vagy pedig akkor, ha fegyveres alaku­latokban hasonló szolgálatot tel­jesítenek. Ez a pótlék havonta 30 —60 korona lehet, és ahhoz iga­zodik, hogy a tényleges szolgála­tot teljesítő katona kiskorú gyer­mekeiről, feleségéről, vagy szü­leiről, illetve olyan személyekről van szó, aki a szülő helyett gon­doskodott a katonáról. Új minisztérium a láthatáron 1969-től kezdődően a munka- és szociális ügyek egy tető alatt Ismeretes, hogy ez év július elsejétől a Szlovák Nemzeti Ta­nács mellett új központi hiva­tal létesült, amely a munka- és szociális ügyekkel foglalkozik. Évekkel ezelőtt Szlovákiában létezett Ilyen megbízotti hiva­tal, amelyet azonban megszün­tettek és ügykörét felosztották több központi hivatal között. Igy a munkaerők tervezését a Szlovák Tervblzottságra, a szo­ciális ügyeket, a nyugdíjak ren­dezését pedig más hivatalokra bízták. Most ismét egy tető alá, illetve egy hivatalban egyesítik az ide sorozódó teendőket. Az új központi hivatal élén Ľudo­vít Kozár mérnök megbízotthe­lyettes áll, akivel elbeszélget­tünk az új központi szerv fel­adatairól és a január 1-én lé­tesülő új minisztériumról. — Amikor az új minisztérium feladatairól kezdtünk tárgyalni, tulajdonképpen csak akkor eszméltünk rá, milyen széles munkakört kell ellátnia és mily sok probléma megoldását kell vállalnia. Az új Minisztérium sok rész­letkérdéssel foglalkozik majd. Ide tartozik a családról és a gyermekekről való gondosko­dás, a szociális jogi, a nyug­díj- és rokkantügyí, az orvos­véleményezési, a női foglalkoz­tatottság, törvényhozó kérdések sokasága. Külön fejezetet ké­pez majd, hogyan lehetne fo­kozni a gazdasági aktivitást, vagy meggyorsítani a munka­termelékenység növekedését. E kérdések felülvizsgálásánál ter­mészetesen igénybe veszik majd a lélektan, a szociológia, az ergonómia stb., valamint számos, kutatóintézet segítsé­gét is. A minisztérium megszer­vezése során Igyekeznek gaz­dag tapasztalatokkal bíró szak­embereket alkalmazni, hogy pontosan kidolgozhassák mun­kájuk koncepcióját és körülha­tárolják a kitűzött feladatokat. Annak ellenére, hogy e minisz­térium önálló lesz a szlovákiai ügyintézésben, a prágai köz­ponttal is állandóan konzultál­ni fogja az egyes fontos kérdé­seket. A minisztérium megbízásából a járásokban tanácsadó-tájékoz­tató szolgálatot óhajtanak léte­síteni a munkaadók számára, ahol egyrészt nyilvántartanák a megüresedett, Illetve szabad munkahelyeket, másrészt az Is­kolákban a serdülő ifjúság ré­szére pedagógusokat szeretné­nek megnyerni, akik kiválasz­tanák a tehetségeket és egyút­tal segítenének a pályaválasz­tásnál. Szóba került a kevésbé kifi­zetődő üzemek esetleges meg­szüntetésekor bekövetkezett munkaerőfelesleg elhelyezése is. Ilyen esetekben — a helyt és a társadalmi szempontoknak megfelelően — a munkaerőket segélyben részesítik majd és gondoskodnak más munkára való átképzésükről. Sok egyéb kérdés is nagy gondot okoz még az új minisz­tériumnak. Ide tartozik elsősor­ban a cigányszármazású lako­sok ügyének komplex rendezé­se, a csökkent munkaképességű egyének elhelyezése, a rokkan­takról, az elhagyatott aggokról való gondoskodás, az új bér­rendszer kidolgozása stb. ösz­szefügg ezzel a minimális, va­lamint a reálbérek fejlődésa is. GREK IMRE Szorgalmukat dicséri Az apátfalva! (losonci járás) textilgyár termékei egyre ksreset­tebbek nemcsak a belföldi, ha­nem a külföldi piacon Is. A gyár legnagyobb partnere a Szovjet­unió, ahová 330 0911 méter külön­böző szűvotet szállítanak mintegy 33 millió korona értékben. Ezen­kívül Bulgáriába, Magyarnrszágra és Belgiumba exportálják termé­keiket. A belgiumi cég különleges női kabátszövetet rendelt náluk. Az üzem dolgozóinak dicséreté­re legyen mondva: különösebb reklamációra az idén nem került sor. (n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom