Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-18 / 349. szám, szerda

Nixon Európába látogat? London — A Guardian jelen­tése szerint Nixon, új amerikai elnök röviddel január 20-ai be­iktatása után hosszabb európai körútra utazik, amely során megbeszéléseket folytat majd a politikai vezetőkkel. A lap értesülései szerint a megbeszé­lések középpontjában a NATO megerősítésével kapcsolatos tervek megvitatása és a fran­cia—amerikai kapcsolatok meg­javítása szerepel. E hírek sze­rint biztosra vehető, hogy Ni­xon megbeszéléseket folytat majd a nyugatnémet vezetők­kel is, mielőtt sor kerülne egy esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. A brit lap által felsorolt program szinte teljesen meg­egyezik Kissingernek, Nixon el­nök külpolitikai tanácsadójának az elképzelésével ls, aki sze­rint Nixonnak a szovjet veze­tőkkel való találkozása előtt konzultálnia kell a nyugat-eu­rópai országok képviselőivel. Kissinger szerint kevés remény van arra, hogy Nixon rábírja a NATO európai tagállamalt, hogy fokozzák saját védelmi erejü­ket. Egy washingtoni jelentés sze­rint Nixon hétfőn megbeszélé­seket kezdett a kongresszus re­publikánus tagjaival. Az első találkozón a Nixon-kormány új politikai elképzeléseit vitatják meg. Csehszlovákiáról írják CÖUVE DE MURVíLLE-NEK NEM SIKERÜLT MEGNYUGTATNIA A FRANCIA KÖZVÉLEMÉNYT Párizs — Couve de Murville francia miniszterelnök hétfőn este beszédet mondott a tele­vízióban, amelynek az volt a Célja, hogy megnyugtassa a közvéleményt. A miniszterelnök két problémával, az iskolaügy­gyei és a gazdasági helyzettel foglalkozott. Közölte, hogy a kormány a nehézségek ellenére ls biztosította az egyetemeken az őszi vizsgaidőszak lefolyását, és most pedig az iskolareform megvalósítására törekszik. Gazdasági kérdésekről szólva .i miniszterelnök hangoztatta, hogy nem kell félni a termelés csökkentésétől az elkövetkező hónapokban. A gazdasági ex­panziónak folytatódnia kell, és a kormány arra törekszik, hogy ezt a célt elősegítse. A kor­mány mindent megtesz azért, hogy a Jövő esztendőben vég­érvényesen helyreállítsa Fran­ciaország gazdasági helyzetét. A tegnapi francia lapok bi­zalmatlansággal kommentálják a miniszterelnök beszédét. A l'Humanité azt Írja: „A minisz­terelnök meg akarta győzni a franciákat, hogy nincs ok a nyugtalanságra." Ez a módszer azonban arra kényszeríti a kor­mány vezetőit, hogy ellent­mondjanak önmaguknak. A francia pénzügyi körök lapja, a Les Echos azt írja, hogy bár az alkalmaztatottság és a termelés emelkedésének mutatószámai viszonylag jók, az üzemek vezetői nem nagyon bíznak a kormány november végi intézkedéseiben. Főleg az árak emelkedésétől és új adók bevezetésétől tartanak. A Com­bot szerint a franciákat nem lehet csupán szavakkal meg­győzni, ha tényekkel nem bizo­nyosodnak meg a kormány őszinte szándékairól. A kormány takarékossági in­tézkedései már a fővárost ls érintik, hiszen a jövő évre ter­vezett négy bölcsödé helyett csak egyet építenek fel Párizs­ban. a nanterrei egyetemen Párizs — Feszült a helyzet a nanterrei egyetemen, amelyet tekintélyes rendőri erők vettek körül, magán az egyetemen pe­dig az altisztek szigorúan iga­zoltatták a belépni kivánó diá­kokat. A Francia Kommunista Párt megyei szervezete felhí­vást adott ki. A felhívás meg­állapítja, hogy a nanterrei egye­temen a tanév megnyitása óta a hatóságok akadályozzák a ta­nítás normális menetét és ve­szélyeztetik a tanévet. A rend­őrség behatolt az egyetemi vá­rosba és ez tűrhetetlen helyze­tet teremtett, amelyért a kor­mánynak kell a teljes felelős­séget viselni. arckéi Nguyen Thi Binii EEEf * 1968. XII. 16. A Dél—vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Front jelentős sikere­ként könyvelhető el, hogy kihar­colta részvételét a párizsi előze­tes béketárgyalásokon. A saigoni kormány mindent megtesz a ta­nácskozás elhalasztására, külön­böző eljárási és technikai kérdé­seket vet fel, tulajdonképpen azzal a politikai céllal, hogy a DNFF küldöttségét ne ismerjék el egyenrangú tárgyalófélként. Meg­figyelők szerint mégis van re­mény az érdemi tárgyalások meg­kezdésére. Párizsban általános feltűnést keltett, hogy a DNFF küldöttsége élén Nguyen Thi Binh asszony érkezett a tárgya­lások színhelyére. A Le Bourget repülőtéren azonnal fényképészek hada vette körül a vietnami öl­tözékében — blúzban és bő szárú fekete selyemnadrágban — szívé­lyesen mosolygó törékeny fekete asszonyt. Nguyen Thi Binh — vagy ahogy a franciák nevezik Madame Binh nem véletlenül kapta e fon­tos megbízatást. Beutazta a fél vi­lágot, kitűnően beszél franciául és jelentős diplomáciai tapaszta­latra tett szart. Franciaországban már harmadszor j£r, s több nem­zetközi rendezvényen képviselte a dél-vietnami népet. Bátran nevez­hetjük öt a DNFF „utazó nagykö­vetének". 1927-ben Saigonban született, az ország egyik közismert forradal­már családjában. Nagyapja egy század elejei hazafias mozgalom­ban játszott vezető szerepet. Ű maga már fiatal korában be­kapcsolódott a diákok és értel­miségiek haladó mozgalmába, a Haladó Nőszövetség és a Tran Van On mozgalom egyik vezetője volt. Részt vett az 1950 szeptember 9-i gyarmatellenes tüntetés szer­vezésében, amiért a francia gyar­matosítók bebörtünőzték. Három évig sínylődött a börtönben, s csak a genfi egyezmények meg­kötése nlán bocsátották szabadon. A küzdelmet folytatta, most •nár nam a francia gyarmatosítók, hanem az új ellenség, az amerikai imperialisták ellen. A dél-vietna mi békemozgalom egyik vezetője lett, a felszabadító hadsereg he­lyettes főparancsnoka, tagja a DNFF Központi Bizottságának és alelnöke a Dél-Vietnam relszaba dított területein létrejött „a dél­vietnami és az amerikai nép ösz­szefogása bizottságának". Közben tudományos munkát folytat, egye temi tanár. Megérkezése óta Párizsban több sajtóértekezletet tartott, melyeken határozott fellépésével, találó szellemes válaszaival nyerte meg az újságírókat, akik Így jellemez ték: „Kicsi, de erős". Legutóbbi interjújában a négyes konferencia megnyitásának késleltetéséért és szabotálásáért vádolta az Egye­sült Államokat és a saigoni kül döttséget. Hangsúlyozta, hogy a halogatás nem egyszerfi asztal kérdés, hanem a béke megterem tésére Irányuló őszinte jő akarat kérdése. A múlt hét végén Párizsban be jelentették, hogy a DNFF jelen Ieg öttagú küldöttségét kibővítik és a nyolctagú küldöttség vezető je a tárgyalásokon Tran Bun Kiem, a DNFF Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja, a nem zetközi kapcsolatok bizottságának elnöke lesz. Ngnyen Thi Binh asz szony a küldöttség jelenlegi ve­zetője a kibővített tárgyalásokon az elnökhelyettesi tisztséget tölti majd be. Cs. E. HÉTFŐN LONDONBAN há­romnapos tárgyalások kezdőd­tek Nagy-Britannia és Csehszlo­vákia gazdasági, valamint ke­reskedelmi kapcsolatainak fej­lesztéséről. A csehszlovák kül­döttséget Otakar Koutský, a Csehszlovák Kereskedelmi Ka­mara elnöke vezeti AZ OSZTRÁK BELÜGYMINISZ­TÉRIUM szóvivője bejelentette, hogy a kormány novemberben 47ü kelet-európai menekültnek adott politikai menedékjogot. Több mint 400 ilyen irányú kérvényt csehszlovák állampol­gárok adtak be. SAABI dél-jemeni elnök a jö­vő év elején a Szovjetunióba látogat. A FINN PARLAMENT úgy döntött, hogy Finnország csat­lakozik a Gazdasági Együttmű­ködés és Fejlesztés Szervezeté­hez. Finnország lesz az OECD 25. tagországa. A BURMAI KORMÁNY álla­mosított 168 gyárat — közölte az AP. Az állami ellenőrzés alá vett gyárak között van 60 tex­tilcég, 28 élelmiszeripari és 23 vegyipari gyár. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN 12 000 amerikai katona részvé­telével nagy hadgyakorlatot ké­szítenek elő. Az amerikai kato­nákat repülőgéppel szállítják majd Európába. A SUN című angol lap jelen­tése szerint Alexandr Panagu­liszt, aki merényletet kísérelt meg Papadopulosz ellen, ke­gyetlenül kínozzák a börtönben. Mint ismeretes, Panaguliszt csak a világközvélemény tilta­kozása mentette meg a halál­tól. A TEXTILIPARI GÉPEK szab­ványosításában való együttmű­ködés bővítéséről szőló jegyző­könyv aláírásával Moszkvában befejeződött a KGST országok szakértőinek tanácskozása. DIRKSEN republikánus párti vezető újságírók előtt kijelen­tette, hogy a szenátus valószí­nűleg mindjárt újév után meg­kezdi az atomsorompó szerző­dés vitáját, és még január 20-a előtt ratifikálja a dokumentu­mot. A MEXIKÚI HADÜGYMINISZ­TÉRIUM az utóbbi napokban végrehajtott terrorista akciók­kal kapcsolatban betiltotta a fegyverárusltást. A mexikói egyetem diákjai hivatalosan kijelentették, hogy nem vettek részt a bombamerényletekben. KOMMENTÁRUNK A nagykoalíció kialakulása óta a bonni kormánypár­tok között többször is támadtak komoly politikai nézeteltérések, de aránylag higgadtan zajlottak le. Am minél inkább közeledik az elnökválasztás, majd a par­lamenti választások, fokozódik a pártok idegessége, s elmélyül­nek a koalíciós partnerek ellen­tétei. Viszálykodásukkal a köz­véleményre akarnak hatni. Ezért a politikai küzdelem oly­kor drasztikus formákat ölt. Jelenleg főként a bajor Keresz­tényszociális Unió (CSUj ós a Szociáldemokrata Párt között támadt heves viszály. A CSU lapja, a Bayern-Ku­rler nemrégen azzal vádolta meg Egon Bahr rendkívüli nagykövetet, hogy Berlin kele­ti részében a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának székházában titkos tár­gyalásokat folytatott. A lap ezt a „leleplezést" Walter Ulbricht­nak, az NDK Államtanácsa el­nökének, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának az­zal a kijelentésével hozta ösz­szefüggésbe, hogy a nyugatné­met szociáldemokraták meg­ígérték, szorgalmazni fogják Németország újraegyesítését, ám nem tartották be Ígéretüket. A Bayern-Kurier sejteni enged­te, hogy ezt az Ígéretet emlí­tett látogatásaikor Egon Bahr tette. Tudni kell azt is, hogy Bahr nem akármilyen nagykö­vet, hanem Willy Brandt ál­kancellár és külügyminiszter kebelbarátfa. Brandt pedig a szociáldemokrata párt elnöke is. Bahr az alkancellár sajtó­titkára volt még abban az idő­ben, amikor Brandt Nyugat­Berlin polgármesteri tisztségét töltötte be. Amikor Brandt át­vette hivatalát a rajnai metro­polisban, Bahrt is magával vit­te, s magas funkcióba ültette 0 Miről írnak a szovjet lapok? A tegnapi szovjet lapok több­sége csak hírügynökségi jelen­téseket közöl Csehszlovákiáról. A moszkvai Pravda közli a Vác­lav Pleskot csehszlovák külügy­miniszter-helyettes és Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter megbeszéléseiről kiadott hi­vatalos jelentést. A lap a TASZSZ jelentése alapján be­számol fán Markónak, az SZNT műszaki bizottsága elnökének vezetésével a szovjet fővárosba érkezett tudósok és szakémbe rek küldetéséről is. A jelentés szerint a küldöttség megismer­kedik a Szovjetunió több tudo­mányos intézetének és ipari üzemének tevékenységével. Prágából érkezett jelentés szerint beszámol a New York Times tudósítójának kiutasítá­sáról Csehszlovákiából. Végül közli a TASZSZ tudósítójának beszélgetését Jozef Kríí-zsel, az SZNT alelnökével, a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Társaság Központi Bizottsága alelnöké­vel. Jozef Kríž többek között hangoztatta — írja a moszkvai Pravda —, ismét meggyőződ­tünk arról, milyen sok barátunk van a Szovjetunióban, akik egy pillanatra sem kételkednek a csehszlovák nép őszinte jóaka­ratában és azt kívánják, hogy minél előbb oldjuk meg a kap­csolatainkban felmerült problé­mákat. A lap jelentése szerint a csehszlovák küldöttség kéthe­tes' látogatás után hazautazott Moszkvából. ® Nyugatnémet és svéd lapszemle A Frankfurter Allgemelne a csehszlovákiai fejleményeket kommentálva megállapítja, hogy a Központi Bizottság de­cemberi ülésén, ahol főleg gaz­dasági kérdésekről volt szó, Ota Sik személyesen ugyan nem volt jelen, de szelleme an­nál inkább. A lap értesü'ése szerint rövidesen küldöttséget menesztenek a Svájcban tartóz­kodó Šik után, akit rá akarnak bírni, hogy térjen vissza hazá­jába. A lap ezután felteszi a kérdést, vajon mit tudna most Šik kezdeni Csehszlovákiában, aki minden gazdasági reformot egy előzetes politikai reform­mal kötött össze. A Frankfurter Rundschau bé­csi tudósítójának tollából meg­jegyzi, hogy a várakozásnak megfelelően nem került sor lé­nyegesebb személyi változások­ra a decemberi plenáris ülésen és a progresszív vezetés egyre reálisabb álláspontot foglal el, ami „Moszkvában bizonyos meg­elégedést" kelt. A svéd lapok főképp azzal foglalkoznak, hogy a csehszlo­vák munkások általános sztrájkkal fenyegetőznek, amennyiben fosef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke távozna tisztségéből. A lapok megemlí­tik, hogy a szovjet nagykövet­ség által rendezett prágai foga­dáson a legjelentősebb cseh­szlovák vezetők sorából hiány­zott Smrkovský. A koreai kérdés az ENSZ politikai bizottsága előtt New York — Az ENSZ-köz­gyűlés egyes számú bizottságá­ban folytatódik a Koreával kap­csolatos kérdések megvitatása. Hétfőn Ukrajna, majd Irak, Gui­nea, Bulgária, Zambia és Len­gyelország képviselője Ítélte el Dél-Korea törvénytelen ameri­kai megszállását. Az amerikaiak fegyveres erőinek jelenlétét csupán Ausztrália és a szöuli rendszer képviselője támogatta. A Szovjetunió képviselője a szavazást megelőző felszólalá­sában felszólította az ülés résztvevőit, hogy támogassák azokat a szocialista és afro­ázsiai országok által beterjesz­tett határozattervezeteket, ame­lyek követelik a külföldi csa­patok kivonását Dél-Koreából, továbbá a koreai ENSZ-bizott­ság felszámolását és a „koreai kérdés" levételét az ENSZ na­pirendjéről. Végül a szavazás során mind a három Javaslatot csekély többséggel ugyan, de elutasította a bizottság. Csupán az ENSZ-bizottság munkájának meghosszabbítására vonatko­zóan hoztak döntést. Az ENSZ-közgyűlés gyámsá­gi bizottságában 66 szavazattal 18 ellenében, 31 tartózkodással elfogadták azt a 24 latin-ame­rikai és afroázsiai ország által beterjesztett határozatterveze­tet, amely kimondja, hogy Nagy-Britannia a Jövő év októ­beréig adja meg a függetlensé­get Gibraltárnak. a külügyminisztériumban. A Bahr elleni támadás tehát a va­lóságban Brandt és az egész szociáldemokrata párt ellen irányul. Nem csoda, hogy a szociál­Viszálykodás a bonni koalícióban demokrata pártvezetőség rend­kívül ingerülten reagált a vá­daikra. Puszta koholmányként visszautasította a Bayern-Kurier állítását, s kijelentette, hogy Bahr utoljára 1946-ban járt az NSZEP Központi Bizottságának székházában, amikor az ameri­kai megszálló hatóságok által kiadott Neue Zeitung szerkesz­tőjeként interjút kért Wilhelm Piecktől, az NSZEP akkori el­nökétől. A szociáldemokrata pártvezetőség arra is gyanako­dott, s ezt nem is rejtette véka alá, hogy ha léteznek állítóla­gos „bizonyítékok" Bahr kelet­berlini látogatásáról, akkor ezeket az NDK-ban fabrikálták azért, hogy diszkreditálják ve­lük a szociáldemokrata pártot. A Bayern-Kurier, melynek ki­adója Franz foseph Strauss, erre azzal reagált, hogy meg­ismételte vádjait, azt az állítá­sát, hogy Bahr az NSZEP Köz­ponti Bizottságában tárgyalt, s hozzáfűzte, hogy ez a hír nem keleti forrásokból szárma­zik. Nincs kizárva, hogy a konfliktus bíróság előtt folyta­tódik. A második támadás a Keresz­ténydemokrata Unió (CDU j ré­széről érte a szociáldemokrata pártot, s még erősebb volt. Ri­chard faeger CDU-képviselő, a szövetségi gyűlés alelnöke, go­rombán rátámadott dr. Gustáv Heinemannra, a szociáldemok­rata elnökjelöltre. A Bayern­Kurierban megjelent cikkében azt írta, hogy nem lehet az NSZK elnöke egy olyan férfiú, aki tanácsokat osztogat az állam ellenségeinek és közelebb áll azokhoz, akik megtagadják a katonai szolgálatot, mint a katonákhoz. Dr. Jaeger arra cél­zott, hogy Heinemann jogász­ként több olyan baloldali sze­mélyiséget védett a bíróság előtt, akiket az ötvenes évek­ben alkotmányellenes tevékeny­séggel vádoltak. Különben is Heinemann 1950-ben azért mon­dott le belügyminiszteri tárcá­járól, mert ezzel akart tiltakoz­ni Adenauer fegyverkezési po­litikája ellen. Dr. jaeger cik­kében azzal is megvádolta Hei­nemannt, hogy rokonszenvez a kommunistákkal. A szociálde­mokrata pártvezetőség rendkí­vül élesen reagált a támadások­ra. Kijelentette, méltatlannak tartja, hogy ezek után jaeger a parlament alelnöke maradjon, s bejelentette, hogy a szociál­demokrata képviselők elhagyják az üléstermet, ha Jaeger helyet foglal az elnöki asztalnál. Ez a szándék veszélyezteti a nyu­gatnémet parlament folyamatos munkáját. Dr. Eugen Gersten­mater, a parlament elnöke kénytelen lesz közvetíteni a vi­szályban. Ha sikerül is elhárítani a leg­rosszabbakat, nem várható, hogy a bonni politikai légkör lecsillapodik. Ellenkezőleg, a közelgő elnökválasztás és a parlamenti választások légköré­ben újabb viszálykodások vár­hatók. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a választások után a most egymást kíméletlenül támadó politikai pártok ismét szorosan együtt fognak mű­ködni. JAN BLANSKÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom