Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-03 / 304. szám, Vasárnapi Új Szó

RIPORTOK - - -. UTIJEGYZETEK Per

u .

.. Neve ritkán tűnik fel o napi eseményekben, most a katonai puccs kapcsán azonban ismét emle

getik. Mit is tudunk erről az országról? Az arany jelképe, Eldorado, a

z i

nkák birodal

ma, amelyet maroknyi spanyol konkvisztádor 1532-ben meghódított. NAGY-LIMA Amikor oz ember a nemzetközi repülőtérről autón robog be Limába, furcsa érzés keríti hatalmába. Egymáshoz szorulva vonulnak el előtte a visszataszító nyomortanyák negyedei, a gyors, fejletlen „lakásépítés" övezetei, a pampák közepén kiemelkedő ipari „building"-ek, a pusztulásnak indult villák és a pusztaságot Callao kikötő és Nagy-Lima között átszelő széles műutak. Ezek fölött emelkednek a kopár hegyoldalakon kapaszkodó kunyhók, a barriadas. Nagy-Lima hatalmas szőlőfürtre emlékeztet, melynek alsó része a szilaj, piszkos Rimaco folyóhoz szorul. A végén fekszik Ó-Lima, melyet Pizarro 1535-ben alapított. A hódító bronzszobra ma is ott áll a Piaca de Armas sarkán. Az ősi városból nagyon kevés maradt fenn —, néhány spanyol barokk stílű polota meg tucatnyi templom. A többi épület a földrengések következtében elpusztult, vagy a gyakori átépítés megváltoztatta az óváros arculatát, s tért hódított a modern építkezés. Lima központja korszerű városrész, amelyben a XIX. század végén épült impozáns épületektől a legmodernebb felhőkarcolóig képviselve van a korszerű építészet. A városépítés, az urbanizálódás erdei tűzként terjed. A jövő luxusnegyedei a country club-okról, kis típusházpkról lesznek felismerhetőKi. Nehéf felőrelátni a legutóbbi í|ldrendés és a tervszerű vá|bsreiidezés következményeit. A „barrios" régi kfflvórosok eltűnnék és egybevegyülgek a „barriadas"-oÍ<kal, nyomol^pnyáKkal, ahol több százezer munkanélküli, írástudatlan szerencséitek ember szűkölködik, akikét valamilyen délibáb vonzott az ország minden sarkából a főváros csapdájába. A városbah igen nagyok a távolságok, intenzívlude ugyanakkor anarchikus az utcai forgalorttfEjjel-nappoľ hallatszik a j|ivatalosan betiltott autótüikölés. A túlzsúfolt autóutakon életveszélyes "az átkelés, az útrákon, melyeknek elnevezését sokszor körülményes megtalálni, a járdákon sűrű embertömeg hörnpölyög. A járókelők arcvonásai sok-sok faj kereszteződését árulják el. Peru 12 millió lakosának több mint a fele — a hivatalos turistakalauzok szerint is — bennszülött, azaz indián. A többiek fehérek és meszticek. A fehér megjelölés egyébként nagyon viszonylagos. A meszticek nem csupán az indiánok és a spanyolok utódai. Mongolok, kínaiak, japánok, polinéziaiak is átszelték oz óceánt, a spanyolok afrikai négereket és mórokat hurcoltak ide. A múlt század végén az iparosodás kora németeket, svájciakat, angolokat, skandinávokat és baszkokat vonzott ide, nem szólván azokról, akik Közép-Amerikából és az Atlanti-óceán partvidékéről települtek át. A fajok valóban nagyarányú keveredése ment végbe. Limának mintegy tíz nagyáruháza, „supermarket"-je van. Ultramodern épületek. Az áruk 75 százaléka importáru, főként amerikai, és természetesen nagyon drága. Csak jómódú polgárok és külföldiek vásárolhatnak itt. A szegényeket inkább a nyílt ég alatti „népi piac" szolgálja szegényes választékával: burgonya, manióka, fűszerfélék, aszalt gyümölcs. Az ugyancsak a szabadban mért, legyektől szálldosott egyfajta hús láttán az ember inkább vegetáriánussá vedlik át. E két kereskedelmi „központ" között helyezkedik el számtalan kínai bodega — annyi van belőlük, mint Párizsban a kis kávéházakból. Whisky, fogpaszta, cigaretta, sajt, sonka, levélpapír — minden van itt azok legnagyobb megelégedésére, akik a rossz közlekedés miatt nem tudnak eljutni a kereskedelmi központokba. A TÖKE RABSÁGÁBAN Nagy-Lima lényegében egykétemeletes házakból áll, amelyek közül több felhőkarcoló emeilkedik ki. Az egyikben az állami tisztviselők kórházát rendezték be. Peruban névlegesen van társadalombiztosítás. Az új törvények kötelezik a munkaadókat, hogy háromhavi segélyt folyósítsanak az elbocsátottaknak. Kötelező és a gyakorlatban dijtalan a 7 és 14 év közti gyermekek iskolai oktatása. Az alkotmány 21 éves kortól választójogot biztosít férfiaknak és nőknek egyaránt. A parlament megszavazta a földreformot, és államosítottak egy-két amerikai olajtársaságot. De lássuk az érem másik oldalát is. A fix fizetésű munkások a lakosság elenyésző részét alkotják. Másfél millió iskolásgyermeket tartanak nyilván, s ez nevetséges szám egy 12 milliós országban, ahol minden családban átlag 7—11 gyermek van. A lakosságnak több mint a fele írástudatlan, s ezért nem vetetheti fel magát a választók jegyzékébe. A földreformot is felfújták: a nincstelenek valóban kaptak egy darabka földet, de nem volt mivel megművelniük, így visszaadták a nagybirtokosoknak. A Brea y Salinas amerikai olajtársaság is bő kárpótlást kapott az államosításért. Mi vár erre a nagy kiterjedésű, 1 285 000 négyzetkilométer területű országra, amelynek minden forgalma egyetlen úton, a Csendes-óceán partja mentén vonuló „pánamerikai autómagisztrólison" bonyolódik le? Hogyan értsük meg ezt a fejletlen ÍY RM K Callaótól Limáig Barrios és burriada- # K agy áruházak és szegénypiacok 0 A „Sierrn" kincsei C Néma kövekletűnt korok beszédes tanúi 0J Peru harmadik gyormatojításo # „Meg kell változtatni a folyók irányát" A földeken gyerekestül görnyedeznek a dolgozó asszonyok, akik a földbirtokos megjelenésékor a földre sütik riadt tekintetüket. országot, amely az első pillanatban elkápráztat műszaki és kulturális haladásával? Nem tudnánk megérteni, ha nem vennénk tekintetbe két fő szempontot. Az első momentum az ország történelme, mely a hódításnak, a gyarmatosításnak három formáját ismerte meg két évezred alatt. Itt voltak az inkák, akik uralmuk aló hajtották és megsemmisítették az előttük létezett civilizációt, az inkák birodalmát oztán megdöntötték a spanyolok, majd az iparosodás hajnalán az idegen tőke igázta le az országot. A második fontos szempont: az ország furcsa földrajzi arculata. Peru partvidéke a Szobatfy&m /^JäšT ^ JpJI H ff ^^Mi^T^S % m - * - m^mmp ^Mfe. ; J. fllífl 11f'T>' . - *:, J ' >.. - •• - , • - rv&Jtó' Lima madártávlatból rára emlékeztet. A Csendesóceán mentén 2250 kilométeren át 40 kilométer széles sivatag húzódik. A hegyekből vagy félszáz folyó és csermely zúdul le a sivatagba, legtöbbjük el sem éri az óceánt, hanem elvész a sivatagban. Az ország területének 11 százalékát kitevő partsávon a lakosság 27 százaléka él, itt koncentrálódik a legtöbb természeti kincs. Olajat bányásznak, s itt fejtik a guanó trágyát és hallisztet gyártanak. E trágyafélékben Peru világméretben az első helyen áll. CALLAO Callaóban nyugodtabb az életritmus, mint Limában. A parton zöldbe burkolódzó villák. Csak a kikötő zajos, ahol több tucat daru emelgeti karját. A parton lépcsők vezetnek le a vízhez. Innen indulnak el rokoni látogatásra (hatósági engedéllyel) az El Fronton szigeten bebörtönzött politikai foglyok hozzátartozói. Peruban társadalmi harc folyik a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A perui hadsereg és rendőrség a múlt évben amerikai tanácsadók irányításával amerikai napalmbombákat alkalmazott a hegyvidékeken tevékenykedő partizáncsoportok felszámolására, és törvényt hoztak, melynek értelmében halállal büntetik a partizánakciók részvevőit. A külföldiek minden lépését a PP, a politikai rendőrség ügynökei figyelik. A PP, melynek nevét rettegéssel ejtik ki, Peruban, oz idegenek, főként a szocialista országokból jött vendégek poggyászát „vendégszeretően

1* megvizsgálja. Nemcsak belépés, kor, hanem távozáskor is. „LIMA HÁTAT FORDÍT PERUNAK" A „Sierra", melynek csúcsai q 6700 méter tengerszint fölötti magasságot is elérik, oz országot északnyugat-délkelet irány, ban átszelő Andok fő láncolata, nok részét alkotják. A „Sierra" az ország területének 35 százaié, kát foglalja el, s itt él a lakos, ság 60 százaléka, túlnyomóban indiánok. A Sierra nyúlványain valamennyi növényfajta fellelhe. tő, a fennsíkokon lovat, szarvasmarhát juhokat tenyésztenek. A hegyek belseje réz-, ólom-, horgany-, kén-, wolfram- és vas. ércet tartalmaz. Peru a világ első bizmutkitermelője, A bizmut, lelőhelyekre a világ legmagasabb hegyi vasútja vezet. A fenséges hegyek mélyén, a* őrök hó birodalmában erednek q legnagyobb perui folyók. A ter. mészét pazarlóan bánt a vízzel: a folyók az Amazonas felső vi« dékének trópusi őserdeibe foly« nak, ohol igazán nincs szükség vízre. Ez a parttalan, vad vidék Peru területének 56 százalékát foglalja el. Kallódik az értékes faanyag, mert nem lehet elszállítani. A helyi lakosságot alkotó . indián törzsek közeli rokonai az Amazonas dzsungeljeit lakó fejvadász indiánoknak, valószínű, leg ők Dél-Amerika őslakói. „Lima hátat fordít Perunak" —, — mondogatták perui ismerő, seim. Azt hiszem ez a szólásmondás hű képet ad erről az it. teni sajátos nagy „váróteremről", amelyben minden hájjal meg. kent bankárok serénykednek, hogy mielőbb nagy vagyont harácsoljanak össze. cusco Fordítsunk mi hátat Limának, Menjünk az ország ősi szívébe, Cuscóba. Amikor az elavult Douglason, amelyen reggeli he. lyet oxigénpalackot kap az utas, felérünk az Andok 3500 méterej fennsíkjára, a kétórás repülőút után nehezen térünk magunkhoz. Szapora a lélegzetünk, reszket a térdünk. Mámorítóan friss a levegő. A parton otthagytuk a nyarat, itt pedig tél fogadott. A tél azonban oz egyenlítő szomszédságában van, ezért köröskörül minden zöld, nyílnak a rózsák és más virágok. Mindenütt ott állnak az inka birodalom óriási létesítményei. A spanyoloknak a földig le kellett rombolniuk az inkák alkotásait, hogy felépíthessék templomaikat, palotáikat. Az inka építmények alapjaira építettek, sőt néha még a falakat is meghagyták, Saxayuman ősi erőd bálványkő, veit meg sem tudták mozdítani. Az inkák fellegvára ma is a város felett emelkedik. 1650-ben egy óriási földrengés a földdel tette egyenlővé azt, amit a spanyolok építettek. Csak az inkák építette falak nem repedeztek meg. . Cusco azoóban nkm egVsierű múzeumváros. A Hadsereg téren áll egy nevezetes templom, mellette eg>Jcari" jezsiíta iskola, melynek homlokzatára óriásbetűkkel ezt o jelszót mázolták: „Közkegyelmet! Uge Blanco nem halhat métól, ApjjjL Ugo Blanco partizánvezért nemrégin csata közben vf<jgták el a kormánycsapatok,'^m^lyek a partizánok többségét megélték. — Mi történt a partizánokkal? — Kérdésemre Limában csak a vállukat vonogatták, — Megvannak, mint azelőtt." Akárcsqk fez inkák unokái Cusco— Lima É két sáv között terül el ai igazi ország. Peru harmadik gyarmatosítását a XIX. század vége óla az idegen tőke valósította meg. Az arűny, a kőolaj, az ércbányák, a gyapot, a cukor az észak-amerikai monopóliumok kezében van. „A természet rákényszeríti Perut, hogy változtassa meg a folyók irányát" — mondotta a közelmúltban Belaunde Terry, a nemrégen megdöntött elnök. Ehhez még hozzáfűzném: villamosítani kell a falvakat, fel kell osztani a földeket, meg kell szüntetni a jogfosztottságot és a nyomort, hogy az ország valóban Eldorado legyen, amelyért a lakosság zöme odaadná „Perui minden aranyát".