Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-01 / 332. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1968. december 1. 15.58 órakor. A HOLD kel: 13.54, nyugszik: 3.33 óra­kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELZA — EDMUND nevű kedves olvasóinkat • 1908 ban született KOR­N1SS DEZSŐ festőművész, ax Európai Iskola egyik alapftó tagja és fő képvi­selője • 1918-ban balt meg KAFFKA MARGIT, a magyar irodalom egyik legjelenté­kenyebb női írója ( szül.: 1880) • 1918-ban kiáltot­ták kl Izland függetlensé­gét • 1953-ban halt meg LACZKÚ GÉZA író, a Nyu­gat alafi nemzedékének ki­vált elbeszélője (sxül.: 1884). Mégegyszer az Évkönyvről „Évente egyszer mindenki így jómagam is szívesen olvas­gatok ilyesmit" — írja Egri Ferenc szenei olvasónk az Oj Szó Evkönyvéről. Számos más levélben ls dicsérik olvasóink az Évkönyv kiadásának ötle­tét, és ha a tartalmával kap­csolatban néhányan másképp képzelnék el kiadványunk tar­talmi változatosságát, a leg­többen mégis megtalálták ben­ne azt, amit vártak. Ennek el­lenére a Fosta Hírlapsxolgá­lat legutóbbi jelentése szerint mindeddig nem sikerűit elad­ni az Evkfinyv jelentős meny­nylségét. Kissé elgondolkod­tunk azon, hol lehet a hiba. Véleményünk szerint nem a tartalomban, hanem a terjesz­tésben. Hiszen az 50 000 pél­dányszámban megjelent év­könyv nem Is olyan sok egy közel 60 000-res előfizetőtábor számira. A baj azonban az, hogyba az Évkönyv „nem megy el" az olvasóhoz, akkor az olvasók többsége nem Igen jár ntána, hogy megszerezze. Mnnkatérsalnk jelentései sze­rint számos magyar falnban nem is litták az 0) Szó Ev­könyvét, noha szívesen meg­vennék. Amint azt már hetek­kel ezelőtt megírtok, úgy ter­veztük, hagy az Evkönyvet utánvéttel elküldjük valameny­nyi előfizetőnknek, és ha va­laki nem vette volna át, vlsx­sza küldhette volna, amit as újságárusoknál még mindig el­adhattank volna. Sajnos, nem állt rendelkezésünkre elegen­dő mennyiségű papír, így né­hány ezer előfizetőnknek nem küldhettünk volna. Ezenkívül nem is olyan egyszerű dolog a helyi posta hivataltól besze­rezni az előfizetők teljes név­sorát, majd az Évkönyveket becsomagolni stb. Igy aztán el­fogadtak azt a megoldást, hogy a Posta Hlrlapszolgálat előzetes rendelése alapján szétosztották a teljes példány­számot. Értesüléseink szerint egyes helyeken még halom­számra kapható az Evkďnyv, máshol viszont egyetlen egy tincs. Ezért a vállalattal meg­állapodtunk, hogy azoknak az olvasóinknak, akik postai levelezőlapon megrendelik az Oj Szó Evkönyvét, a különféle helyeken fellel­hető készletekből utánvéttel (ára 9,50 korona) elküldjük. Reméljük, hogy olvasóink, akik az elmúlt 20 évben hűsé­ges barátaink voltak, segítsé­günkre lesznek abban is, hogy a nagy fáradtsággal, Igyeke­zettel és szép kiállításban la­punk két évtizedes évforduló­jára megjelentetett évkönyv eljnsson azokhoz, akiknek szántuk, készítettük. A szerkesztőségben lázas munka folyik. Már moít dol­gozunk az évforduló, s az új évi szám összeállításán, mivel az ünnepek torlódása miatt jóformán három-négy napunk lesz a Vasárnapi Oj Szó egy­egy számának összeállítására. Igyekszünk olvasóinknak az ünnepekre érdekes és színvo­nalas anyagot összeválogatni. SZERKESZTŐSÉG BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Idősek és fiatalok Az nlóbbl időben elég gyakran hallottunk és olvastunk az „ldfis párttagok" tevékenységéről, tanácskozásairól. Az érdekes ebben az, hogy ax „idős" jelxő nem csupán kort, hanem politikai hozzáállást határoz meg. Ha ngyanis a fiatalság fogalma a jannár ntáni politi­kát támogatók óriási többségéhez fűxődik, az említett „idős" párt­tagoknak sxámos fenntartásuk van ax idei év első felének fejlemé­nyeivel kapcsolatban. Vajon helyes-e a párttagság kor szerinti politikai megkűlönböx­tetése? Tény, hogy a múlt politikájának eredményei és hibái elsősorban ax idősebb nemzedék munkájából adódtak. Egyszerűen azért, mert évekkel exelőtt még ez a nemzedék se számított „idősnek", és szükségszerűen fik töltötték be a legfontosabb társadalmi és párt­tisxtségeket. Ax idő azonban feltartóztathatatlanul halad, így lesxnek az egy­kori fiatalokból öregek. A hajdani harcosok, forradalmárok egy­szerre rádöbbennek, bogy elérkezett a nyugdíjkor. A mozgalomban nevelkedett, harcokban edzett emberek nehezen viselik el még annak tudatát is, hogy most már nem lenne rájuk sxükség, és tétlenül töltsék napjaikat. Tény axonban az,hogy számos tisztséget éveken át olyan egyének töltöttek be, akiknél hiányzott a kellő rátermettség és képesség. Ha ez szükségállapot volt a hatalom átvételének Időszakában, ko­rántsem volt Indokolt az utóbbi évek folyamán. S le kell szögexnl, hogy ez a jelenség épp ax utóbbi évek káderpolitikájának tartha­tatlanságát és tegyük hoxzá: embertelenségét domborítja kl, mert a kellő képességekkel (sokszor saját hibájukon kívül) nem ren­delkező emberek tisztségbe osztása végső soron számunkra Is ne­hézségeket, emberfeletti erfikifejtést jelentett — kellő eredmények nélkül. A januári politikát éppen a múlt hibáinak felszámolására való törekvés jellemzi. Természetes, hogy radikális változásokra került sor a tisztségek betöltésében is. Érthető, hogy olyan megfelelő képességekkel rendelkező emberekre kellett támaszkodni, akiket nem terhelnek a múlt hibái. Sok helyen őrségváltásra került sor. Emberileg érthető, hogy a távozásra kényszerülőkből ez a változás keserűséget váltott ki, és ma az új körülmények közepette az a remény él bennük, hogy talán újra szerephez juthatnak. A fent említettek száma természetesen a párttagságnak csak egy töredéke, mely semmiképp sem formálhat jogot magának arra, hogy — bármilyen hangzatos jelszavakkal is — nézetének általá­nos elismerést követeljen. Az egész jelenségben erkölcstelennek Unik ax, hogy sok esetben a Január utáni fejlemények bírálatával próbálják álcáxnl a január előtti időszak és ebben saját munkájuk fogyatékosságait ls. Am ennél is erkölcstelenebbnek minősíthető az a tény, hogy éppen a „nem idős" tagok próbálták megnyerni az „idős" párttagok támo­gatását, számolva érzékenységükkel és kihasználva ezt saját céljaik elérésére. Fnrcsa gyakorlat alaknlna ki pártunkban, ha az Idős és fiatal nemzedék külön-külön tanácskoznék a párt és a társadalom égető problémáiról Amennyiben vannak nézetkülönbségek, ezeket szem­besíteni kell, méghozzá a taggyűléseken és nem önkényesen for­mált érdekcsoportokban. Az Ilyen gyakorlatban elejét kell venni a vezetés minden fokán, különben megbomlik a párt egysége és érdekkörökre oszlik. ZSILKA LÁSZLÓ KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kié a Földközi-tenger? Kissé humoros a kérdés felvetése is, az utóbbi időben azon­ban kissé más formában, de azért gyakran felvetődik a kérdés. Martin admirális, a Földközi-tengeren tartózkodó 6. amerikai flotta parancsnoka, nem is olyan régen kijelentette: „a Föld­közi-tenger már nem az, ami volt. Nemrég még azt csináltuk ott, amit akartunk, ma már ez lehetetlen." Az utóbbi hónapok­ban a nyugati sajtó is „pergőtüzet indított és azon kesereg, dühöng, hogy a Földközi-tenger térségében minden megválto­zott, és szerintük „újabb komoly feszültséggóc keletkezett." Azt Írják, hogy megbomlott az erőegyensúly és ezért gyors in­tézkedéseket foganatosítanak, Nápolyban például november 21-e óta tengerészeti repülóparancsnokságot létesítettek, hogy „megerősítsék a NATO meggyengült déli szárnyát". MI az oka e lázas sajtókampánynak és a katonai Intézke­déseknek? Egyszerűen az, hogy a Szovjetunió körülbelül 50 hadihajója cirkál a Földközi-tengeren, s ezzel megtörte az Egyesült Államok korlátlan egyeduralmát, amely nemegyszer veszélyeztette a Földközi-tenger partján élő népek felszabadító mozgalmait, egyik-másik ország függetlenségét. (A világ még nem felej­tette el a 6. flotta libanoni partraszállását és 1957-ben Szíria megtámadásában vállalt szerepét, j Ogy látszik, a nyugati ka­tonai vezetők szótárában az erőegyensúly egyeduralmat jelent, ez azonban ma már nem sokat változtat a tényeken. Az csak természetes, hogy ezt a helyzetet ls kihasználják a NATO-ban mutatkozó rések betömésére és a katonai tömb felduzzasztá­sára. Ha a Földközi-tenger térségében valóban feszült a helyzet, az elsősorban az áldatlan közel-keleti helyzetnek a következ­ménye. Mindaddig, amíg az izraeli—arab válság nem rendeződik, míg napirenden lesznek a fegyveres összetűzések, és amíg az Egyesült Államok és a NATO az antllmperialista politikát folytató arab országok megfélemlítésére akarja felhasználni a 60 hadihajóból (repülőgép-anyahajó, nukleáris töltetű raké­ták kilövésére alkalmas tengeralattjárók stb. j álló 6. flottát, addig a Földközi-tenger nem lehet a béke tengere. Az ameri­kai partoktól több tízezer kilométerre a Földközi-tenger keleti részében cirkáló amerikai hadihajók okozzák az igazi feszült­séget, és nem az amerikaiak ellensúlyozására odavezényelt szovjet hajók. Az valóban igaz, hogy a helyzet feszült, azonban ezt a feszültséget csupán a problémák gyökeres eltávolításá­val lehet megoldani, és nem propagandahadjárattal. A. Földközi-tenger — mint valamennyi tenger és óceán — nemzetközi, és a partjain levő országok létfontosságú víziútja. Az év elején Olaszországban tartották a Földközi-tenger part­ján levő országok antiimperialista erőinek értekezletét. Ezen a megbeszélésen három pontban összegezték a tartós béke és nyugalom megteremtésének feltételeit: 1. Fel kell számolni valamennyi külföldi támaszpontot; 2. a megszállt arab terüle­tekről ki kell vonni az izraeli csapatokat, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítaná a Közel-Kelet népeinek békés együttélését, valamennyi nemzet történelmi, politikai és szo­ciális jogainak biztosításával: 3. a fasiszta diktatúrák elszigete­lése és felszámolása. Mindezek után leszögezhetjük, hogy a Földközi-tenger semmi esetre sem azoké, akik egyeduralmi jogot formálnak rá és olyan nagy zajt csapnak körülötte SZŰCS BÉLA Alexander Dubček elvtárs, a CSKP KB első titkára november 23-án részt vett a párkányt Cellulóz- és Papíripari Kombinát első része építésének befejezése alkalmából rendezett ünnep­ségen. Öt évvel ezelőtt Dubček elvtárs tette le leiképesen az új kombinát alapkövét. Képünkön: a CSKP KB első titkára, a párkányi pionírok óhajának eleget téve aláírja az öt évvel ez­előtti ünnepségről készített jel vételeket. (ČSTK — J. Bakala felv.) U • j r^JGggggrai §Pj|j2 BS§ 4$ t : i * jBaMSiMw ň vhI^I §>,•&. WgmpyH >£%& |§g| ^ flBBEj i \ JB w í - ..SP žlfflBi ŕ ; v i^Ľ E, 1JÄS ^N ... Í^H Az athéni katonai junta elnöke, Papadopulosz elleni sikertelen merénylet elkövetőjének, A. Panagullsznak elítélése világszerte nagy felháborodást keltett. A törvénytelen módszerek ellen valamennyi világszervezet tiltakozott. VI. Pál pápa ls kérte a halálos ítélet megváltoztatását. A junta végül engedett a nyo­másnak, s a legfrissebb lapfele ntések szerint Panaguliszon nem hajtfák végre a halálos ítéletet, hanem deportálják öt. A képen: Panagulisz a bíróság előtt. A Holdat decemberben körülrepülő Apollo 10. személyzete. Balról jobbra: Eugen A. Cérna n, John W. Young és Thomas P. Stafford. (CSTK— UPI felvétele) A francia frankválság margójára

Next

/
Oldalképek
Tartalom