Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-13 / 344. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. december 13. Péntek # XXI. évfolyam, 344. szám # Ára 40 fillér Elsősorban pártunk tevékenységére kell összpon­tosítanunk figyelmünket, ha Csehszlovákia politikai helyzetének konszolidálását óhajtjuk. Ennek érdeké­ben a legközelebbi időre kitűzött aktív program alapján kell a kommunistákat egyesítenünk, a fo­kozott politikai munka és meggyőzés segítségével kell megnyernünk társadalmunk túlnyomó többségét politikánk támogatásának. (Oldfich Černík elvtárs beszédéből.) A gazdaságpolitika fö problémái és feladatai i Tanácskozik a CSKP Központi Bizottsága Csütörtökön, december 12-án a prágai vár Spanyol termében megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése. A CSKP KB plenáris ülésén részt vesznek a Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai, a kor­mány kommunista tagjai és a társadalmi szervezetek képviselői. Az első napon a tanácskozást Ľubomír Š t r o u­g a 1, a CSKP KB elnökségi tagja nyitotta meg és irányította. A CSKP Központi Bizottsága rövid vita után elta­gadta az ülés napirendjét: az állam megszilárdításá­nak feladatai és a kormányszervek intézményes ren­dezése a csehszlovák föderációban, szervezési és ká­derintézkedések; a gazdaságpolitika fő problémái és feladatai a je­lenlegi időszakban; vita; a határozat jóváhagyása. Ezután a Központi Bizottság megválasztotta bizott­ságait. A kormányszervek intézményes rendezésére alakult javasló bizottság tagjai: Gustáv Husák, Peter Colotka, E v ž e n Erban, Ľudmila Jankovcová, Josef Kempný, Jaroslav Kladiva, J i n d M c h Kouba, Michal P a ­rada, St-anislav Rázl, Josef Špaček, Vladimír Vedra és František Vodsloň elvtársak. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó javasló bizott­ság tagjai: František Vlasák, František Brabec, Antonín Hrote k, Alois Indra, J i f i Judl, Vladimír Kadlec, Václav Koša f, František Morku s, Štefan Sô­dovský, Bohumil Suchard a, Ľubomír S t r o u g a I és Oldfich Vojtas elvtársak. A sajtóbizottság tagjai: Jozef Lenárt, La­dislav Abrahám, Jan Fojtik, Karel Košík, B o i e n a Machačová, Maria S e d ­1 á k o v á, J 1 ŕ i Sekera és Václav Slávik elvtársak. A szavazatszámláló bizottság tagjai: František Barbírek, Hana Humhalová, Milan R e ­páš, Miroslav Š t £ p á n és J i ŕ 1 n a Zeleň-' ková elvtársak. Mindkét napirendi pontról Oldfich Cernik elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja tartott beszámo­lót. A beszámoló elhangzása után vita kezdődött és munkához láttak a CSKP KB piénumának megválasz­tott bizottságai. A felszólalások autorizált kivonatát a plenáris ölés befejezte után a pártsajtó közli. A plénum pénteken, december 13-án folytatja tanácskozását. (Folytatás • B. oldalon} Oldfich Cernik miniszterelnök beszéde Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a novemberi plenáris ülésen jóváhagyott rendkívül fontos határozata egyrészt összefog­lalja a párt legutóbbi időben kifejtett tevékenységével kap­csolatos tapasztalatokat, más­részt kitűzi a legközelebbi idő­re szóló feladatokat. Elsősorban pártunk tevékeny­ségére kell összpontosítanunk figyelmünket, ha Csehszlovákia politikai helyzetének konszoli­dálását óhajtjuk. Ennek érde­kében a legközelebbi Időre ki­tűzött aktív program alapján kell a kommunistákat egyesíte­nünk a fokozott politikai mun­ka és meggyőzés segítségével kell megnyernünk társadal­munk túlnyomó többségét po­litikánk támogatásának. A reá­lis helyzetnek megfelelően így kell cselekednünk. Ugyanis szá­mításba kell vennünk, hogy tár­sadalmunk nem teljesen egysé­ges, s a politikai életben a la­kosság széles rétegeinek ellen­tétes állásfoglalásai éreztetik hatásukat s kerülnek felszínre, amiért is nem lehet a szélsősé­ges hangulatokat és megnyilvá­nulásaikat sem szem elől té­vesztenünk. Jelenlegi politikai munkánk­ban nagyon sok függ az időtől s a türelmetlenségtől, és ezért magától értetődően nem kerül­hetjük el a megalkuvásos meg­oldásokat sem. Ogy vélem, hogy ez az egyedüli helyes né­zőpont és eljárás, amely pár­tunk tevékenysége érdekében pozitív eredményekkel járhat. Egy éven belül sok minden késztetett bennünket arra, hogy nemcsak az előző fejlődés egyes szakaszait illetően jut­tassuk kifejezésre bíráló állás­foglalásunkat, hanem — és ezt elsősorban meg kell tennünk — keresnünk kell s meg is kell találnunk a politikai gépezet működésének alapjául szolgáló és a gyakorlatban hatásos el­veket. A novemberi határozato­kat akkor hagytuk jóvá, ami­kor pártunkban és társadal­munkban olyan helyzet alakult kl, hogy minden szinten foko­zott bizonytalanság nyilvánult meg a korábban elfogadott és érvényesülő elvekkel, rendsze­rekkel és módszerekkel szem­ben. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának, mint társadal­munk vezető erejének annál is inkább fokozott tevékenységet kell kifejtenie. Megfontoltan, következetesen s határozottan kell keresnie, de főleg érvény­re Juttatnia az ország gazda­sági lehetőségeinek, Csehszlo­vákia népe képességeinek, kul­túrájának és politikai öntuda­tának megfelelő politikai elve­ket. Az idei rendkívül bonyo­lult politikai megmozdulások egyidejűleg arra késztetnek bennünket, hogy kellő tapinta­tossággal fontoljuk meg min­den lépésünket és a legmegfe­lelőbb munkamódszereket al­kalmazzuk, mert csak így nyer­hetjük meg a lakosság, a mun­kásosztály, a parasztság s az értelmiségiek többségét annak, hogy támogassák Csehszlovákia Kommunista Pártjának politi­káját. Ez pedig a párt vezetőségé­nek munkáját illetően megkö­veteli, hogy alaposan megfon­tolja minden, a párt politikai és szervező tevékenységének kibontakoztatására irányuló lé­pését, s hogy a novemberi ha­tározat alapján egységes legyen a Központi Bizottság és veze­tősége, nemkülönben a kerületi s a járási pártszervezetek és az alapszervezetek minden tagjá­nak magatartása. A Központi Bizottság ez év novemberi piénumának az volt a feladata, hogy megindítsa kommunista pártunk egysége­sítésének és belső konszolidá­lásának folyamatát. A pártaktí­vák megvitatták a novembert plenáris ülés határozatait, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok arra utalnak, hogy pártunk túl­nyomó többsége e határozato­kat jövőbeni tevékenysége va­lóban kedvező kiindulópontjá­nak tekinti. A kommunisták kü­lönösen az iránt érdeklődnek, miként lehetséges az eddigi né­zeteltérések áthidalása, s mily módon bontakozódhat ki a párt­szervek s -szervezetek pozitív, tárgyilagos tevékenysége. A Központi Bizottság novemberi plenáris ülésére vonatkozó szélsőséges nézetek s az ezen alapuló irányzatok néha a már jóváhagyott határozat elutasítá­sához vezetnek, de nem oly gyakoriak és nincs olyan sú­lyuk, hogy döntő módon befo­lyásolhatnák a helyzetet, vi­szont a párton kívül terjesztik őket, és ezért természetesen fi­gyelmet keltenek. A helyzet megoldása nagy gondosságot követei Bizonyos problémát okoz még ez idő szerint a novemberi ha­tározat visszhangja a tömegtá­jékoztatási szervek részéről. Ogy jellemezhetném, hogy ál­láspontjuk habozó. Bizonyára a különböző szinten dolgozó vezető funkcionáriusok és a sajtó, a rádió, valamint a tele­vízió munkatársai közti elég­telen kapcsolatok is szerepet játszanak ebben. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak a párt leghatéko­nyabb segítőtársává kell vál­nia ezekben a nyugtalan idők­ben. A párt ez ideig nem talált elég aktív támogatást a tömeg­tájékoztatási eszközök bizonyos részében, pedig a kommunista párton belül és a társadalom­ban is nagyszámú kérdés, ho­mályosság merül fel, amelyek Igen Intenzív propaganda- és eszmei munkát igényelnek. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása során különös fel­adat hárul a kommunista új­ságírókra. Feltétlenül szüksé­ges, hogy a legalaposabban és maximális mértékben megis­merjék a párttagok és a funk­cionárius-aktíva nézeteit, tanul­mányozzák a kommunisták kö­zött a novemberi határozat ' visszhangját és értékelését. Új­ságírói munkájuknak tehát egy­részt a tények alapos ismereté­ből, másrészt a politikai előre­látásból, valamint az ideológiai alapok mélyéből kell kiindul­• nia. Súlyt helyezek az aktív • támogatásra, vagyis az alkotó, széles körű ismeretekre tá­maszkodó, felelősségteljes tá­mogatásra, más szóval arra, hogy a novemberi határozatban megfogalmazott program elvei konkrét formát nyerjenek és hatékonyan érvényesüljenek társadalmi, politikai és gazda­sági életünk minden területén. Bizonyos következetlenséggel találkozunk a novemberi hatá­rozat érvényesítése terén egyes pártfunkcionáriusoknál ls. Kö­telezettséget vállaltunk, hogy mint a Központi Bizottság tag­jai egységesen és következete­sen fogjuk érvényesíteni és. népszerűsíteni az elfogadott határozatot. Mindannyiunknak kifogása lehet a határozat bi­zonyos részeivel szemben, sőt az egész határozattal szemben. Senkinek sincs azonban joga ahhoz, hogy a Központi Bizott­ság novemberi plénumán jóvá­hagyott határozat után önké­nyesen megtévessze a pártta­gok tömegeit. A novemberi határozatok jó­váhagyása óta csak néhány hét telt el, s ez senkinek sem ad okot az önelégültségre. A hely­zet valóban nagyon komoly, s megoldása állandó figyelmet, nagy gondosságot követel egész pártunktól. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az említett hatá­rozatok rendszeres elemzésére összpontosítsuk tevékenységün­ket. A Központi Bizottság el­nöksége erre való tekintettel és azért hívta össze a mai ülést is, hogy megvitasson két, a no­vemberi határozatból adódó és azzal szervesen összefüggő kér­dést. Egyrészt az állam föde­ratív átszervezésével összefüg­gő problémákról, másrészt né­hány, a párt 1969. évi gazda­ságpolitikájával kapcsolatos kérdésről van szó. Megvitatásra kerülnek továb­bá az állam megszilárdítását és a csehszlovák államszövetség kormányszerveinek intézményes meghatározását célzó feladatok i>. A csehszlovák államszövet­ségről szóló alkotmánytörvény jóváhagyásával döntő fontossá­gú lépést tettünk a nemzeteink közötti kapcsolatok államjogi szempontból megalapozott de­mokratikus átszervezésére. Ez azonban valóban az első Ilyen intézkedés, és annak múlhatat­lan alkotmányjogi feltétele, hogy valóban- életbe léptessük az államszövetséget. A gyakor­lati megvalósítás azonban szo­rosan összefügg egyrészt gaz­daságreformunk átdolgozásával és végrehajtásával, másrészt államgépezetünk teljes átépíté­sével, mert mindez szerves ré­sze társadalmi-politikai rend­szerünk kiépítésének. Ugyanak­kor nyíltan meg kell monda­nunk, hogy jelenleg nem lehet az állam föderatív átszervezé­sének módját túlbecsülnünk és csupán abban megbíznunk, hogy ezzel automatikusan meg­oldódik minden- súlyos gazda­sági és politikai problémánk. Az állam föderatív átszerve­zése következtében adódó vál­tozások összességéhez tartozik kétségkívül az állami képvise­leti s végrehajtó szerveink mi­nőségileg színvonalasabb át­szervezése ls. Ennek úgy kell megtörténnie, hogy a CSKP po­litikájának alapvető jellegzetes­ségeivel összhangban megfelel­jen annak a legfontosabb köve­telménynek, miszerint erősíte­nünk kell a szocializmust Cséti­szlovákiában. Az említett át­szervezés egyik alapja éppen ezért polgártársaink demokra­tikus jogainak s szabadságjo­gainak további kibontakoztatá­sa s tevőleges érvényre juttatá­sa, nemkülönben a szocialista államban sorrakerülő társadal­mi folyamatok céltudatos köz­pontosított irányítása és hasz­nosítása az egész társadalom javára. Ezzel kapcsolatban szüksé­gesnek tartom, hogy ismét hangsúlyozzak néhány általá­nos érvényű eszmei-politikai szempontot, amelyeket a szö­vetségi és nemzeti szervek gya­korlati kiépítése folyamán fi­gyelembe kell vennünk s kö­vetkezetesen kell gondoskod­nunk arról, hogy kellőképpen érvényesüljenek mind a szövet­ségi, mind pedig a nemzeti képviseleti és végrehajtó szer­vek gyakorlati tevékenységé­ben. A demokrácia nemcsak az egyének, hanem a nemzetek egyenjogúságát is megköveteli A csehszlovák államszövetség megszervezése folyamán marxi —lenini szellemben értelmez­zük az egyének s a nemzetek demokráciája és szabadsőga egymáshoz viszonyulását, vagy­is aszerint, hogy a demokrácia követelménye nem azonosítható csak az emberek egyenjogúsá­gával s szabadságával, hanem a nemzetek egyenjogúságát és szabadságát ls megköveteli, mert ez szervesen összefügg a dolgozók szociális felszabadítá­sára vonatkozó elvi kérdések­kel. Ezért küszöböljük kl mind­azt, ami hőtrányos volt az ún. asszimetrikus modellben, amely­re többek között a túlzott cent­ralizmus volt Jellemző. {Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom